Udv

>Ugy tudom hogy bizonyos forgasokert a Fold forgasabol adodo Coriolis ero a
>felelos. Pl. ezert forog (legtobbszor) egy iranyba a lefolyokban a
viztolcser a
>mosdokagyloban, a kadban, stb.

A coriolis ero a kovetkezo: a Fold forog, adott pontjan van adott keruleti
sebessegunk.
Ha elindulunk eszaknak (Mo.rol), akkor egyre kisebb tavolsagra leszunk a
Fold tengelyetol, de a keruleti sebessegunknek nincsen oka arra, hogy
csokkenjen. Ellenben a Foldnek a kicsit eszakabbra levo pontjaval, aminek
mindig is kevesebb volt a keruleti sebessege. Az elterest ugy erzekeljuk,
hogy ha kilovunk egy amugy egyenes iranyban halado raketet eszakra, akkor az
keletre fog huzni.

Tehat lefolyo meretekben kimerhetetlen. Ilyet csak James Bond tud.

Benyo

Udv Mindenkinek!

Segitsegkeres kovetkezik:
Kellene nekem nehany magyarorszagon elerheto konyv (cikk osszefoglalo
weboldal ... ),ami a fuzzy logikaval /matematikaval /szabalyozassal
/tervezesel foglalkozik. Jo lenne valami fuzzy/MINLP -vel is foglakozo
iromany.

Legyszi kuldjetek eleresi utakat is a cim/szerzo melle(meg persze, ha van
komment, azt is). 
(Ja , magyar angol nemet (perf.sorend is egyben) nyelven)

byte es koszi

madjoe


"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."		(-Hamlet I:3)

Ez minden szilveszter utan bejon:


>ha a pezsgos uveg szajaba egy kiskanalat beleraksz (nyilvan nyellel
>lefele log bele az uvegbe), a pezsgo hosszu ideig megorzi
>szensavtartalmat.
>
>nekem is mondtak, kiprobaltam, 24 ora mulva meg joo szensavas volt a
>pezsgo, tehat kiontes utan meg pezsgett, es meg 4 nap mulva is olyan
>eros volt, mint egy otthon keszitett kozepes szoda. az uveg kb 1/3-ig
>volt, ha ez szamit.
>
>aki nekem mondta, azt is hozzatette, hogy ettermekben is alkalmazzak ezt
>a modszert.
>


Uraim, a pezsgot felbontas utan meg kell inni !

De ha kiserletezgetni akartok, akkor objektivebb modszerekkel kell
hozzaallni.
Tehat: ket azonos gyartmanyu, (azonos toltesbol szarmazo) uveget lehutve
ovatosan kinyitni, mozgatas nelkul leszivni az uvegek tartalmanak felet,
egyikbe kanal, masikba semmi, de ugyanott tartva mind a ketto.  Tiz orankent
mindket uvegbol egyenlo terfogatu mintavetel, a mintat zart uvegben gyengen
melegitve a CO2 kiuzheto, mondjuk olajon keresztul buborekoltatva az
eltavozott CO2 viszonylag pontosan merheto.

Szignifikans kulonbseg eseten el kell kezdeni gondolkozni. Addig folosleges.
Ja, es szerintem a kiserlet is folosleges. De egyszer meg megcsinalom, ha
raerek, es lesz felesleges pezsgom, hukkkk.

Janos.

Sziasztok !

Janos irta:
>De miert bosszanto a veletlen ? Egyszeruen tudomasul kell vennunk,
>es egyutt kell vele elni.

A tervezhetetlenseg a bosszanto. 
Laplace allitolag boldogan halt meg annak tudataban, hogy a vilag 
determinisztikus, es elvileg minden kiszamithato, elore jelezheto. 
Meg sajatmagat is determinalt mukodesu szerkezetnek, 
mechanizmusnak velte, s igy mindazok a felfedezesei melyeket 
a tudomany asztalara letett - szamara szuksegszeru,
elore elrendeltetett alkotasok voltak. 

Nalam viszont a veletlen ugy hozta, hogy egy idoben el kellett
merulnom az a'l-veletlenek vilagaban.
Azota jobban kedvelem oket. :)

Megvalositasra varo talalmanyom ezzel kapcsolatos: 
A'l-veletlenul golyokat, vagy barmi egyebet potyogtato,
magat indeterminisztikusnak alcazo automatat terveztem,
mely szerintem a tovabb nem egyszerusitheto
bonyolultsag egyik jellegzetes reprezentansa.

Most Newton emlekenek tisztelegve egy klasszikus mechanikai
( nem relativisztikus),  almakkal mukodo valtozatat 
ismertetem, melyet leghelyesebb volna 
Newtoni ihlet-generatornak nevezni.

Lenyege a kovetkezo:
Adagolos tartalybol almak gordulnek elo, s egy szallitoszalag viszi
oket. ( Az almak elobukkanasat retesz szabalyozza.)
A szalag egyik vegen ketkaru merleg serpenyoire
jutnak az almak egyenkent.
A merleg masik serpenyoje valahol a szalag kozbeeso reszenel van,
s igy az almak ott is egyedileg megmerettetnek.
A merleg akkor kerul egyensulyba, ha eppen uresek a serpenyok, 
vagy ha 1-1 alma halad at egyszerre rajtuk.

