1. |
hibrid hajtas; merev diffegyenlet (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Re:2834 (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
3. |
Re2838 (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: analog szamitogep (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
harmadfoku egyenlet (mind) |
103 sor |
(cikkei) |
6. |
re: Re: Hibrid auto (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
7. |
Hibrid (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
|
+ - | hibrid hajtas; merev diffegyenlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Gyula irta:
: Egyaltalan, mi is egy motor karakterisztikaja? Gondolom bemeno adat
: a fordulatszam es fogyasztas (persze idoegysegre vonatkoztatva),
: kimeno teljesitmeny. Ez mar elegseges egy motor leirasahoz? Mi van
: a (szog)gyorsulassal? Nyilvan egy Porsche motornal az is szamit,
: de atlag autoknal lenyeges-e a 'felporgesi' karakterisztika?
A motornal eleddig en 2 (statikus) me'rt gorbet lattam: 1) nyomatek vs.
fordulatszam 2) teljesitmeny vs. fordulatszam. Emellett nyilvan van
fajlagos fogyasztas vs. valami gorbe is. A 2 gorbenek 2 kulonbozo helyen
van az optimuma. A felporges valoszinuleg az autoban nem szamit, mert a
motor tehetetlensegi nyomateka joval kisebb a kerekek forgasabol a hajtasi
lancon visszafele megjeleno terhelesi nyomateknal.
A motor fogyasztasat a motorelektronika egy rakas parameterbol allitja be:
fordulatszam, beszivott levego mennyisege + homerseklete, gazpedal allasa,
motorhomerseklet /szivato/, terheles /motorfeknel uzemmeleg motor eseteben
nem fecskendez be uzemanyagot/, kipufogogaz osszetetele; a
ve'szprogramokrol nem is beszelve /amikor valami parameter nem stimmel, es
lekorlatozza szubjektive 3 loerore a motort/ -- ami most hirtelenjeben
eszembe jut. Hogy egy adott pillanatban eppen mire optimalizal, azt
szerintem maga az elektronika sem tudja. :-) Regebben pl. voltak olyan
trukkok, hogy felismerte a kipufogogaz-tesztciklust es ilyenkor arra
optimalizalt.
###
Meg a regi merev diffegyenlet problemamhoz: a problemat az "integral
equation method"-dal megoldva azonos pontossagnal kb. 40..50%
idomegtakaritast ertem el a legjobb standard modszerhez kepest (Gear).
Udv,
marky
|
+ - | Re: Re:2834 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A negyedfokut elobb at kell helyettesiteni (ez mintegy
>jelzi az ido massagat a geometriai dimenziokhoz kepest :),
>kozvetlenul csak a harmadfoku megoldasa irhato fel.
> "Egycsapasra". En erre celoztam.
Nem egészen így van. A negydfokú is felírható, csak nagyon bonyolult és ezért h
asználhatatlan.
Amikor tanultuk algebrából a témát mesélte Surányi prof., hogy egyszer kapott a
z algebra tanszék egy nagy csomagot egy kissé fanatikustól, melyben több négyze
tméter csomagolópapíron fel volt írva a negyedfokú egyenlet megoldóképlete x1=.
.... , x2=..... , x3=....., x4=.... formában.
Azt, hogy az ötödfokú egyenletnek nem létezik megoldóképlete (nem oldható meg e
gy tetszőleges egyenlet véges sok algebrai művelettel) Abel bizonyíto
tta be a XIX. század első harmadában, mindenféle csoportelméleti eredményr
e alapozva (róla vannak elnevezve az Abel csoportnak a kommutatív csoportok)
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: f0212.fixip.pool.eol.hu)
|
+ - | Re2838 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Math,
>Janosi :)
Jo poen De azert tiltakozom :-)
>>"Igen, egy kisse teleologikus. De azert erdekes."
>a tudomanyon ez eleg nagy handicap. mondhatnam nem tudomanyos a gondolatod.
ill
>etve maga a gondolat egy ideig teljesen ok matematikai osszefugges. de ezt
adni
>valasznak akerdesre nem tudomanyos. nem egy empirikusan ellenorizheto
magyaraz
>at.
Nem is annak szantam. Csak egy felvetesnek. Minden bizonnyal van itt a
kornyeken nehany sokkal okosabb ember, akinek ez megsem jutott eszebe. Igy
azonban lehet hogy tovabbgondolja, es kihoz belole valami erdekeset is.
>kmindent csinalhatsz. igy peldaul a normalis elektromos toltest is
felveheted 2
>D vektornak.
1 D vektornak. Mint ahogy az is. A skalar lenyegeben egy egydimenzios
vektor. Epp az elojelenek lete vilagit ra elesen erre a tulajdonságára.
>>"Ha a makroszkopikus vilagban a fizikai torvenyekbe ilyen merteku
hatarozatlans
>>ag epulne be, nem mukodne a vilag."
