Zoli otlete a bonyolitasra:

Es olyan esetet is lehet, hogy sok lovedeket lovunk ki,
melyek egy - a bolygon nyugvo, elvi - kis kupszogu, majdnem henger
csonka-kup-palast menten indulnak, de nem pontosan egyidoben,
hanem a csonkasagot jelento kor menten, sorban, egymas utan.

 .........stb....stb.....


Ezt hivjak vilagegyetemnek.
Janos

Jozsi,

>> ...egy darabig. Amig ujra osze nem all. Aztan mar nincs
>> megszokes!

>Mire a masodik ketto osszeall, az elso mar megszokhetott ..
Egy rövid :-) idore. Aztan jon vissza, nem?


>>> Az elso akkor nem veszit, hanem eppenseggel nyer energiat
>>> es megszokik...(az elso legyen pici)

>> Mar miert nyerne ettol energiat az elsonek kilott pici tomeg?

>Kicsit felreerthetoen fogalmaztam. Eloszor is az elso azert
>legyen pici, hogy ne kelljen azonnal 3-test problemaban gondol-
>kodni. Ha az elso kicsi, akkor nem befolyasolja a masodik ketto
Ezt ertettem.


>Vagy gondoljunk csak a Voyagerekre, akik az eredeti kiloves
>sebessegehez kaptak tovabbi energiat a bolygoktol, es ez
>pont segitette oket ahhoz hogy elmenjenek a vegtelenbe...
Vegtelenbe? Mennyi idonk van a várakozásra?

Janos

>Persze a strategia faj szempontjabol nem feltetlenul
>optimalis. Epp az oroszlanfokakrol szol az a tortenet,
>miszerint a lassu egyedszamnovekedes miatt valamelyik szigeten
>engedelyeztek az idos himek kiloveset. Kovetkezo evben tobb
>mint 30 szazalekos szaporulat jelentkezett. (Azaz a haremtarto
>strategia az oreg himek genjei szempontjabol elonyos, a faj
>szempontjabol viszont az lenne a jobb, ha a fiatal termekeny
>himek is "szaporodasi lehetoseghez" :-) jutnanak.)

Ha jol emlekszem a neodarwinista elmeletek szerint a faj mint olyan egy
tulhaladott fogalom!
A genek azok amik oroklodnek es o kozottuk van verseny. Az egyedek, fajok,
csak mint kozos hordozo jelennek meg. Tehat a tobb(i)nejuseg (harem) genje
kuzd(enek) a fennmaradasert. Ha korlatozotak az eroforrasok es hosszu tavon
kell azt elosztani akkor jobb a terulet tarto, haremet orzo
(ez itt nem a nevem :-)) viselkedes. Mig ha egy terulet gyors benepesitese a
cel akkor jobb a mindenkinek lehetoseget nyujto strategia. A farkasoknal is
azthiszem igy van (alfa him es nosteny szaporodik a tizes falkaban, de ha
oket es a falkat szetlovik akkor a tobbiek is szaporodnak es bepotoljak a
hianyt...).
Szoval nincsenek fajok, csak genek (gen  egyuttesek) vannak es azok
oroklodnek, szelektalodnak!
Laci

> jojo. igazad van. tehat akkor tisztan logikailag csaka zt tudom cafolni, hogy
 n
> em lehet akarmilyena jovobelatas, hanem olyannak kell lennie, amelynel valame
ly
>  mechanizmus kizarja az ellentmondashoz vezeto jovobelatast.
> egyebkent elkepzelehto,h ogy bizonyithato, hogy valahol barmelyik jovobelato
cs
> elekmeny ellentmondashoz fog vezetni. egy determinisztikus vilagban a jovobe
la
> tas, mint cselekmeny hatassal van a vilagra, es mivel minden mindennel osszef
ug
> g, ezert hatassal van a joslat targyara magara is. namost kerdes, hog ylehets
eg
> es-e olyan joslat, ami egesz pontosan ugy befolyasolja a vilagot, hogy azzal
eg
> yutt (is) bekovetkezzen.
Ha komolyabban erdekel a tema, akkor olvassatok el Vassy: Utazas
Paramerikaba c. irasat. Röviden:
az (is) a problema a joslasnal, hogy hat a megjosolt cselekmenyre is.
Ha valakinek megjosoljak, hogy eluti az auto, akkor nem megy oda -
akkor viszont mit is josolt a jos? Ugyanez igaz mas esetekre is - es a
jos legtobbszor erzelmileg is kotodik a cselekmenyhez vagy a
kiserletvezetohoz - igy adodhat olyan is, hogy szignifikansan
elteveszti az esemenyeket (tkp. a veletlennel tobbet josol olyat, ami
pont forditva kovetkezik be).

