>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Ha  fotont küldünk, hogy impulzusával meglökjük a lyukat - mint 
>bármely más égitessttel ez megteheto volna elvben - akkor vajon kb. 
>mikor kezd arrébb vonulni a lyuk? Vagy mikorra jósolhato , hogy már
>elindult, már megy?  Meglökheto egyáltalán?  Mibe ütközik a foton? Mi 
>az aminek az impulzusát átadhatná?  Egyáltalán átadja, vagy ... 
>szóval mi lesz?  
>Továbbá: Megno a lyuk gravitációja a belé eresztett fotontól? 
>Miként magyarázható, hogy igen/nem ?
  Hogy mivei is 'sanyargatjuk' magunkat,..
  Mindenkep erdekesnek tunnek felveteseid.
 Vennenk talan sorban.  A keletkezes elso pillanataiban allitolag meg 
fotonok sem voltak, nembeszelve a tomegrol, mely joval kesob mondjuk 
ugy hogy 'allt' ossze.  De vajon a mar vegtelenbe terjedt Univerzum 
minden pontjan egyidoben? ( E mondatom  mar az oriastomegekre 
vonatkozik, bolygok, csillagok, stb.)  Allitolag csak a keletkezes elso 
pillanatai jatszottak szerepet abban is, (maga a hofok) hogy az anyag 
melyik resze maradt kisebb vagy nagyobb meretu, amiket energia vagy 
tomegnek nevezhetunk.
  Es akkor az energia miert ne lenne ugyanazon 'kotetlen' tomeg mint a 
nagyobb' kotottek'? Talan mert meretuket nem tudjuk identifikalni? 
Egyszerubb egy formulaba onteni es 'hullamkent kezelni?
   Utolso ket sorodra valaszolva, szerintem mind a mai napig minden 
tomeg alandoan noveli meretet. Meddig? Talan letezhet egy kulso es 
belso egyensulytorveny mely ezt megszabja.
   Az is feltuno, hogy epp kb. tizennegyesfel milliard eve volt a 'nagy 
bumm'.  Miert epp akkor?, miert nem most, vagy mar joval elotte, 
esetleg tizenotmilliard ev mulva. Tehat torvenyek vannak, a 'miertet' 
nem tudjuk vagy nem ertjuk, ez pedig mintha maga az 'ido' 
vegessegere utalna valamilyen formaban.
        Udv. Csaba.

> - Csabanak viszonzasul
>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>>El tudnank e hinni, hogy ugyanabbol az anyagbol termeszetes
>>intelligencia is szulethet?
> hála a történelmünkben elofordult kannibalizmusnak, jó alappal
>mondhatjuk, születhet!
 Megfogalmazasodban nem latom mi koze lenne a feltett kerdesnek a
'kannibalizmus'hoz.
>De beleköthet aki szerint az intelligencia nem születik, hanem utólag
>fortyan. (legalábbis a szokásosan mert IQ-t mintha a külso-belso
>környezet alakítaná ki idovel)
  Hat igen, mindenkep utolag, hisz foldidoben alig egy masodperce letezunk
magasabbszintu gondolkodasmoddal, viszont mondatodban nem latok
kulonbseget a szuletik es fortyan szavacskak kozott.
 Es ha mar az elsore igent mondtal, hisz letunket nem tagadhatjuk, miert
ne alkothatna meg, immar a 'termeszetes inteligencia' a mestersegest??
>1., Bármit el tudunk hinni,
  A tovabiakban, talan a nemfelkeszult emberke valamicsket tobbet el tud
hinni (ami nem is igaz),.. talan maga a le't  o:ro:kse'ge erdekeben.
  Ha tudna mennyire csalodik..
      Udv. Csaba.
> + - Re: csotanysziv
>Feladó: laszlo.meszaros_moc.nosscire
>A csotanyok szivet nem ismerem, de eccer olvastam, hogy a krokodilnak
>haromkamras szive van, es alakjaban sokkal jobban hasonlit a klasszikus
>"szerelmes" szivhez.
  Errol jut eszembe, a minap a radio bemondta, hogy gyogyszerkent
kezelheto a krokodil ve're.
  Az e'ces betegek (SIDA) verebol szinte pillanatok alatt felfalja a
garazdalkodo idegeneket.
  Tud e errol valaki? Nem lesz csoda, ha a krokodilokat is a kipusztulas
veszeje fogja fenyegetni :-)).
      Udv. Csaba.


@@@@@@@
( SIDA = AIDS, magyarul :)
@@@@@@@

Sziasztok! 

