1. |
Tesla trafo, Re: *** HIX TUDOMANY *** #1800 (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: konzervszempont (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
BS filozofia (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
4. |
Idegrendszer (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: gyujtas nagyfesszel (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: levitron (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
7. |
konzerv (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
8. |
Mernok (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Tesla trafo, Re: *** HIX TUDOMANY *** #1800 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> Erdekes megoldast lattam 9V-rol mukodo onvedelmi 'sokkoloban'.
> Kis trafos oszcillator kV koruli feszultsege diodan at kondit
> tolt, es a fesz egy egyszeru mm-es szikrakozon masodpercenkent
> kb. 5-szor kisul. Ezt a lukteto egyenfeszt egy nagyfesz
[..]
> Ezt az elvet Tesa talalta dolgozta ki es hasznalta a tesla tekercsnel.
> Az egeszben az racio, hogy a freki novelesevel kevesebb menet kell
> ugyanakkora feszultseg eloallitasahoz. A szikrakozzel par vagy par szaz
> MHZ-s jelet allit elo, amit keves menettel mar millio voltos
> nagysagrendbe lehet transzformalni.
Nem! A Tesla-trafo teljesen mashogy mukodik. A sokkoloban nincs
nagyfrekvencia, a szikrakoz egyszeruen ravezeti a kondenzator
energiajat a masik trafora, es az feltranszformalja. A Tesla-
trafonal egy hangolt rezgokort rezgetnek be, melynek vesztesegeit a
kisules negativ ellenallasu karakterisztikaja kompenzalja.
A kettonek semmi koze egymashoz, a kapcsolastechnika is teljesen
mas!
> udv
> Csaba
--
Valenta Ferenc > Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"A hosszu elet titka: legyen nalad bicska!"
|
+ - | Re: konzervszempont (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Hadgyakorlaton unatkozo katonak szoktak is alkalmazni:
> kilonek egy kaposztakonzervet a masik
> tankra.
>
Hehe. Vegre tudom, mi az a gulyasagyu!
(Bocs)
Jano
|
+ - | BS filozofia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Uraim,
Kedves Dezso,
>to korvezeteket egymas mellett,kozos tengelyen. Mindkettoben azonos iranyu
aram
> folyik veszteseg nelkul. Mindkettonek allando magneses tere van a
forgastengel
>y iranyaban, azaz a szimmetria tengely iranyaban es mindketto peldaul
jobbra mu
>tat. A ket tekercs kozotti vonzo erot a ket egymas utani
Eszak-Del-Eszak-Del ke
>t elemi magnes okozza. Ez nem all szemben a BS elvvel. Ket egymas melleti
parhu
>zamos vezetek, melyen azonos iranyu aram folyik, megfelel ket nagyon nagy
sugar
>u koraramnak, melyek tehat ellentetes magneses polussal talalkoznak, ezert
vonz
>zak egymast. Semmi ellentmondas a BS filozofiaval.
En azt olvastam, hogy ket, minden tekintetben azonos ize kozott vonzas nem
lehet.
Azt, hogy miert vonzza egymast a ket vezetek, mint villamosmernok,
nagynehezen felfogom. De hogy miert nem jelent ez ellentmondast az egesz
nagy BS vagy SB teoriaval, azt nem.
Az ellentmondas egyetlen modon oldhato fel: deklaraljuk, hogy a SB filozofia
arra epul, hogy elfogadja sajat ellentmondasos voltat. Ettol kezdve minden
ellentmondas kikuszobolve.
> Pakson a volt rendszerben egy szuper fomernok (kader)
Na ezzel kapcsolatban meg nem tudom, tudjatok-e, hogy az "atkosban" minden
allas betoltesehez le volt irva, hogy milyen kepesites az allas betoltesenek
feltetele.
Beosztott mernok csak akkor lehetett valaki, ha mernoki diplomaja volt.
A fomernoki besztasnak ellenben nem volt feltetele a mernoki diploma.
Masreszt lattam en mar gabonakorok tuzenel (fel)sult fizikust is....
:-)
...ba'j
Janos
|
+ - | Idegrendszer (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [International]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
<<<<<Hi!
