> *Amerikai tudósok olyan eszközt fejlesztettek ki, mely segítségével 
> pusztán a gondolat útján irányítható egy videojáték. A Brown Egyetem 
> kutatása, mint több más korábbi tanulmány majmokon mutatja be, 
> hogyan hasznosíthatók az agy motívumai gépek mu^ködtetésére.
Itt sem árt, ha az ember lát némi hátteret is: miért fejlesztik ezt?

Természetesen azért is, hogy a mozgássérültek emberi életet tudjanak 
élni. Ebben viszont nincs komoly pénz, ezért nem fejlesztenének külön.
A fontosabb az olyan alkalmazások területe, ahol az ember közvetlen 
jelenléte kockázatos vagy lehetetlen - tehát az extrém vidékek 
(világűr, Föld mélye, hurrikánok - és a katonai akciók). Utóbbiban van 
a LEGNAGYOBB pénz. Ha valahogy meg lehetne oldani, hogy a katonának NE 
kelljen ott lennie a csatatéren, viszont maximális sebességgel és 
abszolút realisztikus körülmények között tudja irányítani a harcot, az 
MINDEN pénzt megérne.

u.i.: vajon ki pénzeli ezeket a kutatásokat? Én úgy tudom, legtöbbször 
a Pentagon.

u.i.2: ha már ékezetes betűkkel írsz, akár normálisan is beállíthatnád 
a magyar kódlapot.
@@@ Az en apukamnak meg ... meg ..... de mi az a magyar kodlap? @@@

> *Amerikai mérnökök egy olyan szerkezet megépítésén fáradoznak, 
> amely kivonná a légkörbo~l a felesleges szén-dioxidot, ezzel csökkentve 
> a globális felmelegedés mértékét.* 
> Ez lenne (ez is) netán az alapja, hogy az USA elzárkózik a CO2
> korlátozástól ?
Mi köze a kettőnek?
Vagy a környezetvédők nyomására fejlesztenek, vagy azért, mert úgy 
gondolják, hogy profit van benne. Több ilyen terv létezik már: az egyik 
szerint kimerült olajmezőkbe nyomnák vissza a CO2-t, így esetleg még 
további olajat lehet kinyerni.
Mindenesetre az eljárás PÉNZBE fog kerülni - nem is kevésbe - így 
biztos, hogy csak akkor fogják alkalmazni, ha NAGYON szükséges (pl. ha 
már isten bizony elkezdődik a globális felmelegedés). Ha viszont már ki 
van fejleszve és látszanak a működtetési költségek is, biztos, hogy 
elgondolkodnak rajta, hogy az ennél kisebb hasznot hozó, CO2 TERMELŐ 
eljárásokat leállítsák (megadóztassák, büntessék, egyezményt írjanak 
alá, stb). Nem hülyék az amerikaiak sem, csak az az undorító, hogy 
kizárólag a profit és a maximális fogyasztás körül forog ott minden.

http://index.hu/tech/ihirek/?main:2004.03.11&169631

*Elkészült az emberi agy kommunikációs portja

A német Fraunhofer Intézet bemutatja a Brain-Computer Interface 
(BCI) kommunikációs portját, amelyet a berlini Freie Universität 
neurológiai klinikájával közösen fejlesztettek ki. Az interfész az emberi 
agy és a számítógép közötti közvetlen kommunikációt szolgálja. A 
rendszer lényege: egy EEG felveszi az agyhullámokat, amelyeket egy 
tanulásra képes számítógép elemez, majd digitális jelekké alakít. Az 
alkalmazási területek gyakorlatilag határtalanok: például protézisek 
szervomotorjai válhatnak így vezérelhetővé. ...*

Kedves Balazs!

> A telefonos segitseg p
> valoszinuseggel tudja a valaszt, amennyiben nem tudja, ugyanakkora
> valoszinuseggel tippel barmelyik lehetseges valaszra.
Ha jol ertem, a helyes valasz tippelessel kiegeszitett teljes valoszinusege
n lehetseges valasz eseten:
p + (1-p) /n

> 1. Milyen sorrendben erdemes felhasznalni a ket segitseget, hogy a leheto
> legnagyobb valoszinuseggel tippeljunk helyesen?

