Haho Lista!

A hidrogen alapu energia igencsak draga. A hidrogen a hetkoznapi
olajfinomitokban a legdragabb 'vegyszerek' koze tartozik, ahol lehet,
megprobaljak elkerulni kozvetlen hasznalatat. Sajat tapasztalat, hogy minden
olyan kemiai reakciotol odzkodnak, ahol hidrogent hasznalnak, es rendszerint
az elso kerdesuk az az, hogy hogyan lehetne a hidrogen fogyasztast a leheto
legkisebbre csokkenteni, merthogy igencsak hijan vannak.
A koolajfinomitokban a hidrogent meg mindig olajfrakciokbol nyerik olymodon,
hogy egy felmelegitett frakciot szetvalasztanak egy hidrogenben szegeny
(altalaban tiszta korom) es egy hidrogenben gazdagabb frakciora, ahol a
mellektermek a hidrogen es metan gaz. A koltsegeket a szen atom vesztes, ami
kozvetlenul a korom frakcioba jut, emeli nagysagrendekkel, hiszen azert a
'szen'-ert koolaj aron kellett fizetni.

Arrol nincs informaciom, hogy alternativ megoldasokkal mennyibe is kerul a
hidrogen eloallitas, de szerintem nem lehet olcsobb, mert akkor nagyipari
meretekben is ugy csinalnak....

Hidrogent legtisztabban vizbol lehetne eloallitani, de ott meg az a baj,
hogy igen csak lent csucsul az energia godor melyen, szoval nagyon sok
energia kell ahhoz, hogy a vizbol elemi hidrogent es oxigen allitsanak elo.
Fosszilis energiat nem erdemes erre pazarolni, marcsak azert sem, mert akkor
az egesz 'tiszta hidrogen energia' koncepcio az ertelmet veszti.

Ugy tudom, hogy naperomuvekkel mar kiserleteztek (California, es a Kozel
Kelet), de nem nagyon lehet roluk hallani, szoval valoszinuleg nem utik meg
a gazdasagossagi mercet.

Udv

Laszlo

>A napenergiat novenyek termesztesevel lehet a legjobb
>hatasfokkal,legkisebb koltseggel hasznositani, emellet
>tarolhato is a felhasznalas idejeig. pl cukorrepa, 
>bugonya, repce, kender, fuz.

Az elmult ket ev nagy viharai nagyon sok fat kidontottek
itt Svajcban. Megprobaltak menteni, ami mentheto, de igy
is sok fa csak tuzifanak jo, ott hevernek az erdoben.
Ezert most nagyon propagaljak a faval valo futest.
Egyik ervuk, hogy igy nem novelik a levego CO2 szinjet,
mint fosszilis tuzeloanyagokkal. Ugyanis ez a famennyiseg
elkorhadva ugyanannyi CO2-t bocsatana ki.
Szerintem ez az erv santit. Valahol hianyzik az 
idotartamok osszehasonlitasa.
De mit gondoltok ti errol?
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

Ha ez a mondat igaz, a Mikulas letezik.

Udv. mindenkinek!

Akiket erdekel a matematika, tanitja vagy tanulja a matematikat,
azok szamara szeretnek egy megujult weboldalt ismertetni.

-----
www.matek.host.sk
matematikai versenyek feladatai, oktatoprogramok
-----

Szlovakiaban minden evben megrendezesre kerul ket nagyobb matematikai
verseny altalanos iskolasok reszere - a Matematikai Olimpiasz és a
Pitagoriasz. Ezen versenyek feladatai most Interneten is megtalalhatok
magyar nyelvu forditasban a www.matek.host.sk weboldalon. Ezen az oldalon
tovabba letolthetok szabadon terjesztheto, magyar nyelvu matematikai
oktatoprogramok geometriara es algebrara egyarant (nehany teljes verzioju
program is).

