Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2765
Copyright (C) HIX
2005-01-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 numerikus integralasi hiba keresztkerdes (mind)  19 sor     (cikkei)
2 oo (mind)  104 sor     (cikkei)
3 Re: Huygens, Titan (mind)  32 sor     (cikkei)
4 felosztas (mind)  8 sor     (cikkei)
5 Re: oo (mind)  57 sor     (cikkei)
6 Re: repulo elektron (mind)  20 sor     (cikkei)
7 Re: Huygens, Titan (mind)  12 sor     (cikkei)

+ - numerikus integralasi hiba keresztkerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


Lehetseges, hogy a backward Euler (BE) integralasi eljaras egy tranziens
aramkori szimulacional nem tul eros, ha az aramkorben egy parhuzamos
LC-kor van (L-lel es C-vel sorban egyarant par Ohm ellenallas van az
elemek veges josagi tenyezojenek modellezese erdekeben), amit
rezonanciaban hajtok egy tranyoval? Olyasmire gondolok, hogy a
trapez-integralas pl. szeret oszcillalni. A BE csak akkor szamol jol, ha a
max. idolepteket leveszem a periodusido ezredere, mig a GEAR-eljaras a
periodusido tizedevel is megelegszik. Ezt 2 kulonbozo szimulator is
elkoveti nekem (az egyiknek nagy neve van), tehat valami szisztematikus
dologra gyanakszom. A doksik persze nem irnak semmi kozelebbit es a Google
is tanacstalan "backward euler" + tank + accuracy cimszavakra. Tud valaki
valami kozelebbit?


Elore is koszonom,
marky
+ - oo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Béla!

Akkor mint kiderült az a fő ellenvetésed, hogy minden természetes számnak
van rákövetkezője, de H-nak nincs. Igazad lenne, ha az lenne az előírás,
hogy minden természetes számnak természets szám rákövetkezője legyen. Ám
csak az az előírás, hogy rákövetkezője legyen.Valójában S(H) könnyen
azonosíthatóan nem más, mint oo, az eredeti rendszerben, míg a bővített
rendszerben S'(H)=oo, ahol S'(x)=S(x), ha x<H és oo, ha x=H.

Itt mondhatod, hogy nincs igazam, és igen is az az előírás, hogy minden
természetes számnak természetes szám rákövetkezője legyen. Nézzük meg egy
kicsit a két esetet. Ha nem előírás, akkor vehetjük a következő számtani
sort d=1 növekménnyel:

0<1<2<3<stb<i<stb<oo-i<stb<oo-3<oo-2<oo-1<oo.

A oo definíció szerint nagyobb minden természetes számnál. Semmi akadálya
hát, hogy a H:=oo-1 jelölje a legnagyobb természetes számot. [Ezen
értelmezés mellett (*) ellentmondásom is kristály tisztán kijön,
átköltéseidnek közük sincs hozzá. A csökkenő felsorolás triviálisan adódik,
s a két axióma rendszer ekvivalenciáján sem kell sokat tépelődni.] [Ugyanez
igaz a (**) ellenmondásomra, mert így az egység felosztásánál nyilván van az
1-hez legközelebb eső természetes szám, s ez nem más mint oo-1, s a helye
(oo-1)/oo, s ez egyben a legnagyobb is.] Ez az egyszerű kis felírás talán
segít a véleményem tükröztetésében.

Ha viszont minden természetes számnak természetes szám kell legyen a
rákövetkezője, akkor a fenti számtani sorozat kezelhetetlen ellenmondást ad.
Nem lehet ugyanis sehol se megszakítani, s ezért oo-1<oo<oo+1<oo+2<oo+3<stb, 
is
mind-mind természetes szám.

S még egy ellentmondás oo=oo-i, minden i eleme N esetére, számosságokra
előadva:

(****)BEGIN
Cantor elméletének hívei nem merik azt mondani, hogy az N halmaznak H+1
eleme van, mert elhagyva belőle a 0-t máris H eleme lesz, s innentől már
senki sem tagadhatná le, hogy a legnagyobb eleme jelölésére a H teljesen
jogos. Ám mégis nagyon szeretnék valahogy N "méretét" kifejezni ezért Cantor
bevezette a számosság fogalmát, mondván N alef0 számosságú halmaz.

Rendben, de akkor most mi van, ha 0-t elhagyjuk és N\{0} halmaz "mérete"
érdekel bennünket? Cantor válasza ez lenne: alef0 számosságú marad.

Rendben, de akkor most mi van, ha 1-t elhagyjuk és N\{0,1} halmaz "mérete"
érdekel bennünket? Cantor válasza ez lenne: alef0 számosságú marad.

