> Felado :  [Hungary]

<<<Osszessegeben nem sikerult kimutatnod, hogy:
1) a mi elmeletunk nem tud megmagyarazni valamely jelenseget
2) hogy a te elmeleted jobban meg tud magyarazni egy jelenseget
3) hogy a te elmeleted minden jelenseget meg tud magyarazni.>>

Pontosan ramutattam, s abbol indultam ki,
hogy az enyemet fellehet epiteni a anatomiai szerkezetbol, mint egyseges
rendszert, es az hogy a
klaszikus elmelet megfeneklett (meg ha nem is ismeritek el). A legtobb
kutato azt mondja, hogy az az irany amit kutatasi celjaira valasztott,
remeli, hogy
hoz valami konkretumot. Tovabba nem magyarazza azt, hogy mibol szuletik a
parancs, mint informacio, es mi biztositja az informacio folyamatos
forgalmat. Tovabba nem hiszem, hogy vannak olyan strukturak, amelyek passziv
folyamatban vesznek reszt.

<<A gondolat es az izommukodes kozotti korelacio altalanossagban olyan, hogy
azt
mondhatjuk, az izom vegrehajtja a gondolatot, ha erre parancsot kap, es nem
res
zt vesz benne.>>

Azt kerulitek meg, hogy van egy olyan izomcsoport, amelyminden szandek,
parancs nelkul mukodik, latszolag kiseri a mindenkori gondolkodast,
szandekot, amibol lehet cselekedt is, de az mar akaratlagos, szandekos. A
kerdes az, hogy miert van egy olyan tevekenyseg, ami nem tud konkretumot
kozolni (az arckifejezes es miert ne, az egesz test pozicio). Csak
sejthetjuk, mit akar. Ennek nincs ertelme az elet szempontjabol, csak ugy,
hogy o is a funkcio resztvevoje, alakitoja.

<<<ezt nem ertem pontosan, a fantom fajdalommal kapcsolatban egy olyan
feltevest v
etsz fel, hogy ez nem a kozponti idegrendszerben keletkezik, hanem ott
helyben?>>>

Ezt, es a kovetkezot, ideztem egy olyan szakkonybol, amely most is "Orvosi
Tankonyv)

<<ez igy vulgaris megfogalamzas. van sokminden, amit tudnak a helyerol es az
iras
mechanizmusrol is, es van jonehany dolog, amit nem. itt is kerdes, hogye zek
ut
an mit akarsz ebbol konkluziokent levonni?>>

Azt mondjak, hogy vannak kituntetettnek mondhato helyek, de az egesz agy
resztvevoje a folyamatnak, de beiras-kiolvasasrol semmi.

<<de, a hipokampus memoria, ideiglenes, kozep-rovid tavu memoria. ez eleg
jol iga
zolt.>>

Itt annyit mondnak, hogy a hipokammpusz, mukodesi hianya, nem teszi lehetove
az uj ismeretek megszerzeset, de a regiak megmaradnak. Ezek szerint nem
benne.
Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<. Egyebkent pedig, ha csak a bemenetet vagod el, akkor a kimenetbol meg
lehet allapitani, hogy ertelmes-e,>>

Az egy kicsit tulzas, hogy "ertelmes". Az idegi regisztratumok
statisztikailag ertekelhetoek. Hasonloak es nem egyenloek.

<<Te erted, amit ide irtal?Egyebkent: ha rovid idore felebredsz es nem
torlod az alomkepedet, akkor az nyugodtan folytatodhat.>>

Te is ertened, ha nem maskep akarnad ertelmezni. Kivanom, hogy ne legyen
alkalmad olyan megfigyelesekre mind nekem.

<<Dehogynem, ha tobb tranzisztort/egyeb elemet is "kiemelsz" a
kornyekrol. Ez is megoldhato, csak nehez. Hallottal mar aramkor reszlet
tesztelo kapcsolasokrol? Hanyfele vizsgalati modszeret ismered az elo
agynak?>>

Tehat ha bovited a vizsgalatot, folyamatosan elersz az egeszhez, s akkor OK.
Sok fele vizsgalati modszert dolgoztak ki, de meg nem tudjak megallapitani,
hogy egy regisztratum milyen cselekedetekre alkalmas, milyen gondolatokat
takar (ez lenne a szenzacio).

