Kedves Kornelius,

> 1., ki lehet-e valahogy szamolni egy adott magbol jovo elektron sebesseget

  Ki. Tudni kell a felszabadulo energiat, a tomegaranyokat es a
specialis relativitaselmeletet. A felszabadulo energiat a mag
es az elektron ('neta sugar') viszi el, ugy, hogy az impulzusuk
gyakorlatilag azonos (mert a kezdeti impulzusa a magnak majdnem
nulla ebben a viszonylatban). Csak arra kell vigyazni, hogy
az energiat relativisztikusan szamolja az ember nagy energiakra,
kulonben elrontja. Utana az impulzusbol lehet sebesseget szamolni.
  Hasznos keplet: m0 = sqrt(E^2/c^4-p^2/c^2). m0 a nyugalmi tomeg,
E az ossz energia (beleertve a nyugalmit is), p az impulzus. sqrt
a negyzetgyokot takarja.

> 2., a nyugalomban levo elektron tomege milyen fuggveny szerint novekszik
> ahogy egyre jobban megkozeliti a feny sebesseget, kulonos tekintettel arra,
> hogy levezethessem a taneronek, hogy miert nem lehet C-re gyorsitani az
> elektront

  Ez is majd minden konyvben benne van:

m = m0/sqrt(1-v*v/c*c)

De egyszerubb a fenti kepletbol (az impulzusosbol) szamolni, Zenon
paradoxon elkerulesere. Impulzust kiszamolod energia fuggvenyeben,
majd berakod, hogy p=m*v, ebbol megvan a v, mint energia fuggvenye.
c-nel nem lehet nagyobb, akarmekkora az energia. Ha gyorsulason
keresztul akarod ezt igazolni, akkor integralni kell...

> _vagy_ lehet valami nevezetes sebesseg, ahol tortenik vele valami?

  Persze. Eleg nagy energiaknal part kelthet. Meg barmi. De azt
se felejtsed el, hogy magreakcional vegtelen energia nem all rendelkezesre,
igy felso korlat van a beta sebessegre.

Gyula

Kedves Feri!
> Vagyis azert irsz butasagokat, hogy azt mondjam ra: butasag, de kozben
> elvarod, hogy masok ne mondjak ezt neked.
Miert teszed tobbes szamba azt az egy db. loditasomat?
Ez csak koltoi kerdes volt. Tudom, igy hatasosabb.
> Legkozelebb mellekelj
> ilyenkor egy levelet minden olvasonak a szandekodrol, de ugy, hogy en
> azt ne olvashassam.
Te talan mellekeltel ilyen leveleket amikor:
1. azon sajnalkoztal, hogy a voroseltolodason kivul nincsenek
mas, pontos tavolsagmeresi modszerek a csillagaszatban,
2. elovarazsoltad a fenysebesseggel tavolodo
(esemeny)horizontot,
3. szinten elovarazsoltad az univerzum-meretu csillagokat es
azok belsejenek gravitacios modelljet?
Hummm.... 3:1 a javadra. En csak kispalyas vagyok.
Talan onmagadat is ugyanazzal a mercevel kellene merned,
mint masokat.
Egyebkent erre a loditasomra a (ugy emlekszem) Mizsei
Janos (vagy Math ?) altal idezett radioriportbol megismert
fizikusi blabla cikkes sztori piszkalta fel bennem a kisordogot :-)
Bocs ha valakit megtevesztettem kis idore.
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Sziasztok!

S. Zoli irta:
> En nem celszeru szamitasi modrol irtam, hanem a nagyobb
> surusegu maghoz valo kozeledesnek a g-t novelo negyzetes
> hatasat es a folenk kerulo szelet(ek) g-t csokkento kobos
> hatasat kivantam bemutatni.

E vegeredmenyrol viszont csak akkor allithatsz valamit,
ha megvizsgalod, hogy adott helyen a ket valtozas kozul melyik
a nagyobb.
pl: x^2-y^3 kisebb vagy nagyobb mint (x+1)^2-(y+1)^3 ???
x=10, y=3 eseten az egyik, x=100, y=3 eseten pedig a masik
oldal nagyobb.

