1. |
Re:+ - re: Pluto + 3D gravitacio (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
2. |
gravitaco (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
3. |
vegesse transzformalt vegtelen (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re:+ - re: Pluto + 3D gravitacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Feladó: varga.endre_moc.aussih
Szia Endre
> a Föld (egyenetlenségeit elhanyagolva) gravitációja a felszín közelében
>ugyanakkora, mintha a tömege egy pontban összpontosulna,
Meglepett a dolog a magnesek eseten. Talaltam paranyi, tablettanagysagu
magnest, oriasu ereju, tomegenek szazszorosat is kepes felemelni ha vasrol
esik szo. A sokkal nagyobb es gyengeb butormagnes a felulirt vastomeg
negyedere sem kepes. Az erdekes az, hogy a kismagnes korul megis bizinyos
tavolsagokban hamarabb eltunik a magneses terero, mint a nagyobb es
gyengeb butormagnes korul, pedig talan a hataskor meg nagyobb kelene
legyen.
Üdv. Csaba
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
|
+ - | gravitaco (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csaba,
>Merthogy csak iskolai egyszerűsítés, hogy pl. a Föld
>(egyenetlenségeit elhanyagolva) gravitációja a felszín közelében
>ugyanakkora, mintha a tömege egy pontban összpontosulna,
Ez bizony nem iskolai egyszerűsítés, hanem épp az "(egyenetlenségeit
elhanyagolva)" kitétel miatt kemény elvi és gyakorlati igazság. Ld. a
korábbiakat....
>Tehát nem
>rakhatjuk be a Föld tömegét a Föld középpontjába egy pontba, és ergo nem
>igaz az yMm/r^2 képlet, csak nagy távolságban, ott is csupán a
>pontatlansága elhanyagolható, de igazzá sehol sem válik.
De bizony berakhatjuk, és igaz a képlet.
Ha felbontjuk a gömböt héjakra, es a héjakon belül a tömegeloszlás nem
egyenletes, akkor lehet csak arról beszélni, hogy a képlet nem pontos.
Épp ezt méregette Eötvös az ingájával az akadémia pincéjében. Elég volt a
Dunán 1 cm vizszintemelkedés, mar ki tudta mutatni, hogy megváltozott a
gravitáció.
Udv.
Janos
|
+ - | vegesse transzformalt vegtelen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Ha perspektívikus rajzon vegtelen síkot ábrázolunk, s a vízszintes
horizontra gyárkéményt rajzolunk, az fizikai építményként nyilván
irreális, mert távolisága folytán méretei megadhatatlanok,
ismeretlenek. Arányai azonban mégis megállapíthatók.
Alkalmas-e a modell különféle típusú végtelenek illusztrálására?
Rajzolhatunk esetleg egy másik, kéményt is az elso mellé, melynek
teteje nem látszik, s jellel utalunk rá, hogy transzformált változata is
végtelen.
E modell a matematika számára értelmetlen?
Megjegyzés: javítanom kellett a szövegen.
Eredetileg azt írtam fentebb: ... gyárkéményt rajzolunk, az fizikai
objektumként nyilván irreális, mert...
Ám bevillant, hogy Világunk reális, holott végtelen fizikai objektum.
Vagy felesleges az óvatoskodás? A Világ nem fizikai objektum? :)
Zoli
|
|