> Az, hogy az energiavalsag nem oldodik meg, attol nem kell tartanunk.
> Inkabb attol kell, hogy megoldodik. Ez egy eleg alattomos csapda,
> mert a kenyelmunk erdekeben mind tobb energiat hasznalunk, de az
> bizony itt marad ho formajaban, es a mi termelesunktol kb fuggetlenul
> a sajat tempojaban szokik meg a Foldrol. Elobb utobb minden energiat
> amit termelunk hove alakitunk, de ennek az energianak csak egy
> toredeket hasznaljuk fel, nagy resze mar felhasznalas elott hove
> alakul az eloallito gepeink veges hatasfoka miatt, es itt nem (csak)
> technika beli tokeletlensegekre kell gondolni, hanem a termodinamika
> foteteleire is. Szoval egy korlatok nelkuli energiahozzaferesi
> lehetoseg a Fold sima megfozeset jelentheti.

En erre az allapotra optimistan varok. Ez ugyanis hihetetlenul
feldobna az urkutatas/urepites kereskedelmi felhasznalasat. A foldon
nem lehetseges tetszoleges hot leadni, mert az karositana ak
ornyezetet. Azonban az urben ehhez csak megfelelo mennyisegu
ho-leado feluletet kellene epiteni. Elegendo alapanyag eseten
vegtelensegig lehet terjeszkedni.

Tehat ha ilyen gondok tamadnanak, a kormanyzatok egyszeruen
betiltanak a nagy energiapocsekolo uzemeket (igaz, lakossagi
felhasznalasnal nem mukodik ilyen jol, de ott is alkalmazhato), amik
kenytelenek lennenek az urbe koltozni.

(Persze a dologhoz kell hatekony es olcso fold-ur szallitas is, de
hat csak a megfelelo anyag kell, es mar epithetunk is urfelvonokat a
la A. C. Clark, ami eseten mar csak villamos energia kell a
szallitashoz.)

abli


---
http://www.mailbox.hu - Mert levelezni kell...

Kedves Gogy!

On 11 Mar 2002 at 9:23, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> > Felado :  [Hungary]
> > Ez az immunglobulin egy sejtalkoto reszecske?

> Nem. Egy feherje. Ezeket az immunrendszer un. B sejtjei, illetve az
> ezekbol szarmazo plazmasejtek termelik. Ezek kepesek lehetnek
> hozzakotodni a szervezetbe kerulo korokozokhoz, idegen anyagokhoz,
> amivel megjelolik oket az immunrendszer szamara, vagy akar gatolhatjak
> oket mozgasukban es igy a szervezet konnyebben eltavolitja oket. Egyes
> mereganyagok megkotesevel direkt modon semlegesithetik azokat.

Aha! Koszi!

> > Arrol tudnal irni par mondatot, hogy hogyan tortenhet egy uj kromoszoma
> > letrejotte? Hogyan kerulhet az utodba? Szegeden egy kutatono evvel
> > foglalkozik, ha jol emlexem.

> Nem nagyon ertek hozza. Evolucios tavlatokban es leegyszerusitve pl.
> aszimmetrikus osztodasssal megketozodhet egy, ami aztan szep lassan
> osszegyujt annyi kulonfele mutaciot, hogy csak szekvenciaanalizissel
> lehet a vegen kimutatni, mi is volt valojaban eredetileg.

Ez az aszimmetrikus osztodas anyira ritka? Vagy csak altalaban
eletkeptelen utod/degeneralt lesz az eredmenye? Ha jol tudom az emberben
is van XXY kromoszomas egyed.

> Amivel a holgy foglalkozik, gondolom, a mesterseges kromoszoma
> letrehozasa.

Igen!

> Ami ha megvalosulna, lehetoseg nyilna nagy mennyisegu orokitoanyag
> tartos bevitelere adott elolenybe.

Azt hiszem egy kanadai gyogyszergyarral kozosen kiserleteznek. Egerekben
mar sikerult is atorokiteni.

> Es ha  "folosleges" kromoszoma van egy sejtben konnyen megesik, hogy
> az, vagy egy masik elvész, és visszaall az eredeti szam.

