Thus spake HIX TUDOMANY:

>   Ha jol ertem, akkor neked az a kifogasod, hogy drotozni kell,
> ami nem programozas, tovabba nem kulonul el kelloen. Van egy
> hipotetikus kerdesem: Marky egy delutan tervez neked egy digitalis)
> aramkort, ami az osszedrotozast teljesen kivaltja. Lesz egy 

Letezik ilyen, mint pl az egyik elozo levelemben emlitett TRAC.
Nem hivjak digitalis szamitogepnek. Totally Reconfigurable Analog Circuit.
Tehat magyarul: teljesen atrendezheto analog aramkor, halozat.
Ugyanaz amit en is mondok az ilyenekre.
Egyebkent is max felig analog felig digitalis gep lehetne :)

>   Csak egy gondolat megfontolasra: szep szep azt mondani, hogy a
> szimulacioban egyszerubb brutal hardwaret bevetni. Gyakorlatban
> messze nem egyszeru. Tipikus problema van stabilitassal, stb.
> Nem is olyan reg Marky szenvedett csunya diff. egyenlettel. Ha
> durva lepesekben szzimulalt, rossz. eredmenyt kapott. Ha finomitott,
> akkor eszement ideig tartott. Ezzel szemben az analog gep
> (ami alatt azt ertem, hogy megepitette volna az aramkort) 
> magatol tudta volna, mit kell csinalni. En ebben latom az analog

Nem biztos hogy magatol tudta volna, lehet hogy az analog aramkor is
gerjedt volna, valamint majdnem biztos hogy nem lett volna elegendo a
pontossaga. 20 eve megfelelt, ma mar nem eleg.
Ez a 'magatol mukodott volna' nem jelent semmit. Nyilvan nekem sem mukodne
elsore ha ilyet irnek, de akinek ez a szakterulete, annak nem okoz
problemat. Aki meg az analoghoz nem ert, annak az nem fog mukodni.
De meg mindig ugy tekintitek, hogy elvileg valasztasi lehetoseg van az
analog es a digitalis megoldas kozott. Nincs! Csak digitalis van.
Az analog gyakorlatilag csak a periferiakon talalhato, egyszeru elo es
utofeldolgozast, jelkondicionalast, erositest vegez a digitalis egysegek
elott es utan.
Aki szerint nem igy van, az oldja meg analog aramkorokkel pl az EKG jel
analiziset, a lenyeg hogy kiirja a kijelzore: patologias Q hullam a II es
aVF elekrodokon, jelentos ST emelkedes, jobb kamrai hipertrofia stb...
Minden EKG tele van analog aramkorokkel, amik szurest es erositest
vegeznek, de a bonyolult feldolgozas csak digitalisan lehetseges.
Nincs analog alternativa. A diffegyenletek megoldasa csak egy kis resze a
problemaknak, az kb a legbonyolultabb feladat amit analog modon legalabb
elvileg hatekonyabban meg lehet oldani, de az is megy digitalisan.

>   Mondok egy konkret peldat: atomreaktort le kell allitani aramszunet
> eseten (sajat aramat nem transzformaljak le, kivulrol jon az aram).
> Erre lehet digitalis szamitogepet epiteni, horribilis koltseggel
> (mert garantalni kell, hogy mukodik). Vagy lehet a leallito rudakat
> elektromagnessel tartani (aramszunet eseten elektromagnes nem tartja
> oket tovabb, leall a reaktor). Ilyen megoldasok nem hiszem, hogy
> ki fognak halni....

Ugyanezek megvannak a digitalis technikaban is. Az urszondat nem
elektromagnes tartja a palyan :), de a kozlekedesi lampakat,
autoelektronikai eszkozoket sem. Mindegyik meghibasodasa potencialisan
halalt okozhat, de olyan ritka az ilyen, hogy beszelni sem erdemes rola.
Illetve hires esetek az utasszallito repulok szamitogepeinek hibazasai,
de az sem veletlen meghibasodas (amire tokeletesen fel vannak keszitve),
hanem egyszeru szoftverhiba miatt volt.
Horribilis koltseg pedig mar reg nincs (20 eves info lehet :), kiskerben
is 200Ft-tol lehet mikrovezerlot kapni, nehany ezer Ft-bol, na jo ha
ipari szabvany kutyurol van szo akkor nehany tizezer Ft-bol megvan egy
olyan gep, mely siman iranyitja az atomeromuvet.
Egyebkent Pakson 20+ eves orosz technologia van, ma az egesz elferne
karora meretben.

