Sziasztok !

>From :
>2. Ha igaz a vizimajom elmelet (amit en elegge meggyozonek tartok), 
>akkor a vizi eletmodra valo atteres kozben vesztettuk el 
>a szaglasunkat (viz alatt nem kell) es akkor a kutya valoban 
>nagy segitseget jelentett a szaglasaval.

Megprobalok tovabbmenni ezen a szalon:
Azzal, hogy szaglasa nem volt igazan alkalmas felismerni a masok 
altal megjelolt idegen vadaszteruleteket, elvesztette a jelentoseget 
a szaglaszo nyomkereses, ezert felegyenesedhetett.
Miutan gyakorta ovatlanul behatolt kulonfele allatok, vagy mas 
embercsoportok vadaszteruletere, ott sokfe'le varatlan csetepateba 
keveredett. 
A konfliktusok megnovekedett eselye folytan megnott a jelentosege 
az onvedelmi eszkozok hasznalatanak, es csapattarsakkal valo 
kommunikacionak, mert a varatlanul felbukkano ellenfeleket 
leghatekonyabban kozosen lehetett osszezavarni, ill. lekuzdeni. 

A kommunikacio es eszkozhasznalat kialakulasa egyutt pedig 
visszafordithatatlan iranyban inditotta el azon az uton, melyen ma 
is jar. A munka melyet az emberre valasban fontos tenyezokent
tartunk szamon - vedekezo es tamado eszkozok eloallitasa is 
lehetett, esetleg dontoen az.

Sokan ma sem erzik, hogy kulonosebben tiszteletben kene tartani 
masok vadaszteruletet, es a javak elorzasat emiatt kell torvenyi
korlatokkal szabalyozni, ill. egyezmenyes legalizalt 
formait lehetove tenni, nehogy a termeszetes kesztetesek elnyomasa
megnyomoritsa a vadaszteruleteket tisztelni nehezen kepes  
emberi pszichet.

Udv: zoli

Sziasztok!

Alaposan megdobbentett Kelemen Lajos ajanlotta site-on Randell L. Mills uj
atomelmelete. Mivel reszletessege, es bonyolult matemetikai levezetesei
miatt eddig csak feluletesen tudtam elolvasni, azert csak az elso
benyomasaimat tudom leirni. Eloszor is engem teljesen lenyugoz ez az
elmelet, mivel nagyon sok ponton talalkozik az en korabbi elkepzeleseimmel.
Pontosan ott talalt elore mutato osvenyeket a fizika szamara, ahol nekem is
szandekomban allt keresni. Azt is meg kell allapitsam, hogy tartalmaban,
szinvonalaban, es keletkezesi idopontjaban is messze megelozott, igy
Randell L. Mills, es Herman Haus joggal arathatja le a babert. En csak
annyit hangoztathatok, hogy toluk fuggetlenul lattam, hogy hol kellene
keresni a megoldast, jolehet ez a kereses tul nagy dio szamomra, es immar
felesleges is.

A TUDOMANY #1126 szamaban (2000.05.25.) a kovetkezoket irtam:
"Masreszrol megkerdojelezem azt az altalanosan elterjedt velemenyt, hogy a
korpalyan keringo elektron szuksegkeppen sugaroz.  ...  A hullamegyenletnek
egyik ismert megoldasa a sikhullam, amely gyorsulas nelkul, allando
fenysebesseggel egyenesen halad valamely tetszoleges iranyba. ... Az
irodalomban nem volt szerencsem mas jellegu megoldasokkal talalkozni, pedig
nyilvanvalo, hogy a sikhullam egy annyira egyszeru, es ellentmondasos
megoldas, hogy valoszinuleg nem is talalkozhatunk vele a valosagban. A
sikhullam ugyanis vegtelen kiterjedesu, es vegtelen nagy energiat hordoz,
kisugarzasahoz vegtelen nagy feluletre van szukseg. Ezzel szemben egy
rezgo, vagy keringo toltes nem sikhullamot bocsajt ki, hanem valami
centralis jellegu hullamot. Egzakt megoldasaval nem talalkoztam, bar fel
kell teteleznem, hogy ez is eloall a hullamegyenlet megoldasakent.

Na de miert is emlegetem a hullamokat, ha a toltesek sugarzasarol kene
beszelnem? Azert, mert egymassal nagyon szorosan osszefugg a hullamok, es a
toltesek lehetseges tartozkodasi helye. Ugy gondolom, hogy ha egy toltes
olyan mozgast kovet, amely a hullamegyenlettel szinkronban tortenik, akkor
a toltes nem sugarozhat. ... Emiatt a lehetseges hullamok megkeresese
valoszinusiti azokat a helyeket, amelyet a reszecske is bejarhat. Es mivel
a reszecskek ekzakt utvonalarol gozunk sincs, ezert a hullamokat kell
keresgelnunk. "

E levelem utan honapokig erolkodtem a Maxwell hullamegyenlet tovabbi
megoldasainak keresesevel, keves sikerrel, es megkevesebb megertessel
talalkozva, es a nemregen ujrafeleledo vitaban hasztalan gyozkodve
benneteket, hogy a QM csak egy apro reszletet irja le a fizikai vilagnak.