Ha most azt kérdeznénk Cantortól, hogy igaz-e, hogy ha az összes i+1-nél
kisebb természetes számokat mind elhagytuk és a számosság alef0 maradt,
akkor  igaz-e, hogy az i+1 természetes számot még elhagyva is alef0
számosságú lesz-e a maradék, azt felelné, hogy igen.

Peano 5. axiómája értelmében tehát N-ből növekvő sorrendben elhagyva az
elemeket az minden egyes elem elhagyása után alef0 számosságú marad.

Ezek szerint így N összes eleme elhagyható, s még mindig alef0 számosságú
lesz a maradék (üres!) halmaz? Netán Peano 5. axiómája nem érvényes, s van
egy olyan természetes szám, amit elhagyva már nem alef0 számosságú, hanem
véges számosságú lesz a maradék halmaz? Melyik ez a természetes szám? 
Esetleg nem hagyható el így az összes eleme? Melyik nem hagyható el?
(****) END

Kedves János!

A matematika valóban letárgyalta a témát, és vannak néhányan akik tudják is
a helyes megfejtést. Ilyen volt például Poincaré. S ilyen ma Alexander
Zenkin. Mindkettejük véleménye az, hogy amit Cantor művelt az nem
matematika. Cantorig Arisztotelész axiómája volt érvényben, hogy a végtelen
csak potenciálisan létezik. Azaz definíció szerint nagyobb minden
természetes számnál, de ő csak potenciális, így nem kell számnak tekinteni.
Ám Cantor lecserélte ezt az axiómát, arra, hogy minden oo halmaz aktuálisan
létezik. S ekkor viszont már semmi akadálya, hogy a számfogalomhoz vegyük. A
számosság elnevezés, csak trükközés, ami semmire sem jó igazán, amit a
(****) ellentmondása híven megmutat.

Kedves Math!

Hány "|" jel után jön ki a végességgel való ellentmondás? Alexander Zenkin
is megragadt 15 éves szinten? Poincaré is gyerekként tagadta csak Cantor
elméletét? Örülök, hogy immár nem tudod cáfolni az érveimet. Alexander A.
Zenkin honlapja illetve a névjegye:

http://www.com2com.ru/alexzen/

Prof. Alexander A. Zenkin,
Doctor of Physical and Mathematical Sciences,
Leading Research Scientist of the Computing Center
of the Russian Academy of Sciences,
Member of the AI-Association and the Philosophical Society of the Russia,
Full-Member of the International Union of Artists.

Ha gondolod neki is megírhatod, hogy 15 éves szinten szoktak ilyet
művelni.:-)

Pető Hunor
http://infinity.tag.hu

ui. Hogyan kaphatja meg egy Turing-gép önmagát bemenetül, mikor a leírásában
nem csak az input ábécéjének jelei szerepelnek? Miként kell értelmezni, ha
egy univerzális Turing-gép önmagát kapja bemenetül, mit fog min és hogyan
szimulálni?

Motiváció.  Majd legközelebb.
+ - Re: Huygens, Titan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

>Van esetleg valaki közületek, aki hozzáfér több és jobb minőségű képhez
>abból az anyagból amit a Huygens küldött? Szomorú, hogy milyen keveset
>raktak fel a hivatalos oldalakra.
Nezd meg a http://anthony.liekens.net/index.php/Main/Huygens oldalt. Igaz
nem hivatalos tudosok hanem maganemberek altal osszerakott dolgok vannak
itt, de nekem eddig ezek voltak a leglatvanyosabbak. Van valahol egy link
az oldalon az osszes eredeti kepre ami lejott a Huygensrol, ez hivatalos es
teljes, de szerintem nem leszel vele megelegedve.

>Nem hiszem el, hogy rosszabb minőségű
>digitális kamerát raktak volna a szondába, mint egy mai ötvenezer
>forintos mobiltelefonba. :)
Azert ket dolgot vegyel figyelembe. Az egyik, hogy a szonda 1997-ben
indult, es elotte sok evvel mar fejlesztes alatt allt. Vagyis ami benne van
az kb. 20 eves technika. (lasd pl. a nemreg megsemmisitett Galileo
Jupiter-szondat, es a benne levo magnesszalagos adatrogzitot). A masik
dolog, hogy a kepeket el is kellett kuldeni a Cassinire, raadasul valos
idoben mert a szonda elrepult a Titantol, nem volt lehetoseg az elkeszult
kepeket utolag szep lassan letoltogetni. Szerintem ez volt az erosebb
korlat. Itt jott be az is hogy a ket kommunikacios csatorna kozul az egyik
nem indult be, igy csak a fele jott le a kepeknek. Ez is kb. 350 db, igaz
ezek kozott nagyon sok a talajra erkezes utan keszult ugyanolyan kep
(merthogy a kamera nem mozgathato es ugyanazt fenykepezte amig mukodott).
Ugyanezert en nem hiszem hogy ha ketszerennyi kepunk lenne azon sokkal tobb
dolgot latnank, szerintem nem vesztettunk sokat.

