> Az allo vonaton leejtek egy m tomegu, vasgolyot. Leesik v
> sebesseggel az l uton, t  ido alatt es nyomot hagy a vonat
> padlojan. A nyom fugg a (m*v^2)/2 -tol. Ha a vonat elindul,
> barmilyen sebesseggel, a vasgolyo pontosan annyi ido utan
> furodik be a vonat padloba es ugyan olyan mertekben.
> Ekkor jon egy fizikus, aki matematikat is ismer, figyeli
> kivulrol az esemenyt, a Pitagoraszbacsi kepletevel kiszamitja
> az altala latott utat vagy sebesseget. Ugyan akkora idot mer,
> mint a vonaton levo, de az ut hosszabb. Igy matematikailag a
> sebesseg is nagyobb lesz. Ezutan megnezi az eses utani befurodast
> es megallapitja, hogy nincs aranyban az altala szamitott
> ertekkel. Nem valtozott.

Ha az a fizikus valoban ert a matematikahoz, akkor a vasgolyo
sebesseget felbontja egy, a padlora meroleges komponensre, amely
deformacios munkat vegez majd a padlon, es egy, a padloval par-
huzamos komponensre, amely megmarad (mivel a padloval parhuzamos
ero nem hat a leeso golyora).

Udv///Laci

Udv,
Mi is akarunk venni folyadekkristalyos shuttereket. (mellesleg alapvetoen
nem az abszorpciojat, hanem a polarizacio iranyat forgatja el a
folyadekkristaly megfelelo feszultsegre es egy polarizator analizator paron
keresztul ez eredmenyezi az abszorpcio valtozast..)
Ezek meretuktol, sebesseguktol fuggoen igen dragak is tudnak lenni...
Kerdes milyen meret es sebesseg kene, valamint milyen fenyenergiat kene
kibirnia?

Ha viszonylag kicsi is megfelel (2-3cm2) akkor nehany ezer (15-18000)
forintert lehet kapni 3D szemuveget a szamitogephez, ami a ket szembe (70Hz,
de van akar 180Hz is) felvaltva enegedi at a monitor kepet (jobb szemnek es
a bal szemnek mas mas kepet es igy alakul ki a 3D erzet). Ebben benne van a
ket shutter, a szemuveg, a vezerlo elektronika, CD, haszon,  minden. Ugyhogy
maga a ket  LC shutter nem lehet tul draga(nagyban biztos filleres), de
alkatreszkent nem tudom hol lehet olcson beszerezni...
(weben lattam javaslatot hogy lehet hazilag gyartani, de en nem fognek
hozza, mellesleg nagy frekvencias negyszogjellel kell meghajtani es annak az
optimalis  parameterezese se egyszeru...)

Minden jokat
Laci

Gustav,

>Azert en csak meglepodtem kicsit. :)
Neha en is meglepodom, amikor vegiggondolok valamit.

>hosugarzas a test belsejebol erkezik, es ha a feluleten
>tukrozo retegbe utkozik, akkor nem jut ki, es igy
>megintcsak nem arul el semmit magarol (a
>homersekleterol) az anyag. (Vajon azt jelenti ez, hogy
>egy elvileg tokeletesen tukrozo felulet teljesen
>learnyekolhatna egy test hosugarzasat es igy
>hoveszteset? Ez lenne az idealis termosz?)
Igen, sugarzas szempontjabol az idealis tukorbol nem johet ki energia, es
nem mehet bele.
Nem veletlen, hogy a temoszt tukrozo fembevonattal is ellatjak.

>Azt tehat erteni velem, hogy a sugarzo ho miert nem jut
>ki a polirozott feluletu targybol. De a ho nemcsak
>sugarzassal, hanem hovezetessel is terjed a targy
>belsejeben, tehat a felulet elobb-utobb atveszi a test
>homersekletet, es akkor mar sugaroz, akar polirozott,
>akar nem. Nem?
Hm. Hm. Hat ha hozzaer a levego, azt melegiti, es hovezetessel a ho megy a
levegobe.

>(Egyaltalan: van hosugarzas egy szilard
>test belsejeben?, avagy a hovezetes is sok, "rovid-tavu",
>sugarzassal atadott ho terjedesenek makroszkopikus
>megjelenese?)
Bizony, bizony, igy is lehet nezni a dolgokat.
Lenyeges dolgokat feszegetsz, hiszen arrol van szo, hogy a legtokeletesebb
realis felulet is erdes, atomosan, persze, igy az idealis tukor fikcio,
gondolatkiserlet, ha ugy tetszik. A jo tukrok 90 % feletti mertekben
idealisak.

>Gondolom ehhez a fekete test es altalaban a feluletek
>sugarzasarol kellene tobbet tudnom.
 ...meg nekem is...  :-(    De azert erolkodom egy kicsit.