A valasz elegge egyertelmunek tunik szamomra. A felezo ugyanis mindenkeppen
a negy lehetseges esetbol dolgozik, es szamara teljesen mindegy, hogy a
telefonos, vagy a kozonseg segitsege mit eredmenyezne akar a felezes elott,
akar a felezes utan. Ezzel szemben mind a telefonos, mind a kozonseg szamara
megnoveljuk a jo valasz eselyeit, ha fele annyi esemenybol kell
valasztaniuk. Ezert a felezessel kell kezdeni, majd a masik segitseget
igenybe venni a maradek ket valaszadasi lehetosegbol.

>3. Mi a helyzet akkor, ha a fonti modellt feltetelezzuk, de nem a
>szamitogeppel jatszunk? (a szamitogepes telefon akkor is p valoszinuseggel
>tudja a valaszt ha mar feleztunk egyet es csak ket valasz maradt, az
>embernel ez mar nem igaz (mert lehet hogy a felezesnel mar kiderult hogy
nem
>tudja)).

Szamitasba kell venni meg, hogy a rossz valaszok jo resze szandekosan
felrevezeto, igy a hianyuk sokkal tobbet segit az emberek szamara, sem mint
a nem tudasra valo radobbenes. Tovabba a kerdesben gyakran valami
tulajdonsaghoz kell megtalani a hozza illo objektumot. Ha olyan objektumokat
tavolitunk el a felezessel, amelyek tulajdonsagairol semmit nem tudunk,
akkor maris nagyot segitettunk, hiszen ezutan mar csak a maradek objektumok
tulajdonsagaira kell koncentralnunk. Ha a maradek ket objektumbol egyet
biztosan kizarhatunk, akkor megvan a biztosan helyes valasz, mig felezes
nelkul egy biztos kizaras csak 1/3 eselyt ad. Ebbol az is lathato, hogy a p
valoszinuseg definialhatosaga erosen kerdeses ezen feladatban.

A szamitogepes biztosan helyes telefonos valasz p valoszinusegehez hozzajon
a fent emlitett (1-p)/n tippelesi valoszinuseg, amely fugg a lehetseges
esetek szamatol, igy noveljuk az eselyunket, ha elozetesen csokkentjuk az
esetek szamat.

Udv: Takacs Feri

A CO2 nagymerteku eltuntetesere van egy kituno es millio eve bevalt modszer.
Nagy technika sem kell hozza, es napenergiaval mukodik: el kell asni fa'kat,
minel tobbet! Vagy jo melyre (termeszetes szigeteles) vagy jol szigetelve,
pl. valamilyen muanyagfoliaba zarva, persze nem egyenkent - ha eleg nagy
adagokban foliaz az ember, akkor nem kell tul sok, mert a felulet csak
negyzetes, mig a terfogat kobos.

Meg jobb, ha a fafajta nehezebb a viznel, akkor asni sem kell, csak a tenger
melyebb reszein elengedni (persze folizava, hogy ne egyek meg a melytengeri
bakteriumok). A kaliforniai redwood pl. ilyen, csak sajnos nagyon lassan no
(igaz, hogy akkor viszont nagyra:
http://www.franks-alpin.de/archive/usa_99/redwood.jpg )

A mostani CO2-problema is abbol adodik, hogy amit a termeszet elasott regen
(es kozben szenne, olajja, gazza alakult), azt most kiassuk, es elegetjuk.

Erdekes lenne kiszamolni, hogy az amerikai epitkezesi modszer mennyi CO2-t
kot meg, hiszen itt minden haz fabol van. Ugyan a lekotes csak ideiglenes,
hiszen par evtized alatt elkorhad a fa, de legalabb van egy par evtizedes
keslelteto hatasa.

