Sziasztok!


: Ha a vezetek kozeleben (10 000 V-nal kb 1 cm) szo:ro:s
: allat (a konkret esetben patkany) tartozkodik, akkor a szorszalai
: vegerol indulo koronakisulesek annyi ozont termelnek, ami kb.
: ketszerese az embernel tartos expozicio eseten mar
: egeszsegkarosodast okozo mennyisegnek.

A kiserlet erosen problemas szerintem. Erintesvedelmileg a levego 100kV/m
nagysagrendu atutesi szilardsaggal rendelkezik, azaz 1cm tavolsagbol nem
illik 1kV-nal nagyobb feszultseggel kiserletezni.


Udv,
marky

>Feladó: skifli_uh.liameerf
>Meg tudna mondani valaki, hany fokon lehet gyemantot egetni?
  Kicsit nehezen derul ki, hogy mitis akarsz, gyemantot heviteni
(elegetni), avagy valamilyen anyag hevitese soran eloallitani.
  Egy regi fizikakonyv szamolt be arrol hogy az egetett cukbol nagy nyomas
es hirtelen lehules utan apro szemcseju ipari gyemantot nyerhetunk.
  Errol jut eszembe, elgondolkodtato a latvany, amikor a rabszolgakent
dolgozo banyaszok gyemant utan kutatva kulonbozo kozeteket tornek
darabokra mig talanak egy egy dragakovet.
   Vajon a szenszerkezet milyen evoluciokon jutott erre a sorsra? Az sem
biztos hogy itt a Foldon tortent a keletkezes.
       Udv. Csaba.

>Meg tudna mondani valaki, hany fokon lehet gyemantot egetni?

A szakirodalom szerint 800 fok korül a gyémant eloxidalodik.
Persze meggyujtani nem egyszeru, mert hovezetese husszorosa az atlagos
anyagok hovezetokepessegenek, ezert hiaba melegitjuk az egyik sarkat....
(Viszont, ha elegett, az egestermek bepreselheto a mar buborekjat vesztett
pezsgosuvegbe  :-)
Janos

Szerintem az Aluminium a kiskanál felszinén teljesen stabil Al2O3 formában
van ami nem katalizál semmit... Ha mégis tiszta aluminiummal próbálkoznál az
szintén elég gyorsan oxidálódna ahhoz hogy bármilyen CO2 szökési lehetőséget
is megakadályozna.
    Szerintem legegyszerübb ha egy dugót teszel a pezsgős üvegbe... vannak
kombinált utángyártott dugók melyekben van fém meg szigetelésnek parafa.
Hogy mindkét tábor nyugodjon békében :))))

Üdv

Hummm ....
Komolynak latszo :-) (vegy)(nem)eszi fejtegetesek, csakhogy:
1. Az aluminium feluleten nehany molekulabol allo, atlatszo oxid
reteg alakul ki a levegon es ez a tovabbi kemiai reakcioktol
megvedi (persze pl. nem sosavba kell logatni).
2. A kiskanalat a pezsgos uveg nyakaba logatjak es nem
meritik bele a pezsgobe, tehat nem erintkezik a folyadekkal.
3. Szep kis reakcioegyenletek + fejtegetesek a H3O+ ionrol
es az OH- ionrol stb. De, a viz ionszorzata 10^-14. A tiszta
vizben igy a H3O+ ionok koncentracioja 10^-7 mol/liter es
ennyi a HO- is. Maga az 1 liter viz = 55,55 mol!!!! Tegyuk fel,
hogy pl. egy szensavas asvanyvizben a pH = 4. Ebben az
esetben a H3O + ionok koncentracioja 10^-4 mol/liter (bar azt
hiszem, ez meg kisse tulzas is). Az oldott CO2 szokasosan
5-6 g/l korul van, maskeppen irva 0,11 - 0,14 mol/liter kozott.
Ez bizony 3 nagysagrenddel magasabb koncentracio.
Kisse ;-) nincsenek aranyban a reagalo komponensek az
egyensulyi oldatban. Es az aluminium vagy egyeb kanalnak
semmi koze az egeszhez, mert nem log bele a pezsgobe.
Erdemesebb gyorsan elfelejteni az egesz origos forumos
fejtegetest. Ezert nem is ideztem belole egy sort sem.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

A gyemantpor mar egyszeru langgal meggyujthato, mig
nagyobb darabok elegetesehez 800 C fok feletti, oxigendus
lang kell. Kisse koltseges modja a futesnek -:)
(Forras: Rommp Vegyeszeti Lexikon)
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

>Az Origo forumrol ollozva:
 >a szénsav H2CO3, a víz: H2O. Legalábbis ezt hitették el velünk.
Es igy igaz, en meg ma is igy tudom.

