1. |
Film-video (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
2. |
3,8 cm / ev ?? (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
3. |
Napmotor valaszok (mind) |
68 sor |
(cikkei) |
4. |
+- (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
5. |
naphatas (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
6. |
fennyomas (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Hold-ciklus <-> menstruacios ciklus?? (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Film-video (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szocs,
> super8 -> video
Egyszeru megoldas, ha a super8 filmet jo minosegben levetited, pl.
vaszonra, vagy egyenletes feluletu falra, es a kepet egyidejuleg
videokameraval felveszed.
Udvozlettel,
Sarbo Janos
|
+ - | 3,8 cm / ev ?? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ahogyan a Hold tavolodik is a Foldtol. 3,8 cm/ev sebesseggel.
Bocs, hogy belekotyogok, de me'gis hogyan lehet ilyen
pontossaggal megmerni a Holdat? Egyaltalan a Fold es a Hold
melyik pontjait merik?? Ennyit me'g a Fold alakja is valtozhat,
a kontinensek is mozognak.
A legkor homerseklet valtozasa is befolyasolhatja szegeny lezert,
ami igy talan icipicit kerulouton megy, szoval nekem nagyon
altudomanyosnak hangzik egy ilyen pontos meresi eredmeny.
Arrol nem is beszelve, hogy a Hold ennyire pontosan mindig
a Fold fele nez? Ev alatt sem fordul el annyit, ami kihozhat
3,8 cm-t?? (mivel a Hold sem tukorsima)
Gondolom 10-20 evre jott ki 38 - 76 cm, de mi a garancia,
hogy az akkori meresi eredmenyek ugyanolyan jok (jok??)
voltak, mint a maiak?
BM
|
+ - | Napmotor valaszok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : [International]
>Ez igy meg nem igazan mond sokat. Azt kellene tudni, pl. a deli felteken
>is voltak-e foldrengesek.
Tobbszor emlitettem a meresek fontossagat a Fold kulonbozo pontjain,
amihez nekem sajnos egyenileg nincs lehetosegem, de infokban bizonyara
gazdagabbak lennenk.
Ahogy elozo levelemben irtam, a 'napmotorhatas' letezik, ezt csak
megerositeni tudom, mivel tobbtipusu meromuszerrel azonos eredmenyeket
ertem el. Ami meg nem tisztazott, a mukodesi elv. Kiserletekre szorul a
magyarazata mennyi a szerepe a kulso tomegnek mint 'alloresz', es miert
azonos iranyu forgas a vegeredmeny.
>Azaz ilyenkor a deli felteken csokkenni kellene ezek
>gyakorisaganak. Osszel meg forditva. Ilyen adataid vannak??? Es ha
>veletlenul ez tenyleg igy van, akkor meg mindig meg kell vizsgalni, hogy
>az eddigi ismereteinkkel nem magyarazhato-e...
Ha a foldrengesi adatokat figyeljuk, naponta hat, de tizanhat is lehet a
kissebb-nagyobb rengesek szama. A rengesek okai felsorolhatatlanok, ezert
is oly kiszamithatatlanok. Meresek alapjan viszont a keregfelgyurodesek
igazolhatok. Ez tortent most harom eve is Romaniaban, Vrancea helysegben,
ahol tulajdonkep egy rengesfeszek helyezkedik. A gyurodesek alapjan egy
Hincu nevu kutato hatalmas foldrengest josolt januarban, eleg nagy
panikot keltve a lakosag koreben. A meresek alapjan es a tapasztalokbol
en egy TV riportban allitottam, hogy ha lesz is renges, csak marcius utan
kovetkezhet be. Marciusban valoban kezdett novekedni az inga altal mert
erohatas. Telefonon ertesitettem a foldrengeshivatal igazgatojat. Ra ket
napra bekovetkezett a renges 5,6-os erosseggel. Lehet a veletlen muve?
Nem tudom, de latszolag a Napmotorhatas nagyobb erot gyakorol a keregre,
mint a Hold apaly-dagaly hatasa. Mindez felteves, allitas, melyet csak
kiserletek sorozataival lehetne igazolni, de ugy velem ez mar kooly
szakmai tudasokat is igenyel, ezert kernem a kulonbozo kutato egysegek,
egyetemek stb. kozremukodeset is.
>Masreszt miert irtad, hogy az "inga mukodese ota"? Mi koze van az inganak
>a tornadokhoz es foldrengesekhez? Csak nem az idezi elo oket???
Eleg butan hangzo kerdesek, de valaszolok. A mert hatast vetem ossze a
megtortent esemenyekkel. Amig nem mertem, ertelmetlen rengeseket
felsorolni.
