>Ugy tudtam, a kalcium hianya okoz gorcsot. Masok szerint
 >a magneziume. Gorcsrol panaszkodo nagy sorivokat biztattam
 >egyenek sok tojast, mindenfele fontos nyomelemek vannak benne,
 >kalcium is, D vitaminnal. Mondtak rantottan elnek, sok tojast esznek,
 >megis begorcsolnek, menjek a gorcsbe az otleteimmel.
 >Regi 100 eves orvosi konyvben a rez hianyara vezetik vissza,
 >ismerosom szerint. Allitolag a rezedenyek es rezkilincsek eltunese ota
 >jellemzo a szervezet rezhianya.
 >En idonkent rezgaliccal permetezek. Az jo ? :)

Van meg egy elem, ami fent nincs megemlitve, de hianya biztosan
izomgorcsoket okoz: a kalium.
Vizhajtot szedo embereknek ajanljak a kalium potlasat, mert
a vizelettel sok tavozik ekkor.
Lehet, hogy a nagy sorivok csak tul sokat pisilnek es igy sok kaliumot
veszitenek?

Udv: Gabor

Sziasztok!


Adva van az alabbi integral:
integral -b -tol +b -ig  sin^2(a*x)*dx

a peremfeltetelek: a>0, b>0, a*b<0,01. Ha most sin(a*x) helyett a*x-et
irok, akkor az integralas eredmenye 2/3*a^3*b^3 lesz.

Ha viszont eloszor integralok es utana helyettesitek, akkor a primitiv
fuggveny ugye x/2 - sin(2*a*x)/(4*a), ami a sin(2*a*x)=2*a*x
helyettesitessel nullara redukalodik. A 2/3*a^3*b^3 -t akkor kapom meg, ha
a sin(2*a*x)=2*a*x - (2*a*x)^3/3! helyettesitest vegzem el.

Kerdes: honnan lehet tudni, hogy hanyadik tagnal lehet abbahagyni a
sorbafejtest? Matektanulmanyaimban szerepelt a sorbafejtes abbahagyasabol
szarmazo "maradek tag" nagysaganak becslese, de nincsen valami "mernokibb"
megoldas? Vagy szemleletes pelda arra, hogy a fenti esetben miert nem
mukodik a linearis tagig valo sorbafejtes?


Elore is koszonom,
marky

Az elso ygorsulasmereok egy valamilyen ferromagneses anyagot
tartalmazaka rugalmasan rogzitve egy teker belsejeben. A mag mozgott
ezzel megvaltozott a tekercs induktivitasa. Ha a tekercs egy rezgokor
resze, vagy valtakozo aram folyik at rajta akkor merheto a valtozas
amibol kiszamithato a gyrosulas  merteke es meghatarozhato iranya is. A
most hasznalt szenzorokban egy piezo lap van es a gyorsulas feszultseget
hoz letre a kristaly oldalain. A piezos szenzoroknak sokkal kisebb a
tomeguk ezert pontosabbak es gyors valtozaskok pl rezgesek meresere is
alkalmasak.

udv
Csaba

>>(Az izzolampak viszont roppant zajosak, de a spektrumrol
>>semmit nem tudok, se a LED-ekerol)
>Az izzolampak spektruma nagyjabol az izzasi homerseklethez tartozo
>homersekleti sugarzas, de a nagyobb energiaju (UV) komponenseket
>az uvegbura gyengiti, vagy kiszuri.
>A ledek spektruma nagyon kulonbozik, nagyjabol azt mondhatjuk,
>hogy azon a energian (frekvencian) sugaroznak, ami az anyaguk
>tiltottsav szelessegenek fele  meg, tehat monokromatikusak.
Koszonom, de az intenzitas zajara akartam utalni, hogy kerdeses.