Amennyiben erdekel a matika, kerlek latogasd meg ezt az oldalt, bongessz a
feladatok kozott, toltsd le az oktatoprogramokat. Ha megnyerte tetszesed az
oldal, kerlek helyezz el egy linket honlapodon ill. add tovabb ezt a hirt
ismeroseinek, baratainak.

Koszi, udv.
        Laczy

Sziasztok !

Koszonom a hazi eromu gondolatanak tovabbfuzeset.
: 
>Emellet 1kWh energitartalmu gaz 3.3ft, 1kWh elektromos aram 16..22ft. 
>Vagyis a megtermelt energia erteke boven fedezi a termeleshez 
>szukseges gaz arat. 

A gazuzemu megoldasoknal szoba johet meg biogazok hasznositasa is, 
vagy a mar regebben beharangozott, villamos energiat szolgalato 
bakteriumtenyeszetek lehetosege is, melyek szerves hulladekokkal
etethetok.
Van meg egy fantazmagoria jellegu otletem,  direkt hotarolasra
mely a jovoben futesre lenne jo. 
Elozmenye, hogy egyszer majdnem keltetogepet akartak
terveztetni velem, ezert kisse el kellett melyednem a 
szakirodalomban, aholis azt olvastam, hogy a keltetes kezdeten 
a tojasok hot vonnak el a kornyezetukbol, kesobb azonban beindulnak 
azok az eletfolyamataik, melyek hotermelessel jarnak. 
Futesi energia tarolasahoz azonban hosszitott keltetesi ideju 
tojasokra volna szukseg, melyek egesz nyaron napenergiat 
szipkaznak, am amint bekoszont az osz, elkezdenek futeni. 
Azon meg el kene gondolkodni, hogy a padlofutes hogyan oldhato 
meg ezekkel, de elkepzelhetonek tartom, hogy genmanipulacioval 
a hagyomanyos tojasforma helyett szogletes es lepesallo tojasokat 
is letre lehet hozni majd egyszer, es pazar mintazatos burkolat 
rakhato ki beloluk a lakasokban.
Bar a tojason jarast tavasszal zavarnak az egyre-masra feltoredezo 
peldanyok, de sokakat vigasztalna a tudat, hogy a kovetkezo tel 
megint tulelheto lesz a kockafeju Aliensek uj generaciojanak - 
nyaron, akar setaloutcakra is, napoztatasra kipakolt tojasai reven.

Udv: zoli

Sziasztok!

Egy-ket gondolat a geotermikus energia felszinre hozasaval
kapcsolatban.

Abban az esetben, ha valamilyen hocserelot juttatunk le
bizonyos melysegbe, gondolni kell arra is, hogy mivel az
nem mozgathato odalenn, ezert a kornyezet hovezetesi
tenyezoje is szerepet jatszik. Mivel az energia nem ott
termelodik, hanem mashonnan (feltehetoleg melyebbrol)
kerul oda, ahhoz viszont homerseklet-kulonbseg szukseges.
Arra akarok kilyukadni, hogy a hosszu tavon elerheto
teljesitmeny, (nem eliras, tenyleg teljesitmenyre es nem energiara
gondolok) fugg az energia utanpotlastol, ami hovezetest
feltetelezve az anyag hovezetesi tenyezojetol fugg. Ez az 
oka tudtommal, hogy hoszivattyuk eseten, (elonye a 
hoszivattyunak, hogy nem kell olyan magas homerseklet)
ha a talajbol veszik fel a hoenergiat, szeretik a hocserelot a 
talajvizzel erintkezoen elhelyezni, mert a viz mozgasaval is
javul az energia odaszallitasa. Szerintem a termalviz is ezert
"sikeres" az energia felszinre szallitasaban.