>no mar megint teleologia.
Te mathi, : ) mi is az a teleologia tulajdonkeppen?
Jozsef,
>>>>"miert epp a harmadfoku egyenlet megoldasa adhato meg megoldokeplettel?"
>>> 1-4. fokig adhato meg. megvan a bizonyitasa, de en meg ugy konkretan nem
>> >lattam, ugyhogy nem tudom. ha jol emlekszem 5.-tol felfele nem adhato
meg.
> >A negyedfokut elobb at kell helyettesiteni (ez mintegy jelzi az ido
massagat
>> a geometriai dimenziokhoz kepest :), kozvetlenul csak a harmadfoku
megoldasa
>> irhato fel. "Egycsapasra".
>Attol fugg :). A harmadfokut is elobb athelyettesitjuk, es ezt trukkosen
kell
>csinalni. Utana mar egycsapasra csak masodfokut kell megoldani. Ehhez
kepest
>a negyedfokut viszont egyszeru favagomunka visszavezetni harmadfokura.
En a Bronstein Szemengyejevben azt lattam, hogy az athelyettesites utan is
harmadfoku, csak nincs benne masodfoku tag.
A megoldokeplet viszont harmadfokura "egycsapasra" felirhato az
egyutthatokbol, a negyedfokura nem, ha jol ertem a dolgot.
Starter,
>Felirni felirhato... de valaki segithetne, hogyan kell ertelmezni a
>harmadfoku megoldokepletet.
ld. a fentebb elitett Bronstein Szemengyejevben.
Janos.
|
+ - | Re: analog szamitogep (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Mar elnezest, de ha 'Turing gep', akkor mirol is beszelunk? Mert
turing gep *valosagban* (meg?) nincs. Minden, amit szamitogepnek
hivnak a kis butak, az egy automata. Szerintem.
Most mit nem ertek?
Tudom, fafeju vagyok, de direkt csinalom, hogy ravilagitsak a
problemara (elmelet vs. valosag).
Gyula
|
+ - | harmadfoku egyenlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Starters:
> Felirni felirhato... de valaki segithetne, hogyan kell ertelmezni
> a harmadfoku megoldokepletet. En mar jo regen megprobaltam, de nem
> tudom, hol kell valos muveletet, szamot hasznalni benne, es hol
> komplexet. A komplex szamokat ismerem, de igy sem sikerult boldogulni.
> Valami abszolut reszletes magyarazatnak nagyon orulnek.
A valasz roviden: a megoldasban komplex muveleteket kell hasznalni, es
a szereplo ket kobgyok kozul az egyiket tetszolegesen valaszthatjuk a
lehetseges harom komplex kobgyok kozul, de csak ugy hogy ketto osszhang-
ban maradjon -- ha komplex, egymas konjugaltjai kell hogy legyenek !!
Ezek utan reszletesen -- talan belefer a 100 sorba
Maradjunk egyelore valos egyutthatoknal. A megoldas ugyanugy jo lesz
akar komplex egyutthatokra, erre a vegen visszaterek.
A tetszoleges harmadfoku egyenletbol mindig konnyen kikuszobolheto a
masodfoku tag es mindig redukalhato a
x^3 + 3*p*x - 2*q=0 (1)
formara. Az onkenyes 3 es -2 faktorok a vegeredmeny tudataban kerultek
ide.
Tovabba altalanosan igaz, hogy ha a harom gyok x1,x2 es x3, akkor
x1+x2+x3 = 0 (2a)
x1*x2+x2*x3+x3*x1 = 3*p (2b)
x1*x2*x3 = 2*q (2c)
A nagy otlet az, hogy keressuk a gyokoket az alabbi formaban:
x1 = a + b (3a)
x2 = a*u1 + b*u2 (3b)
x3 = a*u2 + b*u3 (3c)
ahol u1,u2,u3 a kobgyok(1) harom lehetseges komplex erteke
U1 = 1 (4a)
u2 = (1 + i*negyzetgyok(3))/2 (4b)
u3 = (1 - i*negyzetgyok(3))/2 (4c)
ebben az a jo, hogy az osszeg automatikusan nulla mint kell, es megis
teljesen szimmetrikus marad a forma. Az u1-t ki se kell irni.
Nemi szamolassal belathato, hogy ezzel alakkal:
x1+x2+x3 = 0 (5a)
x1*x2+x2*x3+x3*x1 = 3*a*b (5b)
x1*x2*x3 = a^3 + b^3 (5c)
ezert volt a 3 es 2 faktor. Vagyis innen rogton
a*b = p (6a) !!!
a^3 + b^3 = 2*q (6b)
ami mar konnyen megoldhato, mert az elsot kobreemelve (ezt keretik meg-
jegyezni, mert ez az egyetlen pont, ahol valodi tobbertelmuseget hozunk
be), a^3 es b^3 -re masodfoku egyenletunk van, aminek a megoldasa:
a^3 = q + negyzetgyok(q^2-p^3) (7a)
b^3 = q - negyzetgyok(q^2-p^3) (7b)
miutan a es b szerepe szimemtrikus, mindegy hogy melyik a pozitiv es
melyik a negativ. Ha komplex, akkor egyik +i a masik -i. Csak ellenkezok
legyenek!
