> hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto terepruha

Lassuk mi is kell ahhoz, hogy a ruhat ne lassuk?
Az, hogy a ruha minden pontja olyan fenyt sugarozzon
a szemunk fele', amilyen akkor jutna a szemunkbe,
ha a ruha nem lenne ott.
Tehat eloszor is olyan keppontot kellene alkotni,
ami minden iranyban kepes mas fenyt kibocsatani.
Tovabba szukseges az info, hogy merre milyen fenyt
adjon, azaz a ruha tuloldalan minden pont egyben
kamera is lenne, hogy lassa merrol milyen feny jon,
es ismerni kell a ruha pontos formajat, hogy tudjuk
melyik kamera jelenek melyik keppontjat kell melyik
tuloldali keppontnak melyik iranyahoz tovabbitani.

Mivel a ruha formajat nagyon macera pontosan "merni",
esetleg ugy lenne megoldhato, hogy kihasznaljuk, hogy
a test valoban "atlaszto" - megfelelo tartomanyban.
Szoval egy fenyerzekelo keppont a lathato fenyt (az infojat)
nagyon kis kitoltesi tenyezoju röntgen impulzusokka
alakitana (bitek), es pontosan abban az iranyban tovabbitana,
amerre a lathato feny ment volna tovabb, ha nem lett volna
kozben ez a speci ruha. (gyakorlatilag lezer kellene)
A ruha tuloldalan persze a rongten impulzusok altal hordozott
infonak es az erkezesi iranynak megfelelo szinu ies iranyu
lathato fenyt kellene kibocsatani.

A masik megoldas, hogy a ruha minden gyurodeset pontosan
kovetjuk, es az egesz be van huzalozva keresztul-kasul.
(Harmadik megoldas: a ruha szabalyos teglatest formaju :-).
Az is hasznos lehet.)

Kar, me'g hogy a legelso feltetel, azaz az iranyfuggo fenyu keppont
meglakotasa sem akar osszejonni.

@@@ A millenarison a magyar feltalalokat bemutato (sajnos
mar nem lathato) kiallitason meghokkentett egy 3D kepernyo,
amely gyakorlatilag ezt a funkciot valositotta meg. Kulonbozo
iranybol ratekintve a megjelenitett targyat mas oldalrol vehetted
szemugyre. Akar egy hologram -- am TV kepernyo felbontasban,
a megjelenitett kepet pedig szamitogep generalta (egy Airbus,
drotvazkent illetve renderelve). Nem jottem ra a trukkre. @@@

Bar egy domboru lencse,
mogotte egy 2D keppel a fokuszaban, messzirol valoban mindig
mas szinunek latszik, szoval iranyfuggo, de csak kis szogeknel mukodik.
Persze mindezt legalabb mm-es felbontassal kell kivitelezni.

Osszefoglalva tehat kell egy normalis ruha,
amit be kell fedni olyan nagyon apro gömbökkel,
amik teljesen gömbszimmetrikusak,
minden iranyban latnak es minden iranyba kepesek fenyt
kibocsatani, mindezt lathato es rontgen tartomanyban is.
Ja, es persze belejuk van integralva az elektronika is.
Lehet, hogy 20 ev mulva attetszo festekbe keverve fogjak
arulni, mint lathatatlanna tevo festek?  :-))

BM

Zoli,

> >> hanem lassitott, gatolt esesrol van itt szo.
> >Asszem tevedsz. :-))
>
> Mar en is nagyon asszem ! :)

Csrebe elismerem, hogy egy picit azert igazad van :-), kb. annyira, mint
nekem, amikor azt mondom, hogy az asztalra letett targy sullyedese azutan is
folytatodik, mikor latszolag mar all. Ugyanis az asztal labai a
megnovekedett terhelestol elkezdenek belemenni a foldbe.

Janos.

