Csaba,
> >>Viszont fennallhat egy olyan dolog, hogy mivel minden anyag (tomeg)
> >>valamilyen reszecskesugarzo, igy az egyenlo tomegek kozotti
>>nevezett
> 'vonzaserot' semlegesithetik az egyenlo mennyisegu es >>minosegu
> kisugarzasok.
>
> > Na ne.....
>
> Ez sem eldobhato csak ket szoval.
De igen. amig csak altolanossagban beszelsz sugarzasokrol, addig a fentiekre
csak egy "na neeee...." a korrekt reakcio.
> "A gravitacios terero erteke egyenesen aranyosan csokken a tomegtol
> tavolodva az ileto tomeg egysegnyi feluletevel." (Ezt termeszetesen keplet
> is igazolja.)
Hat ez nem egeszen igy van. Az erotorveny negyzetesen csokkeno jelleget
szoktak ehhez hasonlo ervelessel megvilagitani, de "tomeg egysegnyi
felületerol" reszemrol nem beszelnek.
> Tehat hogy (en) vonzak valamit, azaz magamhoz huzzak, erore van szuksegem,
> es feltetlen egy 'eszkozre'. Ha az osszekoto eszkoz hianyzik, nem johet
> letre a vonzas. Futyolhetek, kiabalhatok mig elfogy az 'erom', az a ..
> (mondjuk:) bo:gre me'z egy elneme'rt tavolsagbol nem fog kozelebb jonni,
> mindaddig, mig az osszekoto 'vonzo'eszkozom hianyzik, vagyis egy sparga
> kotel, drot, stb.
Tevedes. Ha eleg sokat varsz, bizony közelebb megy. Más ero hianyaban
gravitacios kolcsonhatas egymashoz tapaszt titeket.
> Ameddig aprolekosan nem tudunk tisztazni, elemezni bizonyitani kulombozo
> dolgokat, nincs jogunkban itelkezni.
Pontosan ezert vettem ra magam, hogy atnezzem az adott cikket. Erdekelt is,
honnet veszi valaki az otletet egy nyilvanvaloan teves keplethez. A
megoldas, mint mar mondtam, hagy ha negyzetes tagokat osszegzunk, es egy
helyen plusz helyett minuszt irunk, akkor hirtelen nagyon konnyen szorzatta
alakithato az osszeg.
> A lenyeg, tehat, hogy amig szemelyesen, a gyakorlatban is felismerve a
> tenyeket meg nem gyozodunk bizonyos dolgokrol, nem szabad itelkeznunk, es
ne
> legyunk 'nagyon szkeptikus'ak senkivel szemben.
Azert kellett atragni magam a levezetesen.
Tedd meg te is! Akkor nincs tobb vita.
Janos
|
Kedves Zoli !
<<<En ezt nem ertem, de olvasd el ujra a vonatos eseteket.
Kulon irtam
arra is peldat, hogy ha foldhoz kepest allo lezerrel
vilagitunk
be a mozgo vagonba, akkor a benti megfigyelo tapasztalja az
aberraciot,
mig ha a foldhoz kepest mozgo vasutas lezeret figyelnenk,
akkor a kinti allo megfigyelo kell tapasztalja az
aberraciot ugyancsak. >>>
En nem az eszlelt jelenseget tagadom, hanem azt mondom
A fenysugar tranzverzalisan nem mozog, nem hajlik el. A
mozgo vonathoz
viszonyitva lemarad es azt erzetet kelti, mintha elhajlana.
Termeszetes, hogy merheto
mert a feny nek is veges a sebessege. Ameddig a feny
megteszi az utat a vagon
szellesegen, addig a vonat tovabb haladt. Ez nem elhajlas,
hanem lemaradas
Ha egy elhalado vonat utolso vagonja moge, kereszbe
atnyujtassz egy
egyenes rudat, eloszor kozel van a vagonhoz, s ahogy tovabb
tolod, egyre tavolodik.
A latszat nem annyira tokeletes, mert a rud sebessege lassu
(mint a lassan mozgo
filmkockak, a filmvasznon)
A feny nem egy merev rud, hanem vegyuk fotonnak. Ezert ha a
fenyforras
egyutt halad a vonattal, akkor a mindenkori foton, amely
elhagyja a fenyforrast
mindig a vonattal egy szinten van. Mire eleri a tulso
szelet, lemarad. Egyenkent
a fotonok, egyenes utat irnak le.
Ezert nem tartom valosnak a Pithagorasz elv alkalmazasat,
erre a jelensegre..
<<A gorbulest nem tartom megfelo kifejezesnek>>>
Ez igaz, Fenyelhajlas a jelenseg
<< Szeretnek egy pontos leirast, rajzal a fenysugar
gorbuleserol>>
Ezt mar te ertelmezted forditva. Az eros gravitacios
terben gorbulo fenyre gondoltam.
