Hello!

Nekem HP Deskjet 825c van, bar az infók szerint tilos az utántöltés, de
kipróbáltam, és sikerült, körülbelül 1,5x többet tudtam használni.
Elöször egy injekcióstüvel vizet fecskendeztem bele amikor kifogyott, és még
egy 20-30 lapot kitudtam nyomtatni. Másodjára amikor még jóval a kifogyás
elött tettem ugyanezt sokkal szebb fekete lett, és 1,5x élettartam! A szines
patronnal még nem próbálkoztam, de majd ha lesz akkor kipróbálom, csak
jelenleg nem engedhetjuk meg magunknak , hogy egy 7000es áron megvegyük.
Ebbe a tipusba 15 és 17 es patronok kellenek! Ha valakit érdekel a
részleteket is elküldöm!
nm

szbabi_uh.tenv:
 > (...) egy tortenesz azt elemezte a tv-ben, hogy a kokardat helytelenul
 > hasznaljuk (olasz peldat emlitett), mert kozepen kell lennie a
 > pirosnak es ugy haladva kifele, a szele zold. (...) hogyan is van ez?

En nem hallottam a torteneszt, de ha az olasz (francia es mas,
szelteben osztott trikolorbol) indulunk ki, akkor logikusan vagy a
mienknek kellene sugariranyban csikosnak lennie - akar egy rosszabb
izlessel keszult kinai selyemviragnak -, vagy inkabb az ovekenek. :)
A magam reszerol maradnek a hagyomanyosnal... Gábor

>/Azt sem tudom, mennyire vihető át egy az egyben
 >állatra, ami embernél így működik./

"Nyilvan nem minden alkalmazhato az allatgyogyaszatban,
kulonosen a hulyitesre, placebo- es buxahatasra epulo
diagnosztikai/gyogymodok. Az allatra nem hat
a suket duma, ott kerem gyogyitani kell.
Persze ettol meg lehet ez olyan diagnosztikai modszer, ami
csak egyetlen allatfajnal mukodik: az embernel.  a_x "

Ugyane kérdésemre magánban valakitől a követekező
mailt kaptam:

"Kedves Via,

Atviheto. Az iridiologia ( modern ) felfedezoje egy magyar doktor,
Dr. Ignatz von Peczely volt 1861-ben. A Google felhoz sok angol
website-t rola, de magyart sajnos nem, amit szegyellhetunk.
( O egy baglyon vette eloszor eszre az egeszet, de ugyanakkor egy
sved is kesobb felfedezte ezt fuggetlenul. ) Itt egy rovid oldal:
http://www.joyfullivingservices.com/vonpeczely.html  "

Szeretném felhívni a figyelmet a két szöveg  _stílusa_
közti különbségre is!
Egyébként emiatt nem vettem örömmel, hogy
újabb vita indul a tárgyban..

Szerintem a naiv hiszékenység és az éppen aktuális,
az iskolákban tanulható tudományos megállapításokhoz
foggal-körömmel való merev ragaszkodás, -látszólagos
szembenállása ellenére- sokkal közelebb áll egymáshoz,
mint a nyitott, a még nem megmagyarázható /vagy a
tudományon kivüli szempontok miatt nem elfogadott/, jelenségeket,
nyitott kérdéseket elviselni tudó, minden újra kiváncsi,
rugalmas gondolkodáshoz.
Via

>minden belso konfliktus nelkul hisznek a csacsisagokban es
 >nagyobb belso tuzzel, magabiztossaggal tudjak vedeni a szokatlan
 >modszereket, elmeleteket, mig mi a toprengok csak
morfondirozunk.

 >Nagy oromomre szolgalt hogy a TIPP olvasotaborabol tobben
  >a tudomanyos igazsag mellett szalltak sikra, koszonom.
 >Viking

Kedves Viking,
akkor te most "töprengsz és morfondírozol" /??/ szemben "a
szokatlan módszereket magabiztosan védőkkel" vagy
"síkraszállsz" a tudományos igazság mellett?" : bocs, de
nem világos.
Via

"  Sajna a _valódi_tudományos _eredmények_a_mezei_halandóhoz_
_csak_a_Discovery, Spectrum csatornákon jutnak el:( "

Kedves Csutak,

csak ovatosan ezzel a kijelentessel. Ezeken a csatornakon is lassan mar tobb
az a'ltudomany, mint a valodi. :-(((

udv
Berni

Canon bjc 250, egyszeru mint az ek.
-- 
   Üdv
   Dunai Zsolt

> Ki beszelt itt forditasrol?

