Kedves Jozsi!

hix.nyelv #189, Hollosi "HIX" Jozsi:

> Szoval, mi tortent a szegeny szo"lo"-vel, es hogy lehetne ravenni az
> Akademiat, hogy ismerje el az elirast. Na jo, ez csak vicc. Felig. ;-) 

Nos, a témakörre -- "szőlő" vagy "szöllő" -- úgy kellene válaszolni, 
hogy egyik sem: hanem "szőllő", tehát két hosszú "ő" és hosszú "l". 
Ugyanis ez volt az eredeti változat. Ennek hosszú "l"-je egy "dl" 
hangkapcsolatból fejlődött (vö. "villa" (evőeszköz) < szláv "vidla", 
"beszél" < "*beszéll" < "beszéd" + "-l igeképző). 

A két hosszú magánhangzó által közrevett hosszú mássalhangzó elég 
nehezen ejthető, így idővel a magyar nyelvjárások ezt kétféleképp 
oldották fel: vagy megrövidítették az első "ő"-t [szöllő], vagy a 
hosszú "l"-et [szőlő] (ez utóbbi történt a "*beszéll"-lel is). 

Az Akadémiát sok szó nem érheti e miatt, mivel -- ha a Nagyszótári 
korpuszban a <http://www.nytud.hu>; címen megnézzük a szóalakokat -- a 
korpusz kezdetétől megtalálható egymás mellett mind a három írásmód. 
Ez pedig arra utal, hogy a nyelvben egymás mellett élt mind a három 
ejtési forma.

Helyesírásunkat ugyanakkor az a sajátosság is jellemzi, hogy kevéssé 
tűr meg másodalakokat, ritkák a "csoda: csuda"-féle többféleképp is 
használható szavak (ezek többsége is "e : ö" váltogató). Ebből az 
elvből kindulva valamikor dönteni kellett az egyik változat mellett. 
Hogy ez mikor történt, azt nem tudom, de a Ballagi-féle 1871-es 
szótárom még két alakot hoz: az elsődleges "szőlő"-t (hosszú mgh., 
rövid msh.), és a másodlagos -- tehát kiveszőben lévő -- "szőllő"-t 
(hosszú mgh., rövid msh.). Az én ejtésemnek is megfelelő "szöllő" 
(rövid mgh., hosszú msh.) tehát már akkor sem jutott be a szótárba. 

Hogy miért a "szőlő" (hosszú mgh., rövid msh.) került ki győztesen, 
azt sem tudom. Ehhez egy megfontolandó adat, hogy a Nagyszótári 
korpusz szerint (ld. fönt) ezt használta Kazinczy, Vörösmarty, Arany 
(bár utóbbinál a "szőllő" [hosszú mgh., hosszú msh.] is előfordul). 
Tehát valószínűleg a nyelvformálásban nagyobb hatást kifejtő 
irodalmárok saját nyelvjárási hagyománya érvényesült (mint olyan sok 
más esetben). 

A fentiek azonban a vezetékneveket nem befolyásolják: ott csak az 
eredeti anyakönyvező település beszédmódja (vagy az anyakönyvező 
nyelvhasználata) volt a meghatározó: az eleve magyar nevűek a később 
kialakuló irodalmi helyesírásnak megfelelően már nem "frissítették" a 
nevüket. Ilyen köznyelvitől elütő neveket tucatszám találhatunk: 
"Szalay" de "Zala", "Zente" de "szent", "Dékány", de "dékán", "Bódog" 
de "boldog", "Szíj(j)ártó" de "szíjgyártó" stb. (De a fentiekből is 
van "Zalai", "Dékán", "Boldog", "Szígyártó")

Végül az etimológia: a "szőlő" szavunk egy feltételezhetően 
"*s'idläk" hangalakú ócsuvas-török szó átvétele még a szteppén. Ennek 
eredeti jelentése 'bogyó(s növény)', amely még egyéb növénynevekben 
megtalálható pl. "ebszőlő csucsor" (Solanum dulcamara), "farkasszőlő" 
(Paris quadrifolia). A szó a mai csuvasban megtalálható "s'i:rla" 
[ejtsd kb. szjirla] alakban és 'erdei bogyó' jelentésben.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #189, Szegedi Gábor:

> A fenti szavak a lakodalom jelzői is lehetnek, az ezüst 25, az arany
> 50 éves házassági évfordulót jelöl. Továbbá, mi ezen kifejezések
> eredete? 