>Vegyel egy prizmat (kinai vekkerben tudtommal nincs :)
Lass csodat, az is van! Az ora plexi burkolatanak elol kiallo pereme van,
s ennek keresztmetszete trapez.  Ezt lehet prizmakent hasznalni. :)

>bar azt el kell ismerni, hogy otletek azert vannak ezekben a
>filmekben, es a kasszasiker nem veletlen. Kulonosen ha az "Orion
>urhajo" c. egykori NDK produkcioval hasonlitjuk ossze.

Voltak azert abban is nagy dobasok, pl. eloszor lathattunk
szupernovat, ami olyan volt, mint egy petroleummal atitatott ego
fonalgombolyag, melyet valszeg ventillatorral fujtak, hogy csovaja is
legyen, mert ugy jobban nez ki, ugy szuperebb. :-)

Udv: zoli

Kedves Gabor !

> Van meg egy elem, ami fent nincs megemlitve, de hianya biztosan
> izomgorcsoket okoz: a kalium.
> Vizhajtot szedo embereknek ajanljak a kalium potlasat, mert
> a vizelettel sok tavozik ekkor.
> Lehet, hogy a nagy sorivok csak tul sokat pisilnek es igy sok kaliumot
> veszitenek?

Naluk nem tudom hogy megy, de az oroszoknal a kocsmakban allitolag
a magnezium-hiany potlasara szoktak halat arulni nagy sorivok
kedveert. Hianya idegrendszeri problemakat es szemelyisegvaltozast
is okoz. ( a sorrol is mondanak ilyesmit , de a hering valszeg univerzalis
gyogyir :)
Vizhajtot szedo szivbetegeknel pedig csak a kalium potlasara ugyelnek
mindenhol, mert a hianya szivzavarokat okoz. Fontos tudni, hogy a
normal taplalkozas altalaban elegendo kaliumot biztosit, (magneziumot
kevesbe) s a kalium  kulon tablettaban szedese kockazatos, mert
tuladagolashoz vezethet.
A kaliumhianyrol azt olvastam a weben valahol, hogy izomgyengeseget
okoz. Ezt vegkepp nem mertem emliteni a so:rbarat ismerosoknek,
mert egyikuk verhetetlen szkanderezo hireben all. :)

Udv: zoli

Kedves Marky !

>Ha jol ertem, akkor az inga nem periodikusan nagyobb
>amplitudoval leng, hanem ugyanazzal az amplitudoval csak mas
>helyen (kb. 1 amplitudonyival arrebb) aztan 1-2 masodperc
>mulva visszaall az eredeti helyere? (analogia:
>elektrosztatikusan toltott muanyag csovel a vizcsapbol folyo
>vizsugar "elgorbitese") Ha ez igy van, akkor AC-csatolassal
>ill. atlagolassal nem lehet semmit kezdeni, mivel egy egyszeri
>jelensegrol van szo.
Nem ertem miert nem. Hogy nem periodikus a merendo jel, annak
nincs jelentosege. Tobb nagyfenyereju LED-del torteno
stroboszkopos megvilagitasnal (es a LED-ek fenyereje
stabilizalva) a lassan valtozo zavaro jelek - melyek DC erositesnel
additive raulnek az ugyancsak lassan valtozo merendo jelre,
s melyeket kizarolag az erosito okoz kulonfele okokbol -
kikuszobolodnek, hiszen a bemenojelet 'felkevertuk', s igy
csakis AC erositven a drift es a DC-kozeli kisfrekis
1/f zaj eltunik mert nem esnek bele az erositendo savba.
A merendo jel pedig minel lomhabban valtozik, annal
jobb, mert annal szerenyebb a savszelesseg-igeny, ami ugyancsak
kedvezobb jel/zaj viszonyt eredmenyez.