Csaba,
>  Teny hogy az elso napsugarak forgasra kesztetik az inga tomegeket a
> fuggeszto damil szal felcsavarodasaig, (kb. 15- 20 fordulat).
>  Tobb esetben a Keleti egbolton a napfelkeltet felhok zavarjak, mig mashol
> es az inga folott is az egbolt tiszta. Nos ezesetben is az inga csakis
> akkor forog, ha mar a Nap elobujik a Keleti fellegsav mogul, mig az inga
> folotti ionoszfera mar reg napsugarhatas alatt all.
>  Ez cafolja Janos azon allitasat is, hogy a Keleti kisablakon besuto
> napsugar, (mely egyebkent sem erinti a damilt) valamilyen hatassal is
> lenne a damilszalra, hiszen ha csak deluten derul ki az egbolt, akkor a
> damilszal felcsavarodasa csak delutan kezdodik.
Ha ilyen eros a "kiderules"' es a szal felcsvarodasa kozotti korrelacio,
akkor bizony megerositi azon allitasomat, hogy a hirtelen
homersekletvaltozas a jelenseg oka.

>  Tehat csak a napsugarainak a termodosito hatasarol lehet szo a vastag
> epulet falanak tomegein belul.
Pontosan.
A homersekleti ter valtozik meg, vagyis a homerseklet terbeli eloszlasa.
T(r) vektor-skalar fuggveny.
Udvozlettel,
Janos

BM
> Janos irta:
>
> >A katod melegebb, mint az anod. Ezert a forro elektronok a fekezo
> >ter elleneben is eljutnak az anodra, s az ellenallason epp a termikus
> >energiajukat adjak at az ellenallasnak, szepen folmelegitve azt.
>
> Az egesz csoves bulit _nem_ arra alapoztam, hogy a katod-anod
> hokulomsege miatt, hanem arra, hogy az eltero kilepesi munka miatt
> lep ki az egyik oldalon tobb elektron, mint a masikon.
Azonos homersekletek eseten az eltero kilepesi munkak miatti toltescsere
addig tart, amig a kisebb kilepesi munkaju katodhoz kepest az anod annyira
negativabb lesz (ezt nevezheted belepesi munkanak), hogy az aram leall.

> Azonos homersekletu katod es anod mellett miert nem mukodik?
Ld. fent.

> Nem akarok energiat nyerni, csak a langyosbol hideget es meleget.
Az ugyanaz. Ha langyosbol hideget es meleget csinalsz, ahhoz energia kell.

> Hogyhogy az energia megy oda-vissza?

> Az masik kerdes, hogy a valosagban a zajfesz valoban olyan kicsiny,
> hogy gyakorlatilag nem lesz ebbol semmi. Csak az elvet nem latom.
Tokmindegy, hogy kicsiny a zajfesz, vagy nagy. Tokmindegy, van e dioda a
kapcsolasban, vagy nincs. Tokmindegy mibol rakod ossze a rendszert.
Hoenergia mindig a melegebb helyrol a hidegebbre megy. Ha egy ezustpalcaval
kotod ossze a helyeket, akkor hovezetessel. Ha a melegebb helyen elhelyezett
ellenallas zajaval futod a hidegebb helyen elhelyezett ellenallast, akkor az
elektronok viszik at a hoenergiat, a kozbulso vezetek melegedese nelkul. Ha
csak atlatszo kozeg valasztja el a melegebbet a hidegebbtol, akkor meg
sugarzassal megy at a meleg, megintcsak a kozeg melegedese nelkul.
Azonos homersekletu helyek kozott viszont nincs hotranszport. A fogyszto is
pont akkora energiat ad vissza a generatornak, mint amekkorat felvesz tole,
megintcsak tokmindegy, hogy zajgenerator van e rendszerben, vagy nincs.


> Marad a csoves, kilepesi munkas kerdes.
Remelem, mar az se, de kerdezz, ha megis....

Janos

Sziasztok!

Gusi, koszonom az uvegedzeses otletet.

###

BM irta:

: >A diodad meg a
: >fogyasztod meg nem lehet ugyanolyan meleg, mint a zajforras ellenallas,
: >mert akkor oda-vissza ugyanaz az energia megy,
: Pontosan ezt nem ertem, hogy miert lenne igy?
: Hogyhogy az energia megy oda-vissza? Egyetlen egy hurkunk van,
: amiben (a dioda zaroaramat leszamitva) csakis egyiranyban folyhat aram.