Ez hogyan megy vegbe? Elofordul, hogy kevesebb lesz a kromoszomak szama?

> > Azt szeretnem meg kerdezni, hogy mitol dominans egy allel a masikkal
> > szemben? Ha pl. az egyik allel szerint valamilyen hormont termelni kell
> > es a masik szerint meg nem, akkor vilagos, hogy a termeles miatt a nem
> > termelo allel recessziv lesz. Van masi, ami miatt egy allel recessziv a
> > masikkal szemben?
>
> Ugy gondolom kozvetve, vagy kozvetlenul ez a helyzet, amit leirtal.
> Talan annyit tennek hozza, hogy ez vezethet intermedier(koztes)
> tulajdonsaghoz is, ha az adott tulajdonsag letrejottehez mindket allel
> altal termelt mennyisegre szukseg lenne.

Most olvastam a DOTE genetikai jegyzeteben, hogy tobbnyire akkor lesz
recessziv egy valtozas, ha enzimeket kodol. Ilyenkor a fele annyi enzim is
el szokta tudni latni a feladatat. Ha egyalatalan nem termelodik az adott
enzim, csak akkor van gaz. Persze hoz peldat ko- és szuperdominanciara is.
Nagyon erdekes a dolog...

Kosz && udv From:, a katalizato"r

>A Fold mar eleg hosszu palyafutas utan ert oda, hogy megjelent rajta
>az oxigen termelo fotoszintezis. Addig a legkoreben nem volt oxigen,
>csak ez utan kezdett felhalmozodni. Az oxigen ugyan a viz bontasabol
>szarmazik, de a szerves anyagok eloallitasahoz szendioxidot hasznal a
>fotoszintezis. Osszessegeben egy szendioxid molekula eltunte egy
>oxigen molekula megjelenesehez vezet mikozben a szen a szerves
>anyagokban halmozodik. Ennek alapjan minden egyes oxigen molekulanak
>meg kene legyen valahol a szen atom parja elhalt, es kulonbozo
>fossziliakban felhalmozott szerves anyagokban.

Csak erdekessegkeppen emlitem meg, hogy ugyan statisztikailag jelenleg
tenyleg ez
az egy folyamat (fotoszintezis) szamit, azert leteznek egyeb utak is a
szenasszimilaciora:
 - kemotrof asszimilacios folyamatok, ahol redukalt vegyuletek, pl. H2S
oxidalasaval
nyernek energiat bakteriumok (pl. a melytengeri vulkanok kornyeken bonyolult
bioconozisok elnek ezen a modon a fenti fenytol teljesen fuggetlenul)
- fenyfuggo, de oxigent nem termelo, esetleg inkabb fogyaszto anyagcserek:
1. anaerobic anoxygenic fotoszintezis
2. aerobic anoxygenic fotoszintezis
3. rhodopsin alapu asszimilacio
4. phytochrome alapu asszimilacio
(a harom utobbi a tengerviz oldott szervesanyagatol is fugg!)

Egeszen az utobbi idokig ugy gondoltuk, hogy ezeknek  az alternativ
utaknak a fotoszintezis uralomra jutasaval egyidoben lealdozott,
es nem kell veluk globalis meretekben torodni.
A legujabb technikak segitsegevel azonban kiderult, hogy pl. a nyilt
tengerek planktonja sokkal tobb ezekbe a csoportokba sorolhato
bakteriumot tartalmaz, mint azt elotte lattuk (ui. nagy reszuk nem
tenyesztheto laboratoriumban).
Most egy csomo uj program indult ezeknek az uj fajoknak a felderitesere,
az azonban mar most latszik, hogy ujra kell gondolnunk az oceanok
szen es energiahaztartasi modelljeit.
Akit reszletesebben erdekel a tema, javaslom nezze meg a Nature februar 7-i
szamat.
Gabor

>Amivel a holgy foglalkozik, gondolom, a mesterseges kromoszoma
>letrehozasa. Ami ha megvalosulna, lehetoseg nyilna nagy mennyisegu
>orokitoanyag tartos bevitelere adott elolenybe.

