>Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>Persze atomórával nem vetekedhet.
  A temahoz visszaterve mi a helyzet az atomoraval? Mukodeset a gravitacio
valtozasa eppugy befolyasolja, ahogy a fenytlassitja vagy gorbiti.
     Udv Csaba.

Kedves Gyula!

"Nem, nem nem! Te nem osztottad fel a szakaszt, ha jol ertem."

Nem én osztom fel, hanem a racionális számok.

"Ha jol emlekszem, akkor Te fogtad a szamegyenest (szakaszt, mindegy),
amibol kivagtad a racionalis szamokat."

Kivágás nélkül is megfogalmaztam, így erre már nem lehet hivatkozni.


> Márpedig a racionális számok a valós számegyenest éppen
> megszámolhatóan végtelen azonos elem számosságú részre osztják fel.
"Nem, mert ez nem felosztas. Ha az lenne, akkor megmondanad, hogy
mik az *elso* resz elemei. Mik az N-dik resz elemei? Mivel a
(szamomra) kelloen nem definialt felosztas *megszamlalhato* vegtelen
reszre oszt, ezert ezekre a kerdesekre valaszt *kell* adnod."

Mindegyiknél kezdődik egy csak hozzá tartozó rész. Ezért a részek számossága
|Q|=|N|=alef_0. Nincs első rész és nincs N-edik rész sem. Lévén sem első,
sem N-edik racionális szám nincs.

"Ha megadtad a valaszt, akkor meg *kell* mutatnod, hogy a reszek
egyesitese visszaadja a valos szamegyenest. Kulonben nem mondhatod,
hogy 'felosztjak', csak azt, hogy kivalasztottal vegtelen reszt
belole. Ez meg megy, elvegre vegtelen halmazbol kivaghatok vegtelen
reszt es meg mindig vegtelen maradhat."

Nem vágom ki csupán kihasználom, hogy ott vannak, ahol vannak. Így nincs mit
újraegyesíteni sem.

"Mondok egy konkret felosztast a [0,1)-re: Elso halmaz a [0,0.5).
Masodik a [0.5,0.75), stb. Mindig felezek a vegtelenig. A szakaszt
(megszamlalhatatlan vegtelen) felosztottam megszamlalhato vegtelen
reszre, mindegyik szamossaga megszamlalhatatlan vegtelen. Errol
eleg egyszeruen belathato, hogy jol definialt es lefedi az egesz
szakaszt. Innen hogyan tovabb?"

(Tegyél bele sót és borsot!) Térj át arra a verzióra, hogy a racionális
számok a helyükön vannak és mindegyik egy rész kezdete, és mindegyikhez
hozzárendeljük azon irracionális számokat, melyek nála nagyobbak, de minden
nála nagyobb racionális számnál kisebbek. Itt ugyanis nagyon fontos, hogy a
rákövetkeést valamivel helyettesítsük. A te felosztásodban egymástól
végtelenül messze levő racionális számok kiválasztása történik, mármint
abban az értelemben, hogy közéjük mindig megszámolhatóan végteeln páronként
diszjunkt racionális szám esik, így a mondokám savát borsát veszi el.

Pető Hunor
ui. Legközelebb Fluginak válaszolok.

Hunor:

"Na most ekkor valaki leszedi a 0-t és az 1-t azaz a két végén levő szelet
e ket. A kérdés: milyen felirat olvasható ekkor a szalámi két végén?"

hibas hallgatolagos feltetelezes. nyilt intervallumot kapsz, aminek nincs vege.


az a baj veled, hogy a matematika helyett intuicionista vagy, ami bizony hibakh
oz vezet. vannak bizonyos hallgatolagos bevett feltetelezeseid, amiket nem lats
z, es nem tudsz megszabadulni toluk. ilyen a surusegekrol valo intuiciod: elkep
zelhetetlennek tartod, hogy vegtelen suruseggel vegtelensegig egymasba agyazva
lehet ket halmaz. pedig lehet.

a veges szamhalmazokbol vett emberi intuiciod alapjan akarsz a vegtelenrol bebi
zonyitani valamit. a hiba az intuiciodban van.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Hunor:

"Márpedig a racionális számok a valós számegyenest éppen megszámolhatóan végtel
en azonos elem számosságú részre osztják fel."

