Sziasztok, szekfoglalo hozzaszolas kovetkezik.  :-) Az Autonal alapito tag vagy
ok, par nev (a penteki hozzaszolasok 37%anak szerzoje) mar ismerhet. :-)

>Nem tudom a legellenallas vagy a gordules ellenallasa a
>nagyobb-e, azaz  ha egyenesen megy az auto es nem gyorsit vagy lassit akkor
>erdemese-e egy kicsit emelni rajta (szinten szarnyakkal)....
Meg a gumikereku autoknal is a legellenallas a fo ellenallas, sok haszna nem le
nne az emelesnek, sot nagyobb sebessegeknel meg a "hetkoznapi" aerodinamikai es
zkozokkel elert csekely leszoritoero-noveles is keves lehet a biztos uttartas m
egorzesehez. Az Audi TT sajatos seggen eredetileg sebessegtol fuggoen akar 50kg
 felhajtoero is keletkezett, az emiatt lecsokkent uttartast okoltak a tipussal 
elkovetett aranytalanul sok balesetert. Ennek kikuszobolesere aztan kapott egy 
pici szarnyacskat hatra, amivel a dizajnt felaldoztak a biztonsag oltaran.

>azaz ha a vonat sulyara rasegitenenek
>azzal hogy egy eros elektromagnes szortitana a kereket a sinhez. 
Nem kellene elfelejteni, hogy a jelenlegi acelsinek es acel vonatkerekek sem bi
rnak el vegtelen feluleti nyomast. A vonatok kerekszamanak meghatarozasakor ez 
a meghatarozo parameter, igy az anyagok altal elviselheto max. nyomas megvan a 
kerek es a sin kozott. Ha erre elektromagnessel rasegitenek, akkor a sin es a k
erek "osszehegesztodik". Egy V70 villanymozdony tomege 70 tonna. 2 forgozsamoly
ban 3-3 kerekparon all, vagyis a 70 tonna nyomast az 5cm szeles sinkoronan 12db
 (elvileg 0cm szeles vonal, gyakorlatilag mondjuk) 2cm szeles kis felulet, azaz
 120cm2 hordozza. Ez nagyjabol 6kN/cm2 nyomofeszultsegnek felel meg. Eleg huzos
, nem?

>mintha lenne 'veszfek', ami a sinre szorul es nem vas
>(6-os villamoson Pesten van), masreszt
Nem veszfek az! A pesti villamosok uzemi fekje a sinhez nyomja a fekbeteteket, 
(megemeli a szerelvenyt). Igy a villamos kereke nem kopik olyan gyorsan. Korsze
rubb villamosokban a csendes futas erdekeben a sinen futo kerekpant csak egy ke
menygumi vulkanizalassal kapcsolodik a kerekagyhoz. Egy ilyent nagy fekerovel m
egnyomva ovalisra torzulhat, illetve leszakadhat a vulkanizalas. A sin meg soka
t kibir, sot (bar elvileg a surlodo ero nem fugg a feluletek nagysagatol) nagyo
bb fekfelulettel kisebb kopas aran lehet fekezni.

>nem lehet elmeletben magnesesen fekezni a sinhez kepest? Lenz
>torveny, stb. Csak otlet. 
Azt elvileg lehetne, csak szamolgatni kellene, hogy a sinfejben mekkora fekero 
keletkezhet, a fekezo vonat megemelne-e a sint? Ha megemeli, akkor kilazul a ka
vicsagyban, az ciki.

>Meg ket oldalrol is meg lehet fogni a sint,
>igy nem limital tobbe a mu (barmekkora nyomas eloallithato). 
Lasd a max. feluleti nyomasokrol szolo fejezetet feljebb...

Vonatokon (foleg a nagysebessegueken) egyebkent sokkal nagyobb kerdes a keletke
zo ho elvezetese, illetve emiatt a kerekre kifejtheto maximalis fekero nagysaga
 is. A nagyseb vonatokon (TGV, ICE) tengelyenkent 3-4db belso levegoztetesu fek
tarcsa van, ezekkel uzemi fekezessel is megallithato a vonat a tulhevules, fekh
atas-csokkenes nelkul. A kerekhez mar nem er fekbetet, annak eleg a sin-kerek k
apcsolatot elviselni.

> Tengerek: en ugy tudtam (es lehet, hogy rosszul), hogy a tenger minden
> problema nelkul fel tudja (kerdes meddig) szivni a CO2-t, amit termelunk.
Es akkor szodaviz lesz az oceanokbol?

