privatemil_uh.liameerf irta:

HT> Sajnos nem talalkoztam a Bernoulli torveny hatterenek
HT> ismertetesevel, s  biztosan nem vagyok egyedul regi 
HT> igy magyarazatot csiholni nem tudok, de sejtem, hogy ha a
HT> rendszeredben elhanyagolod a surlodast, ugy nincsenek egymasetol
HT> eltero sebessegu gazretegek sem, s akkor nincs nyomascsokkenes, es a
HT> homerok ugyanazt mutatjak.
Most, hogy igy jobban belemellyedtem a fenti torveny eredetebe, latom,
hogy egy helyen rho-val egyszerusit (erdetileg abbol indul ki, hogy a
kulonbozo keresztmetszetu reszeken ugyanannyi anyag megy at - vagyis
rho*v*S = const (S-felulet)). Itt lehet a kutya elasva. Azt
feltetelezi, hogy az anyag osszenyomhatatlan. 

Valoszinuleg letezik egy hasonlo torveny gazokra is, aminek
alkalmazasa utan a ket homero ugyanazt mutatna.


Gergo

Sziasztok!

Ez a gammavillanas dolog nem ugy van ahogy a cikk irja. Pontosabban az
eredeti hir meg folytatodik, es megmagyarazza a dolgot. Lasd pl.:

http://www.space.com/scienceastronomy/grb_echo_040127.html

A lenyeg roviden: a 'rontgenvisszhang' golyo (pontosabban gombhej)
alaku, amde jo nagy. Ezert egyszerre csak egy gyuru alaku reszebol
ideerkezo 'fenyt' latunk. Eloszor a gomb hozzank legkozelebbi pontjabol
indulo fotonokat, aztan egyre tavolabbiakat, vagyis egyre nagyobb
atmeroju gyuruket. Ennyi. Semmi fenysebesseg feletti nincs benne.
 Viszlat!


      Barna Janos

Jani,
>Tudom, hogy az anyag es az energia nem vesz el es nem is keletkezik
>magatol.Akkor mi a magyarázat a parittya elvre, hisz ott latszolag
>pussz mozgasi energia keletkezik a semmibol.
>Vegyünk egy nagy tömeggel rendelkezo testet, ezenkívul csak egy
>masik kissebb, sebessegel rendelkezo test letezzen, ami elhalad a
>nagy mellet es emiatt felgyorsul, de honnan a fr....-bol vette az
>energiat?
Sehonnet. A ket test ossz (gravitacios+mozgasi) energiaja ugyanaz maradt,
csak a folyamat vegen a picire tobb mozgasi energia jut
(cserebe a nagy egy picit elmozdult a kozos tomegkozeppont fele).
Ha viszont kozmologiai meretelben gondolkozol,
akkor minden energia az osrobbanasbol szarmazik.


Jozsef,

>elektromos teret. Vagyis meg relativitas nelkul is arra kellene
>jutnunk, hogy feny mellett futva nem latunk semmi elektromos teret.
Ez tulajdonkeppen megnyugtato, mert logikai alapon is az jon ki, hogy
ha egy toltesmozgatas hatasa (elektromagneses hullam) fenysebesseggel
terjed,
 akkor fénysebesseggel terjedo toltesre nem lehet hatas.
De nem latom, miert pont nulla a Lorentz ero a szamitas alapjan?

Viszont a csavargatasrol jutott eszembe a haladohullamu cso,
 az idosebbek meg lehet hogy emlekeznek ra.
Itt feltekertunk egy hullamvezetot, mialtal a tekercs tengelyere
szamitva lecsokkent a terjedesi sebesseg, igy a tengelyben repulo
felgyorsitott elektronok
szepen kolcsonhatottak a hullammal, ami a drot vegen folerosodve tavozott,
energiat nyerve
az elektronsugar elektronjait gyorsito tapfeszultseg generatorabol.

Zoli
>15 eve valaki megsugta - letezik olyan olaj, mely vakuumban
>nem forr.
Megsugom: nem letezik. Olyan, aminek nagyon pici a telitett
 goznyomasa, az letezik. Ezt hasznaljuk a diffuzios szivattyuban.

Janos

Szia Jani,

On Thu, Jan 29, 2004 at 09:14:35PM +0100,  wrote:

> Jani megint kerdez.

