1. |
re: Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: nyilatkozik (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Holloko toldalekolasa (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
6. |
Mindenfelek (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
8. |
re: thread magyaritas (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: thread magyaritas (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv
> hírcsoportban volt
> téma, hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása.
> Az angol szó
> többjelentésű, pld. varrócérna, csavarmenet.
> Jelen esetben azt a jelentését kellett volna
> megtalálni, ami az internetes
> levelezőcsoportokban, vitafórumokban egy
> hozzászólás és a rá adott
> válaszok és viszontválaszok összeségét jelenti.
> Jó fordítást találni
> nem sikerült. Ti tudtok valamit ajánlani?
Valószínüleg elöbb-utóbb átvesszük a thread (tred?
szred?) kifejezést, - addigis a magyar fórumok csak
"téma", "az adott téma", stb neveken utalnak rá.
Jobb ötletem nekem sincs, bár már nekem is régóta
bántja a csörömet....
=====
BEST OF HIXIPIXI:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/56
Leghasznosabb linkek a neten; kedvenc oldalaim:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/68
SÚGÓ a Yahoogroups használatáról:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/30
|
+ - | Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #751, >:
> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv hírcsoportban volt téma,
> hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása.
Melyik "thread"-é? Magam az ilyen levelező fórumokon kialakuló
vitafolyamokat "szál"-aknak hívom.
A kódgenerálásnál és az operációs rendszer feladatütemezénél
használatos "thread" fogalomnak pedig már a 80-as években biztos
fordítása volt. Idézem az Oxford számítástechnikai értelémező szótárat
(Novotrade 1989): threaded list - többszörösen láncolt lista (ezen
belül: thread - lánc); threading - lácolás; multithreading - többszálú;
single threading - egyszerű felfűzés, egyszerű láncolás.
|
+ - | Re: nyilatkozik (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hixre!
hix.nyelv #751, >:
> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?
> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?
A szó eredeti jelentését a mai "meg-" igekötős alakja őrzi:
"megnyilatkozik". A szó egyébként 1463 óta adatolt, és német párhuzama
is van: "sich offenbaren". Aki "megnyílik" az, elmondja, tudatja velünk
gondolatait; ha valamit becsukunk, akkor elzárjuk azt, az azzal
kapcsolatos információt mások elől, ha kinyitjuk, akkor nyilvánossá
tesszük.
A "-t" itt műveltető képző: a "nyílat" ige egyébként létezik, ha ma
már archaikus is, vö. Kenesei István: Immanuel Kant hálósipkája: "A
homályban nyílatja álmait, / akinek a jövőre reménye van." Jelentését
tekintve 'nyílásra bír, késztet', vagyis tulajdonképpen ugyanaz, mint a
"nyit" ige. Ilyenformán a "megnyilatkozik" értelme: 'megnyitja magát'.
Innen 'megmutatja a bensejét/lelkét/gondolatait/szándékait' >
'megmutatja magát' (Isten megnyilatkozott), ill. 'hosszan beszél
gondolatairól, szándékairól' > 'hosszan, részletesen beszél akármiről'.
Azonban a "meg-" igekötő általában befejezett igéket képez, pl. "lát
(tartós cselekvés) > meglát (egy pillanat alatt)", "áll (tartós
cselekvés) > megáll (ez csak egy pillanatig tart)". Tehát a "meg-"
igekötő nem illik a 'hosszan, részletesen beszél' értelemhez, ezért
elmaradt az ige mellől. Így keletkezett a "nyilatkozik" ige, amely "meg-
" igekötős elődjének csak az egyik aspektusát örökölte.
|
+ - | Re: Holloko toldalekolasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
nyelv.hix #751, >:
> > P.S. Az ellenpéldákat, ha vannak, szívesen várom a listatagoktól,
> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.
Én, hogy kizárjam a saját, esetleg a köznyelvitől eltérő nyelvi
preferenciáimat, minden adatomat helyesírási munkából vettem. Úgy
gondolom, ezek tükrözik a mávelt köznyelvi formát.
De találtam az MHSz.-ben egy ellenpéldát: "Hegyeshalom -
hegyeshalmi", jóllehet a "-halom" utótagból a többi, 750. számban
felsoroltam esetben nem esett ki az "o" hang.
|
+ - | Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves !
hix.nyelv #751, >:
> Szerbusztok.
> [...]
> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük, nincsen
> olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint röviddel,
> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a
> megkülönböztetésre?
A tudás hatalom és a hatalom annál értékesebb, minél inkább keveseké.
Ezért a társadalom kitermeli magából a tudással már rendelkezők
védekezési mechanizmusait a feltörekvőkkel szemben. Ennek egyik eszköze
a helyesírás.
Aki egy elit családban nőtt fel, annak már kisgyermekkora óta
elérhető a normatív helyesírással írt mese-, gyermek- és ifjúsági
irodalom. Itt tehát működhet egyfajta imprinting: tanulás nélkül,
pusztán az olvasott kép alapján rögzül és absztrahálódik a helyesírás
alapja.
Akinek pedig nem volt gyermekszobája, annak ezt a tanórákon kell
elsajátítania, később, kevésbé tanulékony aggyal, nagyobb
erőfeszítéssel. Ráadásul rögtön az alapokkal szinte egyidőben kapja meg
a részleteket, egyedi eléréseket. Így nehezebben tud magában egy átfogó
szintézist készíteni, mely nélkül a részletek nem helyezhetők
rendszerbe (pedig ez a megértés alapja minden tanulási folymat során).
Miközben az illető ezzel van elfoglalva, szerencsésebb társa a hatalom
szempontjából konvertibilisebb tudást sajátíthat el, így a tanulás
végére a jobban induló csoport jelentős előnyre tud szert tenni. Tehát
a helyesírás arra való, hogy feltartsa a nem az elitből jövőket a tudás
megszerzéséért folyó versenyben.
De a helyesírás a tanulás lezártával is használatos
csoportösszetartó, és -elhatároló jelként. Embertársunk írásából csak a
helyesírást figyelve is következtethetünk arra, hogy a mi
intellektuális csoportunkba tartozik-e, avagy alánk, netán fölénk
rendelt-e. Ezek az észlelések meg fogják határozni a hozzá való
viszonyunkat. És ha, mondjuk, mi döntünk arról, hogy felvesszük-e az
illetőt állásra, akkor az így felépült viszony nem elhanyagolható
hatással van az illető boldogulására.
(N.B. A helyesírásnál is fajsúlyosabb barrier az irodalmi nyelv: a
suksükölés, az egyes szám első személyű ikes ragozás használata, az "-
e" partula helye stb.)
P.S. Miközben a fentiekből talán az tűnik ki, hogy az osztályrendszer
csökevényének tartom a helyesírást, valójában én is a körön belül
vagyok, és én is felhasználom ezeket a jelzéseket. Rám pl. máris
önkéntelenül
hatott, hogy a "szerbusztok" köszönést "b"-vel írtad, és nem "v"-vel.
[Ez nem cikizés, csak jól jön a tárgy illusztrálásra.]
|
+ - | Mindenfelek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük,
De ejtjük, Adamkof. Lehet, hogy Te nem ejted és másik százezer ember
nem ejti, de például én ejtem és megint másik százezer szintén ejti.
> nincsen olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint
> röviddel,
Tör -- tőr. Koros -- kórós. Irat -- írat. Elöl -- elől. Stb. Hogyne
lenne, százával.
> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a
> megkülönböztetésre?
Kétségkívül vannak, akik nem érzékelik, de ez a megkülönböztetés
semmiben se különbözik a rövid és hosszú mássalhangzók
megkülönböztetésétől. Hányan vannak, akik azt mondják: szallag, esső,
pontossan, szöllő, és mégse így írjuk ezeket a szavakat. Úgy írjuk
őket, ahogyan a sztenderdizált nyelvváltozatban ejtik.
> Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ez így van, másrészt ez a
> nyelv fejlődése, nem?
Nem, egyáltalán nem biztos, hogy ez a nyelv fejlődése. Egyelőre (bár
lehet, hogy ebben Mártonfi drusza nem ért egyet) nem következett be az
az állapot, hogy az irodalmi magyar nyelvből kiveszett volna a rövid
és hosszú i kiejtésbeli megkülönböztetése, márpedig az irodalmi nyelv
szokott a nyelvek helyesírásrendszerének alapjául szolgálni. (Mielőtt
meglepődsz, hogy egy irodalmi nyelvnek hogyan lehet kiejtése,
elmondom, hogy ez az a kiejtés, amin a szépirodalmi szöveget az
előadóművész elmondja.)
> Ez az egész egy :-) jellel a végén értendő?
Gábor, a vigyorit huszonöt éve találták föl, a humor pedig sok
évezrede létezik. Légy szíves, oldd meg az interpretációs feladatot
mankó nélkül.
> mi legyen a "thread" magyar fordítása.
Időnként a _szál_ szót szokták alkalmazni ebben az értelemben, de
távolról sem mondható kialakult, rögzült használatúnak.
> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?
Igaz.
> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?
Az -at (-at/-et, -tat/-tet) képző egyik betűje.
> Hát akkor lehet, hogy te vagy a nagyon kevés kivételek egyike: ti
> erősítitek a szabályt.
:)
> Budapest-erzsébetvárosi.
Szia, nyelvrokon! Újpest--békásmegyeri!
> Vízszintesen a területi, függőlegesen a csoport- és rétegnyelvi
> változatokat szokták érteni.
Ja, rá kellett volna jönnöm.
> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.
Egyetértek.
> Ugyanakkor ebben valószínűleg kisebbség vagyok, mert a Magyar
> nemzeti szövegtárban 58 leányfaluira jut 10 leányfalusi.
Mi ez a szövegtár, hogy lehet hozzáférni?
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Húsevő denevér – útmutató a spam elleni védekezéshez a The Batban
Ha IV. Béla 25 év alatt 30 törvényt hoz, 20 év alatt 45-öt hányadik Béla hoz?
|
+ - | Re: Holloko + thread magyaritas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szegedi Gábor írta:
>... mi legyen a "thread" magyar fordítása...
>...Ti tudtok valamit ajánlani?
Témakörlánc? Üzenetlánc? Témalánc? Levéllánc?
Cikklánc? Lánc? Témakörfonál? Üzenetfonál?
Témafonál? Levélfonál? Cikkfonál? Fonál?
Balázs
|
+ - | re: thread magyaritas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
szerintem: thread ~ téma
Udv,
Jozsi.
|
+ - | Re: thread magyaritas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> mi legyen a "thread" magyar fordítása.
Szál, vitaszál, fonál, a beszélgetés fonala.
Üdv: Attila
|
|