Tartozom két körvasúti paradoxon feloldásának megírásával, de zavar, 
hogy nem tudok rájönni a harmadikra, ezért még felvetem más 
formában is, hátha áttekinthetobb.
Van egy speciális küllos kerék. A küllok abszolút merevek és tömegük 
elhanyagolható. Nagyon hosszóak és nagyon surun vannak. A 
végeikre légpuska-töltény küllemu, 1grammos abszolút merev 
pogácsák vannak ragasztva. (küllore meroleges szimmetriatengelyuek) 
Nagyon szorosan vannak a kerület mentén, köztük teljesen 
összenyomott spirálrugókkal. (ha a küllok nem lennének, minden 
szétrepülne) 
1-1 rugó összenyomott állapotban 3gramm nyugalmi tömegu.
Laza állapotban m0=1gr és hossza azonos a pogácsa-hosszal.

Einsteintol tudni, hogy deformált rugó tömege nagyobb.
Összesen ennyi: m=Er/c*c + m0. Ahol Er/c*c a rugalmas deformációba 
fektetett munka tömeg-egyenértéke, mely mérésünk alapján ismert, 
s ez ad 2gramm járulékos tömeget minden 1gr-os rugónak.
Tehát minden küllo végéhez tartozik 1+2+1 gramm nyugalmi 
össztömeg. 
(a 2gr rugóenergiából származo tömeg 'könnyen' felszabadítható.)

A kerék gravitációja nyugalmi állapotában az összenergiájától függ.
Egyéb:
Nagy átméro esetén nem kell centripetális gyorsulással számolni. 

Felpörgetve a kereket 0.75*c  kerületi sebességre, a pogácsák 
ellaposodnak, a rugók pedig kifogástalan ernyedtre tágulnak ki köztük.
(a rugó huzalanyaga szintén laposabb mint volt, de ez mellékes)
Minthogy a rugókból felszabadult 2gr gravitáló tömeg - viszont a 
pogácsák és a rugók 2-2 grammosak most (ami már a relativisztikus
tömegük) így, a forgó kerék gravitációja nem változott!

Normális dolog ez? Amiatt kérdem, mert eddig mindig azt olvastam, 
hogy felpörgetett rendszer gravitációja megno a bevitt energiától!
Eddig volt a paradoxon. 
Tovább növelve a fordulatszámot, a pogácsák tovább rövidülnek külso 
megfigyelo szerint, s mert a rugók már nyúlni és feszülni kezdenek, a  
tehetetlenség és gravitáció növekedni fog. Azaz innentol már növekvo, 
az biztos.

Fontos még megjegyezni, hogy a felpörgetéskor a rugókban 
hangsebességu longitudinális hullámok lépnek fel.
Mostantól csak találgatok, mit okoznak relativisztikus sebességen:

1. a kerék _nemlineáris_ rezgo-rendszerként viselkedik bizonyosan, 
amint már forog. (Ha túl gyors, lökésszeru volna a felpörgetése, 
intenzív körbe-futó longitudinális hullámok vonulnának benne körbe-
körbe.)
2. Úgy vélem, hogy a helyileg és átmenetileg fellépo 
anyagtömörülések/ritkulások gravitációs sugárzást keltenek, tehát a 
kerék sugárforrássá válik, ami energia-vesztést jelent. Intenzív 
hullámok esetén kiváltképp. 
Következményei:
a., Ha magára hagyjuk a kereket a hullámaival, úgy lassulnia kell - 
ideális viszonyok mellett is!
b., Minél energikusabb hullámzást engedünk fellépni, annál több 
energiát igényel egy-egy adott fordulatszám elérése.
3. Speciális módon, periodikus impulzusokkal 'bökdösve'-gyorsított 
kerékben (is?) markáns rezonanciajelenségek léphetnek fel, s a 
felhalmozódó rugóenergiák - tömegnoveloként egyre jobban gátolják a 
kerék gyorsítását.
(Az adott helyen fellépo/átvonuló pillanatnyi mechanikai deformáció 
energia-koncentrációt jelent, ami tehetetlenséget növel, s ekkor 
a 'rugózó' anyag bökdösése ott átmenetileg kevésbé hatékony).

4. A rezonanciajelenségek a fordulatszámtól is függoen egészen 
más 'képet' kell mutassanak. (a magasodó 'hullám-hegyek'és mély 
volgyek száma ill. kerület menti eloszlása vsz. változik a 
tehetetlenségtol, ami pedig a fordulatszámtól is függ a 
relativitáselméletbol következoen). (kivéve a fentebbi paradoxonnál??)

Szerintem a változó rezonancia-hajlam és jelleg miatt a 
gyorsíthatóságban döccenok lépnek fel. Netán kvantált lenne a 
gyorsíthatóság? 
Megkockáztatom, hogy analóg számítógéppel lehetne modellezni 
ilyesmit, de meglehetosen bonyolult volna kialakítani a nemlineáris 
elektronikus analogont, melynek paraméterei megfeleloen és 
automatikusan változnak.

