Sziasztok!

: Igy a pozitiv es negativ oldal effektiv erteke egyenlo lesz?

Igen.

: Hogyan kell a meretet kiszamolni?

Ahogy a multkor megirtam. 2,7kOhm ellenallast hajtva C>>1/(2*pi*f*R)
keplet alapjan C>>60nF, tehat 1uF egy jo ertek lesz.

: Szerintetek erre a celra megfelelo ez a kapcsolas?:
: http://home.att.net/~theremin1/Circuit_Library/twin_t_oscillator.html

Ennel a kapcsolasnal az 1uF-os kondenzator elvegzi neked az
egyenfeszultseg levalasztasat, ugyhogy U_ki=0,8V*sin(2*pi*1000Hz)
kimeneted lesz a szoveg szerint. Az aramkorrel az a baj, hogy ha valtozo
frekvenciat szeretnel, 6 alkatresz erteket kell modositani, valtozo
amplitudonal pedig a diodak szamat. Mivel 2,7kOhmot szeretnel merni,
lehet, hogy a 470 Ohmos ellenallast kisebbre kell venned. Ezzel viszont
megzavarod a rezgokort, szoval a kapcsolas nem idealis. Szerintem nezz
szet a weben egy Colpitts-oszcillator utan, ebben egy LC-tag adja a
frekvenciat. A tekercs nagy josagi tenyezoje miatt szebb szinuszt kapsz,
mint a fenti kapcsolassal es egy trimmkondival varialhatod a frekvenciat.
Muveleti erosito helyett pedig tranzisztorkapcsolasra vadassz. Ha megis
ennel a kapcsolasnal maradsz, a 470 Ohmos ellenallast helyettesitsd egy
valtoztathato erositesu muveleti erositovel, igy legalabb az amplitudot
konnyen tudod valtoztatni es nem fog fuggeni a terhelestol.


Udv,
marky

Sziasztok,

En balkezes vagyok. Mindent balkezzel csinalok. Balkezzel irok, balkezben fogom
 a villat, stb. . Egy nap meg kb. 10 evvel ezelott ugy alakult, hogy olyan szob
an es szamitogepasztalom volt, hogy a bal kezemnel nem fert el semmikeppen az e
ger. Igy kenytelen voltam atszokni a jobbkezes egerezesre. Azt szeretnem kerdez
ni, hogy az agynak ez milyen valtozast jelent? Nagyon megbolygattan ezzel az ag
yamat, vagy semmilyen jelentos valtozast nem jelent az eger miatti atszoktatast
? Most mar csak jobb kezzel egerezem, mert bar balkezzel is megy, de kicsit ugy
etlenebb vagyok mar, mint azelott voltam, mielott atszoktam volna a jobbkezre.
Koszonom

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.96.36.201)

>Eletedben nem hallottal meg a magneses lebegtetesu vasutakrol?

Azt gondoltam, hogy az permanens magneseken lebeg,
es hogy ez csak azert lehetseges, mert ugy van kialakitva,
hogy ne tudjon felresiklani es igy az eszak es deli polusok osszetapadni.
Az mas kerdes, hogy elektromagnesekkel hajtjak elore.

En viszont olyan lebego szerkezetet kepzeltem el,
ami szabadon kormanyozhato, fix palya nelkul, mint az autok.
Mivel ez me'g a tavoli jovo, addig is kompromisszumot kothetunk:
utakba femlemez (ill. olyan szupravezeto, ami +40C fokban is OK).
 Jo, hat igy is almodom...

Ha kerekek helyet lebegne, akkor nem lenne benne mechanika es
mar a mosogepszerelok es a haziasszonyok is tudjak,
hogy a legtobb meghibasodas a mechanikaban kovetkezik be. :-))))
(kulfoldion elok kedveert: ez gyakran hallott tevereklam szoveg..)

Mivel az eredo impulzuskeltes tovabbra is gond,
a dolog me'g tovabbi fejlesztest igenyel. :-)
Plane, hogy megiscsak kell ra vmilyen satufek...
Ha menne az eredo impulzus, akkor a lebeges sem lenne gond... :-(

Ha a magneses vasut aram keltette magneses mezot hasznal,
akkor ott hogyan oldjak meg az orvenyaramu melegedes
es energiaveszteseg gondjat?
Pazarolnak, mert me'g igy is megeri az idonyereseg?