Azt hittem hazhoz megy... :-))

> 10.
> Az SR-71 es az ursiklo mert nem esik orra, hisz mindketto szarnya a 
> torzs vegen talalhato, igaz utobbi bedontessel szal le.

Az elobbi is... Es minden mas repulogep is. Bar nem tudom, mit ertesz
"bedontes"-en. A repulesben a bedontes a repulogep hossztengelye menten
valo fordulast jelenti. En a kereszttengely koruli dontesrol
beszeltem...

Hogy miert nem esnek orra? Mert ugy terveztek, hogy a sulypontja a
szarny hurhossz kb. felere essen. Ha orra esne egy repulogep, akkor azt
addig toldoznak-foltoznak a tervezok, amig nem repul rendesen... :)

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu
            http://kistee.hungary.org

"Repulogep nelkul az eg csak levego."

2 valasz Janinak!

7. Ha csak ket objektum van, akkor nem egeszen ugy mukodik
a parittya elv/hatas mint irtad. Amig kozeledik a kis objektum,
addig gyorsitja a nagyobbik, azutan (felteve, hogy nem utkozik es
nem is all a nagy koruli palyara) pedig fekezi. De vegeredmenyben
a kis objektum sebessegvektoranak iranyat valtoztatja meg a
nagyobbik objektum vonzasa (mas szoval tergorbito hatasa).
A gravitacio kolcsonosen hat, csak a nagy objektumnal a 
sebesseg nagysaganak es iranyanak valtozasa (ha tomeguk kozt
eleg nagy a kulonbseg - pl. Jupiter + egy muhold) elhanyagol-
hatoan kicsi. A naprendszerben ez kisse mas, mert minden a
Nap grav. tereben tortenik. Igy nem feltetlenul lesz nagyobb
a kisebb objektum sebessege csak pl. a Naptol tavolabbi palyara
kerul. Ez nagyobb potencialis energiaju palyat jelent. Es mit
szamit a Jupiternek, ha pl. egy muholdunkat jonehany(tucat)
csillagaszati egyseggel kintebb parittyazza, kozben pedig
nehany szazad/ezred/.... millimeternyivel kozelebbi palyara
kerul maga a Jupiter, es ezzel veszit a potencialis energia-
jabol. Igy teljesul, hogy az energia nem vesz el, csak
atalakul. Ebbe a temaba "passzol" az egimechanikai para-
doxon. Az urben a "gyorsitas" nem feltetlenul jelent nagyobb
sebesseget, hanem csokkenhet a sebesseg, de novekszik
a potencialis energia.

9. Ilyen volt/van mar. Pl. az Apollo urhajok ilyesmik voltak, de
pl. az ursikloknal + Vosztokoknal kisse mas volt a megoldas.
Persze nem erdemes tul sok "gyurure" szabdalva csinalni
az urhajokat, mert mindegyik gyurunek kulon fuvokak
kellenek, meg a hozzajuk tartozo vezerles is. Mindez mernoki
problema, es tulsagosan "karcsu" es "hosszu" raketanal az ira-
nyitas is problemasabb lehet, mint pl. az ursiklok fellovesenel. 
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu


Bernoulli:

Kedves Gergo!
 
> Most forgassuk meg a gazt a csoben...Most a Bernoulli egyenlet
> ertelmeben a sztatikus nyomas csokken...
 
Nem csokken! Hacsak nem vonsz el valahogy ho"t a forgatas kozben. 
Ha valami keverolapattal szep lassan ugy forgatod meg, hogy nem 
adsz-veszel el ho"t, akkor az entropia valtozatlan. Mivel a suruseg 
is valtozatlan maradt, a nyomas es homerseklet is valtozatlan kell
hogy maradjon (a suruseg+entropia meghatarozza a nyomast/homersek-
letet). 
 
A klasszikus Bernoulii-peldaban a nyomas/homerseklet kisebb lesz 
szukuletben, ahol aramlo gaz gyorsabb. A szukuletben a gaz nem csak 
gyorsabb, hanem ritkabb is -- a tagulas meg lehulessel jar. A meg-
forgatas nem tud hasonlo tagulast okozni.

A Bernoulli-egyenlet mukodik idealis gazra. De csak a nyomas terbeli 
valtozasat adja -- szigoruan azt is csak egy-egy aramvonal menten. 
Csinjan kell banni vele, ha idobeli valtozasok is vannak -- mint a 
megforgatas.

 udv, kota jozsef
  
ps: a gyurun belul is vannak apro reszletek, de ha jol ertem, a
    kerdes nem erre vonatkozott.

