1. |
Re: Embernemesites (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
2. |
matek feladat (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: informacio c folott (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2325 (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
5. |
Aszteroida - megkesett fotozas?? (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
6. |
alom, tobbnejuseg (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: paradoxon (mind) |
60 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: alom (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Embernemesites (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szocs:
" Ezt a modszert az emberre nem alkalmazzak,
erkolcsileg elfogadhatatlan."
A mi tarsadalunk legalabbis hajlik erre az erkolcsi megitelesre. De a kerdes ki
csit uj, ugyhogy annyira nemis mondhato, hogy eldolt,h ogy mit mond erre a kozm
egegyezes.
"A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy jobban szaporodnak a szegenyek, aminek
genetikai adottsagait nem tudom elitelni, de az ilyen gyermekek ervenyesulese,
oktatasa remenytelen, ami azt is jelenti, hogy nem valnak a tarsadalom mozgato
eroive. Az is igaz, hogy nem latom a megoldast!
Mi a velemenyetek?"
Szerintem amennyiban/amikor ez az effektus veszes alakot olt, akkor lesz ra meg
oldas. A legtobb helyen ma kapitalizmus van. A "tokeseknek" annyi az erdekuk, h
ogy ez a nagy retege a tarsadalomnak alkalmas legyen fogyasztasra es termelesre
. Amig alkalmas, addig olyans zornyu baj nincs. Amikor mar nem alkalmas, akkor
fognak csinalni valamit. Ha ok maguk nem, akkor az allam fog beavatkozni, es a
kapitalizmus engedni fog.
Ennek a folyamatnak reszben ma is lathatod az eredmenyet: a legtobb kapitalista
orszagban elfogadott, es megkerdojelezhetetlen az, hogy a kormanynak jelentos
szocializacios szerepe van.
Ha csak ezt az egy kerdest nezzuk, akkor a tokeletes megoldas a kommunizmus. De
mas szempont is van.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
+ - | matek feladat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Van egy matekpeldam, amiben valami nem stimmel, mert ellenorzeskor nem jon ki a
megoldas. Nem talalom, hol van a hiba.
Nos a feladat:
Milyen valos x-ekre igaz a kovetkezo egyenlet:
negyzetgyok(4-2x) - negyzetgyok(2x-3) = 1
Nektek milyen megoldasok jonnek ki?
Leirom, hogy mi hogyan csinaltuk:
1. lepes: Kikotes:
1) 4-2x >= 0
x <= 2
2) 2x-3 >= 0
x >= 3/2
azaz 3/2 <= x <= 2
2. lepes: emeljuk negyzetre a ket oldalt.
A bal oldalon (a-b) a negyzeten [= a^2 + 2ab + b^2] azonossagot hasznaljuk:
4 - 2x - 2*ngyok[(4-2x)(2x-3)] + 2x - 3 = 1
rendezes utan:
2*ngyok(8x - 12 - 4x^2 + 6x) = 0
Leosztas kettovel, negyzetreemeles:
-4x^2 + 14x - 12 = 0
2x^2 - 7x + 6 = 0
x1 = (7 + 1) / 4 = 2
x2 = (7 - 1) / 4 = 3/2
Ellenorzes: x=2
ngyok(4-4) - ngyok(4-3) = 1
DE
0 - 1 = -1
es nem 1...
Nos, mit es hol rontottam el?
Udv, Pe'
|
+ - | Re: informacio c folott (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
BM:
"Mint jol tudjatok, nem ertek a kvantumfizikahoz, teridohoz es a hasonlo okos d
olgokhoz, de - mar tobbszor irtam rola es bizonyitani azota sem tudom -"
ha nem tudod legalabb igazolni, akkor ne bizonygasd! ha tudod igazolni, igazold
!
"igenis letezik 0 ido alatti kommunikacio,
mert jovobelatas is van, az pedig szemelyes sajat tapasztalat!"
a jovobelatas talan meg logikailag is kizarhato: van olyan joslat, ami "antion
beteljesito". azaz ha elhangzik, akkor megakadalyozza maga beteljesuleset.
"Szamokkal nemtudom mennyire mukodik, de erzelmi dolgok (pl. fajdalom) nagyon i
s erezhetok elore. "
ket eset van:
1) pontos elkepzelesed van arrol, hogy mit jelent az, hogy "elore erezni a fajd
almat". ez esetben pontos kiserletet tudsz ra tervezni. (Zoli leirt egy lehetse
ges elkepzeleshez egy lehetseges kiserletet). a dolog nem a szamokon mulik. a t
udomany nem csak szamtan.
2) nincs pontos elkepzelesed arrol, hogy mit jelent az "elore erezni a fajdalma
t", ez esetben magad sem tudod pontosan, hogy mirol allitod, hog yletezik, hogy
mirol beszelsz. akkor inkabb ne beszelj rola!
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2325 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli
>>Hogy a fenebe hozhatna vissza egy lovedek egy masikat?