Nem tudom, miért éppen lett "arany" lett az "aranylakodalom", de ez a 
kiindulópont. Ugyanis a Biblia hagyományából kifolyólag a zsidó-
keresztyén kultúrkörben nagy jelentősege van az 50. évfordulónak: ez 
a "jubileum" szó eredeti jelentése. 

A zsidók ui. 50 évenként bűnbocsánati évet tartottak, ekkor mindenki 
pihentette a földeit, mindenki visszakapta eredeti családi birtokát 
és a zsidó rabszolgákat felszabadították. Ez ünnepi szentévet, kürtök 
megfúvásával jelezték, innen az 50. éve "jubileum" < "jóbel-év" neve, 
ui. a 'kürt' óhéberül "jóbel". 

Innen jobbadán spekulálok: egy olyan nyelvben, melyben a jubileum szó 
nemigazán vert gyökeret, honosíthatták a szót, és a szentség 
jelzésére az egyébként is 'értékes' mellékjelentésű "arany" szót 
foglalták le. Ez valószínűleg a középkor folyamán történhetett 
valahol, és ez kisugárzott a többi nyelvbe is. (A klasszikus latin 
ui. nem használta.)

Ennek megfelelően az 1871-es szótáram hozza az "aranyév" címszót, 
melynek jelentése: 'vmely állapotban töltött ötvenedik év'. Aztán 
idővel az "*aranyévi lakodalom"-hoz hasonló szerkezetek 
lerövidülhettek "aranylakodalom"-má, és ezzel az "arany" elvesztette 
eredeti jelentését. Ezzel párhuzamosan szokásba jött a 25 éves 
ünneplés is, melynek megnevezésére természetesen adódott az aranynál 
kevésbé értékes "ezüst". 

Persze ez lejátszódhatott úgy is, hogy a 25. évforduló megnevezésére 
kezdték alkalmazni az "ezüst jubileum/évforduló" kifejezést (az 
"ezüst" értékes valami, de van már egy kissé 'talmi' mellékzöngéje), 
és idővel ennek analógiájára került az "arany" az eredeti "jubileum" 
elé: "atany jubileum", és ebből lett az "aranyév".

Manapság pedig tobzódni kezdtünk ezekben az évfordulókban, a 
gyémánton kívül hallottam már bronzot, vasat is. De hogy mi lenne a 
magyar számértékük, azt nem tudom. Forrásom magyar nincs, de az 
Országh-féle nagyszótár egész számrendszert közöl: "paper" 'papír' = 
1, "wooden" 'fa' = 5, "tin" 'ón' = 10, "crystal" 'kristály' = 15, 
"china" 'porcelán' = 20, "silver" 'ezüst' = 25, "golden" 'arany' = 40 
[sic!], "diamond" 'gyémánt' = 50 [sic!]. A fentiek validitásáról nem 
tudok meggyőződni, mindenesetre a Cobuild szótáram "golden"-nek 50, a 
"diamond"-nak 60-at hoz, a "silver" = 25-ben egyeznek. Ez utóbbival 
egyezik az American Heritage Dictionary (AHD), azzal, hogy a 
"diamond" 'gyémánt' szerinte lehet 60 is és 75 is. Az AHD a többi 
osztást nem ismeri, hanem a "quinquennial" '5. évf.', "decennial" 
'10. évf." stb. kifejezéseket használja.

Kedves Attila!

hix.nyelv #189, Mártonfi Attila :

> így lett pl. a Három Dob utcából később Dob utca, noha a Három Dobhoz
> címzett vendéglátó-ipari egységről kapta a nevét 

Erről jut eszembe az az általam negatívnak értékelt folyamat, hogy a 
közterületek elnevezései között túlreprezentáltak a személynevek. 
Minden tisztetem a nevezetteké, de a Kossuth, Petőfi utcák szinte 
mindenütt sokkal színesebb neveket szorítottak ki. Néha azonban 
óvatlanok voltak az elnevezők, így maradhatott meg pl. Szegeden 
utcanévnek a "Tarján széle" (nem jár hozzá a közterület típusának 
megnevezése).