<<De sokkal tobbet lehet tudni, mint amit Te mondasz.>>

En csak egyedul vagyok, semmi kiserlet, csak megfigyeles es a meglevo
ismeretek ertelmezese. Sajnalom, de nem talalok "konkret" ertelmezeset a
dolgoknak, kiveve azt, amit az egyedi neuronokrol tudnak, valamint az agy
specifikus regioit ismerik pontosan. A funkciokrol tudnak valamit, vagy
velnek valamit..

<<A genetikai programjuk nem errol szol.>>

Ezek szerint a hangyanak nincs memoriaja (szerintem mas eloszervezetnek
sincs). Kimondottan genetikai programja iranyitja. Inkabb azt kiszem, hogy a
test felepult genetikai program szerint (igy fogalmazzak meg), de a
kornyezeti ingerekre reagal, mint minden. Sokkal kevesebb ingerre kepes
reagalni mind az ember, de ez nem jelenti azt, hogy mas mukodesi elv
ervenyesul. A memoria egy felteteles reflex.
Nem tartozik ehhez a temahoz, de azt a genetikai programot sokszor ugy
kezelik mind "Isten akaratat". Maskor azt mondjak azert lett gorbe a madar
csore, hogy tudjon belenyulni a viragszirom melyebe. Azert lett ilyen a
szine, hogy ezzel tudja alcazni magat a kornyezetben (oda menekul, ahol
beleolvad a kornyezetbe). Sot ugy adjak elo, mindha maga az eloleny,
strategiaja volna az a valtozas. Igy megy ugy alakitotta a test formajat,
szinet, stb!!??
En nem tagadom az evoluciot, mert az anyag csak meghatarozott formaba es
meghatarozott kornyezeti feltetelek mellett lehet az, ami. Ez nem kivan
strategiat, celt, iranyitast, vezerlest, sem "Isteni akaratot". Ez az anyak
tulajdonsagabol adodik s a folyamatos anyagi mozgas ide vezet.
Szocs

Laca,

> HT> Kivetel erositi a szabalyt ? :-)
>
> Utalom ezt a mondast. Ha van kivetel, akkor rossz a szabaly.

Az a helyzet, hogy ez a mondas eredetileg a latintanulasra vonatkozott, es
arra celzott, hogy a szabaly magtanulasat erositi, ha kiveteleket is kell
hozzatanulni.
Peldaul a magyarban a szovegi u' u"  mindig (vagy pontosabban rendszerint)
hosszu, (apropo, rendszerteszt: Árvízturo tükörfúrógép...ki hogy olvassa?),
de eszembe se jutna ez a szabaly, ha az aru, daru, kapu, lapu, hamu, Samu,
(kamu:-) kiveteleket annakidejen nem kellett volna hozzatanulni.


Janos

math irja:
>egy olyan hipotezis, hogy az elet teljes egeszeben mashonnan szarmazzon,
az egy
>vegso lehetoseg, ami konkret kutathatosagban jelenleg nem jol hozzaferheto, es
>csupan a kerdes egy elodazasa. tehat ezt csak akkor vetnek fel komolyan, ha va
>lami jele lenne, ami altal mas elemelt tarthatatlanna valna, es ehehz kellene 
>fordulni.
 
A level kapcsan elgondolkoztam, hogy van-e olyan teny, ami miatt erdemes
komolyabban foglalkozni az elet Foldon kivuli eredetevel. Egy ilyet
talaltam: ez a genetikai kod egysegessege. 
Nem szuksegszeru, hogy az UGG triplet triptofant kodol, az UGA  az egyik
stop kod,  az UUG leucin kodja, de ezen kivul ot masik triplet is leucint
kodol...stb. Nem tudok olyan torvenyszerusegrol, ami megszabna, hogy melyik
triplethez melyik aminosav tartozik. Teljesen onkenyesnek tunik a kod
kiosztasa, es megis a kod egyseges a teljes ismert elovilagban. Nehez olyan
mechanizmust elkepzelni, ami az egyszer kialakult kodot megvaltoztatna,
mert egyszerrre tul sok valtozast, "hibat" okozna, biztosan eletkeptelenne
tenne a mutanst, nem is kerult ra sor az evolucio soran. Tehat a foldi elet
egyetlen kozos osre vezetheto vissza. Az egyik magyarazat a kod
egysegessegre az lehet, hogy a kod kialakulasa olyan kis valoszinuseg
esemeny, hogy az elet fejlodesenek az adott intervallumaban csak egyszer
jott letre, az az egy elterjedt az egesz foldon, mielott mashol egy masik
kod letrejohetett volna. A masik lehetoseg, hogy valahol mashol
parhuzamosan tobbfele genetikai koddal is letrejottek kulonbozo eletformak,
eredeti elohelyukon mindegyik elszaporodott (ahogy a foldon is rengeteg
kulonbozo eletforma el egyszerre), es ezek kozul az egyiknek egy egyede
valahogy eljutott a Foldre, es versenytars hijan csak ez szaporodott el. A
harmadik hipotezis az, hogy a jelenleg hasznalt genetikai kod annyival jobb
az osszes tobbi letrejott kodnal, hogy azok az elolenyek amelyek mas kodot
hasznaltak mind kipusztultak. A foldi elet biokemiai sokszinuseget latva ez
utobbi hipotezist tartom a legkevesbe valoszinunek. A negyedik lehetoseg,
hogy volt tobbfele kod, es bar egyik sem jobb a masiknal, az azonos kodot
hasznalo elolenyek kozotti  gencsere adott evolucios elonyt a kozos kodot
hasznaloknak, azaz lassan valamelyik kod tobbsegbe kerult, es minel inkabb
elterjeddte valt, annal hatranyosabba valt az osszes tobbi kod hasznalata.

