1. |
dimenzio + hajtomu + nap/energia + analog (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: analog szamitogepek (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Re2832 (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Re: analog szamitogepek (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
5. |
re: az a franya napenergia (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
6. |
musorszoras szeru net / hibrid auto lendkerekkel (mind) |
95 sor |
(cikkei) |
7. |
decimaltime (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | dimenzio + hajtomu + nap/energia + analog (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haho, az uj szabalyok miatt egy csomagban, kicsit krumpliszirom-stilusban.
A terdimenziok szamara vonatkozoan ugy emlexem Barrow vagy Davies valamelyik
konyveben olvastam, hogy a (makroszkopikus) dimenzioknak paratlannak kell
lenniuk, mert harmonikus hullamok paros dimenzioju terben nem johetnek letre
(jelentsen ez barmit is -- sajnos hirtelen nem talalom az eredeti fogalmazast,
es az sem volt tul egzakt, az amerikai ismeretterjeszto irodalomban eloiras
lehet a pongyolasagba hajlo fogalmazas). Es persze nyilvan legalabb harom.
A nagy gazturbina fogyasztasa (orankent es kW-onkent 0.12 kg kerozin) hallasra
kevesnek tunik. A kerozin egeshoje ~45 MJ/kg, vagyis 12.5 kWh/kg, az egeshot
100%-ban mechanikai energiava alakito hajtomu orankent es kW-onkent 0.08 kg-ot
fogyasztana. A 0.12 kg eseten ez 60-70% hatasfokot jelent, ennyit nem neztem
ki egy gazturbinabol... Egeshorol: http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf
A vilagurben keringo napelemekre nem elhanyagolhato merteku fenynyomas hat. A
hatas nagyon kicsinek tunik, de egy evekig mukodo napelemnel a mm/s2 alatti,
fenynyomasbol szarmazo gyorsulasokat bele kell szamitani a palya torzulasaba.
A tavkozlesi muholdak elettartamat azonban nem is a fenynyomas korlatozza,
hanem az, hogy a palyara allitast kovetoen mennyi uzemanyaguk marad a szinte
folyamatos (pici) palyakorrekciokra. A geostacionarius palya ugyanis csak
elnagyolt kozelites a valos helyzetre: a Nap es a Hold okoz akkora imbolygast
a muholdak poziciojaban, sot: orientaciojaban, hogy a folyamatos korrekciok
nelkul rovid ido alatt elveszitenenk oket. A vilagurbe telepitett napelemek
plane ha ezer megawattos mikrohullammal celozzak meg a fold felszinen levo
apro celpontokat (apropo, hogyan alakitjuk at a mikrohullamokat fogyaszthato
energiava?) szinten nem mukodhetnenek ilyen korrekciok nelkul. Ha pedig egy
orszag renitens modon viselkedik, egy megfelelo utasitas a palyakorrekcios
rendszernek es (akarcsak fenyegeteskent, peldaul egy mezogazdasagi terulet
felperzselesevel) maris moresre tanult.
VAti becslese az uran elfogyasarol (par szaz ev) rendkivul optimista volt,
az uranium nehany evtizedre elegendo, beleszamitva a reprocesszalast (U-238
-> Pu-239). Nem veletlen, hogy tobbe-kevesbe intenziv kutatasok folynak az
urannal joval nagyobb keszletben rendelkezesre allo torium energetikai
hasznositasara, pl. Indiaban: http://www.atomeromu.hu/hirek/hir0813.htm
(roviden: torium 232-bol hasadokepes uran-233-at akarnak tenyeszteni).
Az analog szamitogepek gyakorlati alkalmazasanak peldaja a Tu-154 repulogep
fedelzeti robotpilotaja, sot: a MALEV -- 15 eve meg biztosan alkalmazasban
volt -- Tu-154 szimulatora. Az mar igen komplex rendszer volt, a repulogep
viselkedeset modellezo differencialegyenlet-rendszereket csupa-csupa analog
integratorral megoldva. Kb egy tornatermet megtoltott ez a szamitogep, es meg
a tornaterem oldalanal fuggolegesen felepitett repuloter-terepasztal folott,
oriasi szervomotorok segitsegevel mozgo TV-kamerat is vezerelte. A szomszed
helyisegben egy repulogep levagott orraban ott izzadt a ket vizsgazo pilota,
elottuk egy jokora vaszonra kivetitve a terepasztal folotti kamera kepe, a
pilotafulke mogotti iranyito konzolnal a vizsgaztato valogat a gombok kozott:
hajtomu leallas, hidraulika nyomas csokkenes, oldalszel, jegesedes stb...
