>Felesegem szerint a kerti-party-n ratukmalt Tupperware keleszto edenyben 3x
gyo
>rsabban kel meg a teszta. Lehetseges ez? Vegzett
>mar valaki eziranyu kutatasokat? :)
>udv, Sanyi


Sanyi, a tesztakeles exponencialis folyamat, es iszonyatosan kenyes a
homersekletre. Ha az emlitett edeny jo hoszigetelo, elofordulhat a
haromszoros sebessegu keles. De mas edenyben ugyanugy felgyorsithato, ha
optimalis hofokra teszik a tesztat. Igen jo, pld. berakni a tesztat a
mikrohullamu sutobe, es szeliden, egesz terfogataban kezmelegre heviteni.
Probald ki, meg fogsz lepodni, de nehogy tulmelegitsd !

Janos

Zoli
>Nos, az anyag _mikroelektronikaja_ tele lehet feszultsegfuggo
>es ki tudja meg miminden-fuggo kapacitasokkal, induktivitasokkal,
>szeszelyes modokon foton-visszacsatolt gerjedo erosito- ill.
>memoriaelemekkel is, melyek kivulrol nezve eredoben kaotikus viselkedest
>produkalnak - azt a latszatot keltve, hogy legtobbszor csak
>frekvenciak lekeverese folyik, es nincs a reszletek mogott
>semmi mas, mint nehany termeszeti torveny es a bosszanto veletlen.

Igy van. De miert bosszanto a veletlen ? Egyszeruen tudomasul kell vennunk,
es egyutt kell vele elni.


>Maradva az eredeti temanal - talan lesz, akinek ujat mondok
>vele: a zener dioda me'gmakroszkopikusabb ( makro^2 :)
>pneumatikai analogja egy edeny folyadekkal, es az edeny aljan
>benyulik egy suritett levegos cso, melyben ha a nyomas tullep
>egy bizonyos erteket, akkor buborekolni kezd, s ezzel stabilizalhato
>a bemeno levego nyomasa.
Ez jopofa modell.
Egyebkent nagyon sok elektronikus eszkoz modelezheto vizzel es csovekkel,
ennek az az egyszeru oka, hogy formailag hasonlo egyenletek vonatkoznak a
felvezeto egyes aramaira es a vizaramra.
Nekem a lagy gumibol keszult vekonyfalu cso a kedvencem. Ha fokozatosan
nyitod ki a csapot, akkor egyre tobb viz megy at rajta. Egy bizonyos
sebesseg eseten azonban a slag beszivodik, egy ponton megno az aramlas
sebessege, ott osszeszukul, ezzel egyutt a kifolyo viz mennyisege is
drasztikusan lecsokken. A beszivodas vegigmegy a csovon, amikor a vegehez
er, akkor kop egyet, utana elolrol kezdodik a folyamat. Egy az egyben a Gunn
dioda mukodest utanozza.

>Engem egy masik dolog jobban izgat : nem ertem - mi az oka annak,
>hogy ugy altalaban a vizben felfele toro legbuborekok miert csavarvonal
>menten mozognak. ( ennek egyebkent nincs jelentosege
>a szivattyu mukodeseben, de lehet, hogy az elektronikaban
>a lyukvezetesnel igen.(( ezt sem tudom, csak most spontan felvetettem ))
Szerintem ott sem. Egyszeruen azert csavarog minden, mert egy picit
aszimmetrikus, igy a kozegellenallas megforgatja. Barmit leejtesz (eleg
magasrol persze) elobb utobb porogni is kezd a zuhanas mellett.
Miert ne porogjon a buborek, mikozben folfele esik. (Mer, ugye, neki negativ
tomege van :-)



Voland
>semmi irany nem szerepel. Ami szerepel, az az F ero MERTEKE, nem pedig az
>iranya. Mit jelenthet hat az, hogy egy F ero merteke "negativ"?A valasz az,
>hogy semmit! Egyszeruen ertelmetlen( a valos fizikai tartalmat ismerve, es
a
>tomeg fogalmaval is tisztaban leve)
Na varj csak, mit csinalsz a toltesek kozotti erovel, ami hasonlo alaku
egyenletbol adodik, es igenis van ertelme az ero elojelenek ?
Janos

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> Nem tudom mennyi koze van a gombvillahoz, de egy 2-3 eve olvasott
> otlet nyoman beraktam egy mecsest a mikrohullamu sutobe. A mecses
> langjabol kekes valamik ugraltak ki fokent felfele, eros zummoges
> kisereteben. Par masodpercnel tovabb nem mertem csinalni, kell a
> mikro meg masra is. Mindenesetre nagyon erdekes (es felelmetes).

Csabai Pista es Czirok Andras kiserletezett ezzel 97-ben, es fel is tettek a
netre egy kepsorozatot: http://angel.elte.hu/~andras/lb.html.
(Szerintem erre emlekeztel.)

Ok egyebkent eredeti szovjet mikrohullamu sutovel csinaltak, egyaltalan
nem garantalt, hogy akarcsak par mp-et is tuleljen egy atlagos keszulek.

Titusz

Folytatom a HMS Beagle internetes magazinban 1997-ben het tudos kozott
zajlott vita osszefoglalasat. A vita teljes anyaga a kovetkezo cimen
talalhato:  
http://www.biomednet.com/hmsbeagle/17/cutedge/overview.htm

Most az 5. vitanap soran elmondottakat ismertetem.

5. NAP: HOGYAN FOGJUK FELISMERNI A FOLDON KIVULI ELETET?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az otodik nap vitajat David Deamer hozzaszolasa nyitotta meg. Amikor
Foldon kivuli eletrol beszelunk, nem feltetlenul egy fenyevekre levo, kek
bolygora kell gondolnunk, hanem gondolhatunk sokkal kozelebbi egitestekre
is, pl. a Marsra. Az elet meretei pedig a molekularis meretektol kezdve a
mikroszkopikus organizmusokon keresztul egeszen a helyi es a globalis
bioszferaig terjedhetnek. Hogy minek alapjan ismerhetjuk fel az elet
nyomait? Kereshetjuk a stabil izotopokat, a molekularis biomarkereket,
vizsgalhatjuk a kiralitast, a fosszilis maradvanyokat, valamint az
egyensulytol tavoli allapotokat, mint amilyen a sajat, oxidalo legkorunk.
De meg ezzel a sokfele eszkozzel sem feltetlenul erhetjuk el a teljes
bizonyossagot. A nemregiben a Foldre hullott marsi meteorittal
kapcsolatban, amelyen egyes tudosok az elet nyomait velik felfedezni, meg
ma sincs egyetertes. 

Chris Chyba szerint valamivel konnyebb a dolgunk akkor, ha a tavoli
bolygorol anyagmintakat hozhatunk a Foldre. Ilyenkor csupan a minta
kivalasztasara kell ugyelni. Ha viszont nem hozhatunk anyagmintat a
Foldre, akkor nagyon nehez dolgunk van. A Viking urszondak elsosorban az
anyagcsere jeleit probaltak eszlelni. Nem rossz gondolat egy mikroszkop
Marsra vitele sem, bar a morfologia onmagaban nem feltetlenul perdonto. Ha
szerencsenk van, mozgas kozben is lathatjuk a mikroorganizmusokat. 

Az ilyesfele otleteket tesztelni lehetne a Vosztok-to segitsegevel. Ez a
to 4 km-re az Antarktisz jege alatt fekszik, es tobb tizmillio ev
valasztja el a felszintol. Vajon van-e okoszisztemaja? Mielott mintat
hozunk belole, tesztelhetunk mas eljarasokat rajta. 

