Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 496
Copyright (C) HIX
2003-07-31
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
HIX UJSAGOK HTML FORMABAN
-------------------------

Holnaptol a HIX ujsagok a szokasos TEXT forma helyett HTML formaban 
fognak megjelenni, es igy sokkal kezelhetobbek lesznek.

Ha tovabbra is a jelenlegi TEXT verziot kivanod kapni, akkor barmikor
irhatsz a  cimre. Javaslom, hogy mindenkeppen nezd
meg a HTML formatumot, mielott dontenel - erdemes..

Ha holnaptol nem jonnek a megszokott ujsagjaid, akkor ellenorizd 
a SPAM szurodet (vagy a szolgaltatodet). A HTML leveleket
nehany szuro mas szabalyok szerint biralja el.

Udv,
Jozsi. /HIX/
1 Re[3]: W (mind)  84 sor     (cikkei)
2 Re: nyelvtani kerdes (mind)  44 sor     (cikkei)
3 Szerelem (mind)  38 sor     (cikkei)
4 Feliratkozas (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Re: Fhanszia (mind)  37 sor     (cikkei)
6 Re[2]: HIX magyaritas (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - Re[3]: W (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sándor!

HIX NYELV #495, >:

> Nem ertem hogy miert jonnek ide a (nem)francia nyelveszek, es 
> hogy ki hova kene sorolja az okcitant.

  Már írtam, hogy nem tudok franciául, csak annyit, amennyit egy 
indoeuropeisztikával (is) foglalkozónak tudni illik. A kérdés úgy 
jött ide, hogy az okcitán az általad ajánlott 
<http://fr.encyclopedia.yahoo.com/articles/sy/sy_347_p0.html>; oldal 
"Les dialectes et l'ancien français" fejezetében lett felsorolva: ez 
számomra egyértelműen "francia nyelvjárásnak" tekinti és nem, mint 
ahogy írod "francia teruleten" beszélt nyelvjárásnak. 

  A franciák einstandolták az okcitánt azon ideológia mentén, amit te 
is említettél a 493-as számban a breton kapcsán. Ez kívülről nyelvész 
szemével eléggé tarthatatlan; és én őszintén szólva nem is értem 
miért képviseled a francia nemzeti ideológia álláspontját...


> Pontosan a X-XV. szazadban lehetett volna mondani hogy a bretonbol
> jovo w betuk nem tertoznak a francia nyelv szokincsehez mert hat kulon
> nyelv. 

  Messze nem a "w" betűről beszéltél a 493-as számban, hanem a 
bretonok nemzeti meghatározásáról. Én ez utóbbihoz szóltam hozzá. Az 
ortográfia egy másik kérdés. Ez utóbbival kapcsolatban két dolgot 
jegyeznék meg: (1) Egy betű sosem tartozik egy nyelv szókincséhez. 
(2) Mikortól is írnak pontosan "w"-t a bretonban?


> Korzikaban vagy a baszkok kozott biztos sokkal tobb az
> ertelmisegi/polgar/akarmi? 

  Mikor is lett Korzika Franciaország része? És mikor lett Bretagne? 
Hagy emlékeztesselek arra, hogy Korzikát Genova birtokolta: egy 
kereskedőállam, mely a szuverenitását nem a nemzeti egység alapján 
definiálta. Így ott mindig is volt korzikai intelligencia, amely 
megmaradt korzikainak. 

  A baszkok régi helyzete hasonló volt a bretonokéhoz két 
különbséggel: messzebb volt a központ és az etnikai terület jelentős 
része egy másik állam területére esett. A két néprész állapotát 
érdemes összevetni, ha Spanyolországból nem sugározna át a baszk 
identitás, akkor a franciországi baszkok is ott lenének, mint a 
bretonok.


> Maskepp mondva: en "szekely" vagyok. Allitolag volt nekunk sajat
> nyelvunk meg irasunk meg minden (de lehet hogy nem) :-) 

  Vedd magad mellé párhuzamnak egy (magyar ill. burgenlandi) őrségit: 
ugyanarról az etnikumról van szó, csak a székelyek megőrizhették 
többé-kevésbé az autonómiájukat, kinevelhették a saját vezetőiket. 
Míg az őrségiek hamar nem őrségi urak jobbágyai lettek, meg is szűnt 
hamar a székelyekhez hasonló etnikai önazonosságuk. Ugyanakkor azt 
sem hagyhatod figyelmen kívül, hogy a történelem jelentős részében 
Erdély önálló állam volt: három elismert "renddel". Ha a terület 
végig betagozódott volna Magyarországba, kevésbé lett volna 
valószínű, hogy a székelység külön államalkotó elemként tudta volna 
magát artikulálni, így integrációja is sokkal előrehaladottabb lenne.


