Kedves nyelvi mesterek (bocs, ez nem a nyelvmester?)!
Kzámítástechnikai problémám van! De nyelvi információt keresek. A hacker szó
meghatározásáról és definiciójától van szó. Magam, és még páran "hálózati
információs szakember" illetve "hálózati információfelhasználás és biztonság
után érdeklodo személy" értelmezésben használjuk. A média és a rendorség
igen tisztelt képveiseloi közül egyre többen a "hálózati bunozo" értelmet
tulajdonítja neki. Volt már pár nyelvi vitáról tudmásom (Kazinciék
magyarosítási munkája, null-nulla, honlap-ottlap), de ott egy létezo
fogalomnak kerestek egy megfelelo szót, és  atöbb lehetoség közül
választottak. Itt -érzésem szerint - más van. ha kiállok valahova, hogy
hacker vagyok, akkor már többen büntendonek vélnek.
Tudtok-e olyan nyelvi vitát, ahol hasonló helyzet volt (bármilyen nyelvben)
és mi volt annak a megoldása?

Iván
kapcsolódó linkek:
http://www.hacktivity.hu/
http://euroastra.hu/cgi-bin/index.cgi?page=showart&sid=IYUTVKPPJWENMAEF&runm
ode=print&id=3164

A NYELV 0488-ban írta :
>  Értem. Nos, általában hiszek a nyelvérzékemnek, ami jelen esetben azt
>mondja, hogy a szótárak szerkesztésének időpontja és napjaink között
>folytatódhatott az a hasadás.
Én is így véltem, ezért néztem meg szinkrón korpuszban, és az azt "mondta",
hogy a szótáraknak van igazuk. Mit van mit tenni, kisebbségben vagyunk.
:-))


Üdv:
Attila

On Tuesday 22 July 2003 21:24, you wrote:
>   http://toiled'araigneemondiale.culture.fr, nem pedig holmi
> "www.culture.fr". 

:-)) Nem, inkabb TAM.culture.gouv.fr kene legyen:-)

> A dupla vé még csak nem is francia betű. Egyetlen
> őshonos, a gall anyaföld méhében magzott francia szóban található meg,
> ejtsd lö villamos.

Hat ha a tramway ha francia, akkor mar zabalom is a kalapomat:-) 

Viszont rengeteg w betu van, ha mashol nem a breton nevekben (Nolwenn, 
Gwenael, Gwendoline hogy csak azokat emlitsem amelyeknek viseloit is 
ismerem). Tudom, a bretonok tobbek mint a franciak:-), de akkor is, sot, 
mivel ok alkotjak franciaorszag lenyeget, igy annal is fontosabb a w a 
nevukben, es ennel osibb francia szo nem kell:-)

-- 
Udv, Sandor

Kivancsi lennek, mi ennek az eredete (tortenete), es ha mar silent, akkor
miert van kiirva.

Altalaban az "mb" vegu szavaknal van, es az ember azt hinne, hogy van benne
rendszer, pl.

lamb comb climb bomb thumb crumb

De nem mind "mb" vegu, pl.

debt doubt

Es meg csak nem is mindig van a vege fele:

subtle

Koszonom,
Jozsi.

Racsko Tamas irja: némi közjáték után a "számológép"
megadta magát a "számítógép"-pel szemben (bár még köztünk vannak,
akik az előbbit használják)

Egyik sem adta meg magat a masiknak, mivelhogy ket kulonbozo dologrol van 
szo: SZAMOLOGEP ("kalkulator") altalaban zsebben hordozható aprosag, amivel 
oszzeadni, kivonni, szorozni stb. lehet, ugyanugy, mint pl. a golyos 
"szamologeppel" (de termeszetesen "tudomanyos" szamolasokat is lehet a 
legtobbel vegezni, pl. szogfugvenyeket stb kiszamolni).

Hogy ezzel szemben mi a SZAMITOGEP, azt hiszem, azt nem kell magyarazni.

Meg mindig nem ertek meg bizonyos fajta vitatkozast. Neha a vita odaig 
megy, hogy egyesek egyezkedni kezdenek: "...de eper és szeder felcserélésre 
rábírható vagyok...".

Mintha ez megallapodas kerdese lenne.