Jack Farmer is ugy velte, hogy az eletet annak alapjan lehet felismerni,
amit csinal, es nem elsosorban a formaja vagy az osszetetele alapjan. Paul
Davies az eletet a komplex kemiai rendszerek emergens (letrejovo) 
tulajdonsagakent irja le: az elo rendszerek alkotoreszei nem elok, de
komplex kolcsonhatasaikbol letrejon az elet. Felismerjuk az eletet, ha
latjuk az elolenyt novekedni, mozogni, kommunikalni, szaporodni,
elpusztulni. A problema az, hogy csak a foldi eletet ismerjuk. Vajon
kepesek lennenk-e masfele eletformakat is felismerni? 

A morfologiai jellemzok onmagukban nem feltetlenul elegendoek az elo
rendszerek felismeresehez, kiveve, ha az adott eloleny mar szamottevo
morfologiai es viselkedesbeli komplexitast ert el. Egy bonyolult,
tobbsejtu elolenynek altalaban olyan formaja van, amelyet csak novekedo,
elo rendszerek tudnak letrehozni (bar itt is lehetnek kivetelek, a
fraktalok pl.  szinten igen komplex formakat alakitanak ki). 

Andy Ellington az evoluciobiologia szemszogebol kozelitette meg a kerdest. 
Ha azt akarjuk tudni, van-e egy masik bolygon elet, a kovetkezo kerdesekre
kell valaszolnunk: (1) Megvannak-e a bolygon az elet keletkezesenek
feltetelei? (2) Van-e olyan komplex, onreprodukalo rendszer, amely ugy
fest, mintha beepitette volna magaba a torteneti valtozasokat? (3) Lehet-e
ilyen komplex, onreprodukalo allapotot mestersegesen letrehozni? (Ha az
adott korulmenyek kozott igen, akkor az alatamasztja az elet keletkezeset
az adott bolygon.) 

Andy Ellington meg egy kerdest folvetett, amely az elet definiciojaval
allt osszefuggesben. Vajon el tudunk-e kepzelni olyan elo rendszert,
amelyre nem jellemzoek a letezo elolenyek tulajdonsagai? Letezhet-e
peldaul olyan elet, amely sok mindenben hasonlit a tobbi elolenyre, csak
eppen nem szaporodik?  Ellington ugy veli, hogy igen. El tud kepzelni egy
olyan lenyt, amely a komplexitasat akkrecio (gyarapodas) utjan noveli, nem
pedig evolucio utjan -- mint az a sci-fi robotfigura, amely az utjaba eso
egyeb robotoktol ujabb es ujabb aramkoroket gyujt be. Egy ilyen leny
kifejleszthet olyan tulajdonsagokat, mint a viselkedes, a homeosztazis, az
anyagcsere, stb. -- csak eppen nem szaporodik. Ha meg a szaporodas sem
okvetlenul az elet kriteriuma, akkor elegge bajban vagyunk az elet
felismeresevel is. 

David Deamer erre a felvetesre reagalva elmondta, hogy az elso eukariota
sejtek valoszinuleg tenyleg ilyen modon "gyarapodtak". Az egyik
mikroorganizmust bekebelezte egy masik, nagyobb mikroorganizmus, s az igy
letrejovo, komplexebb eloleny megkezdte sajat evolucios meneteleset. 

Chris Chyba szinten Ellington imenti felvetesere reagalt. Mint mar
korabban is szo volt rola, Freeman Dyson szerint az anyagcsere eredetet
kulon kellene valasztani a replikacio eredetetol. Egy olyan egyseg, amely
anyagcseret folytatott, de nem replikalodott, olyan lehetett, mint amilyet
Ellington leirt. Csabito lenne az ilyen rendszert elonek nevezni, de az
elet (ma igen nepszeru) "darwini" definiciojanak nem tesz eleget (eszerint
az elet eredete ugyanaz, mint a darwini evolucio eredete). 

Az otnapos vita ismertetesenek ezzel vegere ertem. 