   Úgy értettem, hogy egy angolul írt mű előbb elterjed az angol
nyelvterületen, mint olyan nyelveken, amikre előbb le kell fordítani.
Mindazonáltal nem látom a listán azt a levelet, amiben kijavítottam
magamat: félreolvastam az évszámot, 1868 volt, nem 1886. 1868-ban halt
meg Mongkut és lépett trónra Csulalongkorn. Tényleg viszonylag új mű
volt a Tamás bátya kunyhója, de annyira szerintem nem, hogy Indiába el
ne juthatott volna. (Anna Leonowens ott élt Sziám előtt, nyilván ott
vette.)

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
 >LCD és LMPL ­ tervezet a virtuális legó jövőjéért (angolul)
Mindenki hülye, csak én vagyok helikopter.
A segítségedet kérjük: http://lattilad.org/segits.php

Udv TIPPelok!

Az eredeti kerdesre tomoren valaszolva: A T. kerdezo be lett palizva. Kicsit bo
vebben: Egy 5m3-es szipis autonak igenis el kellene vinnie 5 m3 szennyvizet. Va
gy akkor nem 5 m3-es. Illetve nem annyit fizet az ember. Tiszta sor, ha 4,2 m3-
t visz el, akkor annyit is fizet ki az ember. A (mondvacsinalt) technikai probl
ema nem tartozik a szolgaltatast igenybe vevore, emiatt ot nem erheti hatrany.
Ez olyan, mintha a boltban 5 kilo hust fizettetnenek ki, de csak 4,2-t adnanak,
  mondvan, hogy nem fer nagyobb a papirba/zacskoba. Gondolom mindenki 
felhaborod
na. Hozzateszem: teljesen jogosan.

ELaci:

 > A tartalyban egy vakumszivattyu segitsegevel alacsony
 > nyomast hoznak letre ami a leengedett merev falu cso
 > kozvetitesevel szivo hatast fejt ki.

Ez nem igaz. Semmilyen szivohatast nem fejt ki. A merev falu csoben a legkorine
l alacsonyabb nyomas jon letre. Emiatt a legkori nyomas _nyomja bele_ a cso tor
kolatanal talalhato anyagot a csobe.

 > A szivattyu csak levegot szivhat mert egyebkent
 > meghibasodhat, tehat kell egy vedelem is.

Szinten nem igaz. Gondolj csak a kerti szivattyukra. Az vizet sziv. Ami egyebke
nt kell is neki, leven kettos szerepe van. Egyreszt huti magat a szivattyut, ma
sreszt a folyadekok viszkozitasa miatt sokkal jobb hatasfokkal tud dolgozni. Gy
k. folyadekok eseten a rendszer tomitettsegere kisebb gondot kell forditani. La
sd meg a lelegzo anyagokat. Ami a vizet visszatartja, de a legnemu anyagokat at
engedi. Es akkor meg csak a mezei oˇ±rveˇŻnyszivattyukrol beszelunk. Vannak mem
bran, fogaskerek, lapatos, stb. szivattyuk is.

 > Tehat az 5 m3 elvileg lehet 5 is, de lehet 4,2 is attol
 > fuggoen hogy a tartaly hogy van kialakitva.

Nem! Tisztazzuk: A szivattyuban _uzemszeruen_ tartozkodik az a materia, amit sz
ivsz vele. Tehat a szivattyu nem csokkenti a tartaly hasznos terfogatat, meg ak
kor sem, ha abban lenne elhelyezve. De a szipis autokban meg csak nem is ez a h
elyzet. Ott a szivattyubol annak a nyomoˇŻ aˇŻgaˇŻn kilepve jut az anyag a tart
alyba.

Oliver:
 > Azt hiszem, _semmilyen_ tartalyautot nem szabad teljesen teletolteni.