Lezo

Hello,

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: french fries (NYELV.0487..20030722) ( 49 sor )
>Idopont: Tue Jul 22 17:54:20 CEST 2003 NYELV #488
>Írod, Racskó Tamás válaszára:  
>> > Ha nem változott meg a köz reakciója, akkor a "courriel"
>> > elterjed. És meglehet, ez az új szó egy kis támogatást kap -- a
>> > kölcsönösség okán -- az USA-beli "freedom fries"-tól.
>> Azert ez utobbi leginkabb az USA-beli "nyelvorzok", "nyelvujitok"
>> ostobasaga. Ugyanis a "french fries" az nem azert french, mert 
>> francia, hanem azert, mert a kitalalojanak a csaladneve "French"
>A keresztapáról ugyan nem tudok, de talán a franciák sem, mert a mi 
>rósejbninket képesek ugye pommes frites névvel illetni. (Lehet, hogy a 
>róseibni egyébként különbözik, nem ugyanúgy szeletelt, mint a másik 
>kettő, illetve az "igazi" magyar megfelelője, a szalmakrumpli, de 
>részemről egyformák, legfeljebb a gasztronómusok felszisszennek.) 

A french fry-t eredetileg Belgiumban "talaltak fel". A francia jelzo
elsosorban az elkeszitese miatt ragadt ra. A francia konyha szeret csikokra
vagni, ezert a belgak altal kitalalt elkeszitesi mod csikokra vagott
valtozatat kezdtek el "french fries"-nak hivni.

Egy masik verzio szerint egy New York-i talalta fel, akinek a csaladneve
"French" volt. Vagyis a dolog amcsi talalmany. Hogy ki melyiket tartja
igaznak, az altalaban a szemely hovatartozasatol es vermersekletetol fugg.

Az iraki haboru miatt par etterem mar atirta az etlapon a "French fries"-t
"Freedom fries", ami szerintem inkabb "War fries"-nak ment volna inkabb el.
Most nemreg az amcsik letartoztattak par torok katonat Irakban. Lehet hogy
ezentul a "Turkish caffee"-t is "Freedom Caffee"-nak fogjak titulalni. :)

Udv,

awender

Egy adalék az email témához:
Amikor magyarban levélről beszélünk, a képzettársítás része a boríték
is. Vagyis a levél zártsága. Ez az elektronikus változatára a
legkevésbé sem igaz, legföljebb ha titkosítjuk. Ezért lepődik meg a
laikus ímélküldő, amikor szembesül a ténnyel, hogy az elevelét
elolvasta valaki, mielőtt az a címzetthez eljutott volna. Az eredeti
angol email vagy message szóban szó sincs levélről (letter). Persze
nem azt akarom ezzel mondani, hogy az email legyen magyarul
levelezőlap, vagy elevelezőlap. Pedig...

Kedves Attila!

HIX NYELV #488, Láng Attila D. >:

> > (ez a szótár a te szótárad rövidített változatának tűnik, így ezzel,
> > vélem, te is találkozhatsz).
>   Azt hiszem, nem. Gondoltam rá, hogy több szótárat is digitalizálnék,

  Azt hiszem, félreérthetően fogalmaztam. Nem arra gondoltam ui., 
hogy a kisszótárral fogsz találkozhatni, hanem a kisszótárban lévő 
inkriminált "zúčast'nený" 'részvevő' szócikk te általad feldolgozott 
szótárbeli megfelelőjével. (Vi. úgy vélem, ott is helytelen lehet az 
egyik jelentésmegadás).


> Megnézve a tárgyaltad szót a magyar--szlovák részben, határozottan úgy
> érzem, hogy "részt vevő" jelentésben szerepel. (...) Tehát nem
> részvevő (condolent, köszönet Waginger Balázsnak), és nem is jelen
> lévő. 

  Sajnálom, ha ez is az én hibámból nem jött át. De ha újólag 
elolvasod, amit írtam, akkor így utólag talán világos lesz, hogy azt 
említettem meg ott, hogy a szótárban a "zúčast'nený" mellett hibásan 
szerepel a 'részvevő' jelentés. Eddig tehát ugyanazt állítjuk.

  A 'jelen lévő' viszont úgy kerül ide, hogy ezt adtam meg a "részt 
vevő" szinonímájaként -- mert számomra ezek hasonló jelentésűek. És 
azért adtam meg ezt, mivel óvakodnék a 'részt vevő' kifejezés 
feltüntetésétől olyan helyzetben, amikor éppen arról van szó, hogy 
valaki(k) belekevered(et)t(ek) a "részt vevő" ~ "résztvevő" ~ 
"részvevő" hármasba.