Arra is kell gondolni, ha nagyobb mennyisegu energiat
szeretnenk a fold melyebol felhozni, hogy az komoly kornyezet-
szennyezest idezhet elo. Ertem ez alatt, hogy a termeles ala
vont terulet kornyezete hidegebb lesz. Milyen hatasa van ennek
mondjuk a talajban elo elolenyekre? (Az emeleti ablakban 
levo muskatlitol eltekintve, a novenyek zome kozvetlen 
kontaktusban van a talajjal.) Okoz-e elvaltozast a vizek 
aramlasaban, homersekleteben? Biztos feltehetoek meg tovabbi
kerdesek is.

Szo volt mar rola, hogy Magyarorszagon kicsit jobb a
helyzet a geotermikus gradiensben, mint az atlag, de azt hiszem
meg nem irta meg senki, hogy milyen homersekletet szeretne
elerni, es ahhoz milyen melysegre lenne szukseg. Felcsaptam az
Uj Magyar Lexikont, ahol is a foldon atlagos erteknek 30-33 m
szerepel, de hangsulyozza, hogy helyileg ennel sokkal kisebb is
lehet, peldaul vulkanikus, vagy valamilyen vegyi folyamat
kovetkezteben. (Korszerubb lexikon talan tobbet mond ennel.)
Mivel messze nem vagyok szakerto, ezert durva becsleskent 
adnam a kovetkezot. Mondjuk 80 fok celsiust szeretnenk
elerni. A felszintol 2-5 m-re mar egesz evben, viszonylag kis 
ingadozassal kellemes "pince homerseklet" van, kb 5-8 fok celsius.
Tehat kb 75 fok a kulonbseg, legyen az atlagosnal jobb, mondjuk
csak 20 m/K a geotermikus gradiens, tehat 1500 m melyre kell
eljuttatnunk a hocserelonket. Emlekeim szerint a legmelyebb
banyak is valahol 1200-1500 m melyek.
 
Udv.:
Joco

On Wed Aug 22 22:03:15  2001
 wrote:

> Zoli irta 1569-ben:

Eleg modern gondolatai voltak abban a sotet kozepkorban! :)

> > Hajdanan volt a 'fa adta gazdagsag', aztan jott az 'olaj adta
> gazdagsag'.
> > Ha megfogyatkozik a koolaj, esetleg jon a 'biodizel adta gazdagsag'?

Ha ez el is jon, nem holnap lesz... Az elorejelzesek szerint az
ujratermelodo energiaforrasok (amik magukba foglaljak a vizeromuveket is!)
5.5%rol alig 8%ra novelik a reszuket az elkovetkezendo 20 evben, es ezt nem
a fosszilis anyagoktol (amik tartjak a majdnem 90%ot), hanem a nuklearistol
hoditjak el.

> > Hazak, koloniak villannyal ellathatok lennenek helyi telepitesu
> > aggregatorokkal is, nem csak kozponti eromuvekkel.

Szerintem ez csak ott oldhato meg ahol nem tobb tizezer lakos el egy
negyzetkilometeren. Marpedig a jelenlegi tendenciak alapjan a lakossag egyre
nagyobb hanyada el es fog elni megapoliszokban:-(

> En nem tudom, de nem lenne egyszerubb es olcsobb atterni a hidrogen alapu
> energiara? Itt most nem az uzemanyagcellara vagy a hidrogenfuziora
> gondolok, hanem magara a hidrogenre, mint gaz alapu uzemanyagra. Mert az 
> autoiparban mar most kedvezo eredmenyek vannak ez ugyben. Ha jol tudom a
BMW
> mar kisszeriaban, de csinalja(javitson ki valaki ha tevednek). Es ha
minden

BMWrol nem tudok, de persze lehet, mindenki csinal valami ujat:) Viszont a
Ford tegnapelott hozta ki hidrogennel hajtott robbanomotoros autojat (talan
eppen ezzel kapcsolatban irsz?).