Nem. Nem tudsz ilyen felosztast definialni.

A {[q,q]: q racionalis} felosztas csak a racionalis szamokat tartalmazza, nem a
dja teljes lefedeset a valos szamegyenesnek.


a {[q1,q2]: q2 a legkozelebbi q1-nel nagyobb szam} felosztas pedig nem legalis
intervallum definicio, mert nincs olyan, hogy "a legkozelebbi q1-nel nagyobb sz
am".


tehat nem tudod definialni azt a felosztast, nincs olyan intervallum-halmaz,a m
irol beszelsz.

intuitive azt hiszed, hogy van, de nincs, nem lehet megadni.

egyebkent meg azt honnan veszed, hogy azok az intervallumok (amiket persze nem
definialtal) azonos szamossaguak?


tovabba ebbol: "Márpedig a racionális számok a valós számegyenest éppen megszám
olhatóan végtelen azonos elem számosságú részre osztják fel."

hogy kovetkezik, hogy nincsenek valos szamok?


osszefoglalva:

1) egy nem definialhato, nem letezo felosztasrol beszelsz
2) errol nem binoyitottad, hogy azonos szamossagu intervallumokbol all
3) nem bizonyitottad, hogy ez cafolna a valos szamok letezeset

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Hunor,

> Ám ez nem igaz. A Larus fuscus x argentatus kereszteződés ritka, de nem
> pé
> lda nélküli, azaz ezek egyetlen fajt alkotnak! Az interneten ezeket
> találtam:
> http://users.utu.fi/hlehto/photo/gull/largxfus.shtml
> (
> Illetve zárójelesen egy nagyon nagyon halvány utalást itt:
> http://www.zmuc.dk/EntoWeb/collections-databaser/tissue/bird_coll_d_l.htm
> )
>
> Ez annyival lehet bővíteni, ha rákeresünk az egyéb
> kereszteződéseikre
>  is.

Ja. Keressunk ra.
A lo es a szamár közötti keresztezodés is ritka, de nem pelda nelkuli.
Ezek szerint ok is egy fajt alkotnak?
Nyilvan nem. Vagy csak egy kicsit.
Vedd eszre, hunor, hogy barhová mégy ezen az uton az erveléssel, mindenkepp oda
lyukadsz ki, hogy nem eles a fajok kozotti korlat.
Sot, kulonféle rokonsági fokok leteznek.
Mint ahogy az arres tekinteteben nem tudod megmondani, meddig tisztes a
kereskedes, és hol kezdodik a tisztessegtelen haszon.

Tovabba: racionalis szamok - irracionalis szamok.
Lehet, hogy mindket tabor le fog szurni, de szerintem a helyzet mernoki
leegyszerusitese:
aki osszeadni tud, annak csak pozitiv egesz szamok vannak
aki kivonni is, annak mar negativ szamai is lesznek
aki osztani is tud, annak lesznek racionalis szamai is
aki gyokot vonni is tud, annak lesznek irracionalis szamai is
aki negativ szambol is tud gyokot vonni, annak komplex szamai is lesznek
 ....és igy tovabb.

A többi üres fecsegés.
Bár nem mindig felesleges.
Ezzel engedményt tettem a matematikusoknak.

Janos

>  Miert erzi magat az ember magasabb rendunek, iletve kiszolgaltatottnak?
Elobbinek azert, mert ez javitja a kozerzetet, fenyezi az eletet, tehat
jo neki. Utobbinak azert, mert neha-neha azert ketsegei is vannak...

