1. |
Re: Foton-graviton -->modellezes (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
2. |
re-flexio (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: levego futese (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
re: Tukor, tukor... (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
5. |
re: hetkoznapi ujdonsagok (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
6. |
Aszteroida (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Foton-graviton -->modellezes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
> =======================================================
> Felado : [International]
> Temakor: Foton-graviton ( 27 sor )
> Idopont: Fri Mar 22 18:53:11 CET 2002 TUDOMANY #1774
...
> > Felado : [Hungary]
> > Temakor: tukor ( 73 sor )
...
> >Jo kerdes, de nehez is. Plane nekem, aki tudvalavoleg nem hisz a fotonban
> >:-)
> Nem ertem hogy van ez, hogy nem hiszek, vagy igen? Hogyha egyszer valami
> van, azt talan csak el lehet hinni.
> Ha pedig nem, szeretnem, ha ismertetne Janos elkepzeleset a fenyrol, mint
> elektromagneses hullam. Ezzel egyidoben talan a ter alkotoelemeirol is
> elarulna valamit.
Arrol, hogy altalaban mit "hiszunk", mi van, vagy nincs, arrol
ugyanebben a TUDOMANY szamban elhangzott egy ertelmes hozzaszolas:
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Tukor: tukor ( 41 sor )
> Idopont: Fri Mar 22 12:43:46 CET 2002 TUDOMANY #1774
....
> azt hiszem, itt is olyan teruletre tevedtem, ahol az emberi
> agy szemleletes modellalkoto kepessege csodot mond,
> es marad a szintiszta matematikai modell.
Az emberi evolucio soran egy olyan agy jott letre, ami kitunoen boldogul
hetkoznapi helyzetekkel, jelensegekkel, es kepes ertelmezni
"szemleletes" modelleket.
Az atomfizikai jelensegek az agy biologiai tulajdonsagai miatt
ertelmezhetetlenek a hagyomanyos hetkoznapi modon. Ezert lett
"kitalalva" a modellalkotas.
Bevallom annak idejen, mikor a gimnazium elso osztalyaban a
modellalkotasrol esett szo fizikaoran a ga'ztorvenyek bevezetesekepp,
nem tudtam mi a fenenek foglalkozunk ilyesmivel, mi az ertelme az
egesznek. A ga'zreszecskek miert ne lehetnenek sajatos pici golyok?
A feny eseteben viszont ertelmet nyer a modellalkotas jelentosege.
Kiserlek igazoltak mind a feny hullam, mind a feny reszecske
termeszetet. Az emberi agy azonban keptelen ezt a kettot egyetlen
"bigyo" kozos tulajdonsagakent ertelmezni. Az agy evoluciojanak a
makroszkopikus targyak "viselkedesenek" minel pontosabb megfigyelese,
elorejelzese volt a hajtoereje, a fenynek szinte csak a sotetseg/vilagos
szemponjabol volt jelentosege.
"Foton", mint reszecske ("pici kavics") modellel magyarazhatjuk a feny
egyes tulajdonsagait.
A "hullam" modell mar nehezebben emesztheto, mert hullamokhoz szinten
nem sok erdemi koze volt tavoli oseinknek, de a vizfelszin hullamai
megfigyelhetoek, ezert tobbe-kevesbbe ertelmezni tudjuk magunkban.
Elkepzelheto, hogy a delfinek, akik a latasukon kivul a hangjukat is
aktivan hasznaljak a kornyezo vilag megfigyelesere, sajat borukon
tapasztalva a hullamjelensegeket, mar ki tudnanak alakitani magukban
valamilyen ertelmezest a fenyre.
Mi nem. Nem is fogunk! Nekunk marad a kettos modell, ami
osszeegyeztethetetlen egymassal, de eleg jol leirja a fenynek mint
"bigyonak" a tulajdonsagait.
udv,
Gogy
|
+ - | re-flexio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Rocky,
> En szivesen fizetnek azert par(szaz) milla kulonadot, hogy netto fel
> milliardot hazavihessek. :)
> Es nem lehetne azt mondani, hogy de megszivattak, mert mennyit kellett
> fizetni.
Na ja. En is.
De ettol meg a merleg fennall.
A lotton egyedul a koltsegvetes keres.
A kaszinokban meg a tulajdonos.
Rovidtavon persze lehetnek nyerok, muszaj is, hogy legyenek, mert egyebkent
a sok balek nem lenne hajlando kifizetni milliardjait. Es a nyertes is csak
a huzas utan lottozseni. Elotte o is balek. Szelaviii....