Amikor a merleg eppen egyensulyban van, akkor zarja a tartalyon
levo reteszt egy rudazat segitsegevel, igy ilyenkor
a szalagon csak az epp rajta levo almak araszolnak.
Sajnos ures szalaggal nem kepes megindulni az almakibocsajtas, 
mert a merleg egyensulya fennall, s ilyenkor a tartaly zarva van,
ezert a gepezetet az inditashoz feltetlenul inicializalni kell,
azaz pl. egy trigger-almat kell rakni pl. az elso serpenyore.
(vagy mashova is lehet, akar tobbet is.)
Amint a rarakott, vagy befuto almatol kibillen a merleg,
a rudazat nyitja a tartaly reteszet.
A tartalybol kigurulo uj almak aztan kesobb mar maguk vezerlik
a bonyolultta valo folyamatot. 

Az alma-folyam egyszer gyer, majd surusodik, majd
ritkul, surusodik, de mindig mas modon.
Tele lesz szeszelyesnek latszo kihagyasokkal, s ha
matematikus elemezne a folyamatot, nemigen talalna benne tartos 
periodicitast, rendszert. Legalabbis egy ideig nem, ha jo hosszu a
palya.
Pl. egy 160cm hosszu palyat, es 10cm-es almakat veve alapul - elerheto,
hogy kb. 16ezer alma jojjon elo ugy, hogy meglehetosen szabalytalan
utemezessel potyognak, azaz az almak es az  alma-szunetek latszolag
veletlenszeruen valtogatjak egymast.

A szerkezet semaja:
                      I*almak*I  Almas
   (merleg)           I*******I  tartaly
    _o_               I*******I
    | |               I*******I
    *---------------<*********I
    . szallitoszalag             
    .
   \o/
    O
   / \
  /...\.. szabadeseses ichleto-hely 
          (a belepes dijtalan, a pottyantas bizonytalan.)

Az almafolyam kezdeti lepesei: 
    ---------------*-------------*-*-----------*---*---------*-*-*
    *               13 szunet
 (elso pottyano)

Ezutan persze az almak surusodese fokozodik. Valamikor az
is bekovetkezik, hogy 16 alma jon egymasutan zsinorban.
Csaknem 2 a 16.-on db. kulonfe'le mintat kepesek produkalni 
a szalagon az almak, s ha ezeket lejatszotta a gep,
akkor kezdi elolrol. (a _teljesen ures szalag_ varianst
szerencsere kihagyja, igy nem kell a tovabbiakban inicializalni.)

Ha jobban belegondolok, talan megis kellene valami
dijat szedni e nemes human-szolgaltatasert. 
Mondjuk, aki hoz 1kg szep almat ajandekba, annak jar egy egbol 
pottyant ihlet, de hogy mikor kapja, azt csak en tudhatom elore, 
pontosabban - a hatterben mellekuzemagkent uzemelo alma-nagyker raktaram 
szamitogepen ki tudnam szamitani. :)

Am, hogy 2000-ben se maradjak hutlen magamhoz, meg kiegeszitem
egy elvonatkoztatassal ezt a piti ugyet:

Kezdetben vala a nagy F-P-R-G ( Azaz - csak az Isten tudja hany 
bites - First Pszeudo-Random Generator),
mely rendelkezett ugyan belso energiaval, de nem volt inicializalva,
s igy tetlenul, uresjaratban vesztegelt.
Egyetlen allapotot kellett csak inicializalasul megvaltoztatni, 
es ekkor megindult a folyamat, mely ma is tart. 
Jelentem - jelenleg is zajlik az osszes lehetseges allapot
lejatszasa , es egyuttal megnyugtatasul kozlom,
hogy a minden kezdetek elotti NAGY NULLA allapot soha nem 
all elo ujra. Ez igy lett kitalalva. :)

Es hogy el ne feledjem, egy masik felvetes:
A _spontan_  maghasadas idopontja gyanum szerint ket dologtol fugghet: 

1. hany bites a kicsike
2. mikor, es hogyan inicializalodott

Udv: zoli

Kedves Zoli !

> A masodik, golyos feladatot nem kello precizitassal
> fogalmaztam meg. Nem csak meretukben, hanem tomegukben is
> egyforma golyokra gondoltam.

> Emlekeztetoul:
>>> Egy feketedobozba belovunk olyan egyforma, homogen anyagu
>>> golyokat, melyek sebessegenek abszolut erteke kezdetben egyezo
>>> odabent.
>>> Megvalosulhat-e, hogy valamely golyo sebessege az eredeti
>>> sebessegenek tobbszorosere novekedjen, es mikent ?

En is tomegukben is egyforma billiardgolyokra gondoltam, rugalmas 
es surlodasmentes utkozessel (felporgetes nelkul). Ket egyforma 
sebessegu (sebesseg abszolut ertekerol van szo) golyo utkozesekor 
az utkozes utani sebessegek valtozatlanok maradnak, ha a ket golyo 
sebessege pont ellentetes, masszoval a tomegkozepponti rendszerben 
vagyunk. Ha viszont szogben utkoznek, akkor az utkozes utani sebes-
segek mar nem feltetlenul lesznek egyformak (eppen lehetnek, de az
a kiveteles eset). Ket dolog fontos: a golyok szogben utkozzenek,
es ne pont telibe talaljak egymast.

Gondolj a kovetkezo peldara. A vonaton menjen ket golyo +/- v sebes-
seggel a menetiranyra merolegesen. Nem eppen centralisan, telibe 
utkoznek, hanem ugy, hogy az utkozes utan a +/- v sebesseg a menet-
iranyba mutasson. Ez idaig konnyen lehetseges. Namarmost, ha mind-
ezt kivulrol nezed, es a vonat sebssege is pont v, akkor azt latod,
hogy ket golyo utkozik szogben, mindketto sebessege gyok2*v. Az ut-
kozes utan pedig az egyik golyo sebessege 2v elore, a masik pedig 
allva marad. 

Mas. Nezzuk a klasszikus billiardot! Azt konnyu elkepzelni, hogy 
az allo golyot ugy lokjuk meg, hogy utkozes utan a ket golyo egy-
forma sebesseggel menjen. Ha erintolegesen talalunk, akkor tul kicsi
sebesseget adunk at, ha telibe lokjuk, akkor tul sokat. Az egyenlo
valahol feluton lesz, amikor a golyo 45 fokban pattan. A mechanika
torvenyei viszont idoben megfordithatok. Ha allo es mozgo golyo tud
ugy utkozni, hogy utana egyformak legyenek a sebessegek, akkor egy-
forma sebessegek tudnak ugy utkozni, hogy utana ne egyformak legye-
nek. Ugyanezert lehetseges az, hogy a lassubb golyo adjon at ener-
giat a gyorsabbnak. Persze kevesbe valoszinu, mint forditva, de 
eppen eleg valoszinu ahhoz, hogy 'termikus' eloszlashoz vezessen.

udv
kota jozsef

Udv!

 wrote:

> magyarazatot keresek a kovetkezo dologra, en sem hittem el:
>
> ha a pezsgos uveg szajaba egy kiskanalat beleraksz (nyilvan nyellel
> lefele log bele az uvegbe), a pezsgo hosszu ideig megorzi
> szensavtartalmat.

Szinten zenesz. En is azt mondtam hogy ez hulyeseg. Aztan lett nagy kerek
szemem. Azota en is hintem az iget, csak nincs otletem hogy mitol van is ez.

Istvan

 wrote:
...
> ha a pezsgos uveg szajaba egy kiskanalat beleraksz (nyilvan nyellel
> lefele log bele az uvegbe), a pezsgo hosszu ideig megorzi
> szensavtartalmat.
> 
> nekem is mondtak, kiprobaltam, 24 ora mulva meg joo szensavas volt a
> pezsgo, tehat kiontes utan meg pezsgett, es meg 4 nap mulva is olyan
> eros volt, mint egy otthon keszitett kozepes szoda. az uveg kb 1/3-ig
> volt, ha ez szamit.
> 
> aki nekem mondta, azt is hozzatette, hogy ettermekben is alkalmazzak ezt
> a modszert.

Egy kiskanalas uveget az ember nem igazan mozgat, kulonosen nem
kortyolgat belole.
A CO2 nagyobb surusegu a levegonel, egy nyugalomban levo szensavas
uvegben ez felhalmozodik a folyadek felett, es igy meg a nyomas
megszunte utan is valamifele lassan valtozo egyensuly alakulhat ki a
neduben oldott es a legteri CO2 kozott.
Es nem volt viszonyitasi alapod.
Ajanok egy kiserletet:
Vegy ket egyforma uveg pezsgot (esetleg sort, vagy bambit). Hagyj bennuk
azonos mennyisegu folyadekot, az egyikbe tegyel, a masikba ne tegyel
kiskanalat, majd tedd oket ugyanugy felre valahova. Egy-ket nap mulva
hasonlitsd ossze a kettot. Ha van kulonbseg, akkor tenyleg csinal a
kiskanal valamit, de ebben ketelkedem.
Amugy en is hallottam rola, de szerintem ez is egy modern kori legenda.

Udv,

Gogy

Haho!
Epp most olvastam a Neten, hogy januar 20-rol 21.-re virrado ejjel egy
teljes holdfogyatkozas lesz lathato legalabbis Eszak-Amerikaban. Tud valaki
errol bovebbet? Leginkabb persze az erdekel, hogy nekunk is jut-e belole
(Magyarorszagon, illetve Finnorszagban), es ha igen, pontosan mikor?
Elore is kosz,
Peter

>nekem is mondtak, kiprobaltam, 24 ora mulva meg joo szensavas volt a
>pezsgo, tehat kiontes utan meg pezsgett, es meg 4 nap mulva is olyan
>eros volt, mint egy otthon keszitett kozepes szoda. az uveg kb 1/3-ig
>volt, ha ez szamit.

Kanal nelkul is kiprobaltad? (vagyis volt kontrol?)

Tomasz