Jozsef,

>   irta:
>
> >>>>>>>>>>>>>>
> Van egy modszer. Sokat kell kolteni az oktatasra. Igaz, ez meg nem
> tarsadalmilag elfogadott :-(
> A peldaid sorat ki lehet egesziteni a ciannal a Tiszaban. ...
> Itt kellett volna hatosagoknak a helyzet magaslatan lenni: azonnal
> sokszorositani egy tablazatot a megfelelo ertekekkel, es az emberek
> kezebe adni. Nem csokkent volna a halfogyasztas, hanem emelkedett volna.
> <<<<<<<
Igy masodszorra tenyleg kicsit meredek, de nem egeszen ugy ertettem, ahogy
te.


> Először a halak fejébe kellet volna verni, hogy az a víz nem mérgező.
Sajna, a halakon az nem segit. Inni nem mergezo, de aki a vizbol szedi az
oxigent, annak nagyon mergezo.
Kb. ugy, mint nekunk a CO. 5-10 percig nem fulladunk meg 200 ppm CO-tol,
mert van eleg oxigen.
Csak utana patkolunk el eleg gyorsan es irreverzibilisen. Mint a halak.

> Szerintem az emberek nagy resze ha teheti, akkor mergezesben,
> betegsegben megdoglott allatot nem eszik meg.
Ugy igaz, nem egy gusztusos etel. Ha regebben doglott meg, akkor meg
betegseget is okoz.


>Hogy mit raknak ele a
> boltban, az mar mas kerdes.
Pld. orvhalaszok arulnak villannyal, kezigranattal és messzel fogott halat
is, a fene a gusztusukat, ezert jut nekunk, rendes horgaszoknak kevesebb hal
:-)

Tommy,

> Nem osszetettebb a problema? Meg 'planetaris idoskalat' veve sem
> lehet, hogy pl. a helyek kevesbe
vagy jobban

>emelkednenek ki, ha a rajtuk levo
> ho megolvad? Mert ugy tudom, hogy a Fold azert nem a viz hatan
> uszik, hanem pl. van ott a melyben magma is, es meg ki tudja...
Hat ez az. Ki tudja?
En csak exponaltam a problemat.

Janos

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: aranyert kagylot ( 25 sor )
> Idopont: Sat Jan 13 06:06:26 CET 2001 TUDOMANY #1357
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> A papuak csodalkoztak, hogy mindenki ruhaban jar, es hogy bekessegben
> megvannak egymassal. Furcsallottak, hogy senki nem visel fegyvert.
> Ez naluk az orokos haboruskodasaik miatt egeszen szokatlan dolognak
> tunt. Lovat is akkor lattak eloszor, es nagy disznonak veltek.
Ami nekem meg tetszett:
Az egyik benszulott - a 40 evvel 1930 utan keszult riportban - azt mondta,
hogy addig volt jo, amig a feherek nem jottek. Akkor dolgoztak amikor kedvuk
volt, semmi gondjuk nem volt, a problemaikat meg megoldottak a haboruikkal.

Udv!
Sipi

Hali Laszlo !

 >Felado :  [France]
 >Temakor: Tablettas fuzio ( 18 sor )
 >Idopont: Sat Jan 13 19:04:09 CET 2001 TUDOMANY #1357

 a> Beismerem, az ellenseg elott nem akartam elarulni a titkot, hogyan
 a> kell gazbol tablettat csinalni, dehat, mint tudjuk, a H-bombanal is
 a> megoldottak valahogy.
 Amennyire tudom, ott tobbnyire szilard litium-deuteridet
hasznalnak, de ez a reaktoroknal nem jon be, tul magas a
"begyulladasi" homerseklete.

 a> Hogy egyszerubben elkepzelhessuk (bar nem ez az igazi megoldas),
 a> a paraffingyertyaban is lehet deuteriumot es triciumot egetni.
 Ez sem rossz:), de a kiserleti berendezesekben inkabb nehany
millimeteres uveg v. muanyag kapszulakba zarjak az anyagot, es
erre tuzelnek a lezerek.