ToZo
> Ajjaj,
> azt hiszem, itt is olyan teruletre tevedtem, ahol az emberi
> agy szemleletes modellalkoto kepessege csodot mond,
> es marad a szintiszta matematikai modell.
Jol gondolod.
> Masreszt: mennyi is az a
> nagyon kozel, ahova a detektort teve mar nem kapunk
> teljes visszaverodest?
A hullamfuggveny kilog egy kicsit a szamara tilos teruletre.
Ha a kilogasba tesszuk a detektorunkat, akkor mondhatjuk azt, hogy van
valoszinusege a detektalasnak.
> Nem ezt merjuk a
> detektorral, ha tul kozel megyunk?
De. A dolog igen szemleletes, mert ramutat arra, hogy fokozatosan kozeledve
a felulethez, fokozatosan egyre nagyobb jelet kapunk.
> Lehet, hogy bizonyos vegyi anyagok ezt a valoszinuseget
> novelik meg valoszinutlenul erosen, így lesz belole kemiai
> detektor (ez persze csak talagatas, de ha igaz is, a miert
> meg megvalaszolatlan marad).
Nem talalgatas, ezek mukodo eszkozok, ismert elmelettel.
Zoli,
> Mas. Ugyancsak par eve kaphatok a *meruloforralok*
> tovabbfejlesztett, praktikusabb es biztonsagosabb valtozatai,
> hoallo muanyag kancsos vizforralokent.
> 2kW-ot tudnak, ami - ugy tunik uj technologianak, vagy anyagoknak
> koszonheto, hiszen egy kb. hasonlo geometriaju holeado spiral
> reggebben csak 500W koruli teljesitmenyt nyujtott.
> Tehat vagy az izzoszal anyaga mas, es magasabb homersekleten
> is turheto az elettartama, vagy sikerult jobb hovezeto anyagot
> talalni, mely a vedocsovet az izzoszaltol elszigetelii.
> Tudja valaki miben tortent az elorelepes ?
Igen.
A meruloforralot ottfelejtve elforr a viz, utana izzik a spiral, szetmegy a
pohar, langol az asztal.....
A kancsoban tulhevules elleni vedelm van, sot, ha a viz felforrt, azonnal ki
is kapcsol.
Csaba,
> >Jo kerdes, de nehez is. Plane nekem, aki tudvalavoleg nem hisz a fotonban
> >:-)
> Nem ertem hogy van ez, hogy nem hiszek, vagy igen? Hogyha egyszer valami
> van, azt talan csak el lehet hinni
Figyeld csak az idezetben a mosolygojelet.
Masreszt viszont eles elmedre vall, hogy azonnal kapcsoltal a gravitonokra
is.
A fotonokrol es gravitonokrol (es egyeb, nyugalmi tomeg nelkuli,
fenysebesseggel kozlekedo) reszecskekrol pedig igenis lehet azt mondani,
hogy (bizonyos szempontbol) nem leteznek. Ezt mar tobbszor kifejtettem itt,
igy nem untatom vele a tobbieket, ha nem talalod meg a HIX archivumban
"mizsei AND foton" keresessel, megirom maganban.
A vaskalapom pedig tovabbra is reflektal.
Janos
|
+ - | Re: levego futese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok!
> Felado : [International]
> Temakor: Re: magnes, levego futese ( 30 sor )
> Idopont: Fri Mar 22 18:33:37 CET 2002 TUDOMANY #1774
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A villanyarammal valo futes hatasfoka 100 %. Gondolj egy hajszaritora.
> Az energia vesztesegek csak a zajban (a levego nyomasanak, mozgasanak
> valtoztatasa), a szarito kopaspaban es valtoaram eseten a motor koruli ter
> magneses vesztesegeiben szamolhatok, vagyis elhanyagolhatok. Talan nem
> "hatekonysagra" gondolsz, hanem valami masra?
Valoban, igen rosszul fogalmaztam. Szoval arra gondoltam, hogy minel
gyorsabban felmelegiteni, rovid ido alatt tobb szaz fokot emelni a
homersekleten (mint kiderult nem hajszaritoreformot akarok :-).
A futoszalas megoldasnal a problemat abban latom, hogy a levego rosszul
vezeti a hot, meg az infravoros sugarzast sem nyeli el tul jol.
Udv, Sipi
|
+ - | re: Tukor, tukor... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Tukor: tukor ( 41 sor )
> valahol a vilagban egy elektron gondol egyet, es
> alacsonyabb energiaju palyara all, majd kisvartatva egy
> tukor feluleten egy masik elektron pont akkorat ugrik fel,
> majd megint le, aztan kicsit kesobb a detektorban megint
> ugy gondolja egy elektron, hogy o most mas palyara all,
> es ha e harom atomot osszekotom egyenesekkel, akkor...