Roman dokik temahoz:
A diploma honositasa szerintem is ad vedelmet, azzal nem ertek egyet, hogy csak
  a krem kremje megy kulfoldre dolgozni (bar en is kulfoldon dolgozom), a szaba
d orvosvalasztas meg szep szlogen, de a legritkabb esetben valosul meg, hogy el
ore informalodhatsz a rajtad vakbelmutetet elkovetni szandekozo orvosrol, vegze
ttsegerol, praxisarol. Itt ahol elek, a korhaz weboldalan kint vannak a dokik k
epei, vegzettseggel, praxissal, rendelesi idovel, stb. Itt valaszthatsz. (Ez eg
y fejlodo orszag! De rengeteg fizetos korhaza van.)

udv
Fogash

On 9 Jul 2004 at 9:34, HIX TUDOMANY wrote:
> Temakor: bananhej ( 1 sor )
> Nem ehető ? Miért?
A majmok sem eszik meg. Biztos orokoltuk az izlesunket a
kozos oseinktol. Kostoltad mar? Pocsek, de szerintem meg
lehetne enni. Nem halnank meg tole. Bar lehet, hogy
antinutritiv anyagokat is tartalmaz, es a taperteke csekely.
> Temakor: dinnyehej  ( 1 sor )
> Azt mondják ki kell dobni.  Miért?
A Disznok neveben tiltakozom eme felelotlen pazarlas ellen!
Mi _is_ imadjuk! ;-)
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

On Thursday 08 July 2004 15:58, orzo wrote:
> fekerot termeszetesen joval nagyobbra lehetne alltani hiszen nem csak a
> feluletektol fugg (vas-vas) amit fekezeskor persze akar szennyezni is
> lehetne ..., hanem a feluleteket osszenyomo erotol is, azaz ha a vonat
> sulyara rasegitenenek azzal hogy egy eros elektromagnes szortitana a
> kereket a sinhez. Ekkor a fekezes joval erosebb lehetne. Persze nem
> tudom a sineket nem szedne-e fel egy nehez szerelvenynek gyors
> lefekezese...

A multkor bekuldott oldalon irjak hogy az indukcios fekezes egesz turhetoen 
mukodik, de csak nagy sebessegnel (220 folott) hasznalhato, mert alatta 
elolvasztana a sineket (tul sok energiat adna at egysegnyi hosszusagu 
sinnek, gondolom).

> (gondolom nem uj otlet...). Nem tudom a legellenallas vagy a gordules
> ellenallasa a nagyobb-e, azaz  ha egyenesen megy az auto es nem gyorsit
> vagy lassit akkor erdemese-e egy kicsit emelni rajta (szinten
> szarnyakkal)....

Siman a legellenallas nagyobb, legalabbis nehany tiz km/h folott. A 
leszoritoero beallitasaban meg a forma1-esek a muveszek, mert ott minden 
palyara es idojarasra mas-mas kompromisszumot kell kitalalni (ha sok a 
kanyar, nagy leszoritoero kell, de az meg lassit az egyenesekben es 
forditva).

-- 
Udv, Sandor

Sziasztok!

Gyula irta:
:  Mellesleg amikor berlini S-Bahn-t irsz, akkor melyikrol van szo?

Mivel a Transrapid-brossurat nem fuggetlen intezmeny allitotta ossze,
valoszinuleg a letezo leghangosabb S-Bahnrol van szo. Ez nalam a berlini
kezinyitasu. Kozelebbit en sem tudok.

:  Fekezes: Tok hulye kerdes, de egyreszt mintha lenne 'veszfek',
: ami a sinre szorul es nem vas (6-os villamoson Pesten van), masreszt

Ezt egy kozlekkaros biztos jobban meg tudna valaszolni. Az en elmeletem
az, hogy a 6-os villamos a kerekeket nem tudja blokkolasig fekezni a
normal fekjevel, ezert van a sinre szorulo veszfek (ami szerintem szinten
acel). De mondom, ez csak hipotezis. A masik kerdes, hogy egy
megvalosithato acel-valami parositasnal mi a leheto legnagyobb "mu" (a
fejlodo hotol nem gyulladhat meg, stb.), sajnos erre a negyjegyu
fuggvenytablaban nincsen valasz.

: nem lehet elmeletben magnesesen fekezni a sinhez kepest? Lenz
: torveny, stb.

Utananeztem, az ICE-mozdonynal legfekes tarcsafek es rekuperativ fekezes
van, a vagonoknal legfekes tarcsafek, orvenyaramfek es
"Schienenmagnetbremse". Utobbi jol hangzik (sinmagnesfek), de kozelebbit
nem sikerult kideritenem rola. Ettol fuggetlenul marad az allitasom, hogy
veszfekezesnel az ICE-nek kb. 3km ut kell (lasd Eschede, a mozdony+1.
vagon valami 2km -rel a hid mogott allt meg automatikus veszfekezessel, a
vonatvezetonek meg fol sem tunt, hogy hianyzik nehany vagon...).