> Itt csak arrol lenne szo, hogy az ember azt hiszi hogy a Fold egy
> 'paradicsom', csakis neki lett teremtve, hol minden mas az o javat
Ki mondta ezt? Az mashol volt (van?), nem a Fold. Persze ez jo kerdes:
ugye eloszor a Paradicsom keszult el, az emberparral egyutt. Utana,
amikor "bunbe estek", szamuztek oket. HOVA? Vagy a vetlen allatokat,
novenyeket is szamuztek veluk? Az nem lehet, hiszen az elatkozott
almafa pl. maradt. Csak az lehet, hogy az isten sebteben teremtett
nekik a Foldon egy bioszferat, ugyanolyan allatokkal, novenyekkel es
EMBEREKKEL (akik magyarazat nelkul csak ugy elojonnek a Bibliaban),
mint a Paradicsomban.
Persze lehet, hogy rosszul tudom, es a Paradicsom eredetileg a Foldon
volt, de akkor hol? Hova tunt? A Bibliaban szo nincs rola, hogy
elkoltoztettek, vagy eltuntettek volna! Pedig akkoriban mar hiaba
kerestek barhol...

> szolgalja, vagyis minden mas azert lett 'teremtve' hogy az ember
> elfogyasztgassa.
Lasd legelso pont.

>   Egyaltalan miert lett ugy teremtve az egesz eletforma hogy egymast
> fogyasztgassuk?? A a pok a legyet, macska az egeret, az oroszlan a
> zebrat, az ember az allatokat es meg sorolhatnam. Hirtelen nem is jut
Mert ez joval konnyebb, mint maganak gyujtogetni. Ezen kivul okologiai
ur lenne, ha nem lennenek ilyen lenyek... ja! Hogy *teremtve* miert igy
lett? Mert az isten vegtelen igazsagos, meg vegtelen jo, azert. Vagy
azert, mert a sok ezer evvel ezelotti embereknek az volt a termeszetes,
hogy a vilag oertuk van - lasd: legelso pont.

> eszembe eletforma mely energia szempontjabol onallo lenne. Tehat eletet
Na ne. Szinte az osszes noveny. Ne legyel ENNYIRE feluletes!

> oltunk ki hogy eletunket tovab folytathassuk. Hat nem nagy hiba ez egy
> teremtotol?
Attol fugg, mik a szempontjai. Rengeteg olyan rendszert el lehet
kepzelni, ahol ez teljesen rendjen van.

>  Dolgozott volna meg ket napot hogy helyesen megoldotta volna
KET NAPOT????? Egy vegtelen teremto??? Az egesz Univerzumban moccanni
sem lehetne az elettol! Rakasban allnank a minusz vegtelen es a
vegtelen kozott, mint konzervdobozban a heringek!

> energiaellatasunkat. Elhetnenk csak napenergiaval es oxigennel, anelkul
> hogy elpusztitsuk egymast, hisz talan meg ma is elnek emberevo torzsek,
Az elet kialakulaskor - es utana meg jo ideig - ez igy is volt (persze
nem oxigennel, hanem szen-dioxiddal, mert akkor az volt boven). Azonban
eleg hamar adodott olyan helyzet, hogy egy eloleny RESZBEN elvesztette
a klorofillt (ill. barmit, ami hasonloan mukodott) - utana vagy
elpusztult, vagy meg idejeben megevett valakit... persze nem pont igy
volt, de hasonlo modon. Az atmenet nem is olyan nehez, hiszen ma is a
legtobb eloleny minden sejtje vegez oxidaciot, es kizarolag a
szintesteket is tartalmazo sejtek hasznaljak fel a napenergiat IS -
persze azok is csak nappal - elni viszont ejjel is kell, legfeljebb
lassabban. Valoszinuleg a mitokondriumok is igy kerultek be a mai
sejtekbe: egy dolog bekebelezni valamit, es mas dolog meg is
emeszteni... es persze megint mas az, ha meg a sejt anyagcserejeben is
aktiv szerepe van, es osztodaskor is biztositva van az illeto sorsa...
Vannak ma is atmeneti lenyek, amelyek fotoszintetizalni is tudnak, es
masokat fogyasztani is - bar olyan is van, hogy nem az energia kell
neki, hanem nehany tapanyagot nem tud a foldbol felvenni, es ezt gyujti
be igy.

