Laci,

> Tobb embertol is hallottam, hogy 2 nappal elore megerzi a szervezete a
> melegfrontot az idojarasban. Azt mondjak, ilyenkor faj a szivuk es sokkal
> gyengebbek, mint maskor. Nem tudom elkepzelni, hogyan letezhet ez?
A frontot megelozo legnyomasvaltozast erzik. Nem psziches.
Nemcsak emberek erzik, hanem a halak is, meg persze a horgaszok is.


> kihat az emberi szervezetre, akkor a 1-2 meterre a viz ala lemerulve is
> ennyire negativ hatasok erik az embert, ha csak uszik egy kicsit? Mondjuk
> egy oriasi hidegfront hatasnaknak felel meg?
Az azert nem ugyanaz, hogy nehany masodpercre bekovetkezik egy
nyomasvaltozas...

Janos

Reszemrol aznap reggeltol erzem a napkozben megerkezo fronthatast,
de egy kedves kollegenom 2 nappal elore "jelzi". Ez tapasztalati teny,
de en sem tudom, hogy mukodik. Nyilvan szobajohet a homerseklet,
legnyomas, paratartalom, ionok aranya a levegoben.
Vannak, akik hidegfrontra erzekenyek, es vannak akik mindkettore.

Az idojaras effele "elorejelzesehez" altalaban bizonyos kort el kell
erni. Boho ifjukoromban nem szamitott...

Arpi
---
ATTENTION:
The information in this electronic mail message is private and
confidential, and only intended for the addressee. Should you
receive this message by mistake, you are hereby notified that
any disclosure, reproduction, distribution or use of this
message is strictly prohibited. Please inform the sender by
reply transmission and delete the message without copying or
opening it.

Messages and attachments are scanned for all viruses known.
If this message contains password-protected attachments, the
files have NOT been scanned for viruses by the ING mail domain.
Always scan attachments before opening them.
---

>>>Egy-egy mutáció valószínűleg inkább közömbös lenne, mint halálos, de
 >>>lehetne akár olyan is, ami javítana az adott géntermék működésén.
 >>
 >> Ha erinti az adott feherhe mukodeset, akkor >99%, hogy karos, vagy
 >> vegzetes hatasu.
 >Újból megemlítem: bináris gondolkodás!
 >Minden mutáció érinti az adott géntermék működését, de ezek a változások
 >nagyon széles skálán helyezkednek el. Ráadásul a "skála" nem is
 >kétirányú, mert a géntermék egyes tulajdonságait egy idôben erôsítheti,
 >vagy gyengítheti.
Pontosan, ahogy Gogy is irja, a mutaciok sohasem okoznak olyan drasztikus
valtozast, mint ahogy azt a halivudi filmekben szokjuk latni.

Ez eszembe jutatta, hogy mar akartam irni itt egy erdekes uj felfedezesrol a
mutaciok es az evolucio kapcsolata temajaban. A cikk meg a 2002. majus 12-i
Nature-ben jelent meg. Cime: Hsp90 as a capacitor of phenotypic variation.

Az evolucio soran a genetikai valtozasok felhalmozodnak es a fenotipus
(a kulso tulajdonsagok) megvaltozasat okozzak az elolenyeknel. Az evolucio
kritizaloi gyakran felvetettek, hogy ha bizonyos uj tulajdonsagok 
kialakulasahoz
mutaciok sorozata kell, akkor ekozben hogyan ervenyesul a pozitiv szelekcio?
A fenotipus azonban gyakran valtozatlan marad kisebb genetikai elteresek 
eseten,
vagyis a mutaciok felhalmozodhatnak az elolenyekben eszrevetlenul is.
Erre a megfigyelesre ad molekularis magyarazatot a fenti cikk. Roviden:

