Sziasztok !

VL:
>Ha osszenyomhatatlan, akkor ki kene neki tagulnia. 
>Akkor viszont a felmelegiteshez szukseges energia egy kis
>resze a belso energiajat noveli, mas resze - es ez a sulytol 
>fugg - pedig munkavegzesre forditodik. Ha a suly nagyon nagy, 
>ez a resz akar 99.999999% is lehet. 
>A kerdes az, hogy igy van-e a dolog?

A viz viszonylagos osszenyomhatatlansaga nem hasznalhato ki 
teljesen ha a munkahenger rugalmas anyagbol van, de 
nem ez a fontos.
Ha a folyadek hokapacitasa a tehertol megnovekszik,
akkor nincs gond az energiamerleggel.
Igy kell annak lennie. Egy fekvo rud, vagy folyadekoszlop
ill. annak allo valtozatanak megadott hosszra *hotagitasanal* is
biztosan tobb energiat kell befektetni az utobbinal, mert 
a tomegkozeppont jelentosebb megemelkedese nyilvan tobbletenergiat 
igenyel.

Udv: zoli

Sziasztok !

Ugy tudom a kozmologiaban fordulatott hozott a feketelyukak
realitassa valasa. Pl. bizonyos ujabb elgondolasok a galaxismagokban 
felfedezett feketelyukak letere epulnek.
Hajdanan a kvazarokat meg utkozo galaxisoknak tippeltek,
de manapsag mar realisabbnak tunik feketelyukakat felelosse
tenni gigantikus energiaju sugarzasokert.
A galaxis kozponti feketelyukaba hullo gazok, csillagok anyaga 
menetkozben reszecskeire szakad, es a fellepo, kifele is iranyulo 
rendkivul intenziv sugarzas akar az egesz galaxisban is okozhat 
nagy kavarodast. Elfujhat/rombolhat/atalakithat sokmindent kozelben, 
tavolban. Fotoztak mar olyan galaxist is, melynek centrumabol 
koncentralt sugarnyalab tort elo (valaha), ami - ki tudja hol 
allt meg, milyen anyagot lovellt, es kit-mit talalt el, vagy talal 
el valahol.

Udv: zoli

 irta:

> Nos, valo igaz, hogy u.n. exobolygokat (Naprendszeren kivuli 
> bolygokat) mar fedeztek fel, eddig kb. 40-50 -et ismernek.  
> Ezek mind csillag korul keringenek. Erdekesseguk az, hogy joval
> nagyobbak a Jupiternel (tomegben es atmeroben is) es megis 
> van amelyik a Foldnel is kozelebb kering a csillaga korul.
> 
> Ebbol arra kovetkeztetnek, hogy a csillag meg nagyon fiatal, 
> es mivel nincs meg eros "napszel", nem fujta le a gazbolygo 
> burkat.

En egy uj elmeletrol olvastam, amit eppen ennek magyarazatara dolgoztak ki.
Eszerint a bolygok a naphoz joval kozelebb alakulnak ki, es csak kesobb
(nehany szaz millio ev alatt) tavolodnak el tole fokozatosan (mar amelyik
megmarad; mert nemelyik osszeutkozik egy masikkal es megsemmisul, nemelyik
excentrikus palyara kerul es tavozik...).
Peter

 irta:

> Es meg valami: nem hinnem, hogy jo dolog az arapalyjal
> magyarazni a lassulast. Akkor a Fold hogy lassitotta le a 
> Holdat? Hat a Charont a Pluto? :-)

Az arapalyjelenseg az egesz bolygora hat, nem csak a vizekre. Kulonosen ha
annak (kvazi)folyekony magja van, nem latom okat, miert ne mukodhetne a
fenti esetekben is. De en laikus vagyok, egy szakember biztos jobban el
tudja magyarazni (vagy kiigazitani)...

> > [...] legalabbis az arnyekat mar lattak nehany
> > ilyen bolygonak. Ugyanis az egyik modszer a kimutatasukra 
> > annak a periodikus fenyessegcsokkenesnek a kimutatasa, amit 
> > a nap korongja elott elhalado bolygo arnyeka okoz. Ehhez 
> > persze az kell, hogy a Fold nagyjabol a bolygo
> > keringesi sikjaba essen, de azert ez nem olyan valoszinutlen.
> 
> [...] hogy egy exobolygot lathassunk innen elhaladni a napja 
> elott, nos az esely szerintem meglehetosen kicsi. Csak max. 5-6 
> fokos elteresu palyasik eseteben figyelheto meg ez a jelenseg. 
> Tehat kis valoszinusegszamitast vegezve csak
> legfennebb minden 30-35-ik bolygot lehetne ezzel a modszerrel 
> felfedezni.

Erre mondtam azt, hogy "nem olyan valoszinutlen" :-)
Szorozd be ezt a valoszinuseget csak a viszonylag kozeli nehany szaz (vagy
ezer) csillaggal, es maris eleg szep nagy szamot kapsz.