Elvezetes fizikai-elektronikai leveleket
olvasok toletek. Csak tanulok .
Egy kicsit messze esik az en
szakteruletemtol.>>>
Hello Pali!
Nem tudom tevedek-e, de ugy velem, hogy inkabb vagy jaratos
az idegrendszer teruleten, mint a fizika-elektronika
teruleten. Engem is foglalkoztatott ez a tema, nem vagyok
professzionista a temaban, de igyekeztem megerteni mind
azt, amit az idegrendszerrel kapcsolatba felfedeztek. Ugy
talalom, hogy az idegkutatas (foleg agykutatas) utja
teljesen mesterseges utakra terelodott. Az idegi tuneteket
mestersegesen reprodukaljak. Az az erzesem, hogy az igazi
alapelvet most sem ismerik, csak tapogatoznak. Ezt arra
epitem, hogy jelenleg egy "agyszakember" nem kepes egy
olyan idegimechanizmust tervezni ,esetleg megvalositani,
amely pld, csak tiz vagy otven neuronbol epul fel, es
mukodik is. Az az elektronikai szakember, aki ismeri pld. a
radio mukodesi elvet, kepes csinalni egy detektoros radiot
is es szinte barmilyen technikai szintu radiot, amelyet a
mai technika megenged. Olyat is amely egyeni igenyeket
elegit ki.
Tudsz ezzel kapcsolatba valamit mondani?
Koszonettel Szocs.
|
+ - | Re: gyujtas nagyfesszel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ferenc !
>> Gondolom a litzen a skin-effektus kevesbe ervenyesul, igy a
>> feltranszformalt feszultsegugras spektrumaban nagyfrekvencias
>> osszetevokbol tobb marad, s ez nagyobb feszultsegmeredeksegu
>> jelet eredmenyez a kis gyujtotrafo kimeneten. Talan igy kisebb
>> teljesitmenyu impulzusra is begyujt a cso.
>A hatasfok senkit sem erdekel, lenyegtelen. A villanas energiajahoz
>kepest a gyujtas energiaja mindenkepp elenyeszo.
Varjunk csak, kezdek osszezavarodni, de megprobalom kivagni magam,
remenykedve, hogy a litze-gyartok vilagszovetsege bevalaszt
jol fizetett lobbizonak. :)
Rosszul gondolom, hogy meredekebb impulzus feltranszformalasahoz
kisebb tekercs is eleg ? Ha pedig kisebb, a szort kapacitasa
is kisebb, ami elonyos.
Nem a hatasfokra akartam kilyukadni, hanem, hogy esetleg meg
alacsonyabb feszultseg is elegendo a villanocso begyujtasahoz, ha
meredekebb az impulzus.
A kisebb csucsfeszultseg pedig ugyancsak kihatassal szokott lenni
aramkori mechanikai meretekre. Leven a gyujtoelektroda elszigetelt
a tobbitol, arama kapacitiv. A bevitt teljesitmeny nagyobb,
ha meredekebben emelkedik a feszultseg, s igy talan nem kell
annyira magas feszultsegig felmenni, ami kedvezo.
Konkretan nem tudom, hogy igy van-e, mert nincs katalogusom
villanocsorol.
En litze-huzalos picike legmagos gyujtotrafo lattan felteteleztem,
hogy a hatekonyabb nagyfrekis atvitel miatt hasznaljak.
A skin-hatas leosztja a feszultseget, s ezzel korlatozodik
az impulzus meredeksege is, hiszen a primer tekerccsel gyakorlatilag
sorbakapcsolodva jelentkezik egy nagyfrekvencian ervenyesulo
parazita ellenallas, melyen feszultseg esik, ha jol gondolom.
Azt sejtem, hogy a primer meredekseg nem kritikus,
hiszen tirisztorral is allitanak elo bemeno feszultsegugrast,
holott a tirisztorok nem hiresek a gyors gyujtasrol.
(legalabbis regebben nem voltak)
A felvezetos korszak elott meg talan miniatur csovekkel
mukodhettek az 'orokvakuk'.