Bar a legtobb feherje szintezise utan rogton felveszi az aktiv formajat, vagyis
az elsodleges szerkezete (aminosavak sorrendje) egyertelmuen meghatarozza
a masodlagos es harmadlagos szerkezetet (terbeli forma), azert ez a folyamat
nagy feherjeknel mar kisse bajosan megy. Ezert a sejtekben un. chaperon
(talalo nev, gardedamot, vagyis a fiatal lanyokat kisergeto idosebb 
norokont, jelent)
feherjek segitik ezt a folyamatot, illetve vedik a feherjeket a kornyezeti 
artalmaktol,
pl. magas homerseklettol. A cikk az egyik ilyen chaperonrol, a Hsp90-rol
kimutatja, hogy olyannyira stabilizalja a feherjeket, hogy azok egy sor mutacio
utan is mukodokepesek maradnak. Ha azonban valami kornyezeti stress tul sok
Hsp90-et igenyel vagy tul sok mutacio halmozodik fel a feherjeben, akkor a
fenotipus megjelenik es a szelekcio mar hat ra.
A cikk szerzo drogokkal (geldanamycin es radicicol) gatoltak a Hsp90 mukodeset
egy novenyben (Arabidopsis) es azt tapasztaltak, hogy drasztikusan megnott az
abnormalis fenotipust mutato egyedek szama (5-8%) ami aktiv Hsp90 eseten nem
volt lathato. Tehat a feherje pufferolta a genetikai variabilitast a 
populacioban.
Magasabb homerseklet szinten kikapcsolta a Hsp90-et (20-rol 27fokra).

Tehat a Hsp90 (es talan mas chaperonok is) lehetove teszik, hogy a populaciok
felhalmozzanak nem neutralis hatasu mutaciokat is neutralis formaban es azokat
szaporodas kozben szabadon kombinaljak. Majd kornyezeti valtozasok hatasara
ezek manifesztalodnak, a hatranyosak kiszelektalodnak, de ha esetleg egy uj
kombinacio eletkepesebb, akkor az elterjed. Pl.: van ket enzimunk, A es B, 
amelyek
egyutt gyartanak egy termeket (t1). Egy masik termeket (t2) ugy tudnanak
kesziteni, ha A mutal a-ra es B mutal b-re, es a meg b egyutt termeli t2-t.
Az a es B, valamint az A es b kombinacio nem jo, mert se t1-t se t2-t nem 
kapnank,
ezek nelkul pedig a sejtek elpusztulnak. Tehat a ket mutacionak egyszerre kell
megtortennie, ami nagyon kis valoszinusegu. De ha a Hsp90 a-t kepes olyan
formaban tartani, hogy legalabb reszben A-kent mukodjon, akkor a fennmaradhat.
Egy masik sejtben ugyanigy b. Szaporodas kozben a es b egymas melle kerulhet,
es ekkor egy kornyezeti stressz elnyomva a Hsp90-t felszinre hozhatja az ab
fenotipust.
Tehat a fennti cikk kozelebb vitt minket az evolucio molekularis 
reszleteinek jobb
megertesehez. Egyebkent a Hsp90 ilyen szerepet muslicaban is kimutattak mar.

>Egyetlen valaszt sem kaptam erre a kerdesemre:
 >>Szeretnek valamit kerdezni Toled: ugy tudom, hogy gent nem csak virussal
 >>lehet bevinni - pl. a spermiumok beepitik magukba a kornyezetukben levo
 >>DNS-t, ha egy anyag (amelyik normalisan ott van veluk) ezt meg nem
 >>gatolja. Mennyire elterjedt ez a technologia? Mennyire hasznalhato? Hogy
 >>aranylik a ket technologia ara egymashoz? Ugy tudom, ez veszelytelen -
 >>tenyleg az? Ha igen, miert hasznalnak meg "virusos" technologiat?

Amikor arrol irtam, hogy NEM hasznalnak virusos technologiakat, akkor ezt
erre a kerdesedre irtam valaszkent. Ugy latszik, elkerulte a figyelmedet:-(
Egyebkent minden sejt nagyon konnyen beepit a kornyezetebol DNSt magaba.
Sejtek transzformalasara a DNSt kis zsircseppekbe (liposzoma) csomagoljak,
igy azok beolvadva a sejthartyaba beinjektaljak a DNSt a sejtbe, annak
kromoszomai pedig un. rekombinacioval magukba epitik. A rekombinacio
hatekonyabb, ha a bejuttatott DNS tartalmaz a sejt DNSvel azonos szakaszokat,
ekkor homologus rekombinaciorol beszelunk es ekkor a DNS beepulesenek
helyet is ismerhetjuk. Transzgenikus allatok eloallitasanal azert hasznalnak
spermiumot, mert abbol transzformalas utan konnyu elolenyt gyartani ugy,
hogy egyszeruen megtermekenyitenek vele egy petesejtet.

>Elso kerdesem bevezetese az az altalam
 >ismert, vagy ismerni velt teny, hogy a genszerkezet strukturalisan egy dupla
 >spiralban testesedik meg. Itt most a dupla szot szeretnem kiemelni es
 >rakerdezni: Miert dupla ? A masodik kerdesem szorosan ehhez kapcsolodik: A
 >novényeknek is vannak ugyebár genjei, tehát... Ok hogy néznek ki ? Van ilyen
 >vagy hasonlo genszerkezetuk ?