> Aki szótárat -- éspedig nem holmi kicsiny közösség belterjes
> szójegyzékét, hanem egy komoly nakladateµstvo által kiadott komoly
> szótárat -- készít, az ismerje a kérdéses nyelveket magas szinten. 

  Ez persze így akár igaz is lehetne, csak ebben az esetben nemigen 
készülnének szótárak. 

  Ha most a magyar--szlovák szótárak készítésére szűkítjük le a kört, 
akkor az itten szerzők szinte mindegyike szlovákiai magyar. Aki 
szlovákiak magyar annak viszont a szlovákiai magyar regionális 
köznyelvet kell ismernie magas szinten, amely itt-ott eltérhet a 
magyarországi magyartól. Ad abszurdum, meglehet többek közt éppen a 
neutralizált "részt vevő" ~ "részvevő" párban. 

  Monthatod persze ugyanakkor, hogy a szótárnak a magyarországi 
magyar nyelvet kellene feldolgoznia, de -- a megállapítással nem 
feltétlenül egyet értve -- a szerkesztők törekedtek is erre. Azonban 
idegen nyelven való lektorkodás esetén -- és egy szlovákiai magyarnak 
ilyen a magyarországi magyar övétől eltérő részhalmaza -- a 
hibaszázalék természetesen nagyobb. A szlovák--magyar középszótárban 
valamivel több mint 40.000 szócikk van. Ha csak egy nagyon szigorú 1%-
os hibahatárt veszünk, akkor 400 hiba még a normán belül van. 

  Ugyanakkor itt Magyarországon még kevesebb embert lehetne fogni, 
aki egyforma szinten bírja a magyart és a szlovákot, ill. mindkettőt 
a maga centrális köznyelvi változatában. Aki itt venné az "részt 
vevő" vs. "részvevő" problémát, meglehet bakizna az "ustavit'" ~ 
"ustanovit'" esetén...

  Ne készüljenek hát szótárak!


> Nos, általában hiszek a nyelvérzékemnek, ami jelen esetben azt mondja,
> hogy a szótárak szerkesztésének időpontja és napjaink között
> folytatódhatott az a hasadás. 

  Az én nyelvhasználatomban viszont neutralizálódott a "résztvevő" ~ 
"részvevő" pár úgy, hogy az egyik tagja, a "résztvevő" eltűnt. 
Megérteni megértem, de aktívan nem használom. 

  Arra azért kíváncsi lennék, hogy a "résztvevő"-nek írt szóban 
hányan ejtik ki ténylegesen a /t/-t, és hányan mondanak hozzám 
hasonlóan /részvevő/-t, akár hogyan is írják. ha meg esetleg az jönne 
ki, amit várok, akkor minek írásban a kiejtésben nem létező formák 
ellentétét kiélezni?

Kedves Lezo!

  Tegnapi szószátyárságom miatt ezt akkor visszadobta Hix-szerver.

HIX NYELV #487, >:

> itt a magyar kiejtest eroszakoljuk meg a szo vegi nyelvbicsaklo jl
> miatt 

  Magam az "e-mail"-t nem /jl/-lel, hanem csak /l/-vel ejtem: /ímél/.

  Sőt Nádasdy Ádám is az alábbi módon ejteti ki az angol [ei] 
dintongust a Huron angol kiejtési kézikönyvben 
<http://ny01.nytud.hu/~szigetva/papers/hax.pdf.gz>;:  

* /é/ lesz mássalhangzó előtt; pl. late > /lét/, rain > /rén/; 
* /éj/ lesz egyébként, tehát magánhangzó előtt, valamint szó- és
  morfémahatáron; pl. chaos > /kéjosz/, day > /déj/, 
  played > /pléjd/, daytime > /déjtájm/, cliché > /kliséj/. 

  Egyébként vannak régebb óta szóvégi "jl"-t tartalmazó szavaink: a 
"gejl" (< n. "geil" 'érzéki') talán szélesebb körben ismert; a zsidó 
kultúrában jártasak tudhatnak a a "majl"-ról (< h. "mohél" 
'körülmetélő'). Tehát nem önmagában a szóvégi /jl/-lel lehet a gond 
pl. a "fájl"-nál, talán inkább azzal, hogy hosszú mgh. van előtte.