Az emlos mesterseges kromoszoma hazai "atyamestere" a Szegedi
Biologiai Kozpontban dolgozo Hadlaczky Gyula. Talan az o csoportjabol
gondoltal valakire, pl. Praznovszky Tundere?
Itt (http://jcs.biologists.org/cgi/reprint/113/18/3207.pdf) talalhato
egy cikk toluk, erdemes elolvasni.


>Jelenleg viszonylag csak kis mennyisegu DNS-t tudunk bejuttatni
>sejtekbe, ami tortenhet pl. plazmiddal, vagy viralis vektorral. De ezek
>csak egy-ket gen bevitelet teszik lehetove.

Amirol jelenleg tudok, az egy 150 ezer bazisparos darab, ez mar 20-30 gent
is kodolhat. Itt olvashato:
http://www.pnas.org/cgi/reprint/93/18/9975.pdf?ijkey=byYSESBaY2hTw

Gabor

Sziasztok !

Koszonom Mizsei Janos dicseretet. Tobbszor is elolvastam,
igy ma nagyon elment az idom :), ezert csak roviden irok.
Koszonom Pista valaszat a vagokorongrol, ez is regota izgatott.

Csabanak irom, egyszer tenyleg ugy nyilatkoztam itt, hogy
regi perpetum mobilos vagyok, de azt is hozzafuztem ugy emlekszem,
hogy azok a trukkos, otletes 'megoldasok' tetszenek, melyeken
toprengeni kell, hogyan is NEM termelnek energiat ?

Udv: zoli

>Felado :  [Hungary]
>Biztos, hogy ezt nem a PARA-ra szeretted volna kuldeni?
>:(((((((((((
  Ismet egy szellemes megjegyzes.
  Kedves Gogy!
Tevadni emberi dolog, no de akkorat nem szoktam tevedni, hogy melle cimezzem
a levelet.

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: tudomanyos attores ( 33 sor )


> >  Hallottam egy mernokrol(magyar), aki oriasi generatorokat epit,
> >>raadasul oriasi hatasfokkal.

  Mostmar lattam is. A TV2 Naploja vasarnap este bemutatta, biztos lattatok,
Szabo laszlorol van szo.

> >Most epit egy nagyobb kapacitasut, melyet visszacsatolva onmagat is
> >>kepes ellatni meghajtoenergiaval. Ugymond 'orokmozgo'.

Raadasul energiat is kepes termelni.
Nem hinnem, hogy gyerekmesekrol lenne szo.

>Latod, itt erheto tetten a csalas.
>Minek a nagyobb kapacitas ahhoz, hogy onmagat is ellassa energiaval?
Nem tudom, ezek a dolgok rovidesen ki fognak derulni, valoban a nagyobb
kapacitas az energia termelesre iranyul.

>>    Hat ez mar egy lepes.
>Hova?
Akik a naplot neztek, nem csak egy megoldast lathattak, mely az energia
ingyen termelesere iranyul. Minden megoldas a magnes korul forog, de
valojaban a megoldas titka a gr. hullamok energiaira vezetheto vissza.

>Esz, hova mesz...
Erdemes a dolgokkal 'komolyan' foglalkozni.
      Udv. Csaba.


_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

 wrote:
>>   Hallottam egy mernokrol(magyar), aki oriasi generatorokat epit, raadasul
>> oriasi hatasfokkal (140-170%). Most epit egy nagyobb kapacitasut, melyet
>> visszacsatolva onmagat is kepes ellatni meghajtoenergiaval. Ugymond
>> 'orokmozgo'.

> Ugymond?
> Biztos, hogy ezt nem a PARA-ra szeretted volna kuldeni?

a hetvegen en is lattam a tv-ben, csak nem emlexem a musor cimere, valami
masik ugy kapcsan meg az egelyt is mexolaltattak.
homer

 wrote:
>> oriasi hatasfokkal (140-170%). Most epit egy nagyobb kapacitasut, melyet
>> visszacsatolva onmagat is kepes ellatni meghajtoenergiaval. Ugymond
>> 'orokmozgo'.

> Ugymond?
> Biztos, hogy ezt nem a PARA-ra szeretted volna kuldeni?

es allitolag adott is mar el belole 2 helre, amibol az egyik valami indian
rezervatum szeruseg az usa-ban :)
homer