Megis DC erositos valtozatnal maradva barmi okbol - lehetne
chopper-stabilizalt eloerositot hasznalni, melynek driftje
jelentektelen. (es persze differencia-erosito kene)
Ennek pl. itt is utana lehet nezni:
http://search.national.com/iphrase/query

Udv: zoli

Marky,

> : Na vegre, valamiben egyetertunk, bar azt el kell ismerni, hogy
> otletek
> : azert vannak ezekben a filmekben, es a kasszasiker nem veletlen.
> : Kulonosen ha az "Orion urhajo" c. egykori NDK produkcioval
> hasonlitjuk
> : ossze.
>
> Ne szold le az NDK-t, ugyanis ezt a nyugati nemetek kovettek el. :-)
Tenyleg? Ugy emlekeztem, hogy NDK produkcio volt. Tevednek?
Egyebkent en block nem szolom le az NDK-t, a szoctaboron belul a leginkabb
turistabarat orszag volt, finom bokwurstokkal, joghurttal, tejekkel, nagy
fagylaltkosarakkal (eisbecher...), jo kozlekedessel, mindezt olcson.

> :-)) Egyebkent a sorozat szerintem magasan veri az osszes halivudi
> intergalaktikus filmet, ami a kultstatuszt ill. a "feeling"-et illeti
Hat ez izles dolga, igy nem igazan vita targya, de a kovetkezo parbeszeden
evekig rohogtunk:

Kapitany:
-Idofaktor?
Lady, garboban, de igazan formas cicikkel:
-Fel nyolc.

Persze, megengedem, hogy ez egy elcseszett szinkron...

Zoli,

> Gyors elharitasa utan a kiserlet mar nem a vart eredmenyt hozza, s a
> feltalalo ottmarad zokogva, osszetorten,
Na, arra varhatsz! Az feltalalok a tevedeseiket soha nem ismerik be.

Janos

On Tuesday 05 August 2003 12:43, privatemil--freemail.hu wrote:
> A LIGO zavarerzekenysegerol is erdemes volna titkokat(?) megtudni,

Hagyd, kb 4szer kuldtem be pontos forrasokat a ligo-rol, egyszer sem kaptam
visszajelzest:-)

> A LIGO gravitacios obszervatorium ket interferometer-rendszerbol
> all. Az egyik egy Washington allambeli, korabbi nuklearis kiserleti
> telepen, a masik pedig a Luisiana allambeli Hanford tamaszponton lesz.

Az ugye mar koztudomasu hogy az egyik telephelyen bajok vannak a kornyezo
fakitermelo munkagepek altal keltett rezgesek miatt. Bar a ligo csillapito
rendszere sem kutya, ebben a virgo jobb (emiatt tud hasonlo eredmenyeket
produkalni a kisebb karu interferometerevel), igy aztan a ligo emberei
elmentek, megneztek a virgot es at fogjak epiteni a ligo
csillapitorendszeret.