Ha az eredeti kerdest veszed, hogy novekedhet-e a g ertek a
fold kozeppontja fele valo haladaskor, es valoban valaszt szeretnel
kapni, talan megis jobb a gombhelyas megoldas.

> ...Eszemben sincs szamolni vele. Igy is, ugy is integralni kell...
Ebben az esetben pedig el kellene fogadni annak az allitasat, akinek
eszebe jutott szamolni is.

Udv.
Joco

Tisztelt Voland !

>Nem, a Jozsinak - valoszinuleg;-) - nem ez a velemenye, ez csak a te
>"velemenyed". Abbol, hogy a Maxwell egyenletek
>onmagukban "tudjak" a relativitast, semmifele formaban nem
>kovetkezik, hogy a "gravitacio elmelete" elektrodinamikai elmelet.

Lemaradt az "is" szócska a mondatom végéről, sajnos.
A relativitás elve ugyan eloször a mechanikájában jelent meg,
Galileinél, majd Faraday kísérletei nyomán Maxwellnél az EM
jelenségek körére is kibovult.  A Lorentz transzformáció is
elektrodinamikai jelenségek vizsgálata révén született.

Einstein késobb univerzálisabb, általánosabb érvényu
törvényszeruségeket állapított meg, ami azt jelenti - elmélete
több mint elektrodinamika. Ma ez így néz ki.
Feynman írja: *Emellett fennáll az az izgalmas lehetoség is, hogy
mechanikai rész nem is létezik - a tömeg teljes mértékben
elektromágneses.*

>>A HIX Tudomány régóta üzemel (s nem csak e fórum létezik a
>>magyar weben). Rendszeresen felvetõdött - és vetodik - mi a csuda
>>a tömeg? Olyan válasz, ami mélyebb szintu okot jelölne meg -
>>lagalább hipotetikusan, nem volt itt - sem.

>Mar dehogynem. Kismillioszor.
>A tomeg mibenleterol, okozojarol, es a feltetelezett
>hatasmechanizmusrol szamtalanszor volt szo itt is.
A gravitonról esett pár szó valaha.  Elektromágneses tömegrol és
súlyról idén tavaszig semmi.

>Mar csak azert is, mivel a kvantumfizikai standard modell resze.
>Bongeszgess faradhatatlanul a mai kiserleti fizika
>egyik - ha nem a! - leginkabb korozott bunozojerol, Mr. Higgs-rol, s
>meglasd, informaciok ozonevel talalkozol.
Feltételezik, hogy kimutatásának nehézségét túlontúl nagy tömege
okozza. Tehát a tömeget úgy adja más részecskének,
hogy neki magának van tömege, ha jól tudom.

>>Einstein korábban általam hivatkozott (más által megkérdojelezett
>>hitelu magyar fordításu) népszeru ism.t. könyvének fordítását
>>Károlyházy Frigyes vetette össze az eredetivel.

>Hat ne beszelj mar megint butasagot mely valotlansag is egyben!
>Senki sem kerdojelezte meg Einstein altalad hivatkozott sorait.
>Csupan meg lett neked magyarazva, hogy mikepp is van ez - mert
>lathatoan gozod  sem volt.
Inkább csak célzások voltak, álláspontom helytelenítésére.
Hamarosan láthatod, milyen kár volt félrevinned másokat, engem
támadó indulatos ellenvéleményeddel.

>Es vegul igy tetezed:
>>Nincs sajnálkozó kicsengésu kritikai megjegyzés Einstein terjedési
>>sebességgel okolt fényelhajlással kapcsolatos kijelentéséhez fuzve,
>>sem ahhoz, hogy jelezte - c állandóságát csak inerciarendszerekbeli
>>megfigyelok vegyék biztosra.

