Kedves Sandor!

>Erdekesnek tartom hogy a majus 30-ai leveledben szinonimakent hasznalod
>az "egyertelmu kerdes - nem egyertelmu felelet" es "se ilyen, se olyan"
>kifejezeseket, az allitva roluk hogy ilyen a matematikaban nincs; de
>amikor mondok egy konkret peldat hogy igenis letezik "egyertelmu kerdes
>- nem egyertelmu felelet" a matematikaban, akkor kibujsz alola azzal hogy
>ez nem "se ilyen, se olyan" kategoria, hanem "ilyen is, olyan is".

Nem allitottam, hogy a se_ilyen_se_olyan a nemegyertelmuseg szinonimaja
lenne, csupan azt, hogy a se_ilyen_se_olyan az nem egyertelmu. Akkor lenne
szinonima, ha forditva is igaz lenne, tehat a nem egyertemu egyszersmint
se_ilyen_se_olyan, de ez nem igaz, es nem is allitottam ilyet.

Feltetelezem, az egyertelmuseg egyebkent sem jelenik meg egyertelmuen a
fuzzy logikaban. Peldaul a "20%-ban igaz" allitas az egyertelmu allitas,
tehat egyertelmuen 20%-ban igaz, nem 21%-ban, vagy masban. Minden bizonnyal
nem zartam le az egyertelmuseg fogalmanak tisztazasat, sot, tulajdonkeppen
bele se kezdtem. Nem is igazan volt ez szandekomban, hiszen amikor azt
mondom, hogy "egyertelmu kerdesre egyertelmu valaszt varok", akkor ebben a
mondatban a szavakat hetkoznapi ertelmukben hasznalom, nem matematikaban
bevett definiciojuk szerint. Hasznalhattam volna az egyertelmu szo helyett
peldaul a pontos, vagy hatarozott szavakat is annelkul, hogy a mondanivalom
megvaltozott volna.

A se_ilyen_se_olyan, es az ilyen_is_olyan_is szembeallitasa nem szojatek,
hanem logikai jatek, amellyel erdemes eljatszogatni. Az elso az ismert
tulajdonsagoktol valo elhatarolodasrol, a masik az ismert tulajdonsagokkal
valo megegyezesrol szol, tehat csak a masodik tekintheto definicionak. Az
elso az antidefinicio. Lehetnek olyan specialis esetek, amikor egyes
tulajdonsagok tagadasabol egyertelmuen kovetkezhet egy masik tulajdonsag,
es ekkor megis csak ervenyes definiciohoz juthatunk, de nem ez az altalanos
eset, es a hullam-reszecske kettossegnel sem ez a helyzet.

Kedves Laszlo!

>Tenyleg jo lenne ezt vegre megerteni, az anyag nem valtoztatja a
>viselkedeset humanizalt ertelemben, hanem a meglevo es eppen akkor
>tapasztalt viselkedes irhato le egy vagy anyagi vagy hullamszeru
>viselkedesre alapozott fizikai modellel.

Korabban irtam, hogy ez a vagy-vagy kategoria felrevezeto, es a kovetkezo
leveledben is kulonfele modellekrol beszelsz. Ez a megkulonboztetes csupan
a klasszikus megkozelitesre, es azok bizonyos tovabbfejleszteseire igaz, de
nem igaz a QM-re. Letezik a fenyre a klasszikus Hyugens-fele hullamszeru
megkozelites, a Newton-fele reszecskeszeru megkozelites, a reszecskeszeru
Compton-fele szoras, a reszecskeszeru Bohr-fele atommodell, es meg sok mas,
de ezek egyike sem a QM ertelmezese, hanem az azt megelozo elmeletekrol van
szo. Ezek az elmeletek egyseges szubtanciat felteteleznek, es bizonyos
jelensegeket leirnak, mas jelensegekkel viszont ellentetesek. A QM
ertelmezesenel kizarolag a valoszinusegi mezo hullamtermeszetu, de a
kiindulasi adatok, es mereserdemenyek mindig szamszeruek (nem
valoszinusegek). A QM-ben csak ez az egyfele  egyseges modell letezik,
amely egy matematikai megkozelites, es nem letezik egyseges klasszikus
szemleltetese, minthogy nem ertelmez semmifele olyan allandoan letezo
szubsztanciat, amely megfelelne a matematikai kozelitesenek. A #1488 es
#1490 szamokban reszletesebben is leirtam, hogy a QM milyen matematikai
modellt hasznal, de a fizikusok is gyakran, es szivesen hivatkoznak a
korabbi klasszikus, vagy felklasszikus modellekre, hogy szemleletessebbe
tegyek a mondanivalojukat. Azonban ez a visszalepes nagyon felemas,
bizonyos dolgokat megvilagit, mas dolgokat osszezavar, legfokeppen a QM
szerinti helyes ertelmezes lehetosegeit.