Az aram igen, de a hoenergia ide-oda vandorol a "kedvetol" fuggoen. A
femkatod kilepesi munkajas kerdesedre sajnos nem tudok valaszolni.


Udv,
marky

Kedves Starters !

Bocs, hogy zagyvalva irtam e temaban. Mindvegig a rendszer tokeletlen 
onszabalyozasara koncentraltam, es kimaradt, hogy kozben az jart az 
eszemben, ami regebben tema volt itt, es abban gondolkodtam:
A szupravezeto  a magnessel  szerintem hasonloan mukodik
mint amit tobb mint szaz eve matematikai uton levezetett bizonyos 
Ernshaw -  hogy csakis allando  magnesekkel nem lehet stabilan 
magnest lebegtetni, le kell csusznia.
Szupravezeto fole tett magnes - ha epp nem mozog - 
ugy gondolom (de lehet hogy hibasan) - epp olyan instabil 
allapotban van pillanatnyilag, mintha allando magnes felett 
lenne, tehat elkezd lecsuszni oldalra, s valamikor leer.
( csak e mozgas  fekezett, mert gyorsulast gatlo orvenyaram 
jon letre az idealis vezetoben)
Nem tudom atlatni, hogy a magnes allapota mikent 
konzervalodhatna oldaliranyban is.
Fuggoleges esesnel vilagos, hogy rohamosan novekvo taszito 
orvenyaram megallitja - megha mindig kesik is a reakcio a 
pillanatnyi poziciovaltozashoz kepest - de a szupravezeto az aramanak 
integralodasa miatt vegul biztosan gyoz.
Az sem tiszta elottem, hogy a magnes pl. miert ne fordulhatna
lassan at, hogy utana le is eshessen ?

A rezgesekbol adodo zajos indukcio kovetkezmenyeirol most az 
a velemenyem, hogy a szupravezetoben kialakult aram 
kozepertekere nincs befolyassal, csak jarulekos zajaram ul ra. 
A kornyezeti ho okozta 'magnes-zajt' a szupravezeto antennakent 
veszi, es sugarozza. 

>> nincs fix referencia-jele, ami alapjan vissza-kenyszerulne 
>> a magnes egy adott kituntetett allapotba, 

>Dehogy nincs! Arrol volt szo, hogy a szupravezetoben nincs 
>magneses erovonal. Ehhez - az adott magnes es adott tavolsag 
>mellett - egy pontosan meghatarozott "ellenmagnes" tartozik.

A magnes a mozgasanak sebessegfuggvenyetol fuggo
orvenyaramot gerjeszt, ami a vegso megallapodasanak magassagat
valoban determinalja, de a vizszintes iranyu elmozdulasat -
ami sullyedeset is megengedne - nem tudom mi foghatna meg
tokeletesen.  ( tenyleg keves a jozan paraszti eszem :)

>> Tehat a szabalyozas holt-idos jellege es a reszt vevo testek
>Itt a fenysebesseg korlatoz. 1 cm-en nem tul nagy korlat...

A holtido 1cm-nel kb. 2*30 pikosec.  Szabalyzokori lengest nem 
okozhat ez - legalabbis szemmel lathato magneseknel. 
Ki kene probalni mikroszkopikus darabokkal vakuumban, hatha 
kimutathato a docoges es uj tavlatokat is nyit !
Mondjuk kiderul, hogy a feltehetoen szupravezeto reteget is 
tartalmazo neutroncsillagra szupernovarobbanasokbol szarmazo 
magneses por hull 'docogve, zizegve' nagy mennyisegben, es a 
csillagok feltetelezett  foltjait valojaban ezek alkotjak. (Azaz a folt nem 
is rajtuk van, hanem a kozelukben osszegyulve, csillaggal egyutt 
forogva. )
Es por szemcsei egyutt, paranyi radioforrasokkent, eredoben irdatlan 
nagy mikrohullamu zajt  keltenek, s magneses zajukat a szupravezeto 
reteg veszi,  o is sugarozza... 
Hu, mekkora poen volna, ha ilyen apro reszletkerdesbol kiindulva 
megkerdojelezheto lenne a Nagy Bumm elmelet !  
Szerintem igy szokott ez lenni. :-)

Udv: zoli