> ezt nem ertem pontosan. szeritnem a determinalt az meg csak csak olyan fogalo
m,
>  amirolkozmegegyezes van, hog myit jelent, de a szabad akarat az nagyon nem o
ly
> an. igy egy ilyen iranyu definicio szamomra nem tisztaz semmit.:)
A determinalt vilag azt jelenti, hogy az esemenyek elore el vannak
dontve es ettol elterni nem lehet - ezen senki nem vitatkozik. Arrol
lehet vitatkozni, hogy MIERT nem lehet elterni:
- mert ennek hatasara egy masik esemeny tortenik, ami semmisse teszi az
elterest (isteni korrekcio - mar a teremteskor betervezve, vagy
rogtonozve). Eszerint van szabad akarat, de nem szamit, mert elore
szamitottak ra, hogy ki mit fog akarni, vagy megfelelo hatas semlegesiti.
- mert az elolenyek tudatos tevekenyseget az osztoneik es az egyeb
adottsagaik ugy hatarozzak meg, hogy MINDENKEPPEN csak az adott dolgot
fogjak akarni. Ebbe beletartozik a korulmenyek ellen valo lazadas is:
ilyenkor az is determinalt. Eszerint a nezet szerint nincsen szabad akarat.

> Na most kepzeljuk el, hogy Heisenberg azt mondja, hogy a hely es impulzus ope
ra
> torok nem felcserelhetok -- a peldad szerint erre en magabiztosan azt mondhat
na
> m, hogy marpedig ez tisztan logikailag cafolhato. Ugyanis vegyunk ugyanis egy
 a
> llo elektront x=0 ban..."
Ez volt az alapfelteves, hogy ilyen nincs. Ez meg nem cafolat, amit
irtal. "Vegyunk egy orokke lathatatlan unikornist, amikor eppen
rozsaszin"...

> A nonel mas a helyzet, a petek sokkal lassabban termelodnek mint a
A petek az ujszulott csecsemoben mar mind megvannak es soha nem lesz
neki tobb - sot, mar a serdulokorra jo reszuk elpusztul.

> himivarsejtek (kevesebb masolodason megy keresztul), persze az amortizacio
A himivarsejtek hetente lecserelodnek.

> allatvilagban az az altalanos hogy a nok halalukig fogamzokepesek, vagyis
> nem ismerik a menopauzat. Ket kivetel van: az ember es a delfin. A musor ugy
Elefant? Mindenesetre tobb allatnal is van, hogy lehetne sajat utodja
is, de eppen valahol besegit a nevelesben - van, ahol ilyenkor
hormonalisan gatolt a fogamzas.

> magyarazta a dolgot, hogy egy idosebb nostenynek nem eri meg kockaztatni az
> eletet uj utodokkal, sokkal jobban megeri ha mint nagymama kezd el
> funkcionalni. Bar nem tudom hogy egy delfin nagymama milyen gyerekpasztornak
> valik be, vagy milyen bejglit sut a kis delfinunokaknak, ill. hogy
> egyaltalan mit tud csinalni azon kivul hogy uszkal a vizben es halat eszik,
Nagyon hatekonyan tudja vedeni es nevelni a csaladot, es erre arrafele
nagy szukseg is van. Nem veletlenul alakult ki - SOKKAL hasznosabb,
mintha szulne meg nehany utodot, amelyeket aztan esetleg nem tud
felnevelni.