> Felado : Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: szo"lo" vagy szo~llo" ( 14 sor )
> Idopont: Sat Aug 10 23:33:29 CEST 2002 NYELV #189
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Nekem ugy tunik, hogy a szo"lo" szo valamilyen regi akademiai
> eliras kovetkezmenye, mert szinte senki nem igy mondja (legalabbis
> a szolosgazdak kozott; mert aki az iskolaban tanulta, az lehet, hogy
> igy mondja, mint Kadar az uTJa-t mondta), masreszt nehany
> kivetellel az osszes ebbol kepzett nev Szo~llo"si (189-et listaz
> a Matav Budapesten), nem pedig Szo"lo"si (9 Bp-en).

Nyelveszeti szempontbol nem tudom miert szo"lo", csak arra emlekszem,
hogy a gimnaziumban kulon szoba kerult ez a szo, amikor a helyesirast
tanultuk, de nem figyeltem nagyon, mert nekem magato ertheto volt hogy
szo"lo":-)

A Balaton partjan, vagy kicsit eszakabbra a szolosgazdak is mondanak
szo"lo"t. Szerintem videke valogatja a kiejtest. Szamomra nem
borzaszto, ha szollot mondok inkabb az nagyon eroltetett.

udv
Vica

Kedves Attila!

>Látom, sikerült egy cseppnyi életet lehelni a listába a "Post lectem"
>témájú levelemmel (mellesleg aggódom a téma helyes latinsága miatt,
>valaki nyugtasson meg! :)).

Aggodalmad jogos. Ugyanis szereny tudamosom (es szotaraim) szerint
olyan latin szo (lectis), amelynek accusativusa _lectem_ lenne, nem
letezik. Talan _post lectum_? Mit akartal voltakeppen mondani?

Kedves Gabor!

>Biztos, hogy a gyémántlakodalom
>a 75 éves házassági évfordulót jelenti?

Biztosan nem. Az emberi elet rovidsege miatt az elnevezesek a
kovetkezokeppen alakultak:
60 ev: gyemantlakodalom
65 ev: vaslakodalom
70 ev: rubinlakodalom
75 ev: kolakodalom

Megjegyzendo, hogy ugyanezek a jelzok mas jubileumok eseteben is
hasznalatos: aranydiploma, gyemantdiploma stb., vagy katolikus
papoknal: ezustmise, aranymise stb. (A pappa szenteles 25., 50.
stb.evforduloja).

Ferenc

A napokban tárgyalt kopaszt->kopad->kopadék társai lehetnek: 
1. rohad->rohaszt->rohadék: a főnév tudtommal kizárólag személyek 
minősítésére használatos: "Na idefigyelj, te rohadék, majd adok én 
neked!"
2. meneszt->mened?->menedék: a folyamatos-gyakorító alakkal még nem 
találkoztam, a főnév pedig inkább a ment igéhez kapcsolható
3. ijeszt->ijed?->ijedék?: a használatos főnév ijedtség
4. jöveszt?->jöved?->jövedék: a főnevet nem használjuk, csak a 
belőle képzett melléknevet: jövedéki adó. Viszont a másik adófajta 
neve jövedelemadó
5. téveszt->téved->tévedék?: a főnév helyesn tévedés; a tévedék 
legfeljebb mint félmúltban ragozott ige fordulhat(na) elő

Ki tud ezekről bővebbet?

Üdvözlettel:
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.

HIX NYELV #0189, Szegedi Ga'bor >:
>elenyesző azok száma, akik megérik. Biztos, hogy a gyémántlakodalom 
>a 75 éves házassági évfordulót jelenti?

Nem. Az a hatvanadik.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Sziasztok!

A minap figyelmeztetett a Word nyelvhelyesseg-ellenorzoje, hogy a "tobb,
mint" szokapcsolatot nem mindig kell vesszovel irni. Ehhez kernek egy kis
segitseget, mi a szabaly?
Konkretan a szoveg: 
"Ezt kovetoen -- tobb mint 20 evig -- itt meg itt dolgoztam."
-- 
Koszi es udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
"A macska vendeg a haznal. A kutya csaladtag."