A hatranya ennek hogy:
1. a motor mozgo alkatreszeket tartalmaz (szemben az uzemanyagcellaval):
kopas, komplikaltabb struktura...
2. tiszta hidrogennel kell hajtani (mig az uzemanyagcellanal sok kiserlet
van metanol vagy benzin felhasznalasara) => nem megoldott a termelese,
szallitasa, szetosztasa, raktarozasa. (A Ford altal bemutatott auto
autonomiaja a 87 literes, 3600 bar nyomasu tartaly ellenere kevesebb mint
100 km. Elkepzelheto milyen komoly technikai nehezsegekbe utkozik egy ilyen
tartaly. A tobbseg eppen ezert adszorbcios, nanocsoves alapu tartaly fele
kacsingat, de azok sincsenek pontra teve.)
3. Egy autoban (meg mashol is) a szukseges energia egyre nagyobb hanyada
elektromos. Marpedig ezt egy uzemanyagcella "direkt" eloallitja, mig egy
robbanomotornal generator szukseges => ujabb vesztesegek, komplikaciok.
4. Meg ugy egyaltalan egy cella hatasfoka nagyobb mint egy robbanomotore
(nincs megkotve a Carnot ciklus altal).

Mindezek fenyeben nem csoda hogy Ford is csak atmenetinek tekinti az
autojat, arra szolgal hogy a hidrogenterjeszto infrastruktura kiepulhessen
(amit ugye senki nem akar kiepiteni amig nincs ra kliens).

A hidrogennel egyebkent kicsit ovatosan kell orulni: jelenleg a H2 96%-a
fosszilis anyagbol van eloallitva (ami szinten kibocsajtja a maga
szendioxidat es monoxidat, bar mas tekintetben persze kornyezetkimelobb).
Tehat idovel valami mas modot kell talalni. Az egyik irany a biomassza es a
bakteriumok (hello Zoli!:).

De mindez nem holnap fog elterjedni... A jelenlegi uzemanyagcellak nem
mukodnek jol es sorozatgyartas eseten is a szukseges 10szeresebe kerulnenek.
A hidrogent meg mindig fosszilisbol allitjak elo. Nincs pontra teve az
elosztashoz szukseges technika, arrol nem is beszelve hogy mennyi penzbe es
idobe kerul egy "hidrogenkut"-rendszer kialakitasa. Szoval nem egyszeru...
de igeretes. Hatha nem fog bebukni mint az elmult 150 ev alatt parszor
(legutobb a 70-80as evekben)...

Udv, Sandor

On Wed Aug 22 18:53:06  2001
 wrote:

> Innentol kezdve pedig nincs paradoxon, nincs ellentmondas a termodinamika
> masodik fotetelevel: ha kezdetben kulonbozo homersekletu testek vannak
> jelen, senki sem csodalkozhat, ha kesobb is kulonbozo lesz a testek
> homerseklete...

Lehet hogy most mondom eletem legnagyobb okorseget (hatha tenyleg ez a
legnagyobb:), de mint te is irtad:

> Hasonlo a helyzet az uregben is: a ket test es az oket kornyezo mezo vegul
> egyforma - koztes erteku - homersekleten allapodik meg. Igenam, csakhogy a

Vagyis idovel helyreall az egyensuly. Akkor pedig miert serulne a masodik
fotetel? Ugy gondolom hogy az egy tendenciat ir le, nem pillanatnyi
helyzetet. Egy pelda: gaz egy tartalyban, kepzeletben ketteosztom ugy hogy
pont fele-fele legyen a molekulak eloszlasa (entropia maximalis). Mivel a
molekulak ide-oda tantorognak, egy adott pillanatban egy at fog lepni az
ellenkezo terfelre. Akkor most ez a helyzet (csokkent az entropia) is
ellentmond a masodik fotetelnek? Nem, mivel a tendencia nem az hogy mas
molekulak is atmasznak anelkul hogy tulrol jonne utanpotlas... A pillanatnyi
ingadozas belefer a tetelbe. Nem?

Udv, Sandor