Math:
>1) a novenyek elolenyek
>2) az idegrendszer se nem szukseges se nem elegseges feltetele
>az elonek
>3) a fogban van ideg, de az nem a fog idegrendszere.

>na "csak ennyire" volt osszekutyulva, amit irtal.:)

Nem.  A novenyek, gombak, bacik csak elok, de nem elolenyek.
A 2. pontod engem nem helyesbit, mert a kerdes nem volt vitas.
A 3. ponttal nem vitatkozom, nem is vitattam, s nem is
kutyultam. :)

Udv: zoli

Elnezest kerek.  Aki tavasszal jelezte, hogy a felvetesrol volt mar szo
itt, valszeg felreolvasta. Voltam mar en is rovidzarban itt,
de most nem - igy meg tudom erteni.

Udv: zoli

Balazs:
>Ehhez kapcsolodik valami amit hallottam es erdekesnek talaltam: az
>allatvilagban az az altalanos hogy a nok halalukig fogamzokepesek,
>vagyis nem ismerik a menopauzat. Ket kivetel van: az ember es a
>delfin. A musor ugy magyarazta a dolgot, hogy egy idosebb
>nostenynek nem eri meg kockaztatni az
>eletet uj utodokkal, sokkal jobban megeri ha mint nagymama kezd el
>funkcionalni. Bar nem tudom hogy egy delfin nagymama milyen
>gyerekpasztornak valik be, vagy milyen bejglit sut a kis
>delfinunokaknak, ill. hogy egyaltalan mit tud csinalni azon kivul hogy
>uszkal a vizben es halat eszik,
>de ugye ez a kerdes altalaban veve is rejtely a delfineknel.

Az ember felegyenesedesehez  az errendszere nem alkalmazkodott
kellokeppen, igy a verkeringese idoskorban mar nem volna kielegito a
szules okozta rendkivuli igenybevetelhez.
Az idos, megkopo, merevedo izuleteknek se tenne jot.
De a termeszet az ilyesmivel nem torodik, legfeljebb
nem tudna felnevelni minden utodot a szulo, igy szamomra
az ember eseteben is rejtelyes a dolog.
Lehet, hogy tartos taplalek-inseg miatt, hosszutavon azok a csoportok
maradtak fenn, ahol kevesebb szules volt, beleertve azt, hogy idosodo
korban elmaradtak a szulesek. Ez talan a delfinekre is vonatkozhat.

Udv: zoli

Balazs:
>Genetikailag viszont a ferfi eletkora egyertelmuen negativ tenyezo. A
>spermium termeles sejtosztodassal mukodik, minden osztodasnal
>fellep a mutacio lehetosege, egy idosebb ferfi spermaja
>nagyobb valoszinuseggel lesz hibas.

Viszont megsem ezt tartjak kiemelt kockazatunak, vagy legalabbis
lenyegesen kisebb a rendellenesseg eselye, mint ami
a no eletkorabol adodik. Mellesleg sperma mintat is kernek, amikor
a 35 ev feletti terhes  szurese kezdodik, aminek valami oka
kell legyen. Mondjuk szegeny spermak 'egyszerubbek', s ami
egyszeru az maskepp romlik el, talan felismerhetobben. Ha baj van
vele, lehet, hogy fennakad a  vamvizsgalaton. Szoval nem vagyok
biztos, hogy a nok a hibasabbak,  a vilagert se !

Udv: zoli

Math:
>csakhogy ez sem allithato a josnorol csak ebben az esetben, de ez
>nem ajosnon mulott, hanem rajtam. ha akarom, akkor veletlenszeruen
>kapcsolgatok, es akkor a josno tok veleltenszeruen talalja el. olyan
>valoszinuseget produkalok, amit csak akarok.

Ezt igazabol nem ertem, de okvetlenul hozzateszem:
azt Te csak kepzeled, hogy veletlenul kapcsolgatsz!  :-)

Udv: zoli