Sci-fi és csillagászat
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - március 18-én (kedden) este 22 órától

A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel,
ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta a,
lehetetlenbe." (Arthur C. Clarke)

A tudományos fantasztikus irodalom és film gyakran kapcsolódik
csillagászati jelenségekhez, az Univerzumhoz. Vannak, akik csúnyán
megsértik a Világegyetemről alkotott képünket, sőt a józan logikát
is, de vannak szerzők akiktől akár csillagászati ismereteket
is tanulhatunk. Egy dolog mindenesetre közös a csillagászati
kutatások és a science ficton között: mindkettő a lehetséges
határain mozog. Ezen a határmezsgyén kalandozunk a
Rádiótávcső következő adásában.

A műsor ismétlésének időpontja: március 24-én (hétfőn) hajnali 1 óra.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu)
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk:
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcső korábbi adásainak teljes
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Zoli,

> Mizsei Janos asszem hozzafer ujmodi gorcsovekhez, s kozel is dolgozik
> a gyanus harmas forrashoz... Tobbet nem mondok, mert nem tudom
> mennyire engedik naluk a fusizast.
Fusizni lehet, de aligha hiszem, hogy ezek a gorcsovek bacinezesre is jok.
Az ugyanis kulon szakma. Szerintem taptalajra oltassal lehet a bacitartalmat
nezegetni.

> hatasosak azok a gyogyvizek, ami meg gyanusabba teszi az esetet,
> tehat vaskalap helyett ezuttal termoszt erdemes vinni.  :)
Csak ugy ne jarj, mint mi egyszer a termoszban tarolt forro kakaoval.
Az elso kinyitaskor elfertozodott, a jo meleg tejben szaporodtak a bacik
(vesd ossze taptalaj), a masodik ivastol olyan gyomorfajast kaptunk, hogy
csak nehany szaz meteres adagokban folytathattuk a turazast, kozben surun
leguggolva....

> Barmire is jo a szamartejben pancsolas, ha divatba jon, marketing okok
> miatt mas neven fogjak forgalmazni.
Nyilvan "Cleopatra bath" lesz.

> Apam szavait reg elnyelte a Fold legkore de hangjanak energiaja
> valahol me'g letezik az Univerzumban infravoros fotonokkent,
Kapitalis tevedes.
A kibocsatott hang altal kepviselt energia nagyon hamar a reszecskek
homozgasa (kT) ala kerul.

Janos

>
>  [Romania] irja:
> Mirol akarod meggyozni? Hogy az altalad es a hasonszo"ruek altal
> vegzett genetikai manipulacio TELJESEN veszelytelen ?


Ilyet soha nem allitottam. Hangsulyozottan csak arrol fejtettem ki a
velemenyemet, hogy mit kene rairni a genetikailag modositott elolenybol
szarmazo termek cimkejere.

>
> Es ehhez DEMAGO'G e'rveket hasznalsz!!!

Sajnalom, ha igy latod. Nem tudok segiteni.

>
> Ime nehany pelda:
> > Fuggetlenul attol, hogy g.m. kukoricabol
> > szarmazik, vagy az inkak manipulta osi kukoricabol (az sem teljesen
> > termeszetes am, genetikailag modositott az is, csak "hagyomanyos
> > modszerekkel").
> 1.Mit ertesz azon, hogy: teljesen termeszetes
> es azon, hogy: genetikailag modositott.?
> 2. Az " inkak manipulta osi kukorica " letrehozasa es a mai
> genmanipulacios modszerek szerinted osszemerhetoek?


Nem, a modszerek gyokeresen elteroek, az eredmeny osszemerheto.

>
> A fenti mesebol az a nyilvanvalo tanulsag, hogy a hagyomanyos
> "genmanipulator :-))) csak a SZELEKCIOT gyorsitotta fel de az
> tovabbra is megmaradt TERMESZETES-nek, a geneket es azok
> modositasat a termeszetre bizta.