Sajnalom, de ez sem pontos. Vannak bizonyos helyzetek, amikor egy tartaly telet
oltese valoban elkerulendo. De gyakorlatilag tobb esetben jobb ha tele van, min
t ha nem. Lasd meg:

starters_uh.tratseerf:
 > felrobbanhat az egesz, mert a(z
 > osszenyomhatatlan) folyadekokban a nyomas gyengitetlenul terjed,

Ez eddig igy van, de az okfejtesed tobbi resze elegge zagyvara sikeredett. A be
menetnel keletkezo erok kozul minket most nem az elmozdulas, hanem kizarolag a
nyomas erdekel. Ez a nyomas pedig valoban szetrepesztheti a hordot, de sokkal v
aloszinubb, hogy megkeresi annak a leggyengebb reszet, es ott tor utat maganak.
  Gyk. a toltonyilas es kornyeke, illetve ha az a gyengebb, akkor az 
illesztesek
nel. Palast varrata, talp-fedel illesztese a palasthoz, stb. Amugy ez utobbi a
legkritikusabb pont, mindenfele tudomanyos magyarazatba bonyolodas nelkul hidd
el nekem, hogy nem veletlenul tervezik a nyomastarto edenyeket szoglet nelkulir
e. Sot. A folyadektarto edenyeket is tobbnyire.

Amennyiben az anyagnak van merre tavoznia, a rendszer nyugodtan toltheto tele,
es helyezheto nyomas ala is akar. Ezt a biztonsagi szerepet toltik be a nyomash
atarolo szelepek, a mechanikus hasado-nyilo feluletek, stb. (Lasd meg NYEBSZ, a
zaz a Nyomastarto Edenyek Biztonsagi Szabalyzata)

Ami a szipis auto esetet (is) illeti, ott pontosan azzal teszik magukat ki a jo
emberek nagyobb kockazatnak, ha nem toltik tele. Ugyanis egy teli tartaly dinam
ikus mozgas kozben egyseges tomegkent viselkedik. Nem ugy a nem teli. Abban leh
etosege van az anyagnak a jarmu haladasi vektoratol fuggatlenul elmozdulni. Gyk
  . pl. kanyarban a jarmu mar vigan kanyarodik, amikor a tartalyban levo 
materia
meg mindig egyenesen halad. Majd utkozik a tartaly falaval, es az itt ebredo er
ok a jarmu haladasi vektorara is kihathatnak. B¨˘rki letesztelheti ezt otthon i
s, eleg hozza egy uveg, vagy egy muanyag palack. Toltsetek tele, es billegtesse
tek ovatosan a tenyeretekben. Utana ontsetek ki belole, es probaljatok meg ugya
nezt. A hatas jol erezheto, meg ilyen kis mennyiseg eseten is. Minel kevesebb a
  folyadek benne, annal instabilabba valik a kezetekben.

Bocsanat, ha kicsit egyszeru voltam, probaltam mindenki szamara ertheto lenni.
Akit a tema bovebben erdekel, az nyugodtan keressen meg maganban, illetve tegye
  fel a kerdeseit a TUDOMANY listan. Ott nalam felkeszultebb emberektol is 
kerhe
t felvilagositast.

Tovabbi szep napot!

Jano irta:
 > a szabo ervin konyvtar olvasotermeben a kezembe akadt
 > egy angol kiado vilagatlasza, az utolso 150 oldalon
 > fel vannak benne sorolva a fold varosai abc sorrendben,
 > hivatkozassal, hogy melyik terkepreszletben talalhatoak,
 > sot meg fok-perc is meg van adva a tajolas erdekeben.
 > Gyanitom, hogyha ez nyomtatasban megjelent, akkor meg
 > kell lennie elektronikus formaban is, de a konyvtarosok
 > csak hummogtek, hogy oknem terkepeszek, fogalmuk sincs
 > arrol, hogy hol es merre lehetne ilyen listat talalni.
 > Ha valakinek van otlete, kerem, irja meg nekem.

Nem teljesem tiszta hogy pontosan mit is keresel (ugyanezt az atlaszt? vagy
eleg a telepuleslista szelessegi/hosszusagi fokokkal?), de amennyiben
inkabb az utobbi, akkor pl itt talalsz listat:
http://beta.sedac.ciesin.columbia.edu/gpw/global.jsp Valaszd ki a
settlement points-ot, es hagyd a cvs formatumot (hacsak nem akarsz GIS
szoftverrel buveszkedni, akkor vedd a shp allomanyt), majd guestkent toltsd
le (ha nem engedi, regisztrald magad, ugy biztosan letoltheto).

Az eredmenyben szerepelni fog a kontinens, orszag, telepulesnev, foldrajzi
szelesseg es hosszusag, nepesseg stb mintegy 70.000 telepulesrol. Az 1000
lakosnal nagyobb telepulesek vannak benne. De nincs hozza atlasz.
-- 
Udv, Sandor