Ez az evolucio. Ha korulotted szinte nincs eloleny, akkor az a nyero
modszer, ha magad is meg tudsz elni - ha sok van, akkor viszont SOKKAL
konnyebb azokat felhasznalni a sajat eletedhez, mert ez koncentralt es
konnyen feldolgozhato energiat jelent. Ugyanigy, ha sok noveny es allat
is van, akkor az allat szamara a masik allat elfogyasztasa
gazdasagosabb, mert az meg koncentraltabb es konnyebben feldolgozhato,
mint a noveny.

Ez ugyan 2002-es cikk... de azert talan erdemes megnezni.

http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/astro/branes.htm

Persze bizonyitek sehol, ugyhogy egyelore felteves.

 ...a tobbi cikket is erdemes elolvasni.

>>Einstein azt írta, hogy a görbülést a terjedési sebesség helyrol
>>helyre változása okozza hullámoknál.

Voland:
>Az Oreg termeszetesen sehol sem irta ezt.

Ha tényleg nem írta, akkor hibázott! De inkább te tévedsz.

Vegyük egy fekete lyuknak azt a régióját, mely a horizontján kívül
esik, s ott - mint a fizika állítja - elvben körpályán keringhet a fény,
persze idealizált esetben. Legyen ott egy fixált, vízszintesen világító
lézer, mely rövidke fényimpulzusokat lövöget periodikusan.
Az impulzusokat tekintsük "lapos fénykorongoknak". Az egymást
követő fénykorongoknak van ugye egy közepes távolsága, de a
bentebbre eso részük közelebb van egymáshoz, mint a legkintebbre
eso részük.
Ez csak úgy lehet, hogy a legbentebbre eso részük lassabban köröz,
mint a közepük, melynél viszont kissé gyorsabban köröz a legkintebbre
eso részük - kinti, távoli megfigyelo szerint.
Persze ha helyi megfigyelo állna közéjük, o viszont azt tapasztalná,
hogy egyenes mentén haladnak, tehát nem görbe mentén, és
egymással párhuzamosak a frontsíkjaik, valamint c-vel vonulnak
libasorban egymás után.

Vedd észre, hogy kinti felfogásban rádiusztól függonek kell lennie a
kerületi sebességüknek, mert ha nem az lenne - hanem mint képzeled
abszolút állandó, akkor az különféle ellentmondásokra vezetne.

Egyéb:
Nagy Károly (utószó, 226.o) :
*Az elmélet egyik igen fontos következménye, hogy a gravitációs
térben a fény sebessége pontról pontra változik. ...

Helytállo dolgot írt Nagy Károly szerinted?
Vagy elég bátor, hogy leírd, miképp kell ezt szerinted helyesen
értelmezni (csak hogy végre már kiderüljön - neked van igazad,
vagy nekem) ?

Burgonya

Sziasztok!
Ildikó vagyok és SM-es.
Én nagyon bízok a méhméreg terápiában, de hallottam a histamin és procarin nev&
#369; termékekről is.
Én elvégeznék egy ilyen méhcsipéses kúrát. Hallottam hogy Budapesten valaki jár
t ilyen terápiára.
Ha valaki meg tudná írni, h. ki végez ilyen terápiát és hol lehet kapcsolatba k
erülni nagyon megköszönném.
Romániában élek és 26 éves vegyok, már 4 éve "beteg". De nem vallom magamat bet
egnek.
Előreis köszönöm

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gw.mag.ro)