Egyetertunk. Kerdes, hogy mit csinal a termeszetes modosulas? Peldaul egy A:T
bazispart kicserel egy G:C bazisparra. Veletlenszeruen, kis gyakorisaggal.
Mit csinalok en? Peldaul egy A:T bazispart kicserelek egy G:C bazisparra.
Tervezetten, jo hatasfokkal.
Az eredmeny: ugyanaz a pontmutacio.
Uj gent meg nem nagyon tervezett, keszitett senki, a meglevo geneket
modositgatjak illetve ujra kombinaljak.


>
> Nezzuk most a kovetkezo "szovaltas" -t:
> ....
> Ha a " B.th. toxin-t termelo kukorica " hatasa is annyira "ismert"
> mint a DDT eseteben akkor nagy baj van.
> SO"T nagyon-nagy baj; mert a kukorica magatol szaporodik,
> keresztezodik .


Csak kotozkodom, amikor azt kerdezem, hogy ha nem torod le a kukoricacsovet, ha
nem hantod le a leveleket rola, nem morzsolod le a szemeket, hogy szaporodik a
kukorica?

Tudod, arrol erveltem, hogy mit irjunk ra egy letezo termekre, nem arrol, hogy
annak az eloallitasa veszelyes-e.

>
> Es vegul az ervelesed "gyongyszeme":
> > Ha mindent elutasitasz, akkor vagy termelsz magadnak otthon
> >kukoricat, amit nem kezeltek sem DDT-vel, sem egyeb
> >novenyvedoszerrel, vagy ehen halsz.
> Tehat nincsenek alternativak!?


De van egy. Csokkenteni a vilag nepesseget. :-(

>
> A TV-ben mondtak, hogy nemely afrikai orszag inkabb az
> ehen halast valasztja mintsem hogy genetikailag modositott
> gabonat fogadjon el .


Tetszik, amikor egy "orszag" mond valamit. A vezetoi mondjak. A vezetoi fognak
utoljara ehenhalni, ha egyaltalan ehenhalnak. A lakosok nem mondjak... de ez
mar politika.

>
> Ugyanott lattam, hogy az afganisztani haboru kezdeten tonnaszam
> leszort, csillogo-villogo csomagolasu etelcsomagokat az ehezo
> menekulok nem voltak hajlandok megenni.


Mert nem volt rairva, hogy milyen modszerrel modositottak genetikailag?

Udv: buvar

A Bacillus thuringiensis nevu bakterium (mely egy a termeszetben
megtalalhato, nem modositott elolenyek kozul) sporazasakor termel egy
feherjet, mely feherje nehany rovarcsoportra halalos mereg. Csak szajon at
hatasos, azaz a rovar meg kell egye a B. th toxint ahhoz, hogy
elpusztuljon. Mas rovarokra hatastalan. "Nem-rovarok"-ra hatastalan. A
toxintermelest kodolo gen egy oriasi plazmidon van minden B.th.
bakteriumsejtben.
Bevizsgalt, elfogadott, boltban engedely nelkul vasarolhato
(szabadforgalmu) novenyvedoszer a B. th. szaritott tenyeszete. Elo,
szaporodokepes bakteriumok (sporak) milliardjai. Szabadon fujja oket a
szel. A kipemetezett B.th. szaporodik a termeszetben. Nincs semmi eloiras
arra, hogy fel kene tuntetni, jelezni kene hasznalatat a termekben.
A B.th. toxintermelest kodo genjet izololtak es beepitettek a kukorica
kromoszomajaba. Ugyanazt a feherjet termeli (kisebb mennyisegben), mint
amit bakterium termel. A kukorica viragpora kivetelevel egyaltalan nem
maszkal el onnan, ahova vetettek. Hatasa ugyanaz, mint termeszetes
novenyvedoszere, a bakteriumtenyeszete. De nem kell kulon megtermelni,
szallitani, tarolni, permetezni...
DDT-hez hasonlitani a veszelyeit lehet ugyan, de szereny velemenyem szerint
ez demagogia :-)

Sziasztok,

> A fenti mesebol az a nyilvanvalo tanulsag, hogy a hagyomanyos
> "genmanipulator :-))) csak a SZELEKCIOT gyorsitotta fel de az
> tovabbra is megmaradt TERMESZETES-nek, a geneket es azok
> modositasat a termeszetre bizta.