(A terepasztalon jonehany sebhely arulkodott a sikertelen leszallasokrol: a
balul sikerult vizsgan a pilotak utasitasai nyoman a szamitogep keszseggel
belekormanyozta kamerat a "foldbe").
A robotpilota vagy a repulesszimulator mar eleg bonyolult eszkoz ahhoz,
hogy valoban szamitogepnek nevezzuk.
|
+ - | Re: analog szamitogepek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> ha nagyon egyszeru feladatrol van szo. Konkret pelda: alulatereszto szuro
> (peldaul telefonodban 4 kHz-re) megoldhato digitalis szamitogeppel
> (A/D konverter, DSP, D/A konverter), de minek. Ellenallas+kondi
> kerul 0.01 fillerbe.
De hol van ez meg az analog szamitogeptol? Ennek mintajara ket NAND
kapu meg egy D-flipflop mar digitalis szamitogep? :))
> Szerintem nagyon szuk 'analog szamitogep' definiciod van.
Az lehet, de ez meg biztosan tul tag. A szamitogep ott kezdodik, hogy
programot hajt vegre, programvezerelt. Addig maximum szamologep, vagy
inkabb logikai/analog halozat.
> Gyula
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Vegyel kutyat - az egyetlen mod hogy penzert szeretetet vasarolj"
|
+ - | Re2832 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Startolo,
>A napelem hatasfoka 10% korul van
Elerheti a 30-at is.
>> Ami a napenergiat illeti, stilusosan fogalmazva:
> >kar a go"zert. :-)
>A fenet. Nagyon kivalo (lesz majd) mindenre, amihez nem kell tulzottan
>sok energia, viszont jo messze van minden eromutol. De lehet egyenlitoi
>tengerpartra is epiteni jo nagy eromuvet: a sos viz desztillalasara.
Foleg ez utobbi, mert arrafele a a szomjanhalas jelentos kockazat, az ivoviz
meg draga.
Agyhalott,
>Kantnak van egy tanulmánya arról, hogy miért 3D-ós a világ. De van
>atomfizikai elmélet arról is, hogy több térdimenzió esetén a világ instabil
>lenne.
Hagy tegyem hozza sajat agyhugykovemet: miert epp a harmadfoku egyenlet
megoldasa adhato meg megoldokeplettel?
Lehet, hogy ugynezert. A haromdimenzios ter haromszor harmas (9 elemu)
matrixszal reprezentalhato, amelynek sajatertek egyenlete harmadfoku.
> ha egy mozgó test az origóból csak az egyik térfél irányába
>távoldhatna, a másikba nem.
Formailag van ilyen. A polarkoordinatakkal megadva a dolgot, a sugar mindig
pozitiv, a szog persze lehet negativ is.
>Az általad felvetett kérdés azonban általánosítható: például miért van csak
>kétféle elektromos töltés,
Erre egyszeru a valasz: vagy vonzas van, vagy taszitas.
Harmadik eset nincs (0 vonzas, 0 taszitas resze a vozasnak, illetve
taszitasnak).
>vagy miért nincsen mágneses monopólus?
Erre is egyszeru a valasz: mert a magneses ter tulajdonkepp nincs is, olyan
ertelemben, mint az elektrosztatikus ter.
(Ahogy szoktam mondani: a magneses ter egyfajta erzekcsalodas, abbol fakad,
hogy a toltesek es a megfigyelo mozognak egymashoz kepest.)
>Vagy miért
>van csak négyféle kölcsönhatás és miért nem hatvanféle?
Csak negyfele van?
