Balazs,


>A leveledbol itelve ugyanugy latjuk a dolog
>matematikai reszet

Igy van.


>, csak valami szemantikai problemank van. En az emlegetett valamit nem
>nevezem fuggvenynek. Inkabb osszefugges,
>vagy valami ilyesmi.

A fuggveny: ket halmaz elemei kozotti kolcsonosen egyertelmu hozzarendeles.

Szerintem az altalam leirt nem explicit osszefugges ezt kielegiti, tehat
fuggveny.
Ha mas velemenyen vagy, ne habozz, gyozz meg!

Udv, Janos

Tud-e valaki valamilyen kepletet vagy megoldast arra a kerdesre, hogy
hanyfelekeppen lehet egy konvex sokszoget felbontani haromszogekre.

Tiszteletem!

On Mon, 16 Oct 2000  wrote:

> >>> nemetek alacsonyfrekvenciara allitott hangszorokkal tamadtak a lengyelekr
e
> <<<
> Ebbol biztos nem lett csodafegyver.  Ha mar hangos haboru, akkor inkabb a
> stukakra szerelt szirenaknak volt lelektani hatasuk.

Mar bocs, hogy megint beleszolok, de mint "repules-guru"-nak, ugy erzem
a targyi tevedeseket illik kijavitanom. 

Egyetlen Stuka-ra sem volt semmifele szirena felszerelve. A szirenazo
hangot a nyitott zuhanofeklapok keltettek. A szerepuk az volt, hogy
zuhanas kozben ne engedjek a Ju-87-est (a SturzKampfFlugzeug-ot ->
Stukat) veszelyes sebessegre felgyorsulni. Ami ugye azt jelentette
volna, hogy vagy nem tudja a pilota idejeben felvenni a zuhanasbol, 
vagy egyszeruen szetesik a gep (zuhanas kozben).

Udv, from: a zuhanobombazo
-- 
Tibcsi(R) - 

Janos:

multkori cikked kicsit vulgaris volt. nemcsak a peldamegfogalmazasod, de
az utana kovetkezo magyarazat is. pongyola volt, nelkulozott minden
elmeleti megfontolast, vegletesen praktikus es analogikus volt. csakhogy
a kerdesfelteves nem errol szolt.

egyreszt hatarozottan kulonbseg van az oksag elv es az energiamegmaradas
elve kozott, a ketto fuggetlen. lehetseges olyanoksagilag determinalt
univerzum, amiben serul az energiamegmaradas elve. peldaul a cellularis
automatak virtualis univerzuma.

masreszt hatarozottan kulonbozik az idealis-praktikus es a
hipotetikus-valosagos ellentetpar. amirol en beszeltem, az csupan
hipotetikus, es nincs koze az idealis-praktikus ellentethez. a megfelelo
megfigyelesek eseteben valoban el kellene vetni az energiamegmaradast.
peldaul, ha a hires neutrinos maghasadasban nem talaljak meg a
neutrinot. de megtalaltak.

math

Zoli:

>Ez azert nem olyan egyszeru. A sejtesem igazolasa amiatt razos ugy,
>mert egyreszt nem feltetelezem, hogy minden ko gondolkodhat,
>masreszt ha pl. mechanikai impulzusokkal ingereljuk valoszinutlen,
>hogy mechanikai jelekkel valaszol.
1) ez mar egy menekulo elmelet ad hoc segedhipotezisekkel. kiderul, hogy
nincs az elmeletedben kidolgozva, hog ymely kovek gondolkodnak, es
melyek nem. az elmeletedben az sincs meghatarozva, hogy a kovek milyen
mediumban erzekelnek es valaszolnak. azert ez igy egy meglehetosen
homalyos, ellenorizhetetlen elgondolas. nem elmelet.
2) ha meggondoljuk, akovek nyilvan olyan dolgokra erzekenyek, es olyan
modon tudnak valaszolni, ami a kristalyok fizikaja szerint lehetseges.
tehat meghatarozhato
3) szegeny kovek, itt vannak milliard eve, gondolkondak, oriasi tomegben
vannak, oriasi mennyisegu intelligenciat kepviselnek, es meg arra sem
kepesek, hogy alkalmazkodjanak a mi ingereinkhez? azaz a mi altalunk
keltett ingerekre, amelyeket tutira erzekelni tudnak, megfelelo valaszt
adjanak?
4) emlitetted, hogy bizonyos ingerek romboloak szamukra. intelligens
lenyektol elvarhato a vedekezes, nem?