>Egy elemi reszecske nem viselkedik, hanem kolcsonhatasba lep.

Ha eszlelheto a kolcsonhatas eredmenye, akkor van valami ami kolcsonhat. De
ezt a valamit kizarolag a kolcsonhatasok alapjan eszleljuk, semmi masbol
nem kovetkeztethetunk a letezesere. Ebbol azonban nem vonhatjuk le azt a
kovetkeztetest, hogy az altalunk eszlelheto kolcsonhatasokon kivul nem is
letezik ez a valami. Marpedig ha letezik, akkor a letezesenek kell lennie
valamilyen keretenek (terenek, idejenek, kiterjedesenek, stb.), amelyben ez
a letezes folyamatosan leirhato.

>>Valoszinuleg nagyon sok numerikus megoldast talaltak mar Feynman
>>konyveinek megjelenese ota Schrodinger egyenleteire. Ez azonban
>>elhanyagolhato a hidrogen vegtelen sok megoldast ado analitikus
>>levezetesehez kepest.
>Hat akkor most ismered vagy sem

A Schrodinger egyenlet numerikus megoldasait valoban nem ismerem. Azonban a
differencialegyenletek numerikus megoldasairol altalanossagban elmondhato,
hogy egyetlen iteracioval legfeljebb egyetlen megoldashoz juthatunk, amely
termeszetesen kozelito jellegu szamszeru megoldas, es nem analitikus, nem
pontos (sem az ertelmezesi tartomany, sem az ertekkeszlet nem folytonos).
Minden ujabb megoldashoz ujabb kezdeti, es peremfeltetelek megadasa, es
ujabb iteracio szukseges. Rossz kezdeti feltetelek megadasanal esetleg nem
is kapunk megoldast, vagyis az iteracio nem konvergal. A szamszeru
megoldasok hatalmas adattomege az ember szamara kezelhetetlen,  a
megoldasok barmifele elemzese csak kulonfele ujabb numerikus eljarasokkal
lehetseges (peldaul bizonyos vetuletek kirajzolasa). A numerikus megoldas
egyfajta meresszimulacionak felel meg, es az eredmenyek ertelmezese eppen
olyan problemas, mint a valodi mereseknel.

A hidrogen Schrodinger egyenletenek  analitikus megoldasaban a
koordinatakon kivul 4 egesz szam szerepel parameterkent, amelyekre bizonyos
korlatozasok ervenyesek, de igy is vegtelen sok kombinacioban megadhatjuk
oket. Ezen parameterkombinaciok mindegyike megoldas, es minden megoldas egy
pontosan meghatarozott valoszinusegi mezot ir le, es az eloszlas egyszeru
behelyettesitessel meghatarozhato tetszoleges helyen az analitikus
megoldasbol. Ezert az egyetlen analitikus megoldashoz kepes a numerikus
megoldasok osszessege elhanyagolhato mind szamossag, mind ertelmezhetoseg
tekinteteben.

>>Schrodinger egy olyan kincsre bukkant, amely a varakozasaval
>>ellentetben nem a reszecskekre vonatkozott,
>>hanem azok valoszinusegeire.
>Kivancsi vagyok, hogy milyen filozofiai (!) ertelmezessel vagy kepes
>elvalasztani egy megtalalasi valoszinuseget attol a reszecsketol,
>amire ez a megtalalasi valoszinuseg vonatkozik.

Nem hiszem, hogy ez melyseges filozofiai kerdes lenne. Egyszeruen a ketto
kulonbozik, es ezt tudomasul, illetve figyelembe kell venni. A ket dolog
kapcsolatat a valoszinusegszamitas irja le.

Kedves Janos!

Az analitikus es numerikus megoldasokrol leirtam Laszlonak, amit gondolok.

Az objektivitas fogalmanak nagyon mely filozofiai hattare van, es nem
csupan a klasszikus fizikaban gyokerezik, hanem a letezesunk alapkerdesei
koze tartozik. Messzire vezetne ebbe belemenni, inkabb nem is tennem, ha ez
elkerulheto.

>Klasszikusan nem ertelmezheto a vilag a maga teljessegeben.
>Biztos vagy abban, hogy az altalad emlegetett "kozben" letezik?
>Szerintem nincs kozben.

Ez igaz, hiszen akkor nem lett volna szukseg a QM kiagyalasara. Viszont a
QM csak felmegoldas, ugyanis mint ertelmezes, nem ad teljeskoru
magyarazatot. Eppen ez a koztes letezes ketsegbevonasa vett fel olyan
problemakat, amelyek nincsenek sem filozofiailag, sem matematikailag
megalapozva. Az alt. rel. pontosan leirja terido tulajdonsagait, de ebbe
nem fer bele a koztes nemletezes lehetosege, mivel a terido egy folytonos
kontinuum.

Udv: Takacs Feri

Kedves Zoli!

En sem vagyok etologus, de nehany jotanacsot mondhatok, amit hallottam, es
amit tapasztaltam is. A kutyak hangja, barmilyen vadul is ugatnak,
alapvetoen nincs osszefuggesben a tamadasi szandekukkal. A hangulatukat a
farkuk tartasabol lehet meglatni. Ha csovaljak a farkukat, akkor vidamak,
es biztos nem fognak tamadni. Ha behuzzak a farkukat, akkor jobb elkerulni
oket, mert ilyenkor morcosak. Ekkor sem szabad felelmunket kimutatni, mivel
egybol eszreveszik, es az csak olaj a tuzre. Az ugatasrol eleg nehez oket
leszoktatni, de nem kell sokat torodni ezzel.

Udv: Takacs Feri

Udv,
Ezt regebben talaltam (forgo tukros scannert kerestem...)
http://www.cordin.com/index.html
Szoval jo nagy sebessegig (100 megaframe/sec) el lehet menni, de nincs
igazan hova rakni a kepeket...
Laci

Zoli
>Az evolucio jol kibabralt velunk, hogy multifunkciosra
>fejlesztett minket. :) Itt aztan van minden, kuszan
>egyhelyre zsufolva, integraltan, modularizacio nelkul.
>Es raadasul konnyen attekintheto, troubleshooting fejezetet
>is tartalmazo user's manual nelkul kerulunk forgalomba,
Nem egeszen. Mi a legtokeletesebb model vagyunk egy emberi elet
vegigelesere.
Ez lenyegeben egy funkcio, persze reszfunkciokkal.
A tokeletessegnek (ami alol persze vannak kivetelek, de ezek most nincsenek
kozottunk :-) nagyon egyszeru oka van: a cel egyutt fejlodott a celt
vegrehajto objektummal.
Az ilymodon csinalt dolgok mindig nagyon jol sikerulnek.
Janos

Hello,

>>Ezzel kapcsolatban viszont lenne egy masik kerdesem: hogyan (es
>>miert) mukodnek a nagysebessegu filmkamerak? Van olyan kamera, ami
>>millio kepet keszit 1 masodperc alatt. Feltetelezem, hogy ez nem digitalis
>>kamera, mivel mar 20-30 eve is volt ilyen, tehat "hagyomanyos"
>>filmkamera.
>
>>Egy regebbi Guiness-rekordok konyvben lattam, hogy az oroszok

11th edition, 1972 Aug. azt mondja:

Egy 10^-11szekundum idobeli felbontasu szovjet fenykepezogep
(feltehetoleg allokepes) es egy masik mozgokepes, amit '69-ben a
briteknel "vendegszereplesen" mutattak be es 1/4-1/3 c sebessegu
esemenyeket rogzitett. Sajnos a szovegbol nem lehet kiolvasni,
hogy az "image tube" a fenykepezogep resze volt (tehat igazabol
TV felvevo) vagy pedig a kep temajat ezen allitottak elo a
demonstraciohoz; nem leven atombomba a helyszinen...

Udvozlettel: Feher Tamas.

Zoli!

> >Valami vagy egyvalamire jo, de
> >arra nagyon, vagy mindenre, de egyre sem igazan.
>
> Megis van ilyen, sok, pl. a szamitogep.

Kituno pelda! :) Hasonlitsd csak ossze, milyen
hatekonysaggal oldja meg ugyanazt a feladatot egy
altalanos celu szamitogep szoftveresen, es egy
celhardver.

> De mondok meg
> rosszabbat: Az evolucio jol kibabralt velunk, hogy
> multifunkciosra fejlesztett minket. :)

:) Itt legalabb az az elonyunk megvan, hogy idovel a
minket egy-egy teruleten lepipalo termeszetes
celharvernel jobbat tudunk epiteni. Jaj nekunk, ha a
szamitogepeink is eljutnak ide.

> Tamadt egy kulonos gondolatom: vizsgaltak-e mar
> ujjlenyomatokat, hogy van-e kozuk azon orokletes
> adottsagokhoz, melyek adott egyenre egyedileg jellemzoek, es
> tampontokat adnak az egyedi erzekenysegukre, vagy
> igenybevehetosegukre vonatkozoan  ?

Attol tartok, igen. Sokan, sokfele (aljas vagy jobbito)
inditekbol, sokmindent megvizsgaltak mar, ami melyebb
belatast engedne az egyes ember multjaba-letebe-
jovojebe. A genterkep tisztulasaval egyreszt feleslegesse
valhatnak az ilyen vizsgalatok, hiszen oroklott kodunkat
kozvetlenul is olvashatjuk majd, masreszt kozvetlen
bizonyitekokat szerezhetunk a kod es a kulsodleges
jegyek kozotti esetleges kapcsolatrol.

ToZo

Sziasztok !

Koszonom a valaszokat a kutyas kerdesre.
Valoban tartok a kutyaktol, mert 3 eves koromban megharapott egy
rendkivul agressziv daxli, bar szegenyke elozetesen agyhartyagyulladason
esett at, es csak ezutan valt vegleg orult fenevadda.
Egy ismerosom emlitette, hogy ugy sikerult elriasztania
egy harciasan kozeledo kutyat, hogy az esernyojet a kutya
fele tartotta, majd hirtelen kinyitotta. A kutya ettol fraszt kapott
es elszaladt.
Macska-szimpatizans amiatt lettem, mert a macskak kulonosebb
neveles nelkul is udvariasak az emberrel, vagy legalabbis
konfliktus-kerulo modon viselkednek.
Azt jo lenne tudni, hogy az ember is alapvetoen osztonosen
konfliktuskerulo e, vagy sem, vagy ezt inkabb a tarsadalmi let
alakitja ki, kiveve persze azokat, akik dacbol, vagy
felsobbrendusegi komplexusbol, vagy homloklebenyuk
mukodesi zavara folytan valnak gatlastalanna, kulturalatlanna.

A macska meg akkor sem tamad, ha keves valasztasa van, hogy
kikerulje az embert. Ha kisse beszoritott helyzetben megallunk
elotte figyelve ot, es nem teszunk semmilyen fenyegeto lepest
vagy mozdulatot, o kezdemenyezi a baratkozast.
( Persze az ovatossag nem art. Nincs errol sem rendes statisztikam.)
Nemreg valaki radiomusorban elhangzottakra hivatkozva emlitette,
hogy a macska genetikai okok miatt hajlando az emberrel
baratkozni. Emogott nem tudom konkretan mi lehet, de talan
arrol van szo, hogy az emberszag nem utalatos szamara.

Idonkent vendegul latok egy kismacskat. 2 heten belul 2 kover
(kisebb babszem meretre hizott) kullancsot szedtem ki az alla alol.
Az egyiket elejtettem, igy nem tudtam megnezni - mifele joszag az.
A masodikat amikor kihuztam, letettem a betonra ahol par percig
poroszkalt aztan mintha kimult volna, nem mozgott tovabb.
Azt hallottam mostanaban, hogy a kullancsot nem csavaro mozdulattal
kell kiszedni ahogy azelott javasoltak.
Mi a legjobb modszer ?

Udv: zoli