> Szerintem szepen lathato amit mondani akartam: nem csak a breton, de a
> francia terulet nagy resze nem "francia" eredetu. Nem akartam en ennel
> jobban belemaszni, es tessek, megis sikerult... 

  Ez ilyen szinten igaz az angolokra, a spanyolokra, a portugálokra, 
a németekre, az olaszokra, a görögökre, a horvátokra, a szerbekre, a 
bulgárokra, a románokra, az oroszokra stb., és természetesen a 
magyarokra is.  Azonban a múltbeli polifiletizmus nem jelenthet 
alapot a mai integrációra.


> En egyszeruen a jelenlegi helyzetet irtam le, mindenfele
> (bele)magyarazasi szandek nelkul.  Egyetertek a megjegyzeseiddel, csak
> azt nem ertem hogy miert vagod azokat a fejemhez. 

  A fracia álláspontot írtad le, amellyel a magam részéről 
messzemenően nem értek egyet. Te is megtehetted volna, hogy nem 
reagálsz Láng Attila D.-nek arra a véleményére, hogy "a breton nem 
francia". Én is megtehettem volna, hogy hallgatok, azonban mindketten 
úgy döntöttünk, hogy hozászólunk.
+ - Re: nyelvtani kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Eszti!

HIX NYELV #495, >:

> "Csak a szerelem tehet boldogga az asszonyt."
>
> Szerintem itt ket dolog keveredik:
>
> 1. csak _a_ szerelem teheti_ boldogga _az_ asszonyt.
> 2. csak szerelem tehet boldogga _egy_ asszonyt.
> 
> ugyanakkor ezt is helyesnek tartom:
> 3. csak szerelem teheti_ boldogga _az_ asszonyt.

  Talán nem helyes az a kifejezés, hogy "két dolog keveredik", én 
helyesebbnek érzem azt, hogy hibás (magyartalan). Ha jószándékúan nézzük a 
dolgot, akkor sajtóhiba lehet a háttérben.

  A tárgyas ragozású "teheti" igealak mellé ugyanis mindenképpen 
határozott (névelős) tárgy kell, ha viszont az alanyi ragozású "tehet" 
igealakot használjuk, akkor nem állhat határozott névelő.

  Így tehát a megoldásaid jók, kis pontosítással: a "szerelem" szó előtti 
határozott névelő mindkét változatban állhat, de nem kötelezően (ezért a 
3. példád ugyanaz, mint az 1.). Ugyanígy elmaradhat az "egy" határozatlan 
névelő az "asszony" elől a 2.-ben: a névelők elhagyása régies-irodalmias 
stílusértéket ad a szövegnek.


> A masik kerdesem: ha megvaltoztatjuk a szorendet, akkor mar mind a negy
> helyes? 
> 
> "asszonyt csak szerelem tehet boldogga.
>  ..... teheti_ boldogga
>  .... csak _a_ szerelem teheti_ boldogga
>  ..... csak _a_ ...  tehet boldogga

  Nem, ha a "teheti" alakot használjuk, akkor mindig "_az_ asszony" dukál. 
Így helyes (a szögletes zárójel az elhagyható részeket jelöli):
  a) "[egy] asszonyt csak [a] szerelem tehet boldoggá"
  b) "az asszonyt csak [a] szerelem teheti boldoggá"
illetve más permutációban:
  a) "boldoggá [egy] asszonyt csak [a] szerelem tehet"
  b) "boldoggá az asszonyt csak [a] szerelem teheti"
+ - Szerelem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 1. csak _a_ szerelem teheti_ boldogga _az_ asszonyt.
> 2. csak szerelem tehet boldogga _egy_ asszonyt.
> ugyanakkor ezt is helyesnek tartom:
> 3. csak szerelem teheti_ boldogga _az_ asszonyt.
> A szabalyt nem tudom, csak erzesem alapjan irtam, ezert varnek
> visszajelzest, hogy mi a helyes? A mondat hangsulyok dontenek, vagy
> mas?

  Jól érzed, a fenti három mind helyes, de a kiszúrtad példa nem.
Fogalmazási hiba (amit esetleg sajtóhiba okoz, a teheti végéről nagyon
könnyű lehagyn az i betűt, és a helyesírás-ellenőrző se vesz észre).
  A három mondatod azonban mást-mást jelent. Az első mondat lehet
általános értelmű (az asszony = a női nem) vagy konkrét értelmű (az
asszony = a feleségem). A második mondat _csak_ általános értelmű, de
egyes számra konkretizál, míg az első mondatban az egyes szám csak
implicite szerepel (szerelmesek csak egyesével lehetnek az asszonyok).
A harmadik mondat jelentése azonos az elsőével, de ha a kettőt
szembeállítod egymással, akkor a névelő elhagyása bizonytalanítást
fejez ki: az első mondatot lehet úgy érteni, hogy ha egy bizonyos
konkrét asszonyra gondolunk, akkor ő konkrétan szerelmes, ez az _a_
szerelem -- a másodikat nem lehet úgy érteni, ellenkezőleg, felveheti
azt a jelentéstartalmat, hogy egy konkrét asszonyra gondolunk ugyan,
de nem szerelmes az illető, a szerelem az, ami boldoggá tehet_né,_ ha
lenne.