<<<Nem hivtam fel figyelmedet kulon a korabbi manoveres
kiserletben
arra, hogy a fokomornyik amikor neha orakat egyeztet
kozeprol,
az elol levo ora mindig kesve kapja meg az aktualis pontos
idot -
kulso megfigyelo szerint.>>
Ezt meg kell ragjam!
<<A sebesseg, az ido, es a tomeg egyarant relativ
mennyisegek.>>>
Jelenleg igy tudjuk. Azt szeretnem tudni, velemenyed
szerint, ha Fold sebesseget
megtudnam merni, onmagahoz viszonyitva, az abszalut
sebesseg lenne-e?
Nem hiszed el, hogy a test onmagaban is mozog a terben,
csak eppen nem
vagyunk kepesek merni? Legalabb is jelenleg.
<<<Hogyne, keresik is folyton, de amennyire tudom, minel
melyebbre
asnak, annal nagyobb matematikai nehezsegekbe utkoznek>>
En ugy gondolom, hogy a jelenseg letezik onmagaban, s ha
megismerem,
matematikai formaba lehet ultetni. Igy valik lehetove a
gyakorlati alkalmazasa,
mindenki szamara. A jelensegnek nem lehetnek matematikai
nehezsegei.
<<Elvben letezhet olyan kategoria is, mely emberi
gondolkodasmodunktol idegen, nem felfoghato, nincs
modellunk ra,
azaz nem varhato el, hogy mindent meg lehessen
magyarazni.>>>
En a vilagot racionalisnak fogom fel, ami azt is jelenti,
hogy nyelvunk,
gondolkodasunk nem szakadhat el a vilagtol. Minden valosag
felfoghato.
<<<Reszleteket nem tudok, de Einstein volt az elso, aki
elmelete alapjan
kielegito magyarazatot adott ra. Addig ez is bosszanto
rejtely volt.>>>
Figyelem!!
Megtalaltam azt aki, azt allitotta, hogy mar minden
bolygora es holdjaikra
ki van szamitva a Perihelium elfordulas. A holdak nem ezen
a neven szerepelnek.
> Felado : [Hungary]
Kerem ismertessen adatokat vagy adjon cimet. Koszonettel.
Udv: Szocs
|
> Felado : [Hungary]
> A lenyeges dolog az, hogy a hang, miutan elhagyja a
> hangforrast, kilepik
> a mozgorendszerbol, s csak a nyugalomba levo levego
> determinalja
> sebeseget. A hanghullam nincs kotve a hangszorohoz, hogy
> azt magaeloot tolja,
> vagy magautan huzza.
Nem illik valtogatni a vonatkoztatasi rendszereket. Nekem a meterrud all, es
pontosan azert nem kell tavolsagot mernem sosem, mert a meterrud ket vegenel
merek idot. Tehat pont a meterrudam hosszat teszi meg, amit merek. Teljes
joggal mondhatom, hogy a meterrud all, a levego meg nincs nyugalomban, ha
egyszer fuj a szel...
Ha kifogasod van a valasztott rendszerem ellen, akkor mondd azt. Nem vagyok
makacs, de ervek nelkul en ugyan nem valasztok masikat. Ha azt mondod, van
egy jobb es nekem is csak azt szabad hasznalnom, akkor azt is meg kell
mondanod, miert csak az jo. Sot, es foleg, azt is reszletesen ki kell
fejtened, hogy pontosan hogyan lehet azt a bizonyos jot kivalasztani.
Szerintem igen kellemetlen kerdesekkel kell szembenezned, mert annyi messze
nem eleg, hogy azok a szalado fak egy jobb rendszer mint az en jol bevalt
vonatom... Csak egyetlen pelda arra, mennyire megbizhatatlanok a fak: ha a
gozadagolot felnyomom, sokkal gyorsabban szaladnak... Most ezekhez merjek?
Fuj. :-)
> Itt, ket valtozatlan es nyugalomban levo tavolsagod van.
> Ezt egy kulso,
> mozgasban levo hangforras nem befolyasolja, mert a hangot
> is, a nyugalomban levo
> levego vezeti.
Nem lehet igy csapongani, hogy mindig az all, ami neked kell ahhoz, hogy
osszekeverhesd a fogalmakat. :-) Le kell szogezni mikor hozzakezdesz, hogy
mi a vonatkoztatasi rendszer, es annal kell maradni. Precizen vidd vegig a
dolgokat, ne keverd ossze allandoan a vonatkoztatasi rendszereket.