>Egyebkent a tornado meteorologiai jelenseg, azaz ..
Ez is egy felteves. A Napmotorhatas az ileto tomegekre korforgasban
jelentkekik. Maga a legkor is tomeg megnagyobb ha suru fellegeket hordoz.
Kimutathato, hogy felhos egbolt eseten a napmotor hatas a felhokben
elnyelodik, iletve az energiaatadas itt megy vegbe. Egyetlen megoldas a
megfigyelesek folytatasa.
>Akkor kerlek szepen, hogy gyujtsd ossze ezeket az adatokat es elemezd ki
>(statisztikai probak, egyebek). Az erdemenyekre kivancsi lennek...
Ez lenne az a munka ami mar nem engem iletne, hanem a kutatocsoportokat.
>Ezert varnam az altalad dokumentalt statisztikai szamitasokat ...
De nem azt jelenti hogy a kiserletet es a megfigyeleseket nem folytatom.
>Felado : [Hungary]
>Temakor: Re: Napmotor ( 43 sor )
>Nagycsaba Nagyvaradrol tobb alkalommal jelezte,
>hogy a forgo ingaja (olvashato rola: http://www.geocities.com/fhunman/ )
>a Nap reggeli felkelesekor intenziv forgasba kezd.
>a magyarazatot en sem tudom, meglevo fizikus ismereteim
>ugy tunik kevesnek bizonyulnak. De volt mar a tortenelemben szamos
>jelenseg, amit az akkori tudassal nem lehetett ertelmezni.
>Az egyszerubb allaspont lehet az, hogy ez a jelenseg
>nem letezik, tevedes, Csaba teveszmei, stb.
Par eve, hogy a hix olvasoi ismernek. Teny, hogy nincs fizikai szakmai
ismeretem, (ezert is fordultam a hix szakembereihez, helybeli fizikai
szakemberek segitsegevel), megfigyeleseimben viszont nem tevedek.
Azt is kotelessegemnek latom, hogy eszreveteleim szakembereknek tovabitsam.
>A munkasabb allaspont: gyujtsunk minel tobb adatot, nezzuk meg a
>korrelaciot a napsutes es az inga forgasa kozott.
Ez lenne a helyes megoldas.
Biztos vagyok benne, hogy a jelenseg felismerese utan tobb, iletve nagyon
sokmindenrol megvaltozik a velemenyunk.
Udv. Csaba.
|
+ - | +- (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szerbusztok, ismet Mizsei Janos vonalban... (Copyright by Dezso)
> > A BS Bodonyi-Sarkadi gravitacio szerint a Hold lassan kozeledik
> > a Foldhoz.
>
> Csak a Hold erről nem tud. A jó harminc éve végzett lézertükrös mérések
> alapján ugyanis TÁVOLODIK tőle.
>
> Ennyit a BS Bodonyi-Sarkadi gravitációról.
Elojelhiba. Mint mar annyiszor mondtam.
A Hold viszont nem respektalja.
Most mit tegyunk? Javitsuk ki az elojelet, vagy rangassuk vissza a Holdat ?
J.
|
+ - | naphatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szerbusztok, ismet itt vagyok, Mizsei Janos a billentyuzeten.
Ismet Csaba baratom es nezetelteropartnerem ingajarol van szo:
> Ami meg szinten titokzatos, hogy ez csak tiszta idoben
> jelentkezik erosen, ha a napsutes elmulik, az inga forgasa lelassul. A
jelenseg
> tehat gyakori, a magyarazatot en sem tudom, meglevo fizikus ismereteim
> ugy tunik kevesnek bizonyulnak.
Latogasd meg Csabat (mint en), es vigyel egy erzekeny homerot (mint en).
A hatas (szamomra) egyertelmuen termikus eredetu.
>De volt mar a
> tortenelemben szamos jelenseg, amit az akkori
> tudassal nem lehetett ertelmezni.
Ez nem az a hatas.
> Az egyszerubb allaspont lehet az, hogy ez a jelenseg
> nem letezik, tevedes, Csaba teveszmei, stb.
A jelenseg letezik, szo sincs tevedesrol.
> A munkasabb allaspont: gyujtsunk minel tobb adatot,
> nezzuk meg a korrelaciot a napsutes es az inga
> forgasa kozott.
Egyetertek, egy egesz delutan vizsgalgattam Csaba szorgosan gyujtott es
regisztralt eredmenyeit.
Ez alapjan jutottam a fenti kovetkeztetesre, aminek ertekeleseben persze nem
ertunk egyet. Az inga es a torony amugy impozans latvany, ha nem lenne mas
regyeb mernivalom, en is szivesen elszorakoznek effele meresekkel, a mernok
ugyanis szeret merni.