> Es meg nem beszeltem a bolygo tavolsagarol a naptol, a mereterol 
> stb. Tehat nagyjabol orulhetunk, ha van bar 3 ilyen "meglatott" 
> bolygo az eddig felfedezettek kozt.

Annyi emlekeim szerint mar biztosan van, de lehet hogy azota meg tobb is.

> Masik gyanus dolog az, hogy (szinten NASA-ek szerint) 
> csillagasz korokben teljesen ismeretlen dolog az, hogy a 
> felfedezett bolygok gazoriasok vagy csak nagymeretu
> szilard bolygok (allitolag ez is lehetseges). Ha lattak volna 
> oket, akkor talan valami tobb fogalmuk kene legyen a meretukrol, 
> nem? Ezt csak en gondolom. De sehol sincs emlitve az, hogy bar 
> egyetlen bolygorol is tudnak, hogy gazorias vagy nem.

Kiveve legalabbis ezeknel az eseteknel, ahol konkretan emlekszem hogy voltak
becslesek a bolygok atlagos surusegere, amibol kiderult, hogy gazoriasok
kell legyenek.
Most nem tudom elokeresni hogy hol talaltam, de vagy a Science-ben, vagy a
Scientific Americanban volt errol cikk valamikor tavaly.

 irta:

> >Az evolucio tul hosszu idoskalan mukodik ahhoz, hogy
> >nehany tizezer eve megtortent valtozasok ertekelheto modon 
> >befolyasoljak
> 
> Ezzel nem erek egyet! Most hallottam, hogy a jegesmedvek a 
> barnamedvekbol alakultak at 100-200 ezer ev alatt! A kulonbseg 
> mind az eletmodban, mind a kulso es belso tulajdonsagok 
> szempontjabol jelentos! (raadasul viszonylag
> hosszu eletu allatrol van szo, azaz ez az idoszak csak nehany 
> ezer generacio lehetett.)

Jo, elismerem, egy kicsit tul altalanosra sikeredett a fenti megjegyzesem.
Az evolucio kepes (relative) gyors valtozasok eloidezesere, ha a kornyezet
(relative) gyorsan valtozik, azaz nagy a szelekcios nyomas. A jegesmedvek
oseinel pontosan ez volt a helyzet. De azert 100-200 ezer ev az nem par
tizezer.

> Ha van ra lehetoseg es igeny akkor az evolucio meghokkentoen gyors
> valtozasokat tud letrehozni. Az emberi tarsadalom eseten 
> peldaul kifejezett szelekcios elony lehetett a nagyobb tapasztalatok 
> fenmaradasa es ezzel az eletkor megnyulasa a csoport szamara.

Szerintem a ketfajta szelekcios nyomas azert messze nem volt azonos.

> Napjainkban is tapasztalhato nehany viszonylag gyors valtozas 
> (testmagassag novekedese peldaul tobb szaz eves trend, es nem 
> hinnem hogy csak es kizarolag taplalkozasi es eletmod magyarazata lenne.

Egyreszt meglepne, ha ez tenyleg tobb szaz eves trend volna (lattal ezt
bizonyito adatokat?), masreszt szerintem egyertelmuen a jobb taplalkozasra
es az eletszinvonal novekedesere vezetheto vissza.
Marcsak azert is, mert az utobbi par szaz evben az emberiseg mar elerte azt
a populaciomeretet es eletkorulmenyeket, amelyek kozepette a termeszetes
szelekcio gyakorlatilag nem mukodik.

> Az emberek altal alkalmazott 'fajta'-nemesitesi eljarasok
> (buza, kutya, marha) szinten ilyenek.).

Es ebben hol a _termeszetes_ szelekcio?

> A tobbivel nagyjabol egyet ertek: En sem ertem miert tekintik 
> a napjainkig fenmaradt primitiv tarsadalmakat a 'nem primitivek' 
> oseinek? Ez kb annyi lenne mintha a majmokat tekintenenk az 
> oseinknek, pedig a kozos os sokkal primitivebb kellett hogy legyen :-)

A legkozelebbi rokonunk a csimpanz (genjeink tobb mint 99%-a megegyezik),
aztan jon a gorilla es az orangutan, a tobbi majom meg utanuk. A jelenleg
elfogadott velemeny szerint a csimpanzokkal unokatestverek vagyunk, azaz
kozos osbol alakultunk ki veluk, nehany millio eve. Az a kozos os pedig,
akar hiszed, akar nem, egy emberszabasu majom volt :-)
Peter

Udv mindenkinek!

>Felado : Sebestyen Balazs
>2. Azt mondjak, hogy az U gyorsulva tagul. Ezt nem tudom osszehozni
azzal,
>hogy elotte meg lassu egyenletes tagulasrol es kenyes egyensulyrol
>beszeltek.

A tagulo univerzumrol sok elmelet szuletett. Sokaig tartotta magat az a
nezet, hogy az univerzum tulajdonkeppen pulzal, azaz tagulasi
periodusokat szukulesi periodusok kovetnek, majd Nagy Bumm, es kezdodik
az egesz elorol. Szerintem az altalad korabban hallott egyenletes
tagulasra es egyensulyra vonatkozo nezetek ennek az elmeletnek lehettek
folyomanyai. A legujabb kutatasok azonban ramutattak, hogy az univerzum
egyre gyorsulo utemben tagul, aminek reszben az is oka, hogy az
univerzum osszanyaga nem kepes akkor gravitaciot kifejteni, ami ezt
lassitani es visszaforditani tudna. Sot: a "lathato" anyag mennyisege
kevesebb annal is, ami akar csak a jelenlegi tagulasi utemet magyarazna,
azaz ha csak annyi anyag lenne az univerzumban, amit "latunk", akkor a
tagulas meg gyorsabb utemben folyna. Ez vezetett a sotet anyag
elmeletenek kialakulasahoz, amelynek lenyege, hogy az univerzum
ossztomegenek 2/3-a nem a hagyomanyos "lathato" anyag, hanem ez a
bizonyos rejtelyes sotet anyag. Mar egy ideje probalkoznak ezeknek a
rejtelyes reszecskeknek a "befogasaval", de az utobbi idoben nekem nem
volt idom ennek utana nezni. (Ugy hallottam olyan szubatomi
reszecskekkent kepzelik el ezeket, amelyek olyan paranyiak, hogy
akadalytalanul haladnak at minden "anyagon" (siman atcsusszanak az elemi
reszecskek kozotti "hezagokon"). Esetleg ha valakinek vannak informacioi
az erre iranyulo kutatasrol, akkor ossza meg velunk! 

Sziasztok, Imre

Kedves Janos!

>>A matrixinverzio vegtelenre valo kiterjeszteset Math megkerdojelezte,
>>de ugy velem, ez csak az altalanos esetre igaz. Az alkalmazott
>>specialis esetben nincs semmi gond ezzel. Amennyiben az invertalas
>>algoritmizalhato, akkor a kiterjesztes korrekt.
>Szerintem nem. Ugyanis nem tudsz vegtelen szamu lepest elvegezni,
>hiaba van ra algoritmusod.

Kicsit jobban reszletezem az allitasomat, mert talan tulsagosan feluletes.
Egy matrix elemei megszamlalhatoak akkor is, ha a matrix kiterjedese
vegtelen, mivel a matrix elemei linearis lancba rendezhetoek peldaul a
Cantor-fele atlos modszerrel. Ha az egyes martix elemek olyan kifejezeseket
tartalmaznak, amelyekben csak veges szamu hivatkozas van mas objektumokra,
akkor a kifejezesekbol allo matrix is megszamlalhato, vagyis a matrix
meghatarozott. A vegtelenre valo kiterjeszthetoseg pontosan ezt jelenti. A
fent emlitett algoritmusnak olyannak kell lennie, hogy az algoritmussal
megszamlalhato lepesben tetszoleges matrixelemet meg tudjunk hatarozni.
Nincs jelentosege, hogy nem tudsz vegtelen szamu lepest elvegezni, hiszen a
termeszetes szamokat sem tudod vegig szamlalni, megis megszamlalhatoak. A
lenyeg, hogy a linearis algoritmus-lanccal barmely veges indexu matrixelem
elerheto legyen. Ezt jelenti elso kozelitesben a megszamlalhatosag, es a
vegtelenre valo kiterjesztes.

Ha azonban a matrixelemek olyan kifejezesekbol allnak, amelyek maguk is
vegtelen szamu hivatkozast tartalmaznak, akkor altalanos esetben a martix
meghatarozhatatlan, hiszen egyetlen kifejezesbeli sorban elakad a
megszamlalhatosagi hozzarendeles, es soha nem jutunk el a kovetkezo
matrixelem meghatarozasahoz. Ezert altalanos vegtelenre kiterjesztett
esetben nem mukodik a matrixinverzio. De a specialis esetekben
kikuszobolhetjuk ezt a nehezseget, peldaul a fent emlitett veges szamu
hivatkozassal rendelkezo kifejezesek eseteben. Tovabbi specialis eset, ha
az egyes kifejezesek ugyan tartalmaznak vegtelen szamu hivatkozast, de azok
mindegyike konvergens sorkent ertelmezheto. Ez esetben ugyanis a vegtelen
sorok helyett azok hatarertekeivel, vagyis a sorok osszegeivel
szamolhatunk, es maris megszabadultunk a vegtelen tullepesenek
problemajatol.

Udv: Takacs Feri

Elnezest ha mar volt, de en meg nem lattam...
A napokban lattam a MEDIA MARKET uzletben egy nagyon jopofa lampat:
egy belso" go:mbbo"l egy kulsore mozgo, de hangtalan fenycsova haladt
ki'gyo'zva.
Az ujjammal erintve, azon a helyen vastagabb kisu:le's jott letre.
Hogyan m"ko:dik?
--
*Szakacs Jeno*Nagyvarad*RO*UIN 8270662*mobil:+4094934806
   " If you have something, then you are something "