Asszem glim-lampas gyujtas is letezik.
>> Teslanak voltak nagyon latvanyos kiserletei nagyfeszultsegu
>> nagyfrekvencias ivekkel (levegoben). (az Elektrotechnikai
>Tesla szerkoi sokkal magasabb (MHz-es) frekin mukodtek ha jol
>tudom... Es a teljesitmenyuk is nagyobb.
A kompaktcsovekre fojton at juto feszultseg gondolom joval
alatta van annak a DC feszultsegnek (a kb.320V-nak), melybol
az 50...60KHz-es oszcillator csipeget ki impulzusokat. Ezek
keskeny impulzusok lehetnek, igy talan meg van hasznalhato
amplitudoju felharmonikus, melyet litzes(!) :) rezgokorrel kivalasztunk
es feltranszformalunk, vagy ha kell, vagy lehet, feljebb
kene vinni az alapfrekvenciat, ameddig a tranzisztorok elviselik.
A teljesitmenyigeny meg attol is fugg, hogy mekkora iveket akarunk
eloallitani. A nagyfrekvencias iv ket nem parhuzamos palca
kozott egy kisebb szikrakozon begyujt, aztan elindul kifele.
Ha a teljesitmeny keves, akkor legfeljebb kialszik valahol
utkozben.
Udv: zoli
|
+ - | Re: levitron (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Voros Jozsef:
>Ernshaw tobb mint szaz eve kimutatta, hogy allando
>magnesekbol statikus lebego szerkezet nem epitheto.
Ez lesujto, es el nem tudom kepzelni, miert lenne igy.
Regota terveztem, hogy keszitek egy 3 labon magasan allo - azazhogy
fekvo gyurumagnest, mely fole tennek lebegni egy valamivel kisebb
atmeroju es konnyu masik gyurumagnest, melynek kozepebol lefele
lenyulik egy palca, also vegen akkora sullyal, hogy a lebego magnes
ne uljon ra a labakon allora, de ne is billenjen felre.
Nekem ugy tunik, ennek mukodnie kell statikusan.
Lattam, sot ki is probaltam a levitront par eve a
'Csodak palotaja' nevu muintezmenyben, ami a Vaci uton van.
Hinni nem akartam a szememnek. Tenyleg lebegett a porgettyu
kb. 10cm magasan egy doboz felett, nehany probalkozas utan.
Eppen annak lattan otoltem ki rogton a fenti sztatikus valtozatot
Udv: zoli
|
+ - | konzerv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Zoli, meg nehany szempont: attol is fugg a kialakitas, hogy mit rakunk a
konvervbe. Vecsesi kaposztanal tokmindegy, hogy gomb vagy tetraeder vagy
henger (a betoltesi problemaktol eltekintve), de karikas ananaszszeleteket
nehez tetraederbe rakni, itt a henger a legcelszerubb. A kolasdoboz
egyebkent nem olyan anyagpazarlo, mint elso ranezesre tunik. Tegyuk fol,
hogy adott terfogatot kell hengerbe tolteni. Kerdes, hogy milyen h/r
aranynal (henger magassaga/sugara) a legkisebb a felszin.
Egy kis matek utan kijon, hogy h/r=2 -nel optimalis a dolog. Viszont a
fuggveny eleg lapos, ha 25% tobbletet megengedunk, akkor a h/r arany 0,5
es 10 kozott valtozhat. Ebbe belefer a lapos heringesdoboztol kezdve a
magas kolasdobozig minden.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
+ - | Mernok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>a hatarozatlansagi relaciot egy mernok sosem fogja megerteni.
Ez a mernok definicioja? Na jo, legyen. Persze a fenti
kijelentesnek is van bizonytalansaga: 1 - epszilon a valoszinusege,
hogy a hatarozatlansagi relaciot egy mernok sosem erti meg.
>a reaktor nuklearis toltete 300 nap plusz-minusz egy hetig eleg
Az igaz, hogy ez hatarozatlansag, de nem Heisenberg-fele.
(Az elozo sem az.)
Udv:
Kalman
mernok, erti a relaciot
|
|