wrote:
>Egyebkent nagyon sok elektronikus eszkoz modelezheto vizzel es csovekkel,
>ennek az az egyszeru oka, hogy formailag hasonlo egyenletek vonatkoznak a
>felvezeto egyes aramaira es a vizaramra.
>Nekem a lagy gumibol keszult vekonyfalu cso a kedvencem. Ha fokozatosan
>nyitod ki a csapot, akkor egyre tobb viz megy at rajta. Egy bizonyos
>sebesseg eseten azonban a slag beszivodik, egy ponton megno az aramlas
>sebessege, ott osszeszukul, ezzel egyutt a kifolyo viz mennyisege is
>drasztikusan lecsokken. A beszivodas vegigmegy a csovon, amikor a vegehez
>er, akkor kop egyet, utana elolrol kezdodik a folyamat. Egy az egyben a Gunn
>dioda mukodest utanozza.

Mar itt tartunk, hogy a kerti slag utanozza a diodat, es nem a dioda
a slagot?

a.

Sziasztok!

Lehet, sot valoszinu, hogy nem a Tudomanyba tartozik, de szeretnek egy kicsit
erdeklodni:
Mostanaban nagyon erdekel a keleti elet es tarsadalomfilozofia, az a mod,
ahogyan megtalaljak a harmoniat onmagukban es a termeszetben (nem ugy mint a
rohano nyugat...). Szeretnek jobban utanajarni a temanak, de nem tudom hol
kezdjem. Az egyik dolog, ami nagyon megfogott, az a tajcsi (ha minden igaz ez a
neve). Amennyit tudok rola, ez egy testi es szellemi "torna", amely megorzi a
test es szellem frisseseget. A nehezsege a mozdulatok lassu de folyamatos
vegrehajtasaban van, ami nagy koncentraciot igenyel. Sajnos tobbet nem nagyon
tudok rola, de tenyleg nagyon erdekelne. Ha valaki tud segiteni, akkor nagyon
szivesen fogadom, s megkoszonom.

Boldog uj napot mindenkinek! (az ujev olyan sablonos nem?)

Istvan

Kedves Jozsef !    

Megkesve valaszolok.  Koszonom a reszletes elemzest.

>a harmadik feladat viszont olyan, ahol kimondottan erdemes impulzussal
>operalni sebesseg helyett.

A nevezett agyaggalambos feladat megoldasarol  
elkepzelesem sem volt, igy igazan meglepett,
hogy tisztan, vilagosan lehet kezelni az impulzusmegmaradas
tetelevel.

A masodik, golyos feladatot nem kello precizitassal
fogalmaztam meg. Nem csak meretukben, hanem tomegukben is
egyforma golyokra gondoltam.
Igy en arra jutottam, hogy a feketedobozban kell lennie valamilyen
specialis segedeszkoznek, ami lehetove teszi valamely golyo
sebessegenek noveleset.
(Pl. valamifele parittya, mely egy golyot kepes
 elropiteni, miutan a tobbi golyo szerencsesen felporgette.)

Emlekeztetoul:
>> Egy feketedobozba belovunk olyan egyforma, homogen anyagu golyokat,
>> melyek sebessegenek abszolut erteke kezdetben egyezo odabent.
>> Megvalosulhat-e, hogy valamely golyo sebessege az eredeti
>> sebessegenek tobbszorosere novekedjen, es mikent ?

Rugalmasna utkozo nagy ill. kis tomegek eseten a kisebb tomegu 
test sebessege novekedhet, de ha tomeguket tekintve is egyforma 
golyokrol van szo, ugy a nagy tomeget olyan golyo-csoportnak 
kellene alkotnia, mely egymashoz kotott golyokbol all ossze. 
Pl. akar osszeragadva, vagy valamilyen kolcsonhatassal egymashoz 
kotve.  ( Vegulis nem volt kotoerot kizaro szigorito feltetel.)

Nekem ugy tunik, ha egy _szorosan_ egyutt vonulo csoport 
tagjai nincsenek kotve egymashoz, akkor egy diszkret golyoval 
utkozeskor egy  golyo levalik a csoportbol, tehat a nagy 
tomegu csoport nem adhat at energiat. ( ??? )

Meg egy olyan valtozat is felotlott, amikor
a dobozban egy hozza rogzitett rugo is van, melyet nagyszamu golyo
egyszerre osszenyom, majd nagyreszuk szetszeledese utan 
valamelyikuket kulon kilone a rugo, joval nagyobb
sebessegre gyorsitva.

Ezzel most hirtelen az a gondom tamadt, hogy emlekeztet
a _Maxwell demonjai_ problemara, amely szerint,
nem lehet langyosvizbol hideget es meleget
eloallitani energiabefektetes nelkul, de 
ennel a rugos megoldasnal mintha megis lehetne.

Udv: zoli

Udv!

 wrote:

> >Engem egy masik dolog jobban izgat : nem ertem - mi az oka annak,
> >hogy ugy altalaban a vizben felfele toro legbuborekok miert csavarvonal
> >menten mozognak.
> Szerintem ott sem. Egyszeruen azert csavarog minden, mert egy picit
> aszimmetrikus, igy a kozegellenallas megforgatja. Barmit leejtesz (eleg
> magasrol persze) elobb utobb porogni is kezd a zuhanas mellett.
> Miert ne porogjon a buborek, mikozben folfele esik. (Mer, ugye, neki negativ
> tomege van :-)

Ha belekotyoghatok.

Ugy tudom hogy bizonyos forgasokert a Fold forgasabol adodo Coriolis ero a
felelos. Pl. ezert forog (legtobbszor) egy iranyba a lefolyokban a viztolcser a
mosdokagyloban, a kadban, stb.

Lehet hogy a bugyborekok mozgasaert is ez a felelos.

Istvan

Szilagyi Andras irta:

> Az otnapos vita ismertetesenek ezzel vegere ertem. 
> 
> Bar nem erkezett semmilyen visszajelzes, remelem, hogy voltak, akik
> olvastak tobb reszben kozolt ismertetesemet, es hasznosnak 
> talaltak azt. 

Legalabb egy (szemelyemben). Szamomra nagyon erdekes es tanulsagos volt;
koszonet erte.
Udv,
Peter

[Text 2905303 from COM]

Tema: Australopithecus 2.

Vegzettsegem szerint kulturalis antropologus vagyok, igy ezert is erdekelnek
az emberi faj (es kultura) letrejotterol szolo kulonfele nezetek. Az
Australopithecussal kapcsolatban az alabbiakrol tudlak tajekoztatni
Benneteket.

Vitatott a tudomanyos kozossegen belul, hogy az Australopithecus-felek
hogyan is neztek ki valojaban, mind morfologiajukat, mind az emberhez fuzodo
evolucios viszonyukat tekintve.

Nehanyan az ember osenek, mig masok egy emberszabasu majomfajnak tekintik.
Johanson es White szerint az Aust. afarensis ket fejlodesi agat
eredmenyezett, ezek kozul az egyik vezetett a H. habilisen es a H.erectuson
keresztul a H.sapienshez. Ez a ma legelterjedtebb nezet, az Origo-n is ez
olvashato (http://www.origo.hu/tudomany/real/990902oseink.html):
"S az is bizonyosnak latszik, hogy *az elso emberfelek*, a mar ket labon
jaro Australopithecus afarensis faj egyedei Afrikaban jelentek meg, mintegy
4 millio evvel ezelőtt."
"A legelso emberfelek... legidosebb kepviseloje, az Australopithecus
afarensis Kelet-Afrikaban lepett szinre, mintegy 5 millió evvel ezelott.
Felteheto, hogy ennel a formanal ketteagazott az emberfelek fejlodese: egyik
agon mas Australopithecus fajok alakultak ki, amelyek evolucios zsakutcat
jelentettek. A masik ag vezetett a modern ember kialakulasa fele."

Louis Leakey es fia, Richard ezzel szemben azt a velemenyt kepviselte, hogy
az Australopithecus egy korai es meglehetosen emberszabasu majomra
emlekezteto elagazas volt az emberi evolucio fo vonalahoz kepest.
Meg az 50-es evek elejen Sir Solly Zuckermann terjedelmes biometriai
tanulmanyt publikalt, amelyben ramutatott, hogy az Australopithecus kozel
sem hasonlitott annyira az emberhez, mint ahogy ezt azok kepzeltek, akik ezt
a format a Homo sapiens csaladfajaba probaltak betuszkolni.

A 60-as evek vegetol a 90-es evek elejeig Charles E. Oxnard sokvaltozos
statisztikai elemzest alkalmazva megerositette Zuckermann allaspontjat:
"nagyon valoszinutlen, hogy az Australopithecus-feleknek barmifele kozvetlen
filogenetikai kapcsolata legyen a Homo fajjal." Oxnard az Australopithecus
agyat, fogait es koponyajat az emberszabasu majmokhoz igen hasonlatosnak
talalta. A vallcsont a faagakon valo fuggeszkedeshez alkalmas. A kez
csontjai hajlitottak voltak, mint az orangutan eseten, a medencecsont a negy
labon valo jarasra es akrobatikus mozgasra utalt. Ugyanez jellemezte a
combcsont es a boka szerkezetet.

Az Australopithecus termeszeterol folytatott tobb evtizedes vitat attekintve
Oxnard 1984-ben igy irt: "Annak idejen az arrol valo torzsalkodas, hogy ezek
a teremtmenyek az emberszabasu majmokhoz, avagy az emberhez allnak kozelebb,
az emberparti velemeny gyozelmet hozta. Ez nem csak azt eredmenyezhette,
hogy az ellentetes velemy vereseget szenvedett, hanem azt is, hogy a
bizonyitekoknak azt a reszet, amelyre az ellentetes velemeny tamaszkodott,
eltemettek. Ha ez igy van, akkor elo is lehet szedni a bizonyitekoknak ezt a
masik reszet. Lehetseges, hogy ezek a bizonyitekok jobban osszeegyeztethetok
az uj nezettel. Lehet, hogy azt a lehetoseget tamasztjak ala, hogy ezek az
Australopithecus-felek sem az afrikai emberszabasu majmokhoz, sem az
emberhez, sem egy kozbulso allomashoz nem hasonlitottak, hanem egy teljesen
kulonbozo fajhoz tartoztak." Louis es Richard Leakey-hez hasonloan Oxnard is
azon a nezeten volt, hogy a Homo vonal sokkal osibb, mint ahogy azt a
standard szarmazaselmelet forgatokonyve megengedne.

Ennek ellenere a tudosok tobbsege meg mindig azt a doktrinat tamogatja,
miszerint az Australopithecus egyenes agi emberelod volt. Ahogy lattuk
azonban, nem ez az egyetlen ervenyes ertelmezesi lehetoseg. Az evolucios
felfogast vallo tudosok kozott is voltak es vannak, akik az
Australopithecust egyaltalan nem tekintik Homo osnek.

Mindemellett leteznek olyan leletek, amelyek ugyanebbol a pliocen idoszakbol
(5-2 millio evvel ezelott) szarmaznak, es kifejezetten Homo-szeruek. Ez is
inkabb arra a kovetkeztetesre vezet, hogy az Australopithecusok nem
tartoztak az emberi osok koze. Ilyen rendhagyo lelet peldaul a Tanzaniaban,
Mary Leakey altal, mejdnem negymillio eves retegben talalt tobb tucat
labnyom, amelyek teljesen mai-emberiek. A feltetelezesek szerint akkoriban
letezo majomember (Australopithecus afarensis) megtalalt labcsontjai sokkal
hosszabbak, mint az emberi labujjak, nem illenek a lenyomatokhoz. Az
egyetlen ismert eloleny, ami ilyen nyomokat hagyhatott, az a hozzank hasonlo
emberi leny.

Ezert tudomanyos alternativakent felvetodik az a lehetoseg is, hogy tobb
majomszeru es emberszeru leny elt egyutt a pleisztocenben, a pliocenben, sot
korabban is, mivel regebbi leletek is leteznek - amelyek azonban a
tudomanyos eloiteletek miatt elutasitasra kerulnek.

Udvozlettel:
Isvara

[Text 2905304 from COM]

Tema: Valasz Hrasko Gabornak
Hrasko Gabor ) irta (TUDOMANY #985):

> Leveleimre (#972, #976) irt leveledet (#983) nem neveznem valasznak, mert
> elsiklott (megint) a kerdeseim elol.

Ne haragudj, hosszu leveledbol arra probaltam valaszolni, amit en
eloremutatonak tartottam a tema szempontjabol. Termeszetesen valaszolok
minden felvetodott kerdesedre, de terjedelmi okokbol - es mivel nehany nem
kifejezetten tudomanyos kerdest is boncolgat (mit gondol a pa'pa, stb.) -
maganlevelben irok.

> Andras es a referalt web site (es az ott utalt hatterinfo)
> egyaltalan nem szolt *missing link*-rol, ahogy azt kritizaltad, hanem egy
> kihalt oldalagrol (ami azonban azert sok szempontbol fontos informaciokat
> nyujthat).

Ahogy lattad, ez egy tavalyi cikkre irott valaszlevel volt, ezert az akkori
ujsagcikk szohasznalatat kovette. Hogy az Australopithecust a Homo-k osenek
tekintik-e, vagy nem, arrol kulon irok.

> Addig nem fogok veled vitatkozni ezen a forumon, amig le nem irod, hogy mi
> a Te hipotezised a fizikai vilagban tapasztaltakrol.

Valosagosnak, letezonek fogadom el a fizikai vilagot es a tapasztalatainkat,
ha erre gondolsz. Ha nem (csak) erre, akkor pontositsuk ezt is
maganlevelben.

Udvozlettel:
Isvara

magyarazatot keresek a kovetkezo dologra, en sem hittem el:

ha a pezsgos uveg szajaba egy kiskanalat beleraksz (nyilvan nyellel
lefele log bele az uvegbe), a pezsgo hosszu ideig megorzi
szensavtartalmat.

nekem is mondtak, kiprobaltam, 24 ora mulva meg joo szensavas volt a
pezsgo, tehat kiontes utan meg pezsgett, es meg 4 nap mulva is olyan
eros volt, mint egy otthon keszitett kozepes szoda. az uveg kb 1/3-ig
volt, ha ez szamit.

aki nekem mondta, azt is hozzatette, hogy ettermekben is alkalmazzak ezt
a modszert.

xp