> Ezt viccnek szantad?
Idezhetted volna... volt itt egy par iras, igy nem tudni, melyikre 
reagalsz.

> Mennyivel gazdasagosabb, kornyezetkimelobb, egyszerubb, ujrahasznosithatobb, 
> folyamatos oxigentermelo, sivatagodas elleni, klimajavito a fa ultetese...
Mindez igaz, amit ideirtal, de azert egy fa a mondjuk 120 eves elete 
soran *osszesen* annyi szenet kot meg, amennyi benne van - es ezt is 
csak addig, amig el nem korhad, el nem tuzelik, stb. Egy normal erdoben 
az egyensuly dinamikus, tehat a megkotott szen az erdo mindenkori, 
*valtozatlan* tomegetol fugg. Mas a helyzet persze egy frissen 
ultetett, fiatal erdoben...
A CO2 egy nagy fa eseten lehet nehany tonna, ami mondjuk m3-ben sok, de 
naponta igen kicsi mennyiseg - mig pl. a foldbe visszatuszkolva 
orankent tonnaszamra lehet  "eltuntetni" a CO2-t.

http://index.hu/tech/tudomany/klima2903/
2004. május 26.
*Vészjóslóan gyors a felmelegedés északon
A globális felmelegedés legalább kétszer gyorsabban lezajlik az Északi-
sarkkörnél, mint a bolygó többi részén, amiből a tudósok arra 
következtettek, hogy akár széleskörű és katasztrofális változások is 
várhatóak. A kutatómunkát nyolc északi ország támogatta. ...
A sarkköri klímaváltozásnak mindössze annyi előnye lehet, hogy 
felszabadul a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő északi 
átjáró, és Oroszország hozzáférhet jégtakaró alatt található kőolaj és 
földgáz készletekhez.*

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=214

2003.szeptember.11
* ... A Szahara négy kilométerrel halad évente délfelé. Azok a 
zavargások, amik Közép-Afrikából, pont a szavanna és a sivatag 
pereméről érkeznek, jelentős része abból származik, hogy az arab 
származású iszlám vallású törzsek kiszorulnak a korábbi élőhelyükről, 
mert elnyeli őket a sivatag és el kezdenek más népek, teljesen más 
etnikumú, teljesen más vallási, kulturális berendezkedésű népeknek az 
élőterébe beáramlani, beszivárogni. ... *

Tamás:
>Utaster belso merete tegye lehetove a rendeltetesszeru dugast
Lehet, hogy a hazainál magasabb népszaporulatnak ez kedvez ?

Azon is érdemes elgondolkodni, hogy az európai kiskocsik a család-
tervezésben szemponttá váltak (nem fér el több gyerek a kocsiban).  

>Az amerikai emberek maguk is eppen olyan tulsulyosak, mint a 
>kocsijaik. Mar a sarki boltba is kocsival mennek es zabaljak a 
>hamburgert, kolat, sult krumplit. Bele fognak fulladni a zsirba.

A csudába, én meg épp ma találtam fel a fejtámlába épített kávé-
automatát!  A támlából 3 járatú görbe cső kandikál ki a száj elé, 
gumicuclival a végén.  Az egyikből kávé szívható, a másikból méz, a 
harmadikból tejszín.  A fej jobbra-balra ingatásával lehet fokozni a méz 
ill. tejszín hányadát. 

(Ha balzsamozási technikával megoldható volna a háj konzerválása, 
az a CO2 felszabadulást mérsékelhetné)

Burgonya

Gyula irta:

> Nem talalom a referenciat, igy nem mernek merget venni ra, de ugy
> remlik, hogy Nemetorszag eseten valahol 2% alatt van a megujulo/hulladek
> energia reszesedese, USA-ban meg valahol 5% korul. Egyes orszagokban
> (Norvegia?) meg 50 felett. Szoval van hova fejlodni.

Nemetorszag 2.9%, USA 4.4%, 43.2%. 
http://library.iea.org/dbtw-wpd/Textbase/nppdf/free/2003/renew2003.pdf 
Jo a memoriad :-) Ugyanez ha az elektromos energiat nezzuk: 8%, 8.4%, 97%.