Bar nem erkezett semmilyen visszajelzes, remelem, hogy voltak, akik
olvastak tobb reszben kozolt ismertetesemet, es hasznosnak talaltak azt. 
Azok szamara, akik szeretnek az egesz vitat ujra attekinteni, az ot reszt
egyetlen HTML file-ba egyesitettem, es elerhetove tettem a kovetkezo cimen
(sajnos a szoveg egyelore ekezetek nelkuli!): 

http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html

Szilagyi Andras

Kedves Isvara!

>Meg a vezeto evolucionista tudosok koreben
>is megoszlanak a velemenyek azzal kapcsolatban, hogy vajon emberelodnek

>nevezheto-e az Australopithecus. Louis Leakey, a szazad egyik
leghiresebb
>regesze, elvetette azt a gondolatot, hogy az Australopithecus kozvetlen

>emberi os lenne. A hires fizikai antropologus, Charles Oxnard szinten
>vonakodott attol, hogy az Australopithecust emberelodnek fogadja el. Az

>Austraopithecust meglehetosen majomszerunek irta le, es klasszikussa
valt,
>Uniqueness and Diversity in Human Evolution (Egyedi jellegek es
>valtozatossag az emberi evolucioban, 1975, 394. old.) cimu konyveben
>kijelenti: "Nagyon valoszinutlen, hogy az Australopithecus-felek
barmelyikeI
>kozvetlen filogenetikus kapcsolatban allna a Homo torzzsel." Mas szoval

>semmilyen Australopithecus faj nem tekintheto emberi osnek.

Maradjunk annyiban, hogy megoszlanak a velemenyek. Lehet, hogy az
Australopithecus afarensis volt az a faj, ahonnan a Homo nemzetseg
leagazott, de lehet, hogy egy meg korabbi, eddig feltaratlan fajbol.

>Kanapoinal, Kenyaban, tobb mint negymillio eves retegben anatomiailag
modern
>emberi felkarcsontot talaltak. Harom-negymillio eves, majdnem
hianytalan,
>fejlett emberi csontvazakra bukkantak az olaszorszagi Castenedolonal es

>Savonanal.

Ez erdekes. Cremo konyve nekem nem eleg referencia. Tudsz mas
referenciakat is felmutatni ezekkel a leletekkel kapcsolatban? Igy
sajnos nem hiszem el. (Es azt sem, hogy csak ugy eltitkolnanak ilyen
leleteket.)


>Mindezen okok miatt korultekintoen kell kezelnunk a "hianyzo
lancszemrol"
>szolo legfrissebb bejelentest. Biztosak semmikeppen sem lehetunk benne.
*Egy
>dolog viszont biztos: nehany even belul ismet hallani fogunk a "hianyzo

>lancszemrol", egy ujabb feltetelezett emberosrol.* A tudosoknak igy
talan
>tobb remenyuk lehet a cimoldalra kerulni, mint ha csupan egy ujabb osi
majom
>felfedezeserol szamolnanak be, amelynek egyaltalan semmi koze sincs az
>emberi ostortenethez.

Minden emberfele vagy majomlelet szenzacios, mivel ritkan lehet talalni.
A Rudapithecus leletek is szenzaciosak (nem csak nekunk, magyaroknak),
noha mara kiderult, hogy nem tartoztak az ember fejlodesi vonalaba,
hanem kihalt europai emberszabasu majomfaj volt.

Egyebkent toredekes csontok alapjan nehez rekonstrualni a teljes egyedet
a mozaikevolucio miatt. Eszerint a csontok, szervek nem egyforma
sebesseggel fejlodnek. Az Australopithecus fajoknal pl. a koponya, a
kezcsontok majomszeruek, mig a medence mar a ket labon jarashoz
alkalmazkodott. Mindenesetre felettebb furcsa es elgondolkodtato
jelenseg, ha kreacionista szemmel nezzuk a vilagot. (Mi indokolta, hogy
letezzenek valaha ilyen fajok? Ma miert nem elnek ilyenek?)

Udv,
Nagy Andras