: Meg ket oldalrol is meg lehet fogni a sint, igy nem limital tobbe a mu
: (barmekkora nyomas eloallithato).

Ez csak addig mukodik, amig nincsen valto a kornyeken.

Nehany adat ossze-vissza osszegyujtve:
ICE-1 2*4800kW csucs, 2*3400kW normal motorteljesitmeny, 2*200kN vonoero.
      (a 2-es szorzo ugy jon ki, hogy a vonat mindket vegeben van egy
      mozdony. Egy mozdonyon belul a teljesitmeny 4 aszinkronmotorra van
      szetosztva, de egyszerre mindig csak 1 mozdony mukodik)
ICE-2 1*4800kW csucs motorteljesitmeny, 1*200kN vonoero
ICE-3 1*8000kW csucs, 1*300kN
TR-08 400km/h-nal 6,4MW teljesitmenyfelvetel a 80m hosszu verzioval; kb.
      25MW installalt teljesitmeny

Hossz/ferohelyek: ICE-1 385m/685; ICE-3 200m/415, TR 80m/192, max. ??m/562
Gyorsulas: ICE-1: 0-250km/h 6perc/18km; ICE-3 0-300km/h 6perc/21km
           TR-07  0-430km/h 4perc/16km

[megj.: a TR valami 70 centivel szelesebb egy normal vagonnal, ezert
valamivel nagyobb az utas/meter arany]

[megj. 2: a TR 192 ferohelyenel szamomra nem vilagos, hogy ennyi ferohely
van 80m -en, vagy ennyi ferohely van 80m 2/3-an (a 80m-es kiserleti vonat
3 vagonbol all, amibol az egyikben a meroelektronika van)]

Gyorsulas 0-250km/h: ICE-1 6perc/16km [nem eliras, 7 sorral feljebb
tenyleg 18km]; ICE-3; 4perc/9km; TR: 2perc/4km

Energiaszukseglet 100% kihasznaltsag eseteben (ez egy Excel-diagramm a
brossuraban, mindennemu kiseroszoveg nelkul, igy pl. a mertekegyseget
sem ertem, hogy miert nem teljesitmenyt adnak meg, vagy miert nem irjak
oda, hogy x km utvonalon y megallassal ertendo. Tovabba szinten nem
ertem, hogy mit izgulnak 100% kihasznaltsagon: 100 ember * 100kg =
10 tonna, az ICE-1 uresen 795tonna, az ICE-2 364t, az ICE-3 pedig
409/435t; a 80m-es TR-08 164t):

        200km/h   250km/h   300km/h   400km/h   430km/h
ICE-3   3820kWh   4870kWh   6260kWh
TR-08   3750kWh   4370kWh   5230kWh   7420kWh   8170kWh

Valamelyik Stern-ben olvastam: Boeing-737 150 ferohellyel es 100 utassal 4
tonna kerozint eszik a Berlin-Barcelona uton.

Udv,
marky

Kedves Mindenki,

  Olvasgatok es okosodom, de nem elegge. Amire jutottam: A bioszferak
(tengeri+szarazfoldi) gyakorlati ertelemben elegendo CO2-t tudnak
felszivni es eltuntetni. Ez nem meglepo, elvegre a legkorben
gyakorlatilag nincs CO2 (ha a termeszetes CO2 koncentraciohoz
viszonyitjuk, ami [ha jol emlekszem] 10-20%). E miatt en ugy erzem, 
a CO2 kibocsatas meg onmagaban nem igazan problema (mert a bioszfera
fel tudja szivni -- egyszer mar megtette). Ami viszont uj szamomra
az az, hogy a kibocsatas tempoja kritikus, mert a bioszfera csak
bizonyos tempoban tudja felszivni a CO2-t. Es ugy tunik, ezt a
kapacitast mar most tullepte az emberiseg (es meg jo egy nagysagrendet
nohet a kibocsatas, ha valami csoda nem tortenik, elvegre jelenleg
a nepesseg talan 20%-a szennyez ugy igazan). Ezt a tempot lehet
probalni novelni (elnyeleset) trukkokkel, peldaul 'vastragyazas' a
tengerben, stb. 
  Ez igy korrekt, vagy meg mindig valamit nem ertek?
  Masik amit vizualizalni kene: 10^13 kg szen. Ha elosztom emberek
szamaval, akkor 1 tonna nagysagrendileg. Evente. Azaz kis bokrok
nevelese a konyhai cserepben (es annak elasasa) nem tunik realisnak.
Mire kepes peldaul egy frissen ultetett erdo? Mennyit kene befasitani
hozza? EGy kisebb orszagnyit? Egy kontinensnyit? Mennyit no egy erdo?
Mennyit nyel el egy buzafold? Stb. Csak 'erezni' szeretnem a problemat...


Gyula