>Mindezekhez termeszetesen nem is lehetett "sajnalkozo kicsengesu
>kritikai megjegyzes", tekintve, hogy Einstein sehol az egadta vilagon
>nem irta, hogy a feny a terjedesi sebessege megvaltozasa MIATT
>hajlik el, es azt sem, hogy a c allandosagat csak
>inerciarendszerben "vehetjuk >biztosra".
>Hat mirol beszelsz te?:-))
>Einstein csupan azt irta, hogy ha a fenysugar utja elgorbul, akkor az
>ohatatlanul azt jelenti, hogy a sebessege megvaltozik, ill. azt, hogy
>lokalis rendszerben merve a feny sebessege allando c. Pont. Es ez
>mind igaz.
Kapaszkodj meg - mást is írt!
Végre megtudhatnám mi butaságot írtam ?  Konkrétan !

>Nem okolt o semmit semmivel e tekintetben kedves Burgonya.
>Az, kedves Burgonya, hogy az altalad olvasott kis konyvecskeben
>errol az egeszrol reszletesen nincs szo, es csupan Einstein-nek az az
>egyetlen idezett mondata van elotted poren, meztelenul,
>onmagaban, az sajnos pontosan arra "jo", hogy felreertsd az
>egeszet. Ez viszont tokeletesen sikerult.;-)
Nem nem. Nálad hibádzik valami.

Einstein magyar kiadású könyvébol külön cikkben idézek. Elonye, hogy
kiegészítéseket, magyarázatokat is tartalmaz.
Az igazi elonye, hogy ezek engem igazolnak...

Burgonya

A 84.oldalon írja Einstein:

*Másodszor: ez a követelmény azt mutatja, hogy az általános
relativitáselmélet szerint a vákuumban terjedo fény sebességének
állandóságáról szóló, már annyiszor említett törvény, mely egyike a
speciális relativitáselmélet két alapveto feltevésének, nem tarthat
igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor
görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különbözo
helyeken.*

Nagy Károly (utószó, 226.o) :
*Az elmélet egyik igen fontos következménye, hogy a gravitációs
térben a fény sebessége pontról pontra változik. ...
 ... A csillag felületét elhagyó fénysugár egyre görbültebb lesz a nagy
gravitáció miatt, végül az összehúzódás elér egy olyan kis
tartományhoz, ahol a fény már el sem hagyja a csillag felületét,
hanem ott lebeg. Ezt a határt nevezi a szakirodalom
eseményhorizontnak. *

Ez áll ott: "lebeg" !
Ezek után kiváncsian várom a véleményeket e kérdésekben: Ki tette
divergenssé a párbeszédet, s ki kérjen kitol elnézést ?
Kinek mi baja az IQmmal ?

Burgonya

"2., a nyugalomban levo elektron tomege milyen fuggveny szerint novekszik
ahogy egyre jobban megkozeliti a feny sebesseget, kulonos tekintettel arra,
hogy levezethessem a taneronek, hogy miert nem lehet C-re gyorsitani az
elektront
"
Egy m0 nyugalmi tömegű, v sebességű test energiája:
E =  (1/sqrt(1-v^2/c^2)) * m0 * c^2
Ha csak a mozgási rész érdekel, ki kell vonni belőle m0 * c^2-et.

kornelius,

>magkemia eloadast hallgattam, amikor is a tanero egyszercsak azt mondta,
>hogy a beta sugarzas sebessege C
>erre nem birtam magamban tartani, megkerdeztem, hogy hogy is csinalja a kis
>ugyes, hogy C-vel megy mikozben nyugalmi tomege is van, de a tanero csak
>annyit mondott hogy nezzek utana.

En azt hiszem, valamelyikotok, vagy mindketten egyszeruen nem figyeltetek
oda, mit mond a masik, es osszekeverodott a beta meg a gamma.
Pld. o gammara gondolt, de veletlenul betat mondott. Ez elofordul neha
(sajat tapasztalat  :-( , a hiba nem tudatosul az emberben, epp mert jora
gondolt, s utana persze ragaszkodik ahhoz, hogy nem hibazott.
Ha megsem, akkor nagy baj van a tanerovel.
A tobbit, amit kerdeztel, gondolom, megirjak a tobbiek.

Udv.. Janos