 a> Itt a reaktort ugy kell elkepzelni, hogy egy nagyobb meretu vastartaly,
 a> amiben felrobban egy tabletta, felmelegiti a tartaly falat, es ezt a hot
 a> elvezetik. Vagy akar mittomen vizet forral fel a kozeleben, s a gozt
 a> hajtjak el.
 A tricium+deuterium reakcio energiajanak kb. 80%-at a keletkezo
neutronok viszik el. A reaktor falat termeszetesen huteni
kellene, de az elsodleges hocserelo kozeg egy neutronelnyelo reteg
lenne. Es persze pont a neutronok miatt a reaktor sem lehet egy
mezei vastartaly, varhatoan eleg draga kompozit anyagokra lesz
szukseg. 
   
 a>  Karos anyag nem keletkezik, legfeljebb sugarzas, de ahhoz mar
 a> hozzaszoktunk 
 Azert nem ilyen szep a menyasszony:). Az intenziv neutronsugarzas
miatt a szerkezeti anyagok gyorsan felaktivalodnak, valoszinuleg
meg a reaktor teljes leselejtezese elott is folyamatosan kell
majd szerkezeti elemeket cserelni, amiket radioaktiv hulladekkent
kell majd kezelni. Masreszt a tuzeloanyag utanpotlas miatt
triciumot is akarnak termeltetni a reaktorral, ez pedig eleg
nehezen kezelheto radioaktiv anyag, szamitani lehet a kornyezetbe
jutasara.

                                                            Kibuc

Sziasztok!

Szokoly Gyula irta:
:   Amire kivancsi lennek: barnaszenes eromuvek sugarkibocsajtasa (lasd
: ungarische beton kohosalakbol es az annak kovetkezmenyekent magas
: radon koncentracio -- tudom, hogy illegalis volt, de azert volt belole
: eleg).

Nem tudom, szerintem ilyet errefele meg nem me'rtek. Egyszer egy
eromulatogatas kereteben valaki megkerdezte a diaksagbol, hogy mennyire
sugaroz a szen, amire emlekeim szerint valami olyan valaszt kapott, hogy
"nem problema". En nem emlekszem olyasmire, hogy itt feherveruseg es egyeb
sugarbetegsegek nagyobb gyakorisaganak okakent a barnaszen fu:stga'za't
hoztak volna ki. [mellesleg a rendszervaltas ota itt megszunt a kotelezo
tudoszures, tehat eleve nehez statisztikat csinalni]

A kulszini fejtes mivoltabol fakadoan ha sugarzasra gyanakszunk, azt is
vizsgalni kellene, hogy mintegy 30-60 meter homok mennyit nyel el a
sugarzasbol, ha nem banyasszak, hanem csak ugy van a szen [eleg jelentos
lakossagot kenyszerkitelepitettek a barnaszen lelohelyekrol].

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>  De ez meg mindig nem jelenti azt, hogy minden bitet azonos hibajavito
>kodok vedenenek. Amit elmondtal, az igaz... de ettol meg lehet kulonbozo

De azt jelenti. Meg kene nezned, hogy mukodik az rs kodolas. rs.c neven
meg lehet talani.

>Egy ECC vedelem pedig ezen helyek ismerteben tudja, hogy melyik bitet
>mennyire kell vedeni.

Ugy erzem kezd meddove valni a vita...

>  Audio eseten szamomra nyilvanvalo, hogy a felsobb bitek sokkal nagyobb
>rendundanciat kivannak, es pazarlas minden bitet azonos redundanciaval
>kodolni, azt csak az adat kivanja meg. Remelem a CD-t tervezo mernokok
>is igy gondoltak.

Nem igy gondoltak. Azt felejted, el, hogy a cd-n nem csak a hangadatok
vannak, hanem keretezes, stb. Kulonben minek interpolalni, ha van egy
kvazi hibamentesseget ado kodolasunk????
egyebent mer egszer leirtam, de nem baj. Az elso kodolas utan a tomb
bit-jeit osszekeverik, vagyis nincs ertelme also/felso bitekrol
beszelni. A hibajavito kodlas szempontjabol csak a tomb bitjeinek van
ertelme. 