>>a kristalyok tul szabalyosak, az amorf anyagok tul szabalytalanok.
>>ezenkivul az elettelen anyag az ingerre nem valtoztatja meg
strukturajat
>>oly modon, hogy az tanulasi mechanizmus lehetne.
>A kulonfele kozetekben az amorf es kristalyos szerkezet vegyesen
>is elofordul. A labilis vagy metastabil strukturak egyebkent
>behatasra valtozhatnak visszafordithato modon is.
de ami valoban elofordul termeszetes kovekben, az intelligencia
szempontjabol elegtelen.

>Peldakent az irhato es torolheto CD-k fenyre atkristalyosodo
>anyagat is hozhatom. Ott besugarzasra a reflexio valtozik meg, melyet
>makroszkopikusan is lehet erzekelni, am a kozetekben ez mas modon,
jo pelda. hiszen ez egy mestersegesen letrehozott valami, megsem
intelligens. a kovekben ennel joval kevesebb termeszetes "kepesseg" van.

>Molekulaszintezissel, vagy fizikailag pl. anyagok lokalis
>kristalymodosulatait beallitva orizhetik meg tartosan az egyszer
>tapasztalt adatkombinaciot. (azaz adminisztraljak a rajtuk egyidejuleg
>athaladt jelek (tobbezer jel) forrasanak iranyat a frekvenciaikkal
egyutt.
>(Esetleg a magneses buborekmemoria elvet hasznaljak ?)
azt allitottad, elmeleted van. van konkret mechanizmusod? lehet ezt
ellenorizni? van barmi nyoma ennek a kristalyokban?

>A vilag nagy, ko annyi van, mint egen a csillag, es a veletlenek
>osszjateka eredmenyekent intelligens kvantumszamitogep letrejottet
>sem zarhatjuk ki.
a koveknek nincs jelentos evoluciojuk, ugyhogy ez a valoszinuseg
intefizimalis.:)

math

Laci:

>> letezik az akcios potencial terjedesi sebessegenel gyorsabb
kapcsolas.
>Igen, de nem az idegrendszerben! En legalabb is nem tudok rola!
elfelejtetted a vita kontextusat. tervezesrol volt szo, szabad kezet
kaptam.:)

>>Valami passziv, nem sejtes anyaggal szigetelni a sejtet, amit nem kell
>>ujratermelni es kulonosen karbantartani sem.
>Elolenyeknel ilyen anyag nincs!
ld. elobb.

> Egy telefonkabelnel meg elmegy, de az surun beazik....
van azert olyan megoldas, ami kibirja azt a par evet.. vegso esetben
karbantartas szukseges.
>Miert ne legyen sejtes? A sejtek eloallitasa olcso egy elolenyen
belul...
meg olcsobb, ha nem kell eloallitani es fenttartani a sejtet.

>>az elso feltetelezest meglehetosen nagy felhaborodast keltene a
>>kreacionistaknal, amasodik tenyezo pedig egyszeruen nem igaz az
>>emberre. az emberek nem fejlodnek olyan oriasit biologiailag egy
>>generacio alatt, hogy le kellene selejtezni az elozot.
> Ha tizeneveseket kerdeznel, nekik mas lenne a velemenye... :-)
ez mar kulturalis, es nem biologiai generacios lepes.