>azt is, mi jatszodik le mikroszkopikus szinten, amikor
>makroszkopikusan azt latjuk, hogy a beeso feny az
>optika szabalyait kovetve visszaverodik a tukor feluleterol.
>Nem meselne errol valaki egy kicsit?
Jo kerdes, de nehez is. Plane nekem, aki tudvalavoleg nem hisz a fotonban
:-)
Szoval jon az elektromagneses ter hullamzasa, odaer a tukorhoz, es mivel
bele nem megy, ezert valamerre masfele kell mennie, ugy, hogy a Maxwell
egyenleteket is kielegitse. Az meg a visszaverodes.
Az nagyon erdekes, amikor a teljes visszaverodest tanulmanyozzuk atlatszo
szilardtestben.
A meres valahogy igy nez ki:

            itt egy kicsit kijon a feny a kicsi toresmutatoju kozegbe
ffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffelulet
             /\
            /  \       beeso es visszavert feny, a nagy toresmutatoju
kozegben
           /    \      mondjuk laser, persze lankasabban, de olyan asci
karater nincs.

Ebben az az erdekes, hogy a tukrozo hatarfelulethez kivulrol hozza lehet
ferni, el lehet vele jatszani.
Ki lehet mutatatni, hogy a feny egy kicsit kijon a feluletbol, aztan ha
"erzi", hogy ha tovabbmegy, baj lesz a Maxwell egyenletekkel, akkor szepen
visszafordul. Persze, ha nagyon kozel teszunk egy detektort, hogy megnezzuk
a kijott fenyt, akkor mar nem teljes a visszaverodes. Es ha ott levego van,
es a sugarzas infra, akkor rgy kicsit melegiti a levegot. Szoval kijott a
ho.
A jelenseg elkepesztoen erzekeny a felulet kulsejere felvitt reteg kemiai
osszetetelere, nagyon erzekeny kemiai erzekeloket csinalnak ezen az elven.
A tobbit nalam okosabbak kifejtettek, en nagyjabol ennyit tudok.

Janos (totalreflexios vaskalapjat lengetve....)

Udv mindenkinek!

Elektromos aram felhasznalasaval hogyan lehetne leghatekonyabban (aramlo)
levegot futeni? Esetleg a nitrogent gerjeszteni EM sugarzassal? De milyen
frekvencian?
Nem tudom, a fu"toszalas megoldas milyen hatasfoku lehet?

Varom otleteiteket!
Sipi

Kedves Balazs !

>Egy kb. 3mm vastag lapocska, par centi hosszu es szeles, es ugy csinal,
>hogy a lapnak csak az egyik oldala magneses, a masik nem. Vagyis olyan,
>mintha egy rendes magnesnek learnyekoltuk volna az egyik oldalat (nem az
>egyik polust, hanem az egyik oldalan mindket polust). Ez persze nem
>lehetseges, legalabbis ugy tudom, hogy a magneses teret nem lehet
>arnyekolni.
 ...
>Ha jobban meggondolom, nincs benne semmi paradox, hiszen egy patkomagnes is
>kb. ugyanezt csinalja: a patko ket vege egymas mellett van, ott magnesesek,
>a patko kozepen meg nem. Szoval gondolom, hogy ez egy szelsoseges
>patkomagnes, ha berajzoljuk a dipolusokat, kb. igy nezhet ki:

Szerintem az ajto-csappantyumagnes is hasonlo dolog.
A magneslapkara ratapad ketoldalt egy-egy kilogo vaslemezke,
es ezzel a lapka lapos patkomagneskent uzemel.
A kisse kiallo lemezkek nelkul hasznalhatatlan az adott celra,
tehat azok 'megsokszorozzak' az erejet, de csak azon az oldalon,
ahol kiallnak, a tuloldal rovasara.

>lehet-e allando magnesen alapulo csapagyat kesziteni?
>Veszunk ket ilyen gyurut ami minden csapagyban van, es kibeleljuk
>magnesekkel, ugy hogy a ket gyuru taszitsa egymast. Pl. ilyen
>wincsis magneseket felhasznalva, meg lehet ugy csinalni, hogy kifele ne
>legyen magneses.

Szerintem lehet, de minel kisebb a gyuruk atmeroje, annal
kevesbe hatekony, es valamelyest kifele is tapasztalhato
hogy magneses.
Kar, hogy nagy sik, es kelloen taszito viszonylag
homogen feluletet tul koltseges lenne letrehozni olyan celra,
hogy magneses sitalppal lehessen suhanni a felulet felett, magneses
terdvedokkel es konyokvedokkel tompitva az esest. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Petronius, koszonom a pontos szakkifejezest es a technikai reszleteket.

###

SB, vincsi-ugyben esetleg erdemes a GURU-n kerdezni (kb. 1 eve olvastam
utoljara, akkor meg volt ott egy Seagate-es listatag). Magneses mezot
egyebkent az elektromos mezohoz teljesen analog modon lehet arnyekolni.
Ugyanugy, ahogy egy idealis elektromos vezeto (=0 ellenallas, vegtelen
vezetokepesseg) feluleten vegzodnek a kivulrol jovo erovonalak (ergo a
vezeto belsejeben nincsen erovonal), ugyanugy el lehet ezt jatszani egy
idealis magneses vezetovel, aminek vegtelen a magneses permeabilitasa.
Ilyen anyagok (50000...200000 relativ permeabilitasi egyutthatoval)
angolul/nemetul Mu-Metal(l) (a permeabilitas jele (gorog mu:) alapjan)
ill. permalloy cimszo alatt futnak (habar mindketto bejegyzett markanev).
Ezek kulonbozo nikkelotvozetek (80% Ni, 15% Fe, a maradek Cu, Mo, Cr).