Keveredig a gondolataidban egy fiktiv abszolut nyugalomban levo rendszer meg
a valasztott vonatkoztatasi rendszer, amiben elkezdtem leirni a
jelensegeket... Igy nem lehet dolgozni.
> <<Hang helyett most lovoldozok, merem a golyo futasi
> Itt nem jegyzed meg, hogy zajlik a mozgasban levo vonaton a
> jelenseg.
Dehogynem jegyzem meg. Csak arrol beszelek. Nekem a vonat a valasztott
vonatkoztatasi rendszerem, all, ellentetben a szalado fakkal es
tavirooszlopokkal, es en nem keverem a rendszereket. Amit leirtam, az az,
amit mertem. Termeszetesen a vonaton, mert a vonat az en vilagom, a
valasztott rendszerem. Az, hogy masok ezt mozogni latjak, hat mi kozom nekem
hozzajuk??? :-)
> Ugyan csak nem jegyzed meg, hogy miutan a kiskocsira tetted
> a puskat, a nyugalomban levo meterrud mind a ket vegen
> mersz-e idot.
Termeszetesen, hiszen mindig azt merem, hogy valami, hang, golyo, feny
mennyi ido alatt futja be a meterrudam hosszat. Ja es vegig termeszetesen a
vonaton vagyok, ulok egy szeken, mellettem all a meterrudam. Nem szalad,
mint az allomas.
> <<Ertekeled, milyen kinosan kerultem a sebesseg fogalmat?!>>
> Azt valoban kerulted, de a tavolsagmeresben hiba van.
Mar hogy lehetne hiba, mikor a fellelheto legjobb meterrudat hasznaltam, a
meterrudam hossza az pedig 1m, azert meterrud. Korrekt modon mertem azt az
idot, amig a merendo objektum elment a meterrud egyik vegetol a masikig. Az
en vilagomban 1m-t ment, es kesz. Errol nincs ertelme vitatkozni. Az, hogy
egy masik vilagban mashogy mertek volna, az lehet, de nekem miert kellene
hozzajuk igazodnom? Engem az erdekel, amit en csinaltam. Es az jo.
> <<<Mikor kesz vagyok, kapok egy levelet a hixen, hogy
> tevedesben vagyok>>>
> Az utmeres hianyat mar elore tudtad.
Azt ugyan nem... Az en utmeresem a legjobb meterrudon alapul, amit csak
kapni lehet.
> A hanghullam, az allo koordinatarendszerben halad
En nem tudom, mi az hogy allo koordinata rendszer, nekem a vonat all, es fuj
a szel. A hang pedig az en vilagomban is halad. Csak fugg a szeltol, hogyan.
Ez egy szep tudomanyos kiserleten alapulo eredmeny, ami buszken hirdetek, es
Gozmozdony dijra jeloltek erte. Aki ezt vitatja, annak megismetlem a merest.
:-)
> <<Eljatszom a fennyel, ugyanazt, mint feljebb a hanggal.>>
> Tehat ugy viselkedik mint a hang.
Dehogy viselkedik ugy. A fenynel mindig egyforma idot merek. Ez a kiserlet a
masik buszkesegem, ha a masikert nem kapnek dijat, mert mondjuk a kalauz
bundazik es az unakaoccsenek adja, akkor ezert aztan mar mindenkeppen. Vagy
masra hasznalom a puskat. :-)
> Nem kell keresni az eterszelet, mert levego szel sincs, a
> vizsgalt jelensegre.
Dehogy nincs hatasa a szelnek. Mondom hogy megmertem. Tulajdonkeppen mit
lehet ezen vitatni? Kiserleti teny. A meterrudat befuto hang ideje fugg a
szeltol. Elmondtam hogyan mertem, nem csinaltam semmifele hibat. Ha megis,
mutass ra a hibamra...
> Gondolom erzekelted az erveimet, hogy elfogadod? Az mas
> kerdes.
Bocsanat, az erveid nem jok, mert nem tartod be a jatekszabalyokat. Nekem a
vonat all, es ez egy jatekszabaly. Be kell tartani. Te meg idonkent mozgo
vonatrol beszelsz, mikor mar egy fel oraja ulok a szekemen a meterrudam
mellett a vonatom kozepen, es egy fel millimetert se mozdult alattam a
vonat... :-)
Komolyan, a sok vonatkoztatasi rendszer keveres kozben mindig elmesz a
lenyeg mellett.
Haromfele kiserlet van, mindig azt az idot merem, amig a merendo objektum az
en meterrudam egyik vegetol eler a masik vegeig. Megemlitem meg, hogy mar
korabban eszrevettem, hogy a szel a gozadagolo allasatol fugg.
Hang eseteben: az ido a szeltol _fugg_, hangszoros kiskocsi mozgasatol _nem
fugg_.