BM

>>hogyan hajtsuk a kocsit?
>Negyzetracsos femfelulet felett lebegjen, ahol a racspontokban
>tavvezerelheto kapcsolok vannak.
>Rovidzar hurkok alakuljanak ki, arra, amerre kell.

En is arra jutottam, hogy olyan femlemez kell, aminek
vannak kituntetett pontjai, magyaul inkabb halo legyen.
Sokkal kevesebb anyag is kell bele ami a varva-vart
szuprvezeto anyag alkalmazasa eseten nem mellekes szempont.
De hogy ebbe kapcsolokat tegyunk... ?
Sztem nagyon megdragitana, meg az el is tud romlani.
Az ujkor utjainak katyui : elszakadt halo csomopontok. :-))

A neten kutatva talaltam egy masik otletet is a lebegesre:
forgo magnes. Mint tudjuk, forgo testek nem szivesen valtoztatnak
forgastengelyt es ez persze igaz a magnesekre is.
Ha a kocsi aljaban egy lapos, kerek, vizszintes magnest forgatnank,
es az ut felett fuggolegesen csokkeno magneses ter lenne,
akkor is lebeghetne a kocsi.
Ket bibi van:
1) a magnes forgatasa is aramba kerul (vagy benzinbe :-)
2) az uton levo magneskornek valahol zarodnia kell....
Sok magnes, mechanika, sulyos kere'k, nem az igazi...

BM

> nagyvaradi Sebeskoros meg araszosra fagyott telen. Ahogy teltek az evek,
> mar a teli hideg nem fagyasztja be a folyot. Ez csak egy egyszeru pelda,
>   A kerdesre azonban nem kaptam valaszt, vajon mindezek az okok az
> emberiseg pusztito munkaibol szarmazhat, vagy valoszinuleg foldunknek
> vannak hasonlo hullamzo periodusai, melegedes, jegesedes, stb.
Ahogy mondod. A lehetosegek: ember-termeszet: 1-99%, vagy 25-75%
(szerintem a ketto kozott, kozelebb az elobbihez).

>   Talan mar irtam rola, hogy a szakemberek arra is gyanakodnak, hogy a
> Fold magneses polusvaltasra keszul, ami abbol allna, hogy lassan gyengul
> a Fold magneses terereje, majd ezer evig is magneses ter nelkul marad,
> miutan lassan visszanyeri magneses teret, de ellentetes polusokkal.
>  Jelent e veszejt a polusvesztes? hiszen allitolag a madarak stb. a
> magneses erovonalakat tajekozodasra hasznaljak. Tobb esetben eltevedt
> balnak, delfinek partravetodeset latjuk. A pontos okot a szakemberek nem
> tudjak.
Igen, de ez a kisebb gond. A nagyobb az, hogy ha magnesessrg megszunik
- akar csak szaz vagy tiz evre - ez alatt az ido alatt olyan ionizalo
sugarzas lesz itt, ami csak az elet kialakulasakor mert korulmenyekhez
hasonlithato. A hatasa is hasonlo lesz - a dinoszauruszok kipusztulasa
ehhez kepest semmi. Lehet, hogy nem pusztul ki minden mai magasabbrendu
faj, de az ember valoszinuleg elsonek, mert o a legserulekenyebb.

>  Kell, vagy kellene valamit tennunk vagy a Fold sorsat befolyasolni nem
> tudjuk?
A Folddel semmit nem tehetunk: nem tudjuk forgatni. Ha az emberiseg
osszfogna, siman fenn tudna maradni, persze kerdes, mekkora munkaval es
milyen szinvonalon - es meg mit lehetne megmenteni a mai elovilagbol...
a fogyasztoi tarsadalom ugy tunne el, hogy nyoma nem maradna, az
biztos. Na, ezert nincs ma osszefogas, es nem is lesz, amig az iranytu
mozog...

>  Helytelennek latom az ertelmetlen haborut, az is teny, hogy rengeteget
> szennyezunk gyarak, autok stb. mukodtetesevel. Az Egyesult allamok elnoke
> kezdemenyezi a hodrogen alapu motorok kifejleszteset, utkozben uzemanyag
> feltoltesi lehetoseggel, ez egy jo dolog lehetne, de mig iparilag is
> kifejlodik, tobb evbe is beletelhet.
Hodrogen vagy hordo'ge'n?
A hidrogenre gondolsz? Tobb evtizede fejlesztik. Nem a motorral van
gond - az mar regota szinte tokeletes - hanem a H tarolasaval. Jelenleg
ugy gondoljak, hogy pl. metan formajaban taroljak es az auto helyben
keszit H-t.

> adhezioval a csofalhoz kotodven nagyobb keresztmetszet
> kitoltesere kenyszerul. Az adhezio huzofeszultseget kelt
> a folyadekban. A cso me'g ra is zsugorodna a folyadekra,
> ha rugalmas lenne.
> Igaz e ?
Igaz - de vedd figyelembe a surlodast is. Kis surlodasu folyadek
kellene es igy sem gyorsulna a vegtelensegig.

> Vajon me'rte-e mar valaki vizzel egyutt esve viz-sugar belso nyomasat,
> mondjuk pl. a Niagaranal ?  :)
Pont annyi, mint a korulotte levo levego nyomasa :-)
Kulonben osszenyomodna.

Koszonom a valaszokat.
De talan nem elgge "kielezve" tettem fel a kerdest. :-)

A tankonyvekben szerepelnek Schrödinger egyenletek (pl. He atom =
statikus, gomb-szimetrikus eletrosztatikus potencial-godor).
Az egeszet magárahagyjuk, majd sokszor, sokáig méricskélünk,
akkor mert ertekek atlaga az eredmeny-hullamfuggveny abszulut-
ertekenek a negyzete. Idaig mondjuk O.K. De:
- Az elektronok nem oldjak meg ropteben a Sch. egyenletet, meg is
  tudjak a lecket. Milyen fizikai jelenseg van e mogott ?
  (A Sch. egyenletnek azert orulunk, mert annelkul, hogy a fizikai
  hatteret leirna, a meresekkel statisztikusan egyezo, szamszeru
  eredmenyeket ad.)
- Ha mar egy elektron van a He mag korul, akkor nem igazan igaz
  az eredeti gomb-szimetrikus eletrosztatikus potencial-godor.
  A masodik elektron ennek + az elso elektron mezejenek a szuper-
  poziciojat erzekeli, vagyis lehet, hogy elhanagolunk egy nem
  mellekes elemet => biztos, hogy igaz a szupaerpozicio a ket
  elektron-allapotra ? Vagy csak "meresi hiban" belul vagyunk ?
  Nem ettol "tudja" az egyik, hogy milyen allapotu a masik ?
- Mivel semmi sem tortenik 0 ido alatt, a megoldas-hullam-fuggveny
  kialakulasahoz is bizonyara kell valamennyi ido, Ha ossze-lovunk
  egy He magot + 2 elektront, bizonyara lesznek tranziensek.
  Tegyuk fol, hogy 50%-os valoszinuseggel epp jol alnak a spinek.
  Ha epp nem, akkor "delta-t" ido mulva - talan nem ertelmetlen
  megkerdezni - milyen valoszinuseggel allnak jol Pauli szerint,
  milyennel nem ? Felszabadul-e energia, amikor az elektronok
  szepen beallnak, ahogy kell ?
- Rossz pelda, de szemleletes: ha egy tojas Sch. egyenletet fel-
  irjuk, akkor a hegyesebbik csucsan allo tojas valoszinusege 0
  (magara hagyva, a tranziens elmultaval).
  De kulso hatasra (megfogjuk) meg lehet a valoszinusege 1.
  El lehet-e erni kulso behatassal (modosul az eredeti potencial-
  godor, akar idoben valtozo modon), hogy ne legyen igaz a
  Pauli fele kizarasi elv ?

Eddig a legtobb (minden ?) fizikai torvenynek volt, van, lesz
ervenyessegi hatara. Mik a Pauli fele kizarasi elv ervenyessegenek
a korlatai ?

Köszönettel,

Menyhárt Zoltán

On Tuesday 10 February 2004 16:06, nagycs wrote:
> >Neked az atlagemberetol hihetetlenul eltero forrasaid vannak mindig :-o
>
>  Mosolyogtat, lehet nem is egy atlag ember vagyok?

En is ugy gondolom...

> No hat a hirek az elmult napok televizios musorabol szarmaznak csak azt
> csodalom, hogy egyedul en hallottam? Azt nem tudom egy egy hasonlo hir
> mennyire allja meg a helyet, de a helyzet onmagat igazolja. Kb. tiz eve
> a nagyvaradi Sebeskoros meg araszosra fagyott telen. Ahogy teltek az

Remelem nem haragszol meg ha jobban hiszek az ENSZ meg a nemzetkozi
meteorologiai intezet altal letrehozott szakertoi csoport, az amerikai
ocean- es atmoszferaadminisztracio, a kulonbozo ismeretterjeszto musorok
(pl mindentudas egyeteme) es egyeb szakerto altal tartott eloadasok
(konkretan a cegnel volt egy szaki meghiva) altal egybehangzoan allitott
eredmenynek mint a "lattam a teveben" es a "befagyott a folyo" tipusu
anekdotikus erveknek.

> pelda, de tudjuk a deli sarok sorsat, napmint nap halljuk a hirt hogy
> iszap ont el falvakat a hirtelen esett es nagymennyisegu esoktol,
> ismerjuk a megszaporodott tornado pusztitasokat, stb. A szakemberek azt

Ez egy erdekes dolog, mert valoban sok szakember allitja hogy a
felmelegedessel szaporodnak/szaporodni fognak a szelsoseges esemenyek, es
az ember hajlamos minden kirivo dolgot ennek betudni, de peldaul a francia
meteorologiai intezet par honapja keszitett egy tanulmanyt amely szerint
jelenleg (meg) nincs statisztikailag jelentosen tobb kirivo esemeny mint
eddig. Kerdes persze hogy mennyire megbizhatoan lehet statisztikai
modszerekkel a tendencia megszakadasat eszlelni.

> is hangoztatjak, hogy az ivoviz is gond lesz par ev elteltevel. Ebben

Ez igaz, de nem kell hozza felmelegedes, anelkul is gond lesz. Persze nem
magyarorszagon vagy romaniaban, hanem kinaban es ilyen helyeken.

>   A kerdesre azonban nem kaptam valaszt, vajon mindezek az okok az
> emberiseg pusztito munkaibol szarmazhat, vagy valoszinuleg foldunknek
> vannak hasonlo hullamzo periodusai, melegedes, jegesedes, stb.

A jelenleg altalanosan elfogadott dolgok a kovetkezoek:
- az eghajlat melegszik
- az uveghazhatast kivalto gazok koncentracioja no
- az ember hozzajarul ez utobbi jelenseghez
- a foldnek sok hirtelen melegedesi-lehulesi ciklusa volt mar

Viszont a kulonbozo ok-okozati viszonyokrol vita folyik:-)

A hullamzo periodusokra egyebkent kaptal valaszt, ott volt az altalam
idezett oldalakon, de ezek szerint nem nezted meg oket.

>  Jelent e veszejt a polusvesztes? hiszen allitolag a madarak stb. a
> magneses erovonalakat tajekozodasra hasznaljak. Tobb esetben eltevedt
> balnak, delfinek partravetodeset latjuk. A pontos okot a szakemberek nem
> tudjak.

Tekintve hogy a polusok atlagosan 700 ezer evente megfordulnak (az elmult
330 millio evben mintegy 400szor), a madarak mint kifejlett faj mar
tuleltek ilyen megprobaltatasokat, ugyhogy en nagyon nem aggodom miattuk.
(Az utolso fordulat 780.000 eve volt, azelott egy darabig meglehetosen
gyakorian, 200 ezer evente tortent, a modern madarosztalyok par tiz millio
eve jelentek meg.)

-- 
Udv, Sandor