-- 
Udv, Sandor

Sarkadi Dezso  2003.08.06.
Sziasztok, a felmerult kerdesekre es ketelyekre szeretnek most valaszolni.
Eloszor is a csempeinga gravitacios eroket es gravitacios energiakat mer szetva
laszthatatlanul. A gravitacios ero eltolja az inga lengesi amplitudojanak kozep
pontjat, a gravitacios energia megnoveli az amplitudot. A meresek szerint mindk
et hatas jelentkezik. Egy 6 kg-os tomeg 30 cm tavolsagbol a normal zajamplitudo
 haromszorosara noveli az amplitudot. Egy 25 W-os ego 3 meterre a masik szobabo
l ugyancsak kb. haromszorosara noveli az amplitudot, de kozben 10 mikronnal 
222;eltaszitja” az inga lengesi kozeppontjat. A kozolt adatok hozzavetole
gesek. Van ugyanis egy zavaro es nem megszuntetheto jelenseg, ami a nagy, 5 met
eres fizikai inganal is jelentkezett: ez a fazisfugges. A gravitacios erok kics
ik es nem mindegy, hogy az inga melyik mozgasi fazisaban kapja a kulso erot. Ha
 az inga alaplengesenek mozgasi fazisa eppen ellentetes a hato gravitacios erov
el, az inga sok esetben egyszeruen lefekezodik, tehat az alapzajnak tekintett l
enges masodpercekre megszunik.
Zolinak a kinai kulcstarto es tamla-nelkuli szekek ugyeben: a kollimalt fenyfor
rasokat, vekony lezer fenysugarakat, stb. egyenlore elvetettem, mivel ezekkel p
ontosan be kell celozni a fotodiodat. Valaki javasolta a kettos fotodiodat, hid
ba kapcsolva. Ekkor a visszavert feny imbolyog a ket fotodioda kozott es ez adn
a a jelet. Gond ezeknel a pontos beallitas. Eloszor is hat a Holdmozgas, tehat
orankent kellene allitani a lezerfeny iranyat. Hatnak a homersekleti tagulasok
is a beallitott geometriara. Tovabbi gond, hogy ha lepkedek a muhelyben, akkor
az inga lengese nagymertekben megno a vibracio miatt es az elektronika kiakad.
A jelenlegi meresem kimondottan a csempe altal minden iranyban szort fenyen ala
pszik, az 1 / R^2-es tavolsagfuggesre. Tehat nem a visszavert feny szogenek val
tozasara!!! Emiatt az idealis megoldas mind elmeletileg, mind gyakorlatilag az,
 hogy a fotodioda meroleges iranybol nezi a csempet. A telepes muveleti erosito
 taplalast ki fogom probalni!
Hollosi "HIX" Jozsi: Koszi szepen a gyors szamitasodat a feny ekvivalens tomege
re, valoban nagy ertek jon ki. Tudjuk az altalanos relativitasbol, hogy a feny
gravitacios viselkedeset maskeppen kell szamolni, foleg mar azert is, mivel New
ton gravitacios keplete nem hasznalhato: a feny nyugalmi tomege zerus. Csak azt
 tudom mondani, hogy a fenygravitacios kiserletem egy teljesen uj, eddig ismere
tlen jelenseget mutat. Remenykedem, hogy a jelenseget par ev mulva az altalanos
 relativitas kereten belul targyalni fogjak, de az sincs kizarva, hogy teljesen
 uj elmeleti modellre lesz szukseg.
Mizsei Janosnak: koszi a jotanacsokat az igazi tudomany muvelese erdekeben (err
e magamtol sosem jottem volna ra) Adatsorok kimerese: tavolsag es szogfugges. M
eg nem volt ra idom, pusztan annyit allithatok, hogy mind a tomeges gravitacio,
 mind a fenygravitacio a tavolsaggal csokken. Az is igaz, hogy a fenygravitacio
 es a tomeggravitacio, a forgo tomeg gravitacioja szogfuggo. Ezt perceken belul
 be tudom mutatni az erdeklodoknek. Az inga erzekenyseget jellemzi, hogy zajmen
tes(abszolut szelcsendes)idoben a 20 meterre levo udvari kapun bejovo embert er
zekeli. A sok meresi adat kimerese rengeteg idoval jarna, majd egyszer a tanars
egedjeim elvegzik. Gond tovabba a fentebb emlitett fazisfugges is, ami sok mere
s atlagolasat igenyelne minden egyes pontban es szogben. A fazisfuggest az 5 me
teres fizikai ingamnal ugy semlegesitettem, hogy a tomegeket allandoan es egyen
letesen forgo zsamolyra helyeztem es orak hosszat automatikus uzemben mertem, a
 szemelyes jelenletem nelkul (mert nyilva!
n az ember a muhelyben csak izeg-mozog, lelegzik, es annak is vannak zavaro gra
vitacios jelei). Kulonben szivesen varlak az ingabemutatora, titokban remelem,
hogy az uj gravitacios elmeletet Te fogod igazan magas tudomanyos szinten kidol
gozni. Komolyan: orulok minden kritikai eszrevetelnek, mert azok alapjan tudom,
 hogy mely kerdesekre kell nagyobb hangsulyt fektetnem. Koszonettel es udvozlet
tel: Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)