Kedves ToZo !
az idelais tukor nem nyel el es nem bocsat ki fotont. Egy
jo tukorben -- mondjuk ezustreteg, vagy mas jo vezeto --
az a lenyeg, hogy az elektronok kozel szabadon mozoghatnak
az ezustben. Mivel az elektronok konnyuek es (szinte) tehe-
tetlenseg nelkul kovetik az elektromos ter valtozasat,
olyan ternek kell kialakulnia, hogy a Maxwell egyenletekbe
az E=0 hatarfeltetel irando.
Ha a reszletesebb tortenesekre is kivancsiak vagyunk, akkor
annyit a Maxwell-egyenletek nelkul is latunk, hogy a tukor
elektronjai a beeso feny frekveciajaval korbe szaladgalnak
a tukor sikjaban -- kozben onmaguk is teret keltenek. Ez
lesz a visszavert hullam (plusz kioltjak a bejovo hullamot).
Az elektronok kortancaban nem csak egy eletron vesz reszt,
hanem az osszes. Ha a beeso feny meroleges, akkor minden
elektron azonos fazisban kering, a visszavert hullam is
meroleges. Ha a beeso hullam szogben jon, akkor az elekt-
ronok a tukor mas-mas helyen mas-mas fazissal talalkoznak,
mas-mas fazissal keringenek -- a visszavert hullam is szog-
ben megy. A pontosabb szamitashoz termesztesen mar nem tud-
juk megkerulni a Maxwell-egyenleteket.
A lenyeg az, hogy a hullam erzi az EGESZ feluletet. Ez akkor
is igaz, ha a beeso feny netan egyetlenegy fotonbol all.
udv
kota jozsef
|
+ - | re: hetkoznapi ujdonsagok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Temakor: hetkoznapi ujdonsagok ( 32 sor )
> Nemreg olvastam, hogy nagyon szegeny es elmaradott orszagokba
> olyan lampasokat kivannak szallitani adomanyozok, melyek nap-
> elemmel feltoltheto akkumulatorral nehany oran at vilagitanak.
Kedves Zoli,
Nem tudom kulonboznek-e ezek azoktol a lampaktol, amiket a bolt-
ban is lehet kapni. Kiteszem a kertbe es attol fuggoen, hogy
milyen napunk volt 2-3 vagy 5-6 orat vilagitanak este. De nem
nagy fenyt adnak, ikabb csak jelzesre/dekoraciora jok.
Az elettartamot nem tudom, mi korlatozza. Amit vettem arra
lifetime vagyis orok garancia volt -- ezzel egyutt 3-4 ev utan
a harombol egy (vagy ketto) megallt.
Nalunk Arizonaban hasznalnak napelemes jelzoket buszmegallokban
meg ujabban veszelyes keresztezodesek jelzesere eldugottabb (in
the middle of nowhere vagyis a semmi kezepen) helyeken.
iudv
kota jozsef
|
+ - | Aszteroida (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt olvasok!
"Az utólag 2002 EM7 jelzéssel ellátott kisbolygó a Nap irányából száguldott
bolygónk felé. Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a
felfedezése, még a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső sem lett volna képes
észlelni. Létezéséről így csak négy nappal azután szereztünk tudomást, hogy
március 8-án körülbelül 480 ezer kilométeres távolságban elhúzott
mellettünk. Kozmikus léptékkel mérve ez igen kis távolságnak számít, mivel
csupán a
Föld-Hold távolság 1,2-szerese."
Kozli az Origo, de radios hirek is beszamoltak az esemenyrol.
Egy amerikai, eleg sikeres fantazia film is hasonlo temara epul.
Az igazi katasztrofa viszont mondhato, hogy egy hajszalon mulott.
De hogy is van ez? Fejledt tudomanyunk meg megenged hasonlo eseteket?
Vagy a jo szabo is kopott nadragba jar?
Arra hivatkozunk, hogy a kb. 80 m. atmeroju aszteroida a Nap iranyabol
szaguldott Foldunk fele, mely iranyban tavcsoveink csodot mondanak. Ha most
szerencsenk is volt, hasonlo eset meg elofordulhat.
Tul koltseges lenne alando jelleggel uzemeltetni katasztrofa elharitas
celjabol a Nap iranyaban egy radiotavcsovet, vagy a kibocsajtott jeleket
erosen befolyasolnak a Napbtol erkezo elektromagneses hullamok?
Valami megoldas talan kell legyen, habar mar kevesebb maradt elol, mint amit
hatrahagytam, de meg egy ideig szeretnem olvasgatni a HIX-et.
Udv. Csaba.
_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com
|
|