Mills posztulatuma talan igy fordithato:
"Nemsugarzo allapotban az aramsuruseg-fuggveny nem tartalmazhat olyan
terido Fourier komponenseket, amelyek szinkronban vannak a fenysebessegu
hullamokkal."

Mills ebbol kiindulva felhasznalja, es tovabbfejleszti Haus megoldasait a
Maxwell hullamegyenletre, vagyis pontosan azt oldotta meg, aminek
megoldasara en is ahitoztam eddig, de most mar lathatjuk, hogy ezek a
megoldasok mar hosszu evek, vagy evtizedek ota megszulettek.

Mivel Mills a Maxwell-egyenleteken, es relativitas elmeleten, es az
emlitett posztulatumon kivul nem tamaszkodik logikailag az ujabb
elmeletekre, ezert elmeletet nem helyes a QM es a relativitas elmelet
egyesitesenek nevezni, hiszen a QM csak mintakent szolgalt az uj elmelet
letrehozasahoz, nem pedig logikai alapkent. Az uj elmelet nagyjabol
specialis esetkent tartalmazza a QM-et. Mills posztulatumabol csupan az
kovetkezik, hogy az energia kisugarzasa tortenik kvantumokban
elektromagneses hullamok (fotonok) formajaban, viszont az nem kovetkezik,
hogy az atom ne veszithetne enrgiat mas modon, peldaul rezonans utkozesek
formajaban. Igy az atomoknak tortindexu kvantumallapotai is lehetsegesek,
peldaul hidrogen energiaszintjei kulonbozo kvantumindexekre:
En = -13,598 eV / n^2
ahol n=1,2,3,... egeszertekeken kivul n=1/2,1/3,1/4,... tortertekeket is
felvehet. Az egesz indexu kvantumallapotok megegyeznek a QM allapotaival,
vagy a Bohr fele atommodell allapotaival. A tortindexek megjelenese
teljesen uj felfedezes, es jonehany kiserleti eredmeny utal arra, hogy
helyes. A Maxwell egyenletek uj, ujszeru megoldasainak fizikai ertelmezese
is meglehetosen ujszeru, es feltehetoleg meg sokaig lehet rajtuk vitatkozni
a hozzaertoknek. Valoszinuleg a matematikai megoldas tovabbi reszletezese
sem artana, mivel tulsagosan bonyolult, es kivulalloknak nehezen kovetheto.

Az uj energiaallapotok felfedezese teljesen ujszeru energiatermeles
lehetosegeire utal, amelynek megvalositasi probalkozasairol is olvashatunk
a megadott web-site-on. Arrol keveset lehet olvasni, hogy mikorra varhatok
eredmenyek ez ugyben.

Kedves Janos !

>Nem lehet osztalyozas alapja, hogy valamire van vagy nincs egyszeru
>es szemleletes model.

Ez a szemleletes modell csupan egy dolog a seregnyi megkulonbozteto dolog
kozul, amely a diffegyenlet analitikus, de hatvanysorkent adodo megoldasat
kezelhetobbe teszi az altalanos numerikus megoldastol. Peldanak emlithetnem
a nevezetes szogek szogfuggvenyeit amelyek szinten analitikusan
megkaphatok, es bizonyara emlithetnek mas konnyebbsegeket is, de a lenyeg
talan az, hogy az analitikus megoldasok mar a diffegyenlettol fuggetlenul
sokszinuen vizsgalhatoak.

>>>Nincs olyan magyarazat, amit te teljeskorunek erzel.
>>Mondjuk inkabb ugy, hogy nem ismerunk ilyet. De kesobb meg talalhatunk.
>Attol felek, a fizika mar arrol szol, hogy nem.

Lasd Mills elmeletet!

Udv: Takacs Feri

Zoli

> Pelda erre, hogy a hazunkban 2-3 fenevadat tarto asszony miutan
> alig tudta visszafogni panel-rabsagba kenyszeritett duhongo ebeit
> a lepcson, velem talakozva nap mint nap, ahelyett, hogy elnezest
> kert volna, osszeszukult szemekkel kozolte - bennem van a hiba,
> mert felek a kutyaitol, es azok oly tokeletesek, hogy ezt megerzik.