Viszont azt keretik figyelembe venni hogy jelenleg a megujulo energia
legnagyobb resze vizeromuvekbol jon, igy az egyes orszagok kiemelkedo
eredmenye foldrajzi adottsagaiknak koszonheto (Norvegia: a megujulo
forrasok kozul 99.8% vizeromu). Raadasul ezek pedig mar viszonylag jol
kihasznaltak, ha lehet is par tiz szazalekkal novelni, sokszorosara
semmikepp. Tehat nem lehet azt mondani hogy azert mert Norvegia 50% korul
van, Nemetorszag is meg kene tudja ugyanazt tenni. A nemetek 8%a
valoszinuleg tobb erofeszitest rejt mint a norvegok 97%a.

-- 
Udv, Sandor

Kedves Jozsef!

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Mindegy. Ha tudja, igy is, ugy is eltalaljuk. Ha nem tudja akkor
> meg igy sem ugy sem lesz mas, mint 1/2 valoszinuseg. Vegeredmeny-
> ben a nyerese valoszinuseg p+(1-p)/2

Ez persze igy van, de a modellunkben a telefonos nem valaszolhatott olyat,
hogy "nem tudom", hanem akkor is tippel valamit. Viszont azt hiszem, a
fontiben Te sem azt feltetelezed hogy nemtudomot is mondhat, es igy is igaz
az allitas. Na, pontosan egy ilyen magyarazatra voltam kivancsi, most mar en
is magam ele tudom kepzelni es latom hogy nyilvanvalo.

> Az egyetlen valtozas az, hogy sok velemenybol kisebb a  szoras.
> Tehat, ha feltetelezhetnenk, hogy p>0 es N nagy akkor nagyon jo
> eselyunk van arra, hogy a kozonsegvalasz jo. Csak eppen a gyakor-
> latban nem mindig igaz, mert nincs benne a modelben az, hogy
> rosszul tudjak/sejtik...(negativ p?)

Feltetelezhetjuk, hogy egyenletes valoszinuseggel tudjak rosszul. (itt meg
mindig a szg.-es progirol beszelunk)

> Masreszt a fentihez hasonloan konnyen belathato, hogy az egesz munkat
> megtakarithatjuk, ha eloszor felezunk es utana kerdezunk. A nyeres
> eselye ugyanugy P = (3*p1+2*p2+p3)/3. Amennyiben a telefonos segito
> nem valtoztatja meg alapvetoen a velemenyet --

Nagyon szep. Tudnad jobban altalanositani a feladatot (felejtsuk el a kvizt,
es beszeljunk vv.-krol)? Miben rejlik itt a felcserelhetoseg lenyege?

Mondok egy masikat, ami bizonyos ertelemben analog az eddigiekkel:

Egy dobozban van 5 piros es 5 feher golyo.
a/ A dobozbol huzunk ket golyot, mi a valoszinusege hogy mindketto piros?
b/ A dobozbol kiesik egy golyo (nem tudjuk milyen szinu). Ezek utan huzunk
ket golyot. Mi a valoszinusege hogy mindketto piros?
c/ A dobozbol kiesik ket golyo (nem tudjuk milyenek). Ezek utan huzunk ket
golyot. Mi a valoszinusege hogy mindketto piros?
d/ Harom golyo esik ki, kerdes ugyanaz.
e/ Kiesik ket golyo, ezutan huzunk kettot. Felteve hogy pirosakat huztunk,
mi a valoszinusege, hogy feherek estek ki?

Favago modszerrel termeszetesen gond nelkul meg lehet oldani (a
megoldaskotetben is igy van), de az az erdekessege, hogy a kihuzas es a
kieses itt is felcserelheto dolgok.

Udv.: SB

Endre irja:
> Ezt viccnek szantad?
> Mennyivel gazdasagosabb, kornyezetkimelobb, egyszerubb,
> ujrahasznosithatobb, folyamatos oxigentermelo, sivatagodas elleni,
> klimajavito a fa ultetese...

Nem vicc. A fak "folyamatos" oxigentermelese felreertes.

A fak (meg barmifele egyeb novenyek) kepletesen szolva a levegoben levo
szendioxidbol "kiszurik" a szenet, meg a vizbol a hidrogent, es mindketto
mellektermekekent az oxigent kiengedik. Ettol nonek, az igy beszerzett
szentol meg hidrogentol. De ez csak addig mukodik, amig no a fa. Ha egy erdo
jol benott, es ugyanannyi fa pusztul, amennyi no, akkor nincs tobb netto
oxigentermeles. Akkor kell elasni, es akkor a helyen nohet megint.