Ha mar magneses arnyekolasnal tartunk: azonos vastagsagu rez- es (mezei)
acellap kozul elektromagneses hullamokat az acel arnyekol jobban. Ugyan a
reznek jobb a vezetokepessege (jobban arnyekolja az elektromos teret), de
az acel ezt kompenzalja a joval nagyobb magneses arnyekolassal.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>hasonlo modon mint azt a hollywoodi filmekben mar megszoktuk, azzal a kul
>onbseggel hogy ezt nem lehet tulelni. Vegul az sem utolso dolog, hogy a hidrog
e
>n akkor is fogy a tartalybol, ha egy centimetert sem megyek az autoval. Ezert
a
> cseppfolyos hidrogen ott terjedt el, ahol mas modszert nem lehet talalni, pl.

Egyszeru, a hidrogent viz formajaban kell tarolni es csak a
felhasznalaskor kell kivonni belole. Ekkor perze az energiat nem a
hidrogen hanem a viz bontasahoz szukseges anyag pl aluminium tarolja. Az
eljaras egyszeru, egy tal sos vizbe belerakunk egy aluminium darabot,
majd elektromos arammal levalasztjuk a femet vedo oxid reteget. A
szabadda valt felulet reakcioba lep a vizzel, onnan oxigent von el ami a
hidrogen kiszabadulasaval jar. A levalt aluminium oxid feher uledekkent
osszegyulik a tal aljan. Nem tul jo a rendszer hatasfoka, de legalabb
biztonsagos es az uldek viszalakithato aluminiumma.

udv
Csaba

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: bicigli ( 32 sor )


>>Hiaba magyarazom en el Janosnak,
>>hogy kell kerekparozni, sosem fog tudni, ha meg nem probalja.
   A mondat az elmelet es a gyakorlat kozotti kulombseget akarna abrazolni.
De van erre tobb pelda is.
  Magasrangu katona tisztek orakig szamolnak: celpont 3 km, lovedek
hatoereje xx, szelsebesseg yy es meg sorolhatnam, a kapott eredmeny utan
beallitjak az agyucsovet zz fok magassag, yy fok szelesseg.
A kilott agyugolyo messze a celponttol robban.
  A gyakorolt altiszt csak mosolyog, es parancsot ad katonajanak miutan egy
pillanat alatt attekintette a helyzetet, merrol is fuj a szel, es a
celpontot eltalalja.

 >Az osszes "semmibol energia" otlet egy ilyen kerek nelkuli bicigli.

Senki sem allitja hogy a semmi=energia, a tomeg energia keplete viszont
ervenyes.
  Hallott e mar Janos a Q allandorol?

  Tehat a vitakat mindenkep kerulom, nem szeretem, de nem szabad bezarkozni
egy rendszerbe. El kell ismerni, hogy a dolgok egy kicsit maskep is vannak.
  Mivel mindenhol energiak uralkodnak, amit a konzervalasi torvenyek
lenullaznak, csupan emberi ugyessegen mulik a megoldas, es a dolgok mas
szemszogbol valo tekintese.
  Termeszetesen senkit sem akarok belerangatni, meggyozni, mindenkinek
megvan a maga velemenye, lataskore, hatarozata.
 >Persze a levelekre valaszolni illenek, masreszt viszont mielott >levelet
irunk, gondolkodni illenek...
  Iras kozben sem szoktam elaludni:-)

   Udv Csaba.



_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

On Wed, 2002-03-20 at 16:03,  wrote:
> lehetosegeken, amit a vizzel mukodo autok elonye kinal. Sajnos
> meg kell mondanom, ez a kihavas mar tobb mint 150 eve foglakoztatja
> a fizikusokat, gepeszeket, energetikusokat es vegyeszeket. Amiota
[snip]
> Ezert a cseppfolyos hidrogen eloallitasa igazabol a High-Tech
> modszer meg ma is
[snip]
> Igy en inkabb szkeptikus vagyok a hidrogen szeleskoru elterjedeset
> illetoen az elkovetkezo evtizedben.

Egyaltalan nem a cikkeddel szeretnek vitazni (sot koszi a reszletes
leirast), csak arra szeretnem felhivni a figyelmet hogy pontosan e
nehezsegek miatt a legtobb kutatas (legalabbis az autoiparban) nem
cseppfolyos hidrogen eloallitasat/tarolasat/tarolasat celozza.

Sokkal tobb fantaziat latnak a kulonbozo anyagokban elnyeletett H2ben
vagy a nagy hirdogentartalmu, konnyen bomlo vegyuletekben. De persze meg
ott sincs minden megoldva...

Udv, Sandor