Végül kép a jövobol: Az 'Ez a Hárshegy, itt mindent szabad!' portálon 
írják:  *Tisztelt Média-vezérek!

Üzenem kivált a HIX-nek - ahol az alapötlet felbukkant pár éve, hogy 
fomuvünk, a rugós óriáskerék terve végre kész, s már kezdenénk is 
összerakni, de helyszukében vagyunk, pedig gyerekeink még 
nincsenek. A felküldéséhez is támogatás kéne. A Nap fölé, az égre 
lenne téve 'vízszintesen' (vagyis az ekliptikával párhuzamosan) jó 
magasra, s az Északi-sarkig is kiérne a pereme, ahonan nézve 
zavartalan lenne a látvány. Napszél hajtaná. 
Egyben kérném a Fix rádiót, közvetítsen ha már forog!
Bitang gyönyöru lesz. Elore szólok, hogy szerintünk az Ulysses 
szondát nem kell eltéríteni, ha még keringene. Nem zavar minket, sot, 
lehetne a centrumbéli megfigyelo, amikor épp arra fent jár, a Nap 
északi oldalán. 
Mindenki csodálja rajzaimat, de emailban nem küldhetem, mert 10^6 
Petabyte szkennelve, bmp-ben.  

Maradok tisztelettel: Kerrné Paradok Szonja, rugalmazott kerékköto *

Miattuk írom jóelore : Kedves Szonja 2010-ben! Mielott terveznének, 
nézzenek ki webre, ilyenekre keresve:  Gigantisch Schwungrad, 
overpowering flywheel, monjumentalnaja ciklocska relatyivítyelnosztyi, 
circus maximus, stb. Hátha létezik már PC-s szimuláció. Ugyanis valódi 
nagy m0-s körgyurut képtelenség pikpakkra összerakni a mai világban 
(foleg itthon...). Ha nem találnak linket, akkor is érdemes várni, mert 
szupergép korszak elott állunk, s azok direkt erre valók. (Lepipálják 
még a Windowst is, bizony. Pl. egyetlen klikkre ezernyi realtime 
homokóra ugrik elo a semmibol, hogy mást ne mondjak... 
Ám azok úgy járnak mint kisangyal a téridoben: csakis geodétikusok 
mentén.
S ahol a 3D-s képernyo nagyon görbült s a mélyén vannak, ott 
rózsaszinuek, ahol meg sima, ott fehérek. S amelyik épp felénk száguld 
az kék. Mindemellett még kakukkolni is tudnak, ha kell.) 

További sikereket kívánok férjurának is!

Hódolattal, Zoli
Ps: Nem volna szabad túlzottan belemerülni a szellemileg 
kimeríto 'kerekezésbe' a Hárshegyen.  Kerrékpározzanak inkább 
nagyokat közben, surun. Az is fárasztó, de másképp...

Üdvözlettel, Zoli

Hunor, 

> A 3 ?rhajó relatíve áll egymáshoz képest. 
Ezidaig OK.

>Abszolút sebességük közel van
> c-hez. 
Na ennek, es az utana kovetkezoeknek semmi ertelme, 
minthogy abszolut sebesseg nincs. 

Udv. Janos.

Kedves Zoli!

2005. augusztus 27. 21.33 dátummal HIX TUDOMANY ezt írta:
> Nem volt meggyozo az érved, miszerint kizárhatóak lennének
> világunkból  a fekete lyukak.

Folytathatom, de tartok  legalább 4-6 nap szünetet ezután :-) 
Eseményhorizonton kibocsátott jel, - amit Hawking embere bocsát ki amikor 
állva a neutroncsillagon az éppen átlépi a kritikus átmér?t és fekete lyukká 
válik, azaz kialakul az esemény horizontja - megsérti Heisenberg 
határozatlansági relációját. Duplán.  Az ?rhajós e energiájú jelet 
kibocsátva, annak mind helyét, mind impulzusát, mind saját idejét, mind 
energiáját abszolút pontosan fogja ismerni. Lévén az egy helyben fog állni, s 
sebessége 0 lesz, saját ideje szintén 0, az energiája, meg amennyivel 
indította.
Az eseményhorizonton a fénysebesség 0, kifelé n?, hát befelé?

Ha semi sem érheti el a fénysebességet, aminek nem nulla a nyugalmi tömege, 
akkor ha a fénysebesség az eseményhorizonton 0, akkor vajon mi tud ezen át 
bejutni? 

Az nem érdekel kit gy?z meg, én válaszokat várnék, mert ebb?l derül ki valaki 
meggy?zhet? lenne, csak , amit írok rossz. Erre a jöv?ben így meg úgy nem 
érv. :-) Einstein pedig úgy látszik elvb?l óckodott a szingularitástól, 
szerintem teljesen jogoson. 

Pet? Hunor