> Milyen regi rendszerre gondolsz, ami hanggal mukodott?
Agyusor: km-enkent egy-egy - vagy a fenyt, vagy a hangot veszi eszre a 
masik, es o is elsuti az agyut.

> Es ha't a hang terjedesi sebessegevel, me'g a releallomasok
> keslelteteset is beleszamitva 80 km 10 perc alatt megteheto.
Igen, de ido kell, hogy felfogja, utana pedig maga is vegrehajtsa. Nem 
jo otlet, ha vakriadot kuld!

Ezek inkabb tervezett rendszerek (nehany rovid ideig mukodott is), es 
ezt tartottak csodalatosan gyorsnak, ahhoz kepest, mintha a futar 
szaguldana vegig a tavot.

Kedves Joska !

Meg nem tudom elnyelte-e vegleg a virulens halo korabbi 
valaszom, ezert ujra irok.

>Szerintem, ha a fenysugar nyomaban haladok egyre nagyobb
>sebesseggel, akkor a fenysugarat egyre nagyobb hullam-
>hosszunak, es egyre kisebb amplitudojunak latom.Az egy
>dolog, hogy nem tudok fenysebesseggel menni, annak semmi
>akadalya, hogy gondolatban fenysebesseggel menjek --
>vegulis ez most egy sulytalan gondolat, ami mi massal is
>menne mint fenysebesseggel .. :) Ha (gondolatban) feny-
>sebesseggel megyunk, akkor a feny eltunik.
Nemreg jeleztem - ugyanerre jutottam, de hogy megse
legyen lezarhato, hozzatettem, hogy aki  maga utan huzza 
a fenyforrast - 'dopplerezetlen'  fennyel versenyezni probalva,
annak mintha a jobbak lennenek az eselyei. :)

>Nem tudom, Einsten ezt milyen osszefuggesben mondhatta. De
>ovatosan megkockaztatom: nem lehet, hogy esetleg eppen azt
>akarta volna megmutatni, hogy a hagyomanyos keppel (x-v*t)
>bajba kerulunk fenysebessegnel. Arra kivalo pelda..

Maxwell vsz. keves kommentart fuzott az egyenleteihez,
s emiatt Einstein 16 evesen paradoxonra jutott, ami talan
zavarta, mikozben hegedulni tanult.

Nemreg radioban hallottam, hogy Hertz szulei egy tekintelyes
tanartol azt a tanacsot kaptak, inkabb muveszi palyara orientaljak
a gyereket, mert a fizika lezart, ott mar aligha terem baber. 
A tovabbiakat nem tudom, de gondolom, ha a kis Hertzet
nem zavarta volna szinten valami, nem kezd ellogni a
zeneorakrol... :) 

Udv: zoli

http://www.origo.hu/tudomany/elet/20040129szakertoi.html

*Mint arról korábban beszámoltunk, a szakértők a legnagyobb 
veszélynek azt tartják, hogy a H5N1 vírus az emberi 
influenzavírussal egyesülve esetleg világméretű járványt 
idéz elő.*

Volt mar pelda virusok egyesulesebol fakado jarvanyra?
Attol kell-e tartani, hogy a HIV virus inflenzaval vagy egyeb 
cseppfertozessel is terjedni kepes virussal kombinalodva kezd terjedni?
Van valamilyen adottsaguk a virusoknak, mely az 'otvozodesuknek'
kedvez ? 
A legyengult HIV fertozottek, ill. egyeb okbol igen legyengult 
immunrendszeruek szervezete kedvez temerdek uj, eddig nem ismert
mutans virus szaporodasanak. A korhazi dolgozok es jarvanyugyi 
szemelyzet mennyire vedheto fertozesek ellen ? Lattam fotokat 
megsemmisitendo kinai baromfikat csomagolo, szajmaszkot viselo 
emberekrol. Ezek mennyiben specialisak? Mikent lehet, hogy 
nem jut at rajtuk a rettegett virusokbol kritikus mennyiseg ?
Netan ongyilkosjelolteket gyujtenek ilyen kockazatos
munkakra ?
A virusok hogyhogy nem 'koszolodnak' el erintkezve kulonfele
anyagokkal a levegoben, ill. szervezeten belul?
Vagy csak azokrol tudunk, melyek nem valnak impotensse ?

Udv: zoli