Ezzel kapcsolatban egy regi esetem meselem el: egy kis kabelteves ceg kert
meg szakerteni. A tovabbitott jeleit helyenkent egy kis tranzisztoros
erositovel kellett erositeni. Ezek az erositok idonkent minden ok nelkul
tonkrementek. Megneztem a konstrukciot, megmertem mi mennyire meleg, es
rogton azt mondtam, hogy tulmelegszik. Nem lehet, mondtak, rendesen
meretezve van. Ugy is volt, csak neha nem kentek be a hutoborda meg a tranyo
kozotti atmenetet hovezeto pasztaval, meg az aszfaltozott kabelakna tetejere
rasutott a nap, amitol odabenn iszonyatos meleg lett.
Vegulis a szerviznaplobol keszitett statisztika dontott: szoros korrelacio
volt a napsutes es az eszkozok meghibasodasa kozott, marcius es szeptember
kozott doglottek a tranyok, egyebkent meg nem.
A homersekletkulonbsegek meglepoen nagyok lehetnek. Lappfoldi elmenyeim
kozul a digitalis homerovel nyert tapasztalatok helyenkent sokkoloak voltak.
Szep, huvos, gyengen szeles napos idoben 17 fokos levegoben a zuzmo kozott
35 fokot mertem. Aztan naplemente utan a topart kozeleben a viz homerseklete
23-25 fok. Tole felmeterre a csicsogos mocsar felett 13 fok (a nagy, nedves
felulet intenziv parolgasa erosen lehutotte). A homersekletvaltozas igen
gyors volt, a harmatpont eleresekor a to ugy elkezdett gozologni, mintha
alagyujtottak volna.
Szoval a meleg az meleg, ahideg meg hideg. Ennel okosabbat aligha lehet az
ingaval kapcsolatban mondani.
Janos
|
+ - | fennyomas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Csaba, es Alkekec,
> > > Az a Fold fennyomasanak eredmenye??? :-)
> > Nem fenynyomasnak neveznem. Maga a feny tomeggel valo utkozese reven
> > johet letre gravitacios kolcsonhatas, mely tomegek nyugalmi allapotat
> > kepes befolyasolni, ahogy az inga tomegeit, anelkul hogy napfeny erne.
>
> Bocsi, de ez a mondatod szamomra ertelmezhetetlen. Egy kicsit ha
> kozerthetobben leirnad, akkor orulnek.
>
> > Csakhat mindezeket komolyan is kelene vegyuk.
>
> Nem kellene, amig nincsenek komoly adatok, amelyek a jelenlegi
torvenyeknek
> ellentmondanak es ilyennel eleddig nem szolgaltal...
Nem beleszolva a vitatokba, (hisz az eurogarasomat mar letettem az ugyben),
a
http://imartinez.etsin.upm.es
honlapon a scales rovatban mindenfele fizikai mennyiseg nagysagrendjei
vannak osszegyujtve.
Az urbeli vakuum pld. 10E-6, a nap sugarzasi nyomasa (napszel) a foldre
5x10E-6 pascal.
A tablazatban vannak tomeg es atmero adatok, barki kiszamolhatja, milyen
gyorsulassal akar a nap kitaszitani minket a rendszerebol.
Janos
|
+ - | Re: Hold-ciklus <-> menstruacios ciklus?? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Dezso!
> Felado : [Hungary]
> A nok menstruacios ciklusa kb 28 nap, ez az ember
> egyedfejlodese soran alakult a Hold-ciklushoz.
Ne haragudj, de honnan veszed, hogy a Hold-ciklushoz alakult? Egyreszt a
noknek csak a tankonyvek szerint van 28 napos ciklusuk, gyakorlatilag
szinte mindig elter 1-2 nappal. A masik dolog, hogy miert pont az ember
eseten igazodna a Hold-hoz? Pl. az elefant eseteben miert nem? Es a kecske
eseteben? Es a tobbi emlos eseteben? Es ha mar a Hold-ciklushoz igazodna,
akkor miert nem mindne nonek egyszerre, ugyan azon a napon kezdodik?
> a nok menstruacios ciklusa mennyiben valtozhatott
> az elmult, mondjuk 100 ezer ev alatt?
Nem igazan osszemerheto a Hold keringesi idejenek valtozasa az
emberiseggel, ui. ember nem olyan regota el a Foldon, hogy a
Hold-ciklusat ne tekinthetnenk allandonak.
Udvozlettel:
Laca
|
|