>Ha az elso szokesben van mar, s az ehhez szukseges legkisebb
>sebesseggel indult, majd utanakuldjuk a masikat, melyet
>valamivel kisebb sebesseggel inditunk, akkor ez utobbi
>a 'messze-ero kezevel' az 1. utan nyulvan nyilvan elvon valamennyi
>energiat tole. Barmily keveset is rabol el a koloncca valt
>kisero - az 1. -nek szo szerint lottek, mar nem szokhet
>a vegtelenbe.
...na igen, de akkor nam hanyagolhatjuk el a bolygo vonzasat.
Ekkor ha az elsot kilojuk ugy, hogy vegtelen tavolra kerulhessen, akkor az a
vegtelenben epp megall. Ezekutan a masikat olyan iranyban kell kiloni, hogy
a gravitacio az elsore megnovekedjen, tehat az elso iranyaba eso felgomb
felé. Ha ez teljesul, es mindharom test vonzza egymast, akkor visszajon az
elso test is, igaz, vegtelen ido mulva, mert hiszen vegtelen messze van.
Ezutan tiszteltetlek,
:-)
Janos.
|
+ - | Aszteroida - megkesett fotozas?? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli,
Amennyire tudom, szo sincs rola, hogy barki eszlelte volna azt a
foldkozeli aszteroidat, de nem fenykepezte le. Az esemenyek ido-
rendje (az en olvasasomban) a kovetkezo:
Szept 28, 9-10 UT (Arizonaban 2-3 MST): a Lovell 4 kepet (letezo
fotot) keszit a Minor Planet Intezet szamara. Ezeket kuldik
le Phoenixbe, ahol kozuluk harom kepen megtalalja valaki az
azszteroda nyomat (Bob Cash, adjuk meg a tiszteletet neki).
BC Visszaszol a Lovellbe. A Lovell a 3 kepbol mar tud csinalni
egy meglehetosen durva palyabecslest. Annyira eleg jo, hogy a
rekord-kozelseg kideruljon. Az adatok felkerulnek a networkre.
Ez nem tudom, hany orakor tortenhetett, de - gondolom - inkabb
mar itteni napkozben (l. alabb).
Szept 29, 3 UT: A Lovell csinal ujabb kepeket. Szembeszoko, hogy 3
UT Arizonaban meg szept 28, este 8, amibol arra lehet gondolni,
hogy az elso azonositas es palyabecsles mar reggel tortenhetett
(de biztos konnyen utana is lehetne nezni). Es este 8 az elso
adodo alkalom, amikor eleg sotet van es csinalhattak ujabbakat.
Ezeken is felfedezheto, az SQ222, de joval nehezebben --
ironikus modon nem a szoftver, hanem BC 3 oras szemmeresztgetese
talalta meg.
Az angol amator is szeptember 29, pontosabbat nem tudok.
udv
kota jozsef
|
+ - | alom, tobbnejuseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv,
A meglepodes a te agyad termeke. Tehat egeszen hetkoznapi dolgokon is meg
lehet lepodni: Az alma piros... (Azt hiszem Karithytol van, nem tul
pontosan: Almomban ket kiscica voltam es jatszottam egymassal...) A valasz
nem tudasa (erzese) is az agyad termeke...
A tobbnejuseget vizsgaltak allatoknal (pl. fokaknal). Ez is egy jol mukodo
strategia. Terulet birtoklasa, harem tartasa, a legratermettebb gyoz stb.
Ez altalaban az olyan allatoknal van ahol azok megkuzdenek egymassal (nem a
nagypapa vagyonkajabol lebecolnak, vagy ugyesen privatizalnak). Ekkor
altalaban a himek sokkal nagyobbak a nostenyeknel (elefantfoka). Az ember
nem ilyen! Tehat ahogy Mohamed is megmondta negy felesegnek elegnek kell
lennie. :-))
Egy regi vicc errol: Mi a bigamia? Amikor az embernek egyel tobb felesege
van mint kene. Es mi a monogamia? Ugyan ez!!! :-)
Laci
|
+ - | Re: paradoxon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Ha nem lehet, azaz ket atfedo Y sorozat kozul csak az egyik erve
> nyes, akkor melyik (ettol fugghet az, hogy hany van, ert lehet kihatasa)?
Vagy
> vegyuk a maximumot?
Ez egy jo eszrevetel. Ha nem engedjuk meg az atfedest akkor meg az se
egyertelmu hogy pontosan hanyszor fordul elo. Ha behoznank meg valami
feltetelt is akkor az egesz vegkepp kezelhetetlen volna matematice.
> Igy az Y sorozat tartalmatol fuggetlen a valoszinuseg, hiszen p_Y=1/2^|Y|.
Igen, ezt irtam en is az elozo levelemben.
> Ha az atfedest kizarjuk, akkor a pontos kizarasi szabaly alapjan ujra kell
szam
> olni a valoszinusegeket. Ilyenkor nem mindegy, hogy egy sorozat mennyire
vesz e
> l lehetoseget mas sorozatoktol, azaz mennyi az atfedes valoszinusege.
>
> En elhiszem a szamitogepes kiserletedet, es valoszinusitem,h ogy a szerzo
teved
> ett.
Nezd meg ujra a szoveget. A konyv vegig az elso elofordulasokrol ir, ami
egeszen mas mint az hogy egy x hosszusaguban atlagosan hanyszor fordul elo
az Y. Vagyis mindig olyan sorozatokat vizsgalunk, amikben pontosan egyszer
fordul elo az Y, igy fel se merul az a kerdes hogy mi a helyzet az
atfedessel.
Mint irtam, a 18 es a 20 ezt jelentette: 18 a varhatoerteke annak, hogy
hanyadik dobasra jelenik meg eloszor a FIFI. Jeloljuk mondjuk ezt a
varhatoerteket E(FIFI)-vel.
Viszont a ketto kozt (az elso megjelenes es a gyakorisag kozt) megis van
kapcsolat. Vegyunk egy jo nagy x hosszu sorozatot. Tegyuk fel, hogy 100-szor
fordul elo benne a FIFI (atfedeseket megengedve). Minden egyes FIFI elso
betujenel vagjuk szet a sorozatot. Igy osszesen 100 reszre vagtuk. A kapott
reszek hosszat jeloljuk x(i)-vel.
szumma(x(i))=x. Valamint az x(i)-k atlaga pontosan megegyezik E(FIFI)-vel,
vagyis E(FIFI)=x/100.
Ebbol az kovetkezne, hogy tetszoleges Y-ra ugyanannak az E-nek kellene
lennie. Hogy megsem az eppen az atfedes miat van, ugyanis az x(i)-k atlaga
valojaban nem az E(FIFI), hanem az elso megjelenes varhatoerteke felteve
hogy FIFI-vel indult a sorozat (mig E ugy volt definialva, hogy az elso
megjelenes varhatoerteke felteve hogy a semmirol indultunk)
Megismeteltem az szg-s kiserletet ugy, hogy a sorozat nem a semmirol indul
hanem FIFI-bol es mertem az elso megjelenesek atlagat. Tetszoleges Y-ra
ugyanaz az ertek jott ki, meghozza termeszetesen kereken 16 (4 hosszusagu
sorozat eseten), mint azt kitalaltuk.
Visszaterve a konyvre: meg mindig fogalmam sincs mire gondolhatott, az
biztos hogy amit konkretan irt az teljes baromsag.
SB
|
+ - | Re: alom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Marika !
>Ha beszelgetek almomban valakivel, akkor miert nem
>tudom a valaszat a kerdesemre, akkor miert nem ismerem
>elore a valaszt, ha az en agyam hozza letre az almot?
>Es miert lepodunk meg sokszor a valaszon, ami tenyleg
>megdobbento szokott lenni, nem kene tudjuk elore mit
>fog valaszolni??
Az alom rogtonzes. A tudat mint donteshozo stratega megprobal
eligazodni a szamara nem latszo 'alsohazi' otletgazdainak spontan
otleteiben megjeleno problemak kozott, s epp ugy nem sejtheti
mindig mi lesz a folytatas, ahogyan az eletben sem.
Az alom engem erosen emlekeztet a gyurasra, bemelegitesre
ill. csoportos interaktiv edzesre.
Mikozben feltetelezem, hogy az alom a sietos ebresztes
funkciojat is szolgalja olykor, emellett altalanos rendszer-teszt
is lehet, mely hormonalis reakciokat is provokal, mertekuk
ellenorzese celjabol, s ehhez bizonyara szukseg van kellemes es
kellemetlen meglepetesekre egyarant.
Alomban a tudat kerdeseire kapott meghokkento - s olykor
kifogastalan (legalabbis hiheto) valaszok mintha villamgyorsan
szuletnenek, s az ember utolag csodalkozik, mennyire vagott
az esze, holott lehet, hogy megoldasokat kinalo 'kupaktanacs'
kapcsolja ki idolegesen a tudatot, amig lazas vitat folytat,
mi legyen a 'gyors' es frappans valasz, amitol a tudat haja
egnek all majd.
De ezt csak gondolom, vagy almodtam ???
(Nemreg felbolond hireben allo illetovel beszelgettem almomban,
s nagyot csalodtam az emberekben, mert amulatomra igen erdekes,
elgondolkodtato dolgokat kozolt villamvalaszokban.
Ebredeskor sajnos egy ujabb meglepetestol mindet elfelejtettem,
amint raeszmeltem - csak a kupaktanacsom jaratta velem
a bolondjat - elhitetven velem, hogy az illeto ugyanaz, akirol kulonfele
mulatsagos sztorik terjengnek a munkahelyemen.
Nem kizart, hogy felkeszitest kaptam magamtol arra a nem kizarhato
esetre, ha a felbolondrol kiderulne - tul sok kerdesben egyezik a
velemenyunk. :)
Udv: zoli
|
|