Puskagolyo eseteben: szeltol _nem fugg_, puskas kiskocsi mozgasatol _fugg_.
Feny eseteben: szeltol _nem fugg_, lampas kiskocsi mozgasatol _nem fugg_.
Ez a lenyeg. A feny se nem ugy viselkedik, mint a hang, se nem ugy, mint a
golyo. Ezt vedd mar eszre, legy szives... :-)
> Szerintem nem az Einstein elmelet teves a fenyhullamra
> vonatkozoan,
> hanem a Newton-i elmelet a teves, a hanghullamra
> vonatkozoan.
Ezt ki kellene fejtened bovebben, mert el se tudom kepzelni, mire gondolsz.
> <<<Ha ezt gondolod, akkor a kiserletezoknek nem hiszel.>>>
> A kiserletezoket tisztelem, tevedeseikert nem vadolom, mert
> nem szandekos
Nezd, lehet hogy az a sok kutyauto tevedett, de amiket en mertem a leirt
kiserleteimben, abban hol a tevedes? :-)
Szo volt korabban a sajat elmeletedrol. Nem mutatod meg?
-----------------------------
1.Nem csak a vicc kedveert szorakozok a vonattal. Ez a Galilei elv lenyege.
Ha a vonat mint vonatkoztatasi rendszer nem jo, akkor vilagosan ki kellene
mutatni, miert nem jo. Ha valaki azt gondolja, letezik egy jo, kituntetett
rendszer, akkor meg kell indokolni, miert kituntetett, es meg kell mondani,
hogyan lehet azt megkeresni.
2. Ha mindent kitolt a levego, akkor lehet talalni egy rendszert, ami mas
mint a tobbi, azt, amelyben nem fuj a szel. Ha a szelet semmi masbol nem
ereznenk, akkor is meg lehetne talalni a kituntetett rendszert, a hang
meterrud melletti futasi idejenek meresevel. A
meterrudas-mikrofonos-stopperes meressel.
3. Ha nincs mindent kitolto levego, mert hat nemigen van az urben, akkor nem
megy a hangos modszer. Probaltak, hatha megy fennyel. Nem megy. Mert a feny
alapvetoen mashogy viselkedik, mint a hang, nem lehet kulonbseget merni a
futasi idejeben egy meterrud mellett. Igy nem lehet valasztani a rendszerek
kozott ennek alapjan. Sot, egeszen borzalmas dolog tortenik, fel kell adni
olyan magatol ertetodo dolgot is, mint az egyidejuseg...
--------------------------------
Leirom a legegyszerubb kiserletet, amivel az egyidejuseg feladasanak
kenyszeret meg lehet erteni.
Kepzeld el, hogy van ket ilyen fenyes, meterrudas-fotoerzekelos
berendezesed. Mindket rud mellett van egy kezelo. Egyik se hisz a
specrelben. Egyik rud nagyon gyorsan , c/2 sebesseggel szalad a masikhoz
kepest, ennek a kezeloje is igy szalad egyutt a rudjaval. Nezzuk az egyik
rud kezeloje szemszogebol a dolgokat, az o sajat rudja tehat all, a masik
c/2-vel szalad, parhuzamosan az o rudja iranyaval, kozvetlen mellette megy
el. Onnet tudja, milyen gyorsan, hogy idot mer, 1/150.000.000 mp telik el,
amig a masik rud vege elmegy az egyik, majd masik allo rudveg mellett.
Mikor a rudak hatso vege egymas melle kerul, mindketto villant. Tudjuk, hogy
a feny sebessege nem fugg egyik rendszerben sem a lampa sebessegetol, tehat
egyetlen tagulo fenygomb lesz. Ne menj tovabb, ha itt nem ertesz egyet.
Szoval egyetlen fenygomb van. Az egyik rud kezeloje latja, hogy tagul majd
eleri a sajat rudja masik veget a fenygomb. Kimeri, ez 1/300.000.000 mp.
Latja, hogy a masik meterrud kozben odebb ment, az egyetlen fenygomb azt
nyilvan joval kesobb eri el. Ezert meg van arrol gyozodve, hogy a masik rud
kezeloje hosszabb idot mer mint o. Megkerdezi telefonon, hogy mit mert. Puff
neki, az is 1/300.000.000 mp-et.
Belegondolva, mi mast merhetett volna? Hiszen egy 1m-es rud hosszat futotta
be a feny, es mint tudjuk, a feny futasi ideje nem fugg attol, hogy milyen
vonatkoztatasi rendszert valasztok. Egyik rendszer ugyanolyan feny futasi
ido szempontbol, mint a masik. Egyeni szocialis problema, hogy a specrelben
nem hivo kezelok az egyforma mert idot lehetetlenek tartjak.
Udvozlettel, Jozsef
|