Udv,
Jozsi

Laszló,

>szükségem lenne egy kisérlet bemutatásához egy kisméretű detektorra.
nem profi megoldás, de végy egy nagyfeszültségu diódát. Abban elég széles a
kiürített réteg.
Ha fémtokban van, attol eleg egyszeru megszabadítani, és már kész is a
detektor.
Alfára, betára szerintem jo, de az ötlet menten nyilvan jobb szakerto is
megszólal majd.

Janos

Kedves Burgonya,

> Ez lenne (ez is) netan az alapja, hogy az USA elzarkozik a CO2
> korlatozastol ?

  Nem olvasol eleg figyelmesen. Elsosorban a CO2 *korlatozasatol*
minden orszag elzarkozik. Amibe nehany (nagyon keves) bele hajlando
esetleg egyezni, az a CO2 *kibocsatas* korlatozasa. Erre volt egy
kiserlet a Kyoto, amit nehany orszag (Oroszorszag, USA) ugy itelt
meg, hogy szamara elonytelen. Foleg, hogy ha azt is hozzateszed,
hogy semmi erdemi tartalma nincs a szerzodesnek, mert szo nincs
benne Kinarol peldaul, ami jelenleg mar majdnem elerte kibocsatasban
Europat, USA-tol sincs messze es iszonyu tempoban no a gazdasaga
es kibocsatasa.
  Masik teveszme, hogy az USA *semmit* nem tesz. Sokat tesz. Csak nem
ugy, stb. Tessek megnezni, hogy California-ban mik az eloirasok kocsikra.
*Valamit* tesznek ok *is*. Abban egyet ertek, hogy keveset, de ez nem
USA sajatossag. 

Gyula

>http://www.origo.hu/tudomany/technika/20040414keszul.html
>*Amerikai mérnökök egy olyan szerkezet megépítésén fáradoznak,
>amely kivonná a légkörbol a felesleges szén-dioxidot, ezzel csökkentve
>a globális felmelegedés mértékét.*

>Ez lenne (ez is) netán az alapja, hogy az USA elzárkózik a CO2
>korlátozástól ?

Burgonya, csak azért, mert mindkét hírben szerepel az USA és aCO2,
még nem feltétlenül van összefüggés. :-)

Szerinted ha az USA képes (lenne) érdemben kivonni
széndioxiodot a légkörből, azaz eredőben kevesebbet beleengedni,
akkor logikus lépés lenne a részükről, hogy elzárkózzanak a korlátozástól?
Szerintem nem.

Ez kb. olyan, mintha az éves benzinfogyasztást azért nem engednéd
maximalizálni, mert elkészült a gazdaságos elektromos autó.

Egyébként az olyan cikkek, nem pont ez, de általában az
"amerikai tudósok azon fáradoznak" szavakkal színezettek
nem jelentenek semmit.
Én is fáradozom sok mindenen, mégsem jutok velük sehova. :-(
Három elsőéves BME-s kicsit összeollózott szakdogája kicsit
megszerkesztve - esetleg pdf-be ültetve ábrákkal, grafikonokkal -
a világ tulsó feléről máris úgy néz ki, mint három komoly szaki tudós éves
kutatásának a megérett gyömülcse. Nem szabad mindennek bedőlni.

Ez akkor tanultam meg, amikor egy haverommal egy műhöz
- ő munkája volt, nem az enyém - bizony átemeltünk ezt-azt
egy nagyon jónak tűnő holland diplomamunkából. Illetve csak
terveztük, de ahogy fordítottuk, egyre inkább az volt az érzésünk,
hogy  aholland gyerek is úgy ollózta össze máshonnan... :-))
Viszont a fordítás kényszere miatt garantáltan átrágtuk minden
mondatát.

Az "amerikai tudósok" már majdnem olyan, mint
a "kliniai tesztek bizonyítják"
és " anyaként és ápolónéként is jól tudom, hogy...".
(Na jó, itt mondjuk jó eséllyel valós tudósokról lehet szó,
mert tényleg szerepelnek az intézmények és a linkek.)

C'est la vie!
Minden jót!

BM