> Gyula

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

 TUDOMANY #2857
>Most nem fogok itt a tudomanyon olyan filozofiai fejtegetesbe 
>kezdeni, hogy a hasonlat es pelda miert es mennyivel homalyosabb a 
>definicioknal, es modelleknel , amit a tudomany hasznal. Eleg az, 
>hogy a koltoket nem tekintjuk tudosnak. Amig te itt a tudomanyos 
>eszkozok helyett  koltoi eszkozokkel kivansz elni, addig  rossz 
>listan vagy
Elvi kerdesem lenne:
Miert van rossz listan a levelezotars?
Nem lehetne esetleg a pilotavizsgas valaszok helyett alkalmazni 
Szentagothai Prof. modszeret? O elmondott mindent magyarul es 
erthetoen anno a kiralyi teveben, elvont dolgokat is.
Kovetendo pelda! 

Igen ritkan szolok bele a vitakba, mert roppant nehezen turom, ha 
maganban vagy a listan valaki ugy oktat ki, hogy azt sem ert en mit 
nem ertek:)
-- 
       Bye:csutak - visit to ;http://csutak.freeweb.hu
			       Linux Forever!

>Felado:vargaendre_uh.liampiv
>Felmerült bennem egy kérdés már pár hónapja, és most újra eszembe
>jutott, hogy nézel?dtem egy könyvesboltban egy csillagászati könyvet.
 Hasonlo kerdesek nemcsak teged foglalkoztatnak.

>Szóval azt olvastam a könyvben, hogy a világegyetem kora kb. 15 milliárd
>év, és hogy a legtávolabbi galaxis kb. 14 milliárd fényévre van t?lünk.
  Hozza kell tegyuk hogy csak volt. Amikor az az info elindult, a mi
galaxisunk meg nem letezett. Az hogy epp azon a helyen mi van ebben a
pillanatban, sosem fog kiderulni.
>A gondolatom a következ?: az a galaxis már 14 milliárd évvel ezel?tt
>volt ott 14 milliárd fényév távolságra. Ha azt vesszük, hogy a mi
>galaxisunk anyaga és a fenti legtávolabbi galaxis anyaga ellenkez?
>irányba száguldott az ?srobbanás helyét?l, akkor az a hely köztünk
>félúton van, tehát minimum másfélszer annyi id?s a világegyetem, tehát
>min. cirka 14+7=21 milliárd éves,
  Szamolgathatjunk mink de vannak dolgok, melyek egyszeruen erthetetlenek.
El tudod e kepzelni, hogy a vilagegyetem nulla ido alatt a vegtelenig
terjedt? Mert kerdesek sorozata ellentmond e mondatnak.
 1 A vegtelennek nincs vege.
 2 Ha pedig vegtelenrol van szo, a vivagegyetem anyagi reszecskei meg ma
is terjednek. A folyamat megallithatatlan.
>ÁMDE ez csak akkor igaz, ha az anyag
>fénysebességgel száguldott (mint amekkora sebességgel a fény elindult
>hozzánk 14 milliárd éve 14 milliárd fényév távolságból), de ez nem
>lehet, úgyhogy a világegyetem inkább pártrilliószor id?sebb a jelenlegi
>elképzelésekben szerepl? 15-20 milliárd évnél, nem csak másfélszer.
  Nem tudok elkepzelni egy kezdetet. Egymillio kerdes bolyong korulotte.
 Miert eppen akkor? Miert nem most, vagy mar joval elotte? Milyen tenyezok
befolyasoltak? Tobb egyensulyi erohatasok lehettek, mely epp abban a
pillanatban felborulhatott. Tehat mar joval azelott is letezett maga az
ido is, meglehet mas formaban, de..   Szinte elkepzelhetobbnek tunik a
tobbuniverzumos elmelet.
  Udv. Csaba.

>Mit gondoltok err?l?

>Üdv: Endre






-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Math,

>Nalam csak az utobbi. Szerintem tenalad sem kell fantazia amegerteshez,
hanem t
>e osszekeverted a megertest az atelessel, illetve intuitiv kepalkotassal.
Ugy van: megertes egy melyebb foka az átélés, illetve az intuitiv
kepalkotas.
Ez az, ami utan mar nemcsak erted, de el is tudod magyarazni.

>Emiatt hiszed azt, hogy a megerteshez fantazia szukseges,
Emiatt hiszem. Tovabbra is.

Janos

> Szóval azt olvastam a könyvben, hogy a világegyetem kora kb. 15 milliárd
> év, és hogy a legtávolabbi galaxis kb. 14 milliárd fényévre van t?lünk.
> 
> A gondolatom a következ?: az a galaxis már 14 milliárd évvel ezel?tt
> volt ott 14 milliárd fényév távolságra. Ha azt vesszük, hogy a mi

> galaxisunk anyaga és a fenti legtávolabbi galaxis anyaga ellenkez?
> irányba száguldott az ?srobbanás helyét?l, akkor az a hely köztünk
> félúton van, tehát minimum másfélszer annyi id?s a világegyetem, tehát
> min. cirka 14+7=21 milliárd éves, ÁMDE ez csak akkor igaz, ha az anyag
> fénysebességgel száguldott (mint amekkora sebességgel a fény elindult
> hozzánk 14 milliárd éve 14 milliárd fényév távolságból), de ez nem
> lehet, úgyhogy a világegyetem inkább pártrilliószor id?sebb a jelenlegi
> elképzelésekben szerepl? 15-20 milliárd évnél, nem csak másfélszer.
Errol mar tobbszor volt itt szo. A vilagegyetem TAGUL - tehat, az a 
galaxis, amirol a feny 14 mrd eve indult, az ma mar sokkal tavolabb van. 
Amikor viszont a feny indult, akkor meg sokkal kozelebb volt: amig a 
feny jott felenk, azalatt is KELETKEZETT alatta a ter, amelyen at 
kellett mennie.

Masreszt: ha a vilagegyetem kora 15 mrd ev, akkor egyszeruen nem 
lathatjuk, hogy mi van ezen a koron kivul, mivel AZ a feny meg nem ert 
el idaig. Ezert - ha a vilagegyetem vegtelen is - egy bizonyos 
tavolsagon tul soha nem lathatunk el benne.

Korrigált levél (az elozo mintha nem jutott volna el a HIX-re)

Ferenc:
>a digitalis elektronikaban azt hivjak szamitogepnek, amirol irtam, 
>nagyjabol ezt a definiciot hasznaljak.

Igen, de  mintha csak a Neumann/Turing? elvu gép definícióját írtad 
volna meg röviden.  A  2854. számban idézettet általanosabbnak 
gondolom. Jelent?ségét abban is látom, hogy egycsapásra megoldotta 
a  számológép/számítógép kategorizálásb problémáját. 
Ezzel talán idot/energiát takarít meg tanároknak, ha könyvekbe is 
bekerül egyszer csiszoltabban. 

Az illeto a fantáziaja, valamint analógiás gondolkodásmódja és 
intuíciós, illetve nem utolsó-sorban elvonatkoztató képessége révén ( 
jutott el odáig, hogy még az elme definíciójára is egészen szimpatikus 
ötletet tudott adni.
Érdekességként említem, hogy nem hisz a szabad akarat létezésében.
Szerinte az embert a vágyai ösztökélik, s a tudata ezek kielégítésének
szolgálatában tüsténkedik. A vágyakat részben genetikai program 
diktálja követelodzve, részben pedig "szerzett" késztetések. 
Utóbbiakat megtapasztalt örömei/szenvedései alakítják ki, valamint 
belé nevelt eloítéletei (pl. világnézet), s félelmei, továbbá  
szervezetének követelodzései - amennyiben anyag- illetve 
tevékenység-függové vált volna - ami ha jobban bele-gondolunk,   
törvényszeru.  A tudat dolga akciótervek készítése: mikor, melyivágy 
miként elégülhessen ki, ill. melyek a hátrébb sorololandók.  (prioritás; 
jogosultság; stb. szerinti ütemezés is dolga a tudatnak)
A tudat vágyaktól befolyásolt. Automataként  dönt, nem-szabadon. 

Probi