Most mar a es b kobgyokvonassal megkaphato, es ez adja a vegleges
formulat. A kerdes nyilvan az, hogy a kobgyokvonasnal a lehetseges
harom kozul mikor melyiket kell venni.
Kis kitero: erdekesseg, hogy a es b akkor jon ki valosnak, amikora harmad-
foku egyenletnek egy valos es ket komplex megoldasa van es forditva, akkor
jon ki komplexnak, ha x1,x2,x3 mind csupa valos megoldas.
Az elso esetben, amikor a negyzetgyok (7a-b)-ben valos, akkkor egyszeru.
Vegyuk a valos kobgyokoket! a es b is valos! x1 valos, x2 es x3 komplex
es egymas konjugaltjai. De ugyanez tortenik, ha a valos kobgyok helyett
az egyik komplexet veszuk. Csak ekkor vissza kell neznunk a (6a) egyenlet-
re, amit kobre emeltunk. Vehetjuk mondjukk a valos a helyett (a*u1)-t,
akkor a valos b helyett (b*u2)-t kell vennunk, hogy (6a) ervenyes maradjon.
Ha igy teszunk, akkor ugyanazt a harom gyokot kapjuk csak x1 es x2 lesz
komplex es x3 a valos.
Ugyanez igaz, ha harom valos gyok van: a^3 es b^3 (7a-7b) komplexnek jon
ki es egymas konjugaltjai. A kobgyokot komplexben kell erteni, es vehetjuk
a harom kozul barmelyiket a-ra, de mindig annak konjugaltjat kell venni
b-re. Megint csak arrol van szo, hogy ugyanazokat a gyokoket fogjuk kapni
mas-mas permutacioban.
Osszegzeskent a megoldas:
x = kobgyok(q+negyzetgyok(q^2-p^3))*u
+ kobgyok(q-negyzetgyok(q^2-p*3))*uconj (8)
es a harom gyok ugy jon ki, hogy osszhangban (3a-c)-vel.
1) u=1 uconj=1
2) u=u1 uconj = u2
3) u=u2 uconj = u1
Lathato, hogy tobbertelmuseget az ab=p (6a) egyenlet kobreemelesevel hoz-
tunk be. Valaszthatjuk a-ra *barmelyik komplex* kobgyokot, de b-re mindig
ennek a komplex *konjugaltjat* kell venni.
A harom gyok ugyanaz marad csak mas-mas sorrendben.
Ha az egyutthatok komplexek, akkor semmi sem valtozik, kiveve azt, hogy a
komplex gyokok nem egymas konjugaltjai. De ugyanugy ervenyben marad, hogy
a kobgyokvonasban mindegy, hogy az egyiknel melyiket vesszuk, de ez mar
meghatarozza a masikat, mivel a*b=p .
udv, kota jozsef
|
+ - | re: Re: Hibrid auto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Egyaltalan, mi is egy motor karakterisztikaja? Gondolom bemeno adat
> a fordulatszam es fogyasztas (persze idoegysegre vonatkoztatva),
> kimeno teljesitmeny. Ez mar elegseges egy motor leirasahoz? Mi van
Fordulatszam es teljesitmeny vagy nyomatek.
...marmint milyen motor karakterisztikaja? Pl. a belsoegesu es az
elektromos motorok karakterisztikaja koszono viszonyban sincs egymassal.
Az elektromos motore gyakorlatilag hiperbola: ha all, nagyon nagy a
nyomatek, max. fordulatszam kornyeken csaknem nulla. Emiatt nem is
nagyon kell oda sebessegvalto (esetleg ketfokozatu), csak egy aramkor,
ami az inditonyomatekot csokkenti (az akkumulator vedelmeben, meg azert,
hogy ne csusszon meg a kerek indulaskor).
A belsoegesu motor valami fix ertekrol indul, utana szepen megy felfele,
mint egy domb, a max. nyomatekig, majd onnan gyorsabban lefele. Itt
egyertelmuen van egy maximum, ahol a motort erdemes jaratni. Persze nem
ugyanaz a maximalis teljesitmeny es a minimalis fogyasztas helye.
|
+ - | Hibrid (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mivel itt tobben is erdeklodnek a hibridek irant, jeleznem hogy a Wired
aprilisi szamaban van egy szep toyota-reklam, akarom mondani dosszie a
hibrid autokrol: http://wired-vig.wired.com/wired/
--
Udv, Sandor
|
|