Kedves Math !

Koszonom valaszaidat. Asszem felig mazochista vagyok,
mert idonkent amiatt teszek provokativ kijelenteseket, hogy sarokba 
szoritva vergodhessek egy ideig a sajat csapdamban,
amitol beindulnak a fogaskerekek. Ez rejtvenyfejtoi megrogzodes lehet 
nalam. Mostanaban tul sok velemenyt olvastam , hogy az elet 
fejlodeseben nincs semmi rejtelyes, s arra gondoltam az emberek 
szellemileg eltunyulnak, ha ez tartosan igy marad. Arra szamitottam, 
hatha menetkozben raerzek valami  paradoxonra, vagy egykonnyen 
nem megoldhato problemara, ami elo szokott fordulni, de ez egyelore 
nem jott ossze, viszont ne gondold, hogy vegleg  feladtam !  :)
Masok is ragodhatnanak velem parhuzamosan azon, hogy az
eletet valamilyen egyszeru, donteni is kepes, spontan modon
konnyen letrejohetett 'kemiai automatak' hoztak letre, melyek maguk 
merlegeltek s szelektaltak, mi nyujt nagyobb stabilitast
nekik es mi nem. Ezzel a veletlenek szerepe kisse mas
megvilagitasba kerulne.
Lehet, hogy melletrafalok, de hatha ilyen donteshozoi kepesseg
oroklodott leginkabb hosszutavon. Pl. hatha  a petesejt is  -
merlegelve - belso _modellezes utjan_ is vizsgalodva dont arrol,
hogy a kopogtatasa es/vagy kemiai informacioi alapjan melyik 
himivarsejtet erdemes beengednie.

Udv: zoli

Sziasztok,

> 2.5 Megapixel alatt nem erdemes dokumentumokat fotozni.

  Ha mar elojott, elmondana valaki, hogy ez a szam pontosan mit is
jelent? Harom problemam van:
1. Ebben benne vannak a feketere lefestett pixelek is (amiket en
   'bias region'-nak hivok, amire azert van szukseg, hogy tudjuk
   mi is felel meg a feketenek)?
2. Ez most szincsatornankent ertendo, vagy osszesen? Hany szinben
   dolgoznak a kamerak, 3 vagy 4? Egyaltalan hogyan oldjak meg (van
   egy szines maszk a CCD-n)?
3. Mekkora az igazi felbontasa ezeknek a kameraknak? Hiaba van sok pixel,
   ha egy pontszeru fenyforras szetkenodik sok pixelen. Ha viszont nem
   kenodik szet, akkor hogyan is van megoldva a szines kep nagy kontrasztu
   temara, elvegre a pixelek nem fednek at.

Gyula

> Igazan jo doku-fotokat legalabb 27 Din-es erzekenysegu Roll filmeken
> keszithetsz, de ezt a film tipust csak draga -profi, vagy regi gepekben
> tudod hasznalni.

Bocs, hogy belekotyogok.
Eddig ugy tudtam, hogy minnel jobb a film felbontasa, annal kisebb a film
erzekenysege. (A kisebb szemcseket kisebb valoszinuseggel talalja el egy
foton, es ha el is talalja, akkor is csak kisebb terulet exponalodik.)
En eddig 5 Din-es (nem tevedes, o:t Din-es) erzekenysegu Kodak filmmel
csinaltam - igaz, hogy csak amatorkent - dokumentum-archivalast.

Menyhart Zoltan