>  Tudom... nem is azt mondtam, hogy egyaltalan nem vedik. De audio anyag
>eseten a javithato bithibak jellemzoen a felsobb bitek kozul kerulnek
>ki. Az interpolalt hibak pedig az also bitek kozott...

Az elozo levelemben, sot fent is leirtam ennek miert nincs ertelme.

>  Probald ki... vegyel elo egy karcos CD-t es tobbszor egymas utan, akar
>mas-mas CD-ROM eszkozzel azonos grab programmal szedd le a zenet. Ha a
>bithibak teljesen veletlenszeruek, akkor ugyanolyan valoszinuseggel
>lenne a legfelsobb bitekben hiba, mint a legalsobb bitekben. Megis
>tobbnyire a legalso bitekben van csak elteres. Miert?

En ilyennel meg nem talakoztam. 

>  A masik pedig, amire nem reagaltal. Ha az audio minden bitjet
>hibajavito koddal (nem pedig felsobbeket hibajavito az alsobbakat pedig
>hibajelzo koddal) lattak el, akkor miert kell meg egy ECC szint?

Azert mert igy pl az egy karc okozta hibak nem egy byte-ra hanem egy
tombre esnek. Emiatt kevesebb olyan byte lesz, ami javithatatlan hibat
tartalmaz. A masik ok, hogy a hibajavito kapacitas fugg a hasznalt
tombok meretetol. Vagyis minnel nagyobb egy tomb annal tobb hibat lehet
benne kijavitani. Az akkori eszkozok csak kis tombok hasznalatat
engedtek meg, igy egyeduli megoldas volt ket rs kod egymasba agyazasa.
Egyebent a leirasban is megtalalod az egyes szintek feladatat.

udv
Csaba

Udvolzetem!

Szoba kerult itt nemreg a barometeres magassagmeres. Errol (kicsit
tavoli asszociaciokent) jut eszembe egy masik (nem tul komoly) meresi
problema.

Egyszer egyik kollegammal beszelgettunk es emlitette, hogy az orvos
felesegetol tudja, hogy az emberek napi atlagos gaztermelese 2,5 dl
(arrol a gazrol van szo, amit babhangnak, u:lgyu"ru"fu:ttynek is szoktak
nevezni).

A kerdesem, tudja-e valaki hogy valoban ennyi-e? 
Am ami igazan erdekelne: hogyan tudtak ezt ilyen pontosan megmerni?

Egyebkent barmely meresi eljarasra vonatkozo otletere kivancsi lennek. 
Nekem csak az jutott eszembe, hogy a vallalkozo szellemu szellentot a
megfelelo pillanatban vizbe ultettek es a vizszint emelkedesebol
szamoltak a terfogatot.

Reccs, en beszeltem :)
						Valkai Sandor

Halihó!
 wrote:

>> Kis tablettakat keszitenek deuteriumbol, triciumbol, es
>> 'allomanyjavitobol',
> ...moderald magad (is :-),
  :)))

> hat hogy lehetne gazbol tablettat csinalni? Tudom, palladium
> allomanyjavitoval mar probalkoztak a hidegfuziosok, de nem jott be.
  En ugy emlekszem, hogy a deuteriumot es a triciumot vizbe kotottek le,
es ezt fagyasztottak meg. A magas homersekletet pedig a nap segitsegevel
egy tukorrendszerrel nyomtak bele ebbe az 1-2 cm3 vizkockaba.
  Szoval egy sokkal nagyobb szabalyzott fuzio maradekenergiajat
hasznaltak fel, de nem kaptak sokkal nagyobb energiat, mint amit vegulis
a napbol nyertek... szoval igy nem lett hasznalhato a fuzio... :(
  Probalkoztak lezerekkel is, de azoknak a hatasfokuk messze nem erte el
naptukrok hatasfokat, is nem is tudtak tobbet kinyerni.

  A legjobb fuzios eromu a nap, amelyet fel is tudunk hasznalni... :) 
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.0 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Bother, said Pooh:
"Bother!" said Pooh, as he violated the Bosnian ceasefire.