>Továbbá miért van
>négy lába a lónak, és miért nem 8, mint a póknak? Miért nincsen villás
>nyelvünk, mint a kígyónak?
Nyilvan a sok lab es a villas nyelv evolucios hatrany is lehet.
> Még
>ha sikerülne is egyetlen elvre visszavezetni a világ összes tulajdonságát,
>akkor is megkérdezhető lenne, hogy miért éppen az az elv a meghatározó, és
>miért nem egy másik.
Igy van.
>Vagyis a kérdések egy bizonyos mérték után
>értelmetlenek.
Egy kicsit igen is, meg egy kicsit nem is.
Janos
|
+ - | Re: Re: analog szamitogepek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
kedves gyula,
"A valosagban a vilag tele van analog szamitogepekkel, oroszoknalfoleg. Egyresz
t oriasi arelonyuk van a digitalis gepekkel szemben, ha nagyon egyszeru feladat
rol van szo."
jo. a nagyon egyszeru feladatokat elfelejtettem.
"Szinten van letjogosultsaga analog szamitogepeknek 'real time' rendszerekben,
ahol keveset kell szamolni, de azt iszonyu gyorsan."
Ez ugye a nagyon egyszeru feladatok alesete.
"Szinten elony a biztonsag. Egy analog rendszer sokkal jobban hitelesitheto, mi
nt digitalis."
Ehhez nem ertek, de en a digitalisban biznek jobban.
"Szoval en meg nem temetnem az analog rendszereket. "
JO, de nagy jovot se josoljunk nekik.:)
"Bar szerintem az eldobott tollaslabda sokkal hatekonyabban szamolja ki az eld
obott tollaslabda palyat, mint egy digitalis realizacio (foleg a kezdeti
bukdacsolast). "
Megvan az az elonye, hogy itt a hiba tenyleg nulla.
"Szerintem nagyon szuk 'analog szamitogep' definiciod van."
Hat azt, hogy minden rendszer pontosan kiszamolja onmagat, azt tenyleg nem
neveznem szamitogepnek.
Ennyi erovel akkor minden szamitogep lenne.
A szamitogep fogalmam az, hogy egy gepet mas rendszerek kiszamolasara
alkalmazunk.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
+ - | re: az a franya napenergia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
<starters_uh.tratseerf> írta "re: az a franya napenergia" témában:
(2005. március 31.)
> Napelemes repulo mar letezik. A napelem hatasfoka 10% korul van (a
> gozgep sem jobb, csak nehezebb), a gep pedig profi munka es eppenhogy
> csak tud repulni - ha sut a Nap. Ugy tudom, Londonbol Parizsba repultek
> vele.
Azert van mar olyan is, ami egesz jol tud repulni:) A NASA
kiserletezett tobb prototipussal is (Pathfinder, Centurion,
Helios). 30 km koruli csucsmagassagot ertek el, es tavlati tervek
szerint honapokig kellene folyamatosan cirkalniuk 20 km koruli
magassagban, nappal napenergiaval, ejjel uzemanyagcellaval hajtva.
Geostacionarius kommunikacios muholdak helyett akarjak oket
hasznalni kisebb teruletek (mondjuk fel Magyarorszag/1 gep :-)
ellatasara. Ja, es szemelyzet nelkul, taviranyitassal repulnek. Es
most olvastam a Scientific American honlapjan egy hasonlo
tervezetrol, napenergiaval hajtott kormanyozhato leghajot akarnak
hosszu tavon uzemeltetni 20 km magassagban.
Kibuc
|
+ - | musorszoras szeru net / hibrid auto lendkerekkel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv ismet, sziasztok!
Egyelore letettem a mini repulorol,
a lebego autorol is, a napenergiarol is,
de van itt ket dolog, amirol me'g nem:
Termeszetesen jelen pillanatban mindkettorol
azt hiszem, hogy zsenialis otletek, es ennek
tudhato be, hogy nem birok magammal es
kimeletlenul megosztom a kozosseggel. :-)
Otlet No1:
musorszoras szeruen sugarzott internettartalom.
Azaz azokbol az oldalakbol lehet valasztani,
amit a keszulek uzembehelyezese ota egyszer
is kisugaroztak. Botantennas doboz a PC mellett.