Ez igen jellemzo a kutyatulajok egy reszere.
Egyszer egy igazan kedves kutyus furdes utan lerazogatta a vizet mellettem,
en igazan minden rossz szandek nelkul, trefasan figyelmeztettem, hogy he, ne
csinald, ram razod a bolhaidat.
A tulaj ezen verig sertodve kozolte a KUTYAJAVAL, hogy ne torodjon velem,
mert en elobb vagyok bolhas, mint o.
A masik pelda: jon a kutyus, korbeszaglasz (baratsagosan), mire a gazdi:
Pfuj ....

Janos

M.L. :
>A mult szazadig a szuleteskor varhato elettartamot
>elsosorban a magas csecsemohalandosag rontotta le, aki megerte a
>felnottkort az 50-60 eves koraig is elhetett. A budapesti keruletek

Ezzel vitatkoznek. A magas csecsemohalandosag miatti alacsony
varhato elettartam a kozepkori zold forradalom utani idokre ertendo,
amikortol megszunt az allando es tomeges (minden kozemberre kiterjedo)
nelkulozes. A kozepkori eletszinvonal messze a mult szazadi alatt volt.
A kozepkor elso szazadaiban, az okori vilag kevesse civilizalt reszein
es az oskorban _effektive_  30-40 ev korul haltak meg az emberek,
fuggetlenul a magas csecsemohalandosagtol. A sirokban ilyen
emberek fekusznek, nem 60 evesek.

>kozotti varhato elettartam-elteresekre csak tudomanyos reagalasokat
>szeretnek latni.                     -- Meszaros Laszlo moderator

nem tudom hogy lehet nem tudomanyosan irni rola, tobben leirtak
mar a jelenseget. Mellesleg nemcsak nalunk figyelheto meg, hanem
minden nagyvarosban, legfeljebb nem ekkora a kulonbseg.
Kivalasztunk ket keruletet, amelyekrol feltetelezzuk hogy az egyikben
a legmagasabb tarsadalmi helyzetu reteg lakik, a masikban a 
legalacsonyabb. Az atlagtol eltero minta miatt teljesen mas, az atlagtol
jelentosen eltero statisztikai mutatoszamokat fogunk kapni a varhato
elettartamra es sok masra is. A szociologus pedig felkialthat, hogy:
"je, hogy raereztem melyik a leggazdagabb es a legszegenyebb kerulet"
Hogy az elettartam a II.keruletben annyi mint Nemetorszagban, de a
X. keruletben annyi mint Sziriaban, csak az kovetkezik, hogy oriasi
eletminosegbeli szakadek es teruleti szegregacio figyelheto meg a
bp.-i tarsadalomban. De ezt mar Rudolf tronorokostol kezdve (naplojaban
erdekeseket ir orszagunkrol, ritka eleslatassal) igen sokan megirtak.

Aggod Jozsef:
>Na nezzuk, hogy miert van szukseg az oregekre:
>Nem tudom, hogy az oskorban mennyire akadalyozhattak az oreg 40-esek a
>fiatalok erevenyesuleset, de ha a mai viszonyokat nezzuk, akkor a
>szaporodas szempontjabol kifejezetten kedvezo lehet a nagyszulok lete.
>Anyagiakban tamogathatjak a fiatalokat, vigyaznak a gyerekekre, ezalatt a
>papa vadaszhat (penzt kereshet), a mama gyujtogethet (bevasarolhat); igy
>tobb gyereket nevelhet fel sikeresen az aktiv korban levo par.

Csakhogy a kokorszak tortenete nem errol szolt, hanem allando ehinsegrol,
amikor az egyetlen nepessegszabalyozo tenyezo az ehhalal (es az eroszak)
volt. Amikor a mama bizony ugyanugy foleszi amit gyujtogetett, mint a
fiatalok,
es nem biztos, hogy fennmaradasa szelekcios elonyt jelent. Hiszen igy
ugyanazon a vadaszteruleten az eltartando nepessegszamot noveli.

>Tehat a hosszan es egeszsegesen elo nagyszulok elonyt jelenthettek.
A domesztikalt korban igen.

[nem vitatom az idosek tarsadalmi szerepet a mai tarsadalomban,
ilyet soha nem irtam, folosleges ilyen alapon elkezdeni vitatkozni]

Zeratul:
>A genkeszlet manipulasaval latszolag valoban barmit megtehetnenk. Nem
>szabad
>azonban elfelejteni, hogy a belso mukodeseink hihetetlenul bonyolultak.
>Nagyon sok vonatkozasban meg nem ismerjuk a pontos lejatszodo folyamatokat,
>tehat nem is varhatjuk el, hogy korlatlanul beleavatkozzunk a
>genkeszletunkbe.
>...
>Osszessegeben tehat olyan merteku uj rendszert kellene a rendszerbe
>taplalni, ami kerdesesse teszi, hogy egyaltalan eletkepesek maradnak-e a
>sejtek.
Tehat ha jol ertem, elvileg semmi akadalya annak amit leirtam, gyakorlatilag
a mai technikank meg fenyevekre jar tole.

udv: VAti