 Viszlat!


      Barna Janos
+ - felosztas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hunor,
>Pontosan! "Eleve fel van osztva"! Ezzel kapcsolatban (**) feloldásába te is
>beszállhatsz.
Koszi, de szamomra a dolgok tul egyszeruek es vilagosak, semmi
feloldanivalot nem latok, hala Solt Gyorgy tanarurnak, igy roviden es
tomoren mindossze azt teszem hozza, hogy a HIX nagy aldasa a sorlimit :-)
Udv. :
Janos
+ - Re: oo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hunor:

mint irtam, ezen tul csak olyan bizonyitasokkal foglalkozok erdemben, amik
formalisak. ahol a definiciok le vannak formalisan irva, ahol a definiciok
be vannak tartva, es komolyan vannak veve. a levezetesek szigoruan
logikusak. ahol ninc senek "szemleletek" es nincsenek olyan csuszkalo
fogalmak, mint nalad a "konstrualas". 

"RK itt Q-ra vonatkozik, s így 1/2H nem érdekes, mivel nem racionális."

1/H racioonalis, de 1/2H nem. "no comment".:)



""no es H+2?"

Nem természetes szám"

H termeszetes szam, H+1 termeszetes szam, de H+2 nem termeszetes szam. "no comm
ent".:)

a "gondolatmeneted" tovabbi hibaival nem is foglalkozok, amig ilyen szegyenlete
s durvasagok vannak benne.

"Én magam is B fakultáció tanultam gimnáziumban a matematikát, de ilyesmivel ak
kor egyáltalán nem foglalkoztam."

latszik.:)


"Zenkin vagy mondjuk Poincaré, Brouwer és más matematikusok szerint a
Cantor-féle elmélet rossz."

erre azert valaszolok, mert el akarok mondani egy matematikatorteneti adatot. a
z eredeti, Cantor fele elmeletben volt egy ellentmondas, a Russel paradoxon mut
atott ra erre tobbek kozott. a Zermelo-Fraenkel axiomarendszer ezt megoldotta. 
tehat amit Poincare es Brouwer rossznak tarthatott, az azota megoldodott, es mi
 mar ezt tanultuk, ezt vedjuk.


"Hamis vád, tartózkodj tőle! A tudományt lehet művelni alulról (anyag) indulva 
és felülről (szellem) indulva."

nem.  a tudomanyt egyfele modszertannal lehet muvelni, e szerint a modszer szer
int a magyarazat a cel. a te idezeted szeritn felesleges. az idezeted tehat tud
omanyellenes. 

az ideologiad, megkulonboztetesed (anyagi, szellemi,f elulrol, alulrol) a tudom
annyal szinten ellentetes. a tudomany modszertana nem abbol indul ki, hogy igy 
ketfele osztana iranyokat, meg szferakat.

a tudomany modszertana a magyarazat igenyere es a logikara tamaszkodik egyedul.
 reszrehajlasmentes, es egyseges.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
+ - Re: repulo elektron (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  Nem veletlenul kerdeztem a kiserleti elrendezest. Ugyanis itt
idofuggo Schrodinger egyenlet megoldast kell csinalni. Ehhez
kell a kiserleti elrendezes (azaz a Hamilton operator). Ezt
meg kell oldani statikusan, lesznek sajatfuggvenyek, stb.
  Meg kell adni a kezdo allapotot, ami a sajatfuggvenyek
valamilyen kevereke. Ahogy telik mulik az ido, ugy a keveresi
aranya a sajatfuggvenyeknek valtozik. De ettol peldaul a sajatfuggvenyek
maradnak, igy a lehetseges kinetikus energiak is. Csak azok aranya
valtozik (a teljes energia persze megmarad, ahogy varja az ember).
  Azaz *ha* a statikus megoldasok kvantalt energiakat adnak, akkor
kvantalt az elektron energiaja. Ha nem, akkor nem. Veges vagy vegtelen
a kiserleti elrendezes (ennel kicsit bonyolultabb azert)?
  Gyakorlatban persze ha kvantalt is az energia, ezt nem tudod kimerni.
Azaz *fizikus* szemmel mondhatod azt, hogy folytonos az energia. Matematikus
szemmel nem. Persze a merest magat is bele kell rakni a kiserletbe,
energiat nem lehet buntetlenul merni. 

Gyula
+ - Re: Huygens, Titan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Endre!

UJ KEPEK ES HANGOK A TITANROL
Az Europai Urugynokseg kozzetette a Huygens altal keszitett
osszes felvetel nyers, egyelore feldolgozatlan valtozatat.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050118ujkepek.html

Innen elerheto az ESA oldala.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS