Gogyi,
meg a tobbiek,

>Nem tudom jol ertem-e, de nem ertem miert jobb a hosugarzo keszsege egy
>fekete testnek, mint egy tukrozonek? A fekete felszin miert sugaroz tobb
>energiat, mint barmely mas? Miert nem eri meg az egeszet tukrozo
>felszinnel bevonni, hogy még a más iranyokból érkezô csekély hôsugárzást
>is visszaverje?
>Biztos egyszeru a valasz, de nem jovok ra!

Piszokegyszeru a valasz: a tukrozo felulet belulre is tukroz.
A tokeletes tukor egyszeruen nem engedi kijonni a sugarzo energiat.

Ezzel kapcsolatban megosztom veletek infrakameras elmenyeimet.
Ez olyan masina, ami a sugarzo hot kepezi le. Amig tobbe-kevesbe jo sugarzot
fenykepezunk, addig iszonyatosan pontosan megmondja a feluleten meg a
homersekletet is. A matt feluletek jo sugarzok. A kozvelekedessel
ellentetben a szinnek alig van szerepe. Pld. a hofeher ho majdnem tokeletes
fekete test (sugarzas szempontjabol), ugyanigy a matt keramia is, akar
fekete, akar nem.

Nade, ha valami fenyes, akkor jonnek a bajok. Egy polirozott femfelulet pld.
teljesen kezelhetetlen a kamera szamara. Legfeljebb egy fekete pontot lat,
ami sajat (77 K fokos) detektoranak kepe.

Persze, nem szabad a dolgon meglepodni. Koznapi pelda: mindent le lehet
fénykepezni, kivéve a tukrot. Mert ha abba belefenykepeztek, akkor nem a
tukor lesz a kepen, hanem a tukorrel szemben levo vilag.



Janos

Kedves Tudomany!

On 19 Mar 2002 at 8:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> >A villanyora azert elektromechanikus, mert ennek a legnagyobb az
> >uzembiztonsaga ill. az elettartama. A mechanikat meg lehet ugy tervezni,
> >hogy "orokeletu" legyen, sziliciummal ez nem megy. Egy kommersz
> >elektronika 20 ev utan mar foldobja a tappancsat [itt statisztikai
> >meghibasodasrol van szo, ahol az elettartamat ugy definialjak, hogy ennyi
> >ido utan a keszulekek (pl.) 0,1%-a mar nem mukodik], mig egy 100 eves
> >hazban meg mindig mukodik az anno beszerelt villanyora. Ugyanilyen okokbol
> >nincsen a vasuti atjaroknal a fenysorompokban mikroelektronika.
>
> Es talan katonai szempontok miatt sem. Nuklearis robbantas
> eseten az epp mukodo mikroelektronika atmehet rovidzarlatba
> es elfustol.

Amikor a Magya Villamosenergia Rendszer vesztesegszamitasabol irtam volt a
szakdolgozatomat (Kozgaz :-), akkor az irodalmi kutatasaim alapjan azt
mondthatom, hogy csak mifelenk (ertsd K.Eu) divat elektromechanikus
fogyasztasmero orakat felszerelni. Nyugaton mar az elektromos a divat.

Egy elektromechanikus villanyoranak cca. 1.5W az onfogyasztasa a
feszultsegtekercsen (azt hiszem igy hivjak, ha meg jol emlexem). Az
aramtekercs veszteseget a kedves fogyaszto fizeti, ezert nem foglalkoznak
vele az aramszolgaltatok. Kb. 5 millio ilyen fogyasztasmero ora van. Ez
7.5 MW veszteseget jelent. Ha tehat a korszerubb, tisztan elektromos
fogyasztasmeroket alkalmaznak, akkor egy kisebb telepules aramellatasat
fedezni lehetne.

Arrol nem is beszelve, hogy kulonfele fogyasztasi adatokat is lehetne
gyujteni. Pl. a "szabalytalan vetelezesek" (ertsd aramlopas) szamat is
csokkenteni lehetni, ami nalunk meg elegge nagy veszteseget jelent. Erre
voltak a transzformatoroknak meroorak, de ezet nagyreszet leszereltek.

> A mechanikus villanyorakban sem lehet tul hosszutavon megbizni.
> Egy ismerosomnel epp mostanaban, 15 ev utan jottek kicserelni az orat, azon
> indokkal, hogy elviszik megvizsgalni, nem volt-e manipulalva, illetve
> eljott a hitelesites ideje, es majd felujitva mashol szerelik fel. En akkor
> gondolkodtam el, mi van ha ez 1-2 evvel egy lakascsere utan tortenik, es a
> gyanutlan uj lakoval kozlik, manipulalva volt az oraja. Roppant kinos eset,
> biztos elofordul.

Az egyik ismerosom nyaralojaban minden 3-4 evben hatalmas volt a szamla,
kozben meg szinte semmi. Amikor sok volt, akkor reklamalt es sikerult
elkennie dolgot. Vegul kiderult, hogy forditva porgott az ora...

Udv From:, az elektromos angolna

Szerintem akik most megnyertek >500M Ft-ot, azok nagy ivben szarnak
arra, hogy mekkora is volt a nyeres eselye, es ha netan olvassak a
Tudomanyt, akkor jot rohognek ezen az eszmefuttatason, hogy ok a
matematikahoz nem ertok, es ezert kell kulonadot fizetniuk a lotto ara
formajaban. :)

Eddig koltottem mondjuk osszesen 100e Ft-ot lottora, mostantol meg a
napi kamat tobb lesz.

Rocky

Sziasztok !

Ma feltalalos napom van, de nincs idom mindent megirni.
Talan van aki emlekszik, regebben leirtam itt egy szeleromu elvet,
melyben a rotor csapagyanak tehermentesitese miatt a rotor
lapatjai centrifugalszivattyukent mukodnek, mert uregesek, es
az ugyancsak cso kialakitasu, alul kioblosodo arbocbol levegot szivnak.
A torony aljan pedig kisebb, nagyfordulatu szelkerek van,
generatoraval kozos fuggoleges tengelyen.
E megoldas egyik elonyekent tartjak szamon, hogy a toronyban
kialakulo depresszio egyensulyt tarthat a szelnek a rotorra gyakorolt
nyomasaval, igy kisebb az igenybevetel, ritkabban szorul felujitasra
a gep.
Ellenberger ma jutott eszembe, hogy tul komplikalt ez a
szerkezet, es hirtelen leglokesek miatt a csapagyat megis
tul kell meretezni valamelyest.

A rotor csapagyat oly modon is lehetne tehermentesiteni, hogy
a rotornak allandomagnes magja volna, s vele szemben egy
rogzitett elektromagnes ellentetes polusaval taszitana azt.
Egyszeru szabalyozo elektronika biztositana, hogy a rotor-csapagy
axialis igenybevetele mindig jelentektelen legyen.
Orvenyaram gyakorlatilag nem lep fel ilyen esetben.
Egyeb tekintetben pedig a szelkerek hagyomanyosan mukodne,
toronyszivas nelkul. ( ami ugyancsak vesztesegekkel jaro
megoldas.

Udv: zoli

Sziasztok!

Az ADAC evrol-evre megirja, hogy "a nemet autosok 80 milliard DM-nyi adot
fizetnek evente" (ebbol szamomra nem derul ki, hogy asvanyiolaj-ado plusz
gepjarmuado vagy csak kulon-kulon valamelyik, bar gyanitom, hogy az
elobbi).

Az 1 euros benzinbol kb. 60-70 cent ado, tehat Gyula, a becslesed
tokeletes.

Legyen az, hogy a nemetek 3,65 napig nem autoznak egyaltalan, akkor 0,8
milliard DM-nyi kisest kell az allamnak elviselnie [az olajvalsagok idejen
az automentes vasarnapokat is kibirtak ;-) ]. Az eves koltsegvetes valami
470 milliard DM korul van, tehat atcsoportositassal rohogve kibulizhato az
osszeg.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

qji, koszonom a viztarozos eromu kifejezest. Energiat tenyleg nem termel,
hanem a veges hatasfokok miatt energiat veszit vele az ember. Viszont
joval tobbet veszitenenk, ha az ejszakai aramfelesleget "kidobnank".
Ezeket az eromuveket valahova 2 hegyi to koze epitik, ezek nem a
"Tiszalok"-tipusu "hagyomanyos" vizieromuvek (ha nem valt volna ez
vilagossa az elozo levelembol, akkor izvinyitye minja ;-) ).

: Vannak azert mas tipusu vizieromuvek is, amiket pl folyokra telepitenek.
: Ott nyilvan senkinek sem jut eszebe a folyon felfele szivattyuzni a
: vizet.

A szovjetek mindenre kepesek. :-)) A legenda szerint meg akartak forditani
valamelyik sziberiai folyo folyasiranyat [legalabbis idoszakosan, a
jegzajlasi problemak csokkentese erdekeben]. Igaz ez? Es ha igen, milyen
eredmennyel?

Udv,
marky

Sziasztok!

Zoli, irod:
: A mechanikus villanyorakban sem lehet tul hosszutavon megbizni.  Egy
: ismerosomnel epp mostanaban, 15 ev utan jottek kicserelni az orat, azon
: indokkal, hogy elviszik megvizsgalni, nem volt-e manipulalva, illetve
: eljott a hitelesites ideje, es majd felujitva mashol szerelik fel.

Es elotte mar esetleg szinten ketszer folujitottak. Ezt csodalom
mikroelektronikuskent a gepeszetben: kicsit megzsirozom es megint mukodik
15 evet. Mikroelektronikaval az eljaras az, hogy kicsit kidobom es kicsit
veszek helyette ujat. ;-) Ha igy is, ugy is ki kell jonnie az elektromos
muveknek, akkor olcsobb a mechanikus villanyorat ketszer megzsirozni es
csak 50 ev utan kidobni mint helyette 2 elektromosat venni. Az elektromos
ketyerek egyebkent sokkal egyszerubben machinalhatok, lasd pl. a kocsik
digitalis kilometerszamlalojat. A mechanikusnal elo kellett venni a
furogepet, lecsavarni a bowdent es visszatekerni. (Ennek vannak lathato
mechanikus nyomai egyebkent.) Az elektronikus kilometerszamlalokat barmire
atprogramozza (szinte) barki -- raadasul nyom nelkul. Motto: "Sose bizz az
elektronikaban!" Erre meg nem faragott ra senki. :-))


Udv,
marky

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: szakemberek ( 14 sor )

   Kedves Janos!
 >>    Sajnos, eleg bosszantonak mondhato, hogy meg az Eotvos Lorand
>>Fizikai Tarsulat sem ad eletjelt a felkeresre, nembeszelve az ELTE
>> >>fizikai tanszekerol (es meg sorolhatnam).
>Komolytalan dolgokkal nincs idejuk foglalkozni.
  Nam tudom ki dontotte el, hogy komolytalan egy vilagon egyedulallo
kiserlet?
>Meg nem akarnak korpa koze keveredni.
    En inkab attol felek, hogy a leszerepelestol felnek.

 >>  Egyaltalan vannak komoly szakemberek, vagy mindenki csak abbol  >>el,
amit az iskolaban tanult?
    Meg kelett kerdeznem, mert semmi jelet nem latok. Mar csak illembol
illene egy levelet visszainni, 'Uram, a tema nem erdekel', vagy illemet mar
nem tanitanak?  Egy elelmes ember viszont rogton maskep all a dologhoz.
 >Vannak komoly szekemberek, akik mind abbol elnek, amit az iskolaban
 >megtanultak: alapveto modszereket, kreativitast. Igen: ez utobbi is
 >tanulhato, minden ellenkezo hireszteles ellenere.

Szoval nem allitom a nemletuket, csupan a hianyukat erzem. De az is
meglehet, hogy a temaban tapasztalatlanok. Hiaba magyarazom en el Janosnak,
hogy kell kerekparozni, sosem fog tudni, ha meg nem probalja.
Udv. Csaba

_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

On Mon, 2002-03-18 at 10:43,  wrote:
>   Az a baj, hogy a gazdasag matematizalasa meg igencsak gyermekcipoben jar,
> hogy finoman fogalmazzak. Vannak specialis esetek, ahol mukodik de ugy
[snip]
>   Namost ha egyszer el is jutunk oda, hogy matematizalhato lesz a gazdasag,
> ami minimum ketseges, akkor jon a kovetkezo problema, hogy a CELT is meg

Talan annyi belefer a lista temakorebe hogy a kozgazdasag
matematizalasat elsokent Leon Walras szerette volna elerni a XIX.
szazadban. Eletceljaul tuzte ki a kozgazdasag "valodi" tudomannya valo
atalakitasat.

Axiomakat jelentett ki es azok alapjan elkezdte epiteni az elmeletet.
Igy peldaul o vezette be a tokeletes verseny axiomait.

A torekvese nem mondhato sikertelennek: kialakult belole a
mikrookonomia, megnott a matematika szerepe a kozgazdasagban. Vannak
olyan agazatok (makrookonomiai modellizalas, egyensulyelmeletek) amelyek
tiszta (felsoszintu) matematikabol allnak.

A baj az, hogy ennek a fajta kozgazdasagnak vajmi keves koze van a valos
elethez... Legalabbis sokan igy erzik. De azert sok olyan terulet is van
ahol a matematizalt kozgaz eredmenyeit hasznaljak nap mint nap
(biztositas, tozsde...).

Udv, Sandor aki egyebkent nem talalta meg a cikket amelyre ezt irtad
valaszul

On Mon, 2002-03-18 at 12:33,  wrote:
>   Keresztkerdes: Mi lett az alkoholos kocsikkal? Emlekeim szerint a
> brazilok nyomultak nagyon cukorbol termelt metanollal, ami megujulo,
> olcso (na ja, ott nincs 500% vedovam a cukron) es lenyegesen egyszerubb
> tarolni, elosztani, stb., mert az alkohol es benzin kozott kulonbseg
> elhanyagolhato a benzin es folyekony hidrogen kozotti kulonbseghez
> kepest. Motort se kell annyira atalakitani, stb. 15 eve nagyon
> beszeltek rola, azota nema csond. Biztos itt is az olaj maffia keze
> van a dologban...

Nem nema csond, Braziliaban ma is a legfontosabb uzemanyag. Ketfelet
uzemanyagot lehet vasarolni: az egyik 22%ban ethanol, a masik 100%ban.
Tiszta benzint nincs. Mashol nem igy van, de ez azert van mert ott nem
lenne olyan olcso az alokohol (Brazilia termeszeti adottsagainak
koszonheti). De azert tobb orszag is celul tuzte ki az etanolalapu
uzemanyag elterjeszteset. Az USAban is ismert az E15, ami 15% etanolt
tartalmazt.

Egyebkent az alkohol hatranya a kissebb fajlagos energiatartalma, ami
kissebb autonomiahoz vezet.

Udv, Sandor