A foldi digitalis teveadas Nemeto-ban elindult,
nemtom Mo-ra mikorra erkezik meg, de allitolag
DVD minoseget kinal botantennaval. Ebbol en
csatornankent 8 Mbps netto adatsebessegre
kovetkeztetek. Azaz napi 86 GB adat!
Napi 86 GB-nyi frissitessel a lakossag altal
latogatott oldalak nagy resze folyamatosan
frissen tarthato a vevokeszulek tarjaban.
Hirek, programfuzetek, menetrendek,
boltok kinalatai, arlistak, stb.
Termeszetesen minden rogton azutan kerulne
kisugarzasra, amikor az igazi neten is frissitik,
igy pl. az Origon ugyanugy lehetne bongeszni,
mintha online lennenk.
Elonyok:
1) azonnal megjelenik a kert oldal
2) kemprogramok eselytelenek
3) mobil (mar amennyira a digi foldi teve vetel az)
4) olcso (-"-)
Nezem a tevet es a keptartalom 1/4-n egy pasas beszel,
a maradek 3/4-n szamok es betuk futnak, hogy melyik
temanak a teletext hanyas oldalan lehet utananezni,
illetve webcimek vagy egyenesen konkret adatok, pl. tozsde.
Tovabba maga a tevemusor tele van ismetlessel.
Ebbol jol latszik, hogy nagyon is megvan az igeny
az egyiranyba sugarzott informaciora, ami kozott
mindenki kikeresi, ami neki kell.
Na jo, nem ragozom tovabb.
Nekem tul nagy falat, de remelem lesz ra vallalkozo.
------
A masik egy kerdes:
A hibrid auto motorja fix fordulatszamon
jo hatasfokkal dorombol, a fek is visszataplal,
egyetlen hiba, hogy az aksik hatasfoka nem az igazi.
Enyhito korulmeny, hogy csak 5-10 percnyi
energiat kell tarolniuk. Tulkepp miert nem eleg
csak annyit tarolni, amennyivel fel tud
gyorsulni? Vagy annak a max 2-3-szorosat?
Mert akkor a gyorsulashoz kello energiat
lendkerekkel is tarolhatnank.
Fekezeskor a lendkerek visszavenne' az energiat,
belul forogna, a kocsi lassulna. Gyorsitaskor
meg a kocsi a lendkerek kontojara gyorsulna.
Figyelembe veve a lehetseges maximalis lendkerek
atmerot es tomeget, parezres fordulat percenkent
eleg neki. Nem lehetetlen.
Sot, ha ket lendkerek egymassal ellentetes
iranyban forog, azzal is sporolhatunk.
(Itt folmerul bennem a kerdes altalanosan is:
kepes-e egy test egyszerre harom tengely korul
is forogni es ugy tobb energiat tarolni?
Persze amellett, hogy a maximalis megengedett
centripetalis a-t es F-t sehol nem lepi tul,
es az 1 tengely koruli forgasnal is hataron volt.)
Ketsegtelen, hogy igy is vannak vesztesegek,
de az aksikat nehez alulmulni.
Egy ujabb atmeneti energiataroloval
megkisebb kapacitasu aksi is eleg lenne,
azaz megkevesebb lenne a veszteseg.
Olyasmi lenne a helyzet, mint a prociban
az elso es masodfoku gyorsitotar viszonya. :-)
Erre gondoltak vajon?
(Koltoi a kerdes, mivel kozepiskolas fizika,
valszeg a japan kollegak is ismerik... :-) )
a BenceMiki
|
+ - | decimaltime (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
EDzt írtad:
Azota kiderult, az ido tizes szamrendszerbe valo osztasaban nem en
vagyok az elso, mar mas is osztogatta, sot honlapot is foglalt
'decimaltime' cimen, melyet jopenzert arusitgat.
Udv. Csaba.
Itt a link:
http://www.domain.hu/domain/domainsearch/?domain=decimaltime&tld=hu
ha kell, akkor lefoglalhatod magadnak!
Szia:
István
www.szekelyistvan.hu
|
|