>Szerintem viszont ugyan az az oka ami miatt a termeszetben van
oregedes.
>A forgalom a gepkocsik igen jelentos reszet tonkreteszi, illetve
amortizalja.
> A javitgatas helyenkent dragabb mint egy uj gep eloallitasa. Tehat
erdemes
>a kornyezet hatasainak megfelelo atlagelettartamnal nem sokkal
> hosszabbra tervezni egy auto idotallosagat. Azt hiszem a dawkins is
valami
> ilyen peldat hoz (A Ford auto el-nem kopott alkatreszet erdemes
gyengebb
> anyagbol eloallitani, hiszen folosleges koltseget okoz egyebkent...)
megint a kontextus. eleg jo magyarazatnak tunik evolucios kontextusban.
de nem jo, ha tervezesrol van szo. az ember amortizacioja lassulo
folyamat, es kezdi tullepni az idegsejtoregedest. ha a teremto nem a
multra, hanem az eljovendo idore tervezett, akkor itt hiba van.
egyaltalan a teremto miert nem tervezett biztosabb testet?
persze az evolucio nem tervezett, az csak az aktualis allapotra allt be.
ezert az jo magyarazat.

math

sziasztok!

az emlitett dolog egy egyenlet, amely nem explicit, hanem implicit modon
definialhat  egy fuggvenyt. a fuggveny implicit modon megadott
definiciojabol az explicitte valo konvertalasa pont az, ami a kerdes: a
fuggveny inverzioja. kezdetben adott volt egy explicit modon megadott
fuggveny, aminek az inverze volt a kerdes. az egyenlet implicit modon
mar igy is dafinialta az inverzet. a kerdes az explicit megadas. az
eredmeny, amit megadtak olyan koztes egyenlet volt, amely explicit modon
sem az eredeti, sem az inverz fuggvenyt nem definialta. a kivant
megoldas egy az inverz fuggvenyt explicit modon megado egyenlet lett
volna, nyilvan ezt nevezik inverzionak. az adott megodlas tehat nem volt
elegseges.
mellesleg a fuggveny egyertelmu lekepezes. egy implicit alakbol az sem
latszik, hogy egyertelmuen definial-e valamit. az explicitbol altalaban
eleg egyertelmu. az acrtg(fi)-fi fuggvenynek valoszinuleg egyertelmu az
inverze, de meg ez is bizonyitasra szorul.

math

Sziokak 

az f(x)=x^x fuggvenynek lehet e inverzfuggvenyt csinalni X>1 eseten?

ha igen , hogyan es mi az. kifejezheto e expliciten X>1 eseten?
(X<1 eseten nem fuggveny, mert egy x-hez 2 Y is tartozik).
Koszi
Jozsi


________________________________________________
  Mi az Ön mailbox címe?  -  http://mailbox.hu

Thus spake HIX TUDOMANY:

 [Hungary]

> A masodik vilaghavboruban a "furcsa haboru" megjeloles a Nemet-Lengyel
> haborura tudtommal nem valamifajta technikai furcsasagra vonatkozik,
> hanem arra, hogy a franciak es angolok hadban alltak Nemetorszaggal, de
> megsem mertek megtamadni, nemmertekkihasznalni alehetoseget, hogy a
> nemetek gyakorlatilag nem vedtek anyugati hatarvonalat. Ez az idopont

Igy igaz.

A nagy intenzitasu hangok kepesek megolni egy embert, frekvenciatol
fuggetlenul. Bizonyos frekvenciakra azonban kulonosen erzekenyek
vagyunk, mert bizonyos szerveink rezonalhatnak ra. Az infrahangok
tartomanyaban tobb frekvencia is ismert, melyek hatasa kulonosen
veszelyes, de ilyen alacsony frekit mar az erositod sem visz at, de
ha megis, a hangszoro csak rendkivul rossz hatasfokkal tudna kisugarozni.
(Fulhallgato pedig gyakorlatilag egyaltalan nem)
En a 2-3Hz es 7-8Hz veszelyessegerol hallottam, ez utobbi idegrendszeri
tuneteket tud okozni, az elobbitol leszakadnak a belso szervek,
termeszetesen eleg nagy intenzitas eseten. A 47Hz biztos hogy teljesen
veszelytelen. Viszont, a halozati 50Hz-el interferalhat, ha van a
kozeledben elektronikus szerkezet amely ilyen frekvencian zug, akkor
az interferencia eredmenyekent letrejohet 3Hz koruli hang, persze
nagyon kis intenzitassal.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter :)"