> A masik kerdesem: ha megvaltoztatjuk a szorendet,
> akkor mar mind a negy helyes?
> 
> "asszonyt csak szerelem tehet boldogga.
>  ..... teheti_ boldogga
>  .... csak _a_ szerelem teheti_ boldogga
>  ..... csak _a_ ...  tehet boldogga

  Attól függ, milyen névelő van az asszony előtt. Az vagy egy?

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
BAKTAT = Him kecske hatso resze.
A világnaptárban ma 2003. július 29., szombat van. [Kalen Discovery 3000]
+ - Feliratkozas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ha tudtok jobbat, kerlek irjatok meg.

  Fel-, leiratkozás. Ezt ma rendszeresen használja a magyar netes nyelv.

>  vagy 
>  vagy 

  ...de ezek se rosszak!

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
Sose tarts olyan haziallatot, amit szukseg eseten nem lehet megenni.
A maja naptárban ma 12.19.16.0.4, 11 Kan 5 Zac van. [Kalen Discovery 3000]
+ - Re: Fhanszia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wednesday 30 July 2003 00:53, lattilad0306--hotpop.com wrote:
>   Valamelyik francia király (de lehet, hogy elnök) azt mondta, francia
> az, aki Franciaországban él. Így is lehet definiálni. 

Igen, ez a fhanszia modell:-) Valoban, itt mihelyt francia papirjaid vannak, 
francia vagy. Ahhoz hogy a "nep" is annak tartson, azert egy generacio el 
kell teljen, viszont a a nemreg bevandorolt portugalok, arabok, afrikaiak 
mind francianak szamitanak. Akkor is ha a bevandorlok nagyon szoros 
kozosseget alkotnak (mint peldaul a kinaiak), a gyermek mar francia.

Kozhely hogy nincs igazan szavuk a nemzetiseg kifejezesere, es altalaban ot 
percen keresztul kell magyarazzam hogy mikent lehet valaki magyar romaniaban 
ugy hogy meg a szulei sem vandoroltak be :-))

> Amúgy egyetértek
> Veled, Sándor, a bretonok elég jól elvannak mint franciák (ajánlott

Ouff, kosz, mar azt hittem hogy valamit nagyon nagyon rosszul irtam le...

> irodalom: Sophie, Céline).

A Céline az hol talalhato? Nincs a MEK-en...

>   Ja igen. Ha már oly lendülettel honosítják az idegen szavakat, igazán
> lehetnének következetesek. Teszem azt, a Stella név latinul van.
> Franciául Étoilette.

A http://www.prenoms.com oldal igen erdekes es ertekes joszag. Lathato peldaul 
hogy a 2001ben adott francia nevek toplistajan 27. Dylan, 27. Mohamed, 60. 
William, 64. Mehdi, 66. Bryan... A divatjelensegek is nagyon jol kovethetok: 
peldaul Jennifer (micsoda fhanszia nev!:) egy tv-sorozat hatasara lett 
nepszeru, ime az gyakorisagi eloszlasa az evek folyaman: 
http://www.prenoms.com/recherche/prenom.php/fiche/jennifer Lehet tippelni 
hogy a sorozat mikor erkezett az orszagba :-)

-- 
Udv, Sandor
+ - Re[2]: HIX magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0495, Eszti Pozitiv Oldala >:
 >A magyar nyelv szempontjabol trivialis parositast nem
 >lattam a listadon:
 >feliratkozik - leiratkozik

Ezzel az a gond, hogy irdatlan hosszu es konnyen elgepelheto.
Hogy jol ellentmondjak magamnak: ma mar jobban tetszik az Attila altal
is javasolt rendel/lemond. Nem baj az, hogy a ragozas kimarad.
Jo pelda ide a regi szoveges kalandjatekok nyelvezete: nyit ajto, hasznal 
kalapacs stb.
De mindenkepp erdemes lenne megtartani az eredeti subs/unsubs-ot is, mert
a magyaritott verzio nem biztos, hogy olyan hamar rogzul a fejekben.

 >ui: Tenyleg, par eve nekem azt mondtak, hogyha elterjed
 >az unikod, akkor szabadon hasznalhatoak lesznek az
 >ekezetes betuk, meghozza minden nyelven.
 >akkor megis miert nem hasznalhatoak, es varhatoan meddig?

Az unikod sem tartalmazza az osszes betut, ami letezik. Meg nem is terjed
olyan nagyon. [Es talan nem is baj, lasd unicode sms-ek...]
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS