To:ro:k Pe'ter (Helsinki):

>> Tudosok altal bizonyitott hogy mar ket izben is oriasi

> Ennel minden bizonnyal joval tobbszor is megtortent a dolog, csak a
foldi
> erozio eltunteti a nyomokat. De egy pillantas a Holdra, ahol a
becsapodasi
> kraterek epsegben megorzodtek, szemleletes bizonyitek...

Some scientists have suggested that there is a cycle of mass extinctions,
with a major die off every 26 million years or so. This would imply that
there have been some 23 extinction events since the Cambrian, a figure
which is at the upper limit of most estimates. While we remain unsure of
the total number, there is general agreement over the existence of 6 major
extinction events.

http://www.bbc.co.uk/education/darwin/exfiles/massintro.htm

[Mivel a Tudomany szabalyai szerint magyar forditast is kell adni: bar
vannak olyan elmeletek amelyek szerint akar 23 kipusztulas is tortent az
idok folyaman, ez a szam a becslesek felso hatara es (a bizonytalansagok
ellenere) 6 esemenyre allitjak egybehangzoan a tudosok hogy kipusztulas
volt.]

Azert nem kuldtem be tegnap mert en a kerdest nem ugy ertelmeztem hogy
"melyik volt a masik nagy kipusztulas?" (egyebkent a permian kori, mintegy
250 millio eve, a fenti forras szerint a fajok 96%-a, mas forras szerint
99% pusztult ki), hanem ugy hogy "melyik az a masik kipusztulas amelyiket
ustokos okozott?" Az okokrol viszont csak annyira bizonytalan elmeleteket
talaltam hogy erre a kerdesre nem tudom a valaszt.

Lehet hogy megis errol a permian korirol van szo, mert a kipusztulas
korulmenyei (ritkafemek felgyulese a megfelelo kozetekben) hasonlok. Bar
ezt inkabb azok hasznaljak ki akik vulkani tevekenyseggel magyarazzak
mindket nagy kipusztulast.

Egy masik cim kiidulopontnak (szinten angolul):
http://www.uni-wuerzburg.de/mineralogie/palbot/evolution/extinction.html

Udv, Sandor

> =======================================================
> Felado :  [International]
> Temakor: Rere ustokosok, becsapodasok ( 25 sor )
> Idopont: Mon Dec  3 10:43:33 CET 2001 TUDOMANY #1669
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 .....
> A tomegnovekedesrol csak annyit, hogy minden tomeg allando jelleggel noveli
> terfogatat, nemcsak meteorit (nagyobb) tomegek becsapodasaval.
>   Nekem csak az tunt fel egy Foldunk allatairol szolo TV musorban, ahol tema
> volt hogy a mostani legnagyobb szarazfoldi allatoknal, (orszarvu, elefant)
> biologiailag nem kepesek nagyobb testu allatok kifejlodni.  Ez elegge
> erdekes, hiszen a dinok csontszerkezete ellentetes allitasokat bizonyit, meg
> a madarak birodalmaban is.
???
Emlékeim szerint (jobbára a Buvar zsebkönyvekbol valo), a szarazfoldi
dinok nem voltak jelentosen nagyobbak a ma elo legnagyobb szarazfoldi
allatoknal. Amire gondolhatsz (nagy testu, hosszu nyaku es farku allat),
az vizi kornyezetben elt.

Gogy

> ket azonos tomegu nukleon kozott nincs eros kolcsonhatas

Ezt meg kene mondani a reaktorban a neutronoknak is.

Udv:
Jano

>Sziasztok, Sarkadi Dezso jelentkezem.
Sziasztok, Vaskalap (Janos) jelentkezem

>Az egyenlo tomegek zerus gravitaciojanak tetele tovabbra is fennall.
NEM all fenn.

>A tetel el
>meletileg is bizonyithato, a bizonyitas lenyege a gravitacios energia
megmarada
>sa.
Valamint egy elojel elrontasa, mint a multkorrol emlekszunk.
Dezso,
meg a tobbiek,
gondolkozzatok mar: ha a gravitacio egyenlo tomegek kozott megszunik, akkor
egyenlo toltesek sem hatnak kolcson. Ez pedig nem igaz, hiszen egy kutya
kozonseges elektroszkop lemezei kozott epp egyenlo toltesek eredmenyezik a
taszitast.

>felvetest, minel egyszerubben leirni a semleges atomok tomeget
Mi az a semleges atom? Es ha nem semleges, akkor miert nem jo a keplet?

>@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
>Egyes barataink talan emlekeznek meg, hogy a Dezso temaja
>reggebben mar  felmerult, es akkor felborzolta a tekintelyeket.
>@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@


Remelem, a tekintelyek felborzolasa helyett kedelyek felborzolasarol van
szo. Ez utobbit elfogadom, a tekintelyt pedig a szigoruan tudomanyos erveles
alapjan tisztelek, es kizarolag sajat szigoru ervelesem alapjan kovetelek.

Janos

Kedves Gyozo !

>Nos a koleszterinrol es a trigliceridrol kerdeznem a nagyerdemut ,
>ki mit tud roluk .
>Pl . a csirke bore tele van koleszterinnel , de ha nem eszem meg csak
>belefozom a levesbe , akkor a koleszterin hol lesz ?

Itt figyelemremelto hirek vannak:
http://www.pro-patiente.hu/pp/nyt/

koleszterinrol is szo esik keves szo itt:
http://cellcycle.mkt.bme.hu/oktatas/sejtbiologia/szoveg/membran.pdf

A #1621-ben beszamoltam a tojasrehabilitaciorol, melyrol 
Gazda Istvan tudomanytortenesz es mas szakertok nyilatkoztak
a Kossuthon iden oktoberben, egy hetvegi musorban.
Amugy az Elelmezesugyi es Taplalkozastudomanyi Intezet(ek) 
es tanszekek kell legyenek a leghitelesebb forras.

Udv: zoli

Sziasztok !

Most ott tartok, hogy a sejtmembranok kommunikacios rezgeseirol szolo 
feltetelezeseim kiserleti igazolhatosagara is van otletem.  
Ma mar, amiota szamitogepeink es mikron alatti pontos beallasu 
szabalyozhato mechanikaink vannak tomegevel - mint a DVD-ke, es 
lezerek, kamerak is, stb. arban elerhetoek meg kozemberek szamara is 
- szamtalan vizsgalatot lehetne vegezni akar szolid laborkorulmenyek 
kozott.
A legerzekenyebb mikrofonok - bizonyos erre specializalodott
elo sejtek lehetnek, vagy lezer-interferenciaval mukodo technikai 
eszkozok - legalabbis ezt gondolom.

Kulon erdekes volna mesterseges etelszinezekek, es tartositoszerek
oldataiban vizsgalni sejtek, szovetek zajongasat kimerni az adott 
anyagok megjelenesekor.
Kedvcsinalonak felvetem: Amobak amiatt is valtoztatjak 
alakjukat, mert ha kell behomoritanak, es parabolasugarzokent
rezgetve membranjukat egymas hasaba lyukat beszelve ilyeneket uzengetnek: 
He bajtarsak erre gyertek ! Joval 1kcal/g folotti errefele a tenger, 
itt a hatalmas 8 tojasos csipetkezatonyok kornyeken, 
de csak ovatosan, mert kegyetlen sos a lotty, es E320 es E150 is van 
benne, nehogy valaki mindet lenyelje!

Ha a kiserletek megis tul sokba jonnenek, meg kene oldani - ahogy
mas teruleteken egeszen mas lobbyk mar elertek celjukat - kozhasznu 
alapkutatasokat is lehessen SZJA-bol felajanlott szazalekkokkal 
finanszirozni, fokepp, ha azok Nobel-dijra eselyes ugyek, csakhat
ezt vehemensen kene forszirozniuk politikahoz is ertoknek.
Ha a kvantumelektrodinamikai membrankommunikacio ugye reg leragott 
csont, vagy elvileg hibas az egesz elkepzelesem, akkor szoljon 
valaki meg idoben, nehogy tovabb ragozzam, es aztan ramkenjek,
hogy gonosz la'pi-ember modjara tevutakra vittem a HIX tudomany 
hiszekenyebb olvasoit.

Tegnap talaltam jo anyagot:
http://cellcycle.mkt.bme.hu/oktatas/sejtbiologia/sejtbiol.htm

Engem mint egykori elektronikai szakbarbart kulonleges nyomtatott 
aramkorokre emlekeztet nehany membranos abra, melyeken mintha  
atvezeto lyukgalvanok lennenek, kulonfele nanotechnologiai 
furcsasagokkal teletuzdelten.

No es ne feledkezzunk meg arrol, hogy ezek szamtalan kulonfele
valtozatban leteznek, es gyartasi technologiaik is dokumentaltan
ott vannak elerheto kozelben, megfejtesre varva. 
Kisse elszakadtunk a termeszettol, ami abbol is latszik, hogy
velunk ellentetben a termeszet nem utal terjedelmes dokumentaciokat 
irni eszvesztoen bonyolult dolgokrol. Meg olyasvalakikrol is, akik
meg mar olvasni se nagyon akarnak.

Udv: zoli

Udvozletem!

Zoli irta a budapest.ksh.hu-rol legutobb:

  > Sziasztok !
  >
  > Egyszer jo reg itt kerdeztem, milyen elven mukodnek manapsag
  > a legerzekenyebb mikrofonok, de nem kaptam valaszt.

Talan erdemes ezt a kerdest a HANG-on feltenni, ott biztos azonnal
kapsz ra valaszt. Az en tippem a kondenzator (es nem electret folias)
mikrofon.
Meg erzekenyebb lehet az "interferometeres mikrofon"
(igy is lehet csufolni a nem tul stabil interferometert :)

                                detektor
                                   |
                                   |
                       membran     |
		             |-------/-------------------lezer
 				        |nyalaboszto
                                   |
 				      ===
				        |
                                   |
				      ---- tukor

Ez egy Michelson-fele interferometer akar lenni, amelynek (az abran
fuggoleges) egyik karja (tukortol a /-ig) nagyon stabil hosszusagu,
masik (vizszintes) karjanak vegen pedig a tukorkent viselkedo membran
van. Ha az utkulonbseg a ket karhossz kozott kisebb, mint a lezer
koherenciahossza, akkor a / feligatereszto tukor (amit a rajzon
nyalabosztonak nevezek) moge tett detektoron interferenciacsikok fognak
szaladgalni a membran mozgasanak megfeleleloen.
(Igaz, hogy a tukorrol visszavert feny valoszinuleg erosebb, mint a 
membranrol jovo, ezert ezt megfeleloen (===) gyengiteni kell, hogy a 
nyalaboszto utan az intenzitas azonos legyen a masik karbol jovovel. 
Igy a maximumok es minimumok fenyintenzitasa kozott a leheto legnagyobb
lesz a kulonbseg)
Ha eleg gyorsan tudjuk szamolni a detekorra juto intenzitas maximumok
(vagy minimumok) szamat, akkor ebbol a membran elmozdulasat lehet
megmondani felhullamhossz pontossaggal.
Ha ismert a membran adott elmozdulasahoz (meggrobulesehez) szukseges
ero, akkor (ismerve a feluletet) a ra hato pillanatnyi hangnyomast is 
szamolhatjuk.
Itt van tehat egy nagyon erzekeny "feldigitalis" mikrofon.
Az erzekenysege gyakorlatilag a membrantol es a fix fuggoleges kar
stabilitasatol fugg.

Amugy erdekes volt az eszmefuttatasod a sejtmembran rezgeserol, azert
nem artana utana szamolni, hogy a sejtmembrannal adott rugalmassagi
allando, meret es membrantomeg eseten milyen frekvenciatartomanyba esne
ez a sajatrezges.
A rezges energiaja aranyos a frekvenciaval, ha nagyon magas frekvencia
jon ki, akkor az az elmelet osszeomlasat jelentheti, hisz tul sokat
fogyasztana az effele kommunikacio (megerne-e az egyes sejteknek, hogy
ekkora energia befektetessel tudjanak tavolabbi sejttel beszelgetni?).
Utobb belegondolva, talan nem is igazan ismert, mennyi a rugalamassagi
allando a sejtmembranra. Mertek mar ezt egyaltalan?

							Valkai Sandor

 irta:

>   Joval a didok elott, azt hiszem szazhusz millio evre becsulik a 
> szakemberek azt a becsapodast, katasztrofat, mely az akkori elolenyek 
> becslesek szerint kilencven szazalekat pusztitotta el.

Nekem ugy remlik, ketszazhusz millio eve tortenhetett a dolog (ha jol
emlekszem... :-)

> Azt hiszem meg magyarorszag egyes (mely, mocsaras) teruletein is 
> azonositottak abbol a kulonleges alaku szenmolekulabol, mely a 
> becsapodas utanni porfelhokbol rakodtak le.

Tudomasom szerint nem szenmolekulak, hanem egyes nehezfemek, pl. iridium
rendellenesen magas koncentraciojabol kovetkeztettek kisbolygobecsapodasra.

> A jelek szerint ezek a szenatom formak csak oriasi nyomason 
> keletkezhettek, igy a meteorit valamilyen oszesurusodott oriascsillag 
> robbanas kovetkezteben johetett letre.

Abbol kozvetlenul nem jon letre semmilyen meteorit, csak anyag altalaban.
Abbol az anyagbol meg szinte biztosan jutott az egesz Naprendszerbe.

>   Nekem csak az tunt fel egy Foldunk allatairol szolo TV 
> musorban, ahol tema volt hogy a mostani legnagyobb szarazfoldi 
> allatoknal, (orszarvu, elefant) biologiailag nem kepesek nagyobb 
> testu allatok kifejlodni.  Ez elegge erdekes, hiszen a dinok 
> csontszerkezete ellentetes allitasokat bizonyit, meg 
> a madarak birodalmaban is. Mi mas lenne okolhato, mint a 
> foldunk gravitacios gyorsulasanak valtozasa?

Peldaul a teves musorszerkesztok es -vezetok alulkepzettsege tudomanyos
kerdesekben ;-)
Peter