  Itt akkor fel kell tenni a vaskalapot. Ugyanis (szerintem) tok mindegy,
hogy mi okozza a genetikai valtozasokat, a lenyeg a vegeredmeny. A fenti
allitasban ott a tevedes, hogy a modern genmanipulator nem a nemesito
gazdat valtotta fel, hanem a termeszetet es a nemesito gazdat egyutt.
A felett nem szabad elsiklani, hogy a nemesites soran veletlenul
letrejovo mutaciok kozul valogat a gazda. Mint mondom veletlen, igy
akar a gensebesz altal letrehozott genetikai valtozas is letrejohet
mutacio utjan. Kicsi a valoszinusege, de nem lehetetlen. Igy a ketto
kozott csak mennyisegi, nem minosegi kulonbseg van.
  Ha bevezeted a keresztezest is, akkor mar ez sem igaz. Keresztezes
soran akkora valtozasok tortennek a genanyagban, ami normalis mutacioval
nem jonnek letre. Igazabol (javitsatok ki, ha tevednek) a modern GM
is tulajdonkeppen keresztezes, csak lenyegesen tavolabb allo fajokat
lehet keresztezni vele. Olyanrol meg nem hallottam, hogy GM kutato
leult volna, kitalalt egy teljesen uj, meg nem letezo gent, majd azt
beultette volna.

> Tehat nincsenek alternativak!?
> A TV-ben mondtak, hogy nemely afrikai orszag inkabb az
> ehen halast valasztja mintsem hogy genetikailag modositott
> gabonat fogadjon el .

  Szerintem rosszul ertetted, amit mondtak. AMire en emlekszem, az az volt,
hogy az USA felajanlott elelmiszer segelyt afrikai orszagoknak, ami
GM (is?) volt. Egy-ket elvakult csoport ra akarta beszelni ezen orszagokat
arra, hogy ne fogadjak el. A fenti afrikai orszagok vartak egy darabig
ezen csoportoktol a nem GM ennivalot, de az nem jott. Igy az ehenhalas
helyett igy inkabb megkockaztattak a GM ennivalot, mert az lehet, hogy
nem halalos, mig a nem eves biztosan halalos.
  Nyilvan vannak olyanok, akik visszautasitottak az fenti orszagokban.
Ezek azota ehenhaltak. Darwin elvtars koszoni, jol megvan...
  Egyebkent tenyleg nincs alternativa, meg a magan termeles sem. Egyszeruen
tul nagy a kisertes a termelok reszerol, az ellenorzes meg sosem tokeletes.
Par evtizede volt ugye a fagyalloval (nagyon mergezo) kevert bor a sogoreknal,
majd az azota nem tudom hany aldozatott szedett 'garantaltan BSE mentes'
marhahus tobb europai orszagban is, majd talan egy eve a csehektol megvett
selejtes marhahus, ami 'bio marhahus' cimkevel lett eladva (na hol) megint
a sogoreknal.
  Szoval a nagyon jol ismert es nagyon mergezo dolgokat *sem* tudjuk
meguszni a mezogazdasagiban, akkor szerintem kicsit korai hiszteriat
kelteni a GM elelmiszerekkel.

[DDT]

  Ha mar szoba kerult: anno olvastam egy cikket, ami arra hivta fel a
figyelmet, hogy DDT osszesen talan 2 halalos aldozatot hozott, mindketto
extrem korulmenyek kozott (egyik talan beleesett egy tomeny DDT-s kadba,
masikra nem emlekszem). Ugyanakkor a DDT betiltasa rengeteg ember halalat
okozta, mert fejlodo orszagokban nem volt helyette semmi a szunyogok
(es igy malaria) irtasara. Nem tudom mennyi igazsagtartalma van (nyilvan
ez is hiszterikusan tuloz, de nem tudom mennyire). Tud errol valaki
erdemit?

Gyula