 >Viszont már anno felhívták az alábbi dolgokra kémiaórákon a figyelmet:
 >A víz nem létezik H2O formájában, minden esetben legalább 2H2O
 >formában fordul elQ (természeti szinten és nem laboratóriumi!!!),
A laborban a viz epp olyan, mint a termeszetben.

 > ahol
 >is a 2 H2O ioni állapotban van: azaz egy oxóniumion (H3O+) és egy
 >hidroxidion (OH-).
Van kozte olyan is, am nem ez a jellemzo. Nagyjabol tizmillo molkulabol
egy. Emlekszel a pH fogalmara? A hidrogenion koncentracio negativ
logaritmusa. A semleges allapot, pH 7. Tiz a minusz hetediken a H+
koncentracioja. Es ugyanennyi az OH- koncentracio is.

 >A szénsav szintén nem elemi,
elemi helyett nyilvan molekularisat akart irni a szerzo...

 > hanem ionos formában
 >van az üvegben: H2CO3 feláll: egy hirdrogén-karbonát ion (HCO3-) +
 >egy Hidrogénion (H+) (Esetlegesen fennállhat a 2H+ + CO3(2-) forma is)
Egeszen pontosan a ket forma kozotti egyensuly az ami fennall (epp ugy
mint a viz eseten az ionos es molekularis allapot dinamikous egyensulya:
folyamatosan szetvalnak es egyesulnek. A disszociacios allando nevu
konstans az ami megmondja, hogy mi a ket forma aranya.


 >Akkor nézzük, hogy ki keresi a párját a szénsavban. Egyértelmq, hogy
 >a H3O+-nak elektronhiánya van (mivel kation, azaz pozitív), míg a
 >HCO3--nak meg elektrontöbblete (mivel anion, azaz negatív). Ezért a
 >rekció: H3O+ + HCO3- = 2H2O+ CO2 (vagyis elemi víz és szén-dioxid),
 >itt a CO2 megpróbál elmenekülni,

Es ugyanez a reakcio visszafele is megy, egyensuly van.

 > ugyanis gáz lévén a nyomáskülönbségek miatt a víz felszínére halad,
Nyomaskulonbseg nincsen... A gaz azert jon fel a felszinre, mert a surusege
kisebb, mint a
folyadeke.


 >(Természetesen a vízben oldott ásványi sók katalizálhatják a
 >folyamatokat, de a reakció csak maximálisan telített oldat esetén nem
 >tud megvalósulni.)
A reakcio az oldat telitettsegetol fuggetlenul vegbemegy.
Azonban az ellenkezo iranyu reakcio is, azaz a felszinrol beoldodik a
CO2....  es egyensuly van, amig a rendszer zart!

 >Mi van akkor, ha benne van egy teszem fel alumínium kiskanál (csak az
 >egyszerqség kedvéért nem vizsgálunk ötvözött kanalat) ?
Eddig ugy kepzeltem, hogy a legterbe, a pezso fole logatjak a kanalat.
Az alabbiakbol ugy tunik, hogy belelog a pezsgobe. Ha a pezsgo eleg savas,
akkor az aluminuim beleoldodhat... nem innek abbol a pezsgobol...   :-((((

 >Nagyon jó kis anyag az alumínum, ugyanis a nemesgázi állapothoz
 >(vagyis a stabil szerkezethez) neki 3 elektron feleslege van. Vagyi az
 >ioni formája Al3+ + 3e-.
De az aluminium nem ionos (so), hanem fem allapotaban kepez kiskanalat.

 >Szaladgálnak a szénsav és a víz ionjai az
 >alumínium körül,
Nem, ha nem log bele a pezsgobe, akkor CO2 gaz es H2O gaz az amivel
erintkezik.

 >de mivel az alumínium válogatós ezért nem akar ám
 >mindenkivel közösködni (ez köszönhetQ a standardpotenciáljának,
 >valamint az ionizációs energiájának)
Meg inkabb azert, mert az aluminium targyak feluletet vekony oxidreteg
vedi, az az ami nem reaktiv. Az oxidreteg nelkuli aluminium eleg konnyen
reakcioba lep.

 >Ha a CO2 gáz felérkezik a víz felszínére, és nincs semmi akadály, akkor
 >egyszerqen távozik a környeztbe.
Igen, egyetertunk.

 >Viszont, ha útját állja egy reagens
 >anyag, mint az alumínium, akkor Lassítja a folyamatot, mert a
 >reakcióknak véghez kell menniük:

Miert kene reakcioknak vegbemenni, nyugodtan elmehet mellette. Ha nem
mehet el mellette, akkor viszont a dugo nevu eszkozrol van szo, ami keszulhet
parafabol, vagy muanyagbol is (egyik sem reagal a pezsgovel, megis
hatasosak).

 >Al(3+) + 3e- + CO+ + O- találkozik,
A szendioxid (gaz) disszociaciora CO+  es O- ionokra nekem vadonatuj.  :-)
Es eleg sok kemiat tanultam ahhoz, hogy ne higgyem el. :-[

 > mert a széndioxid gáz sem szeret
 >egyedül lenni. :) Akkor a reakció végtermékei: Al2O3 és CO2, ami a
Szoval aluminium + szendioxid ---> aluminium-oxid + szendioxid  ?
Az honnan jott az oxigen, ami az aluminiumot oxidalta?


 >vízzel lép ismételten reakcióba. Ionizálódik: CO+ +O-, jön a víz, H3O+ +
 >OH-, majd létrejön a szénsav: H2CO3, bomlik: HCO3- + H+, CO3(2-)+
 >2H+... a reakció eltart egy ideig, ugyanis az alumínium oxigénfelvétele
 >az az alumínium oxidálódása, azaz a "rozsdásodása", és az nem sitty-
 >sutty kémiai reakció ebben az esetben alumíniumot tekintve. Vagyis az
 >alumíniumkanál mintegy katalizátor szerepet tölt be, lassítja,
 >pontosabban újraindítja a széndioxid reakcióját a vízzel.

Ha igy lenne, akkor a CO2 lenne az aluminium oxidacio katalizatora (a
katalizator az ami felgyorsitja a reakciot, de a maga a reakcio vegen
valtozatlan formaban megmarad), de szerencsere nincs igy.
Az aluminium (vagy oxidja) nem befolyasolja a CO2 vizben valo oldodasat...

Sajnalom, hogy ilyen negativan kellett hozzaszolnom, de az Origo
forumarol idezett iras bosszanto modon keverte a tudomanyos stilust a
zagyvasaggal, a gimnaziumi kemiat kihagyo vagy mar elfelejtett fejekben
esetleg zavart kelhet.
Amennyiben az iras szatira volt, es ugy kellett volna olvasnom, csak en
vettem komolyan, akkor ezer bocsanat es hamu a fejemre.
Udv: MonoCeros

Normalisan ez a ceg csodbe fog menni. Ez a koltseg mondjuk a beruhazas
1%-a lenne - ha ezen sporolnak, ez egy rossz ceg. Ezek az eszkozok
ezzel a beallitassal, ahogy irtad, az adott feladatra alkalmatlanok.
Megirhatnad, hogy ezek az eszkozok mit mukodtetnek, hogy tudjuk majd,
hogy miert nem mukodik...

MonoCeros :
> egy. Emlekszel a pH fogalmara? A hidrogenion koncentracio negativ
> logaritmusa. A semleges allapot, pH 7. Tiz a minusz hetediken a H+
> koncentracioja. Es ugyanennyi az OH- koncentracio is.
Emlekszem. Koszonom a valaszt.
Ellenben egyszer egy,  a viznek uvegtargyakra gyakorolt hatasarol
szolo cikkben azt olvastam, hogy a viz enyhen lugos kemhatasu leven,
homalyossa teszi az uveget.
Mashol az aluminium korrozioja kapcsan irtak, hogy idovel ugyancsak
elhomalyositja ill. kifeheriti az alu feluleteket, de ez esonek kitett
targyakra vonatkozott.

>> ugyanis gáz lévén a nyomáskülönbségek miatt a víz felszínére halad,
>Nyomaskulonbseg nincsen... A gaz azert jon fel a felszinre, mert a
>surusege kisebb, mint a folyadeke.
Nem, az kivetelesen igaz, hogy hidrosztatikai nyomaskulonbseg viszi a
felszinre a buborekokat.  Szabadon eso palackban nem emelkednenek
felfele.

>>Az alabbiakbol ugy tunik, hogy belelog a pezsgobe. Ha a pezsgo
>>eleg savas, akkor az aluminuim beleoldodhat... nem innek abbol a
>>pezsgobol...   :-((((
Annyira nem lehet veszelyes a dolog. A vendeglatoipart
kiszolgalo "szikvizgyartok"evtizedeken at aluminiumotvozet
tartalyokban szallitottak a "szodat". A szensav oldja a tartalyt, ami
idovel elvekonyodik. Eloirtak a rendszeres nyomasprobat, mert ha az
anyag elvekonyodik, robbanhat. Volt ebbol eredo sulyos baleset 10 eve.
Nagyon oreg szodas-szifonoknal is elofordulhat ez, gondolom.

Egyebkent a kiskanalas modszert pincerek kezdtek el alkalmazni.
Lehet, hogy vendeglatoipari foiskolakon mar tanitjak is ? :)
Huzatos helyen szerintem inkabb rontja a helyzetet,
ugyanis a kanal utani lecsokkent legnyomas szivolag hat a pezsgo
feletti CO2-re. Lasd: szelkakas elve.

Udv: zoli