Egyebkent nagyjabol ugyanazt mondjuk, mert az asas utan ultetni kell, ill.
ahol nincs, oda ultetni kell. De ahol sok van, es oregek a fak, ott asni
kell. ;-)

Udv,
Jozsi.

Akkor meg egy "lazan kapcsolodo": Valamikor aprilis kozepe
kornyeken volt hir ket Science cikkre hivatkozva egy masik
lehetseges CO2 eltavolitasi modszer. Oceani "sivatagokba"
(partoktol, aramlatoktol tavol eso, tapanyagszegeny vizekbe)
oldhato vasvegyuleteket kijuttatva (kb. 50 ppb koncentracioban mar
eleg) massziv fitoplankton felszaporodas indul be, ez CO2-t
fogyaszt, es ennek egy reszet karbonat ill. szerves vegyuletek
formajaban az ocean fenekere sullyeszti. A hatekonysagot jellemzi,
hogy egyesek szerint a jegkorszakok idejen a CO2 szint csokkeneset
az oceanokra a szel altal kiszallitott por vastartalmanak
"tragyazo" hatasa okozta. Ezt alatamasztja szerintuk az
uledekkepzodes felgyorsulasa, ami a korabeli tengerfenek
retegeiben megfigyelheto.

                                                          Kibuc

Kedves Tamas,

> Minimum 5 meter hosszu legyen
> Minimum 2 meter szeles legyen
> Utaster belso merete tegye lehetove a rendeltetesszeru dugast
> Minimum 5 literes, de inkabb 7 literes motor
[...]

  Mivel ez a TUDOMANY forum, megkerdeznem, hogy mi a referencia a
fenti eloirasokra?

  Amit en talaltam (www.epa.gov) az 2004-tol a 'Tier-2' eloirasok,
amik SUV-re (minivan, stb.) *is* kotelezoek:  0.07 g/merfold
NOx.  A tobbi eloiras nem talalom a Tier-2-re, de itt van az azt
megelozo (kocsikra): CH (osszes) 0.41, CH (kiveve metant) 0.25,
CO 3.4, NOx 0.4, reszecske (por, stb) 0.08. Minden szam
gramm/merfold egysegben van. Ez durvan az Euro-3 eloirasokkal
egyenrangu.

  California eseten majdnem eloiras az Euro-4 mar most minden
kocsira (nehol CA eloiras erosebb, nehol az Euro-4). De a
trukk CA eseten a 'zero emission vehicle' program (ZEV). Tessek
utanaolvasni.

  Eloirasok Euro4 eseten: CO 0.5 (0.8), NOx 0.25 (0.4),
reszecske 0.025 (0.04), CH+NOx 0.3 (0.5). Elso szam gramm/km,
utana zarojelben megadtam ugyanezt g/merfold egysegben is. Euro4
ha jol tudom, 2005-tol lesz kotelezo.

  Szoval bennem az csapodott le, hogy minimalis elteressel
ugyanazok nagyjabol az eloirasok. Kicsit jatszanak veluk
politikai/gazdasagi megfontolasokbol, de nem sokat.

  Ja, egy keresztkerdes: hogyn viszonyul egy 'tipikus SUV'
fogyasztasa egy atlag nemetorszagi auto fogyasztasahoz a *valo
eletben*? Mert a tipikus sebessegek masok. A legujabb iranyrol
nem is beszelve (Porsche, BMW, stb. nyomul az SUV-vel, raadasul
200 felett mennek).  Es a rohadt kornyezetvedo nemetek veszik,
mint a cukrot. Mire eleri a GDP a mostani USA szintet, lehet,
hogy itt is annyi lesz beloluk.

  De ide kivankozik Murphy: 'alkoholista az, aki tobbet iszik az
orvosanal'.  Hofi-t is lehet idezni (tudjuk, megoldjuk/tudjuk,
majd....). Tessek megnezni, Europa milyen hatekonyan tonkrevagta
a nem kozuti teherszallitast, de szepen halad a vasuti
szemelyszallitas legyilkolasaval is (az olcso repules fogja
megadni a kegyelemdofest).

Gyula