A ma a Foldon elo osszes sejtes elolenynek azonos alapu a genszerkezete, mind
duplaszalu DNS-t hasznal a genetikai informacio tarolasara es ugyanazt a 
kodszotart
hasznalja. Tehat a bakteriumok, gombak, novenyek es allatok ebbol a szempontbol
egyformak. A DNS azert dupla, mert igy stabilabb es a masolasa egy lepesben
megtortenhet. Ugyanis a ket szal egymas negativjai, igy a masik szal 
"ontoformajat"
adjak.

Virusok eseteben a genetikai allomany lehet DNS vagy RNS, mindket esetben lehet
egyszalu vagy duplaszalu, ha egyszalu, akkor mindket esetben lehet a 
pozitiv vagy
a negativ ontoforma.

Most kaptam egy Brecht idezetet, es annyira talalo, hogy meg
szeretnem osztani a TUDOMANY olvasoival is:
 ....a tudomany celja nem az, hogy a vegtelen bolcsesseg kapujat
tarja fel, hanem az, hogy gatat szabjon a vegtelen tevedeseknek. (BRECHT)

Gabor

>>>>Egy-egy mutáció valószínu^leg inkább közömbös lenne, mint halálos, de
 >>>>lehetne akár olyan is, ami javítana az adott géntermék mu^ködésén.
 >> Ha erinti az adott feherhe mukodeset, akkor >99%, hogy karos, vagy
 >> vegzetes hatasu.
 >Újból megemlítem: bináris gondolkodás!
 >Minden mutáció érinti az adott géntermék mu^ködését, de ezek a 
 >változások nagyon széles skálán helyezkednek el. Ráadásul a "skála"
 ...
 >elvileg is lehetetlen együtt maximalizálni.
Nagyon jó, amit írtál, de én arra gondoltam, hogy egy működő enzimet 
véletlenszerűen megváltoztatva - ha változik a működése is - szinte 
biztos, hogy romlani fog. Mindkét esetben erre gondoltam.

 >>>>Vagy éppen egy eltérô mu^ködésu^, "új funkciójú" gén jöhet létre - 
 >>>>lásd géncsaládok.
 >> Igen, elofordulhat. Rendkivul ritka.
 >??????????
 >Ritka?????
 >Így hirtelenjében nem is tudok olyan gént mondani, ami "egyedi" és ne
 >valamelyik nagy géncsalád vagy akár több géncsalád része lenne.
Természetesen, de ilyen maradandó _és_ jó változás rendkívül ritkán 
fordul elő. Igaz, volt idő rá...

>Ugy latom, hogy Starterssel annyira mashogy gondolkodunk, hogy neincs
 >tul nagy eselye egymas meggyozesenek.  Optimista vagyok, megis 
 >megprobalom:
Szerintem valamelyest azert kozeledik a velemenyunk...

 >Epp annyira, mint a kukoricaliszt. Az sem szaporodik, az sem epul be
 >kukoricaliszt formajaban (ha g.m. kukoricabol van, akkor sem)
Valoban, igen ritkan tesz ilyet. Azonban nem lehetetlen - bar en csak 
hallottam ilyen fajok kozott "atugro" genrol, konkretan nem tudom, 
hogy mikor es melyik volt...

 >szarmazik, vagy az inkak manipulta osi kukoricabol (az sem teljesen
 >termeszetes am, genetikailag modositott az is, csak "hagyomanyos
 >modszerekkel").
Igen, de mar elegendo ideig teszteltek azota.

 >Ha en, aki csinaltam nem tudom, hogy befolyasolta-e az eredmenyt, 
 >akkor Te hol fogsz utananezni? Ne azt mindd, hogy valaki mas majd
Ha mar a tervezo sem tudja biztosan az eredmenyt, az eleg baj. Ebbol 
is latszik, hogy itt komoly gondok is lehetnek.

 >Ha mindent elutasitasz, akkor vagy termelsz magadnak otthon 
 >kukoricat, amit nem kezeltek sem DDT-vel, sem egyeb 
 >novenyvedoszerrel, vagy ehen halsz.
Erre talaltak ki a biotermekeket. Mas kerdes, hogy mennyire "bio" es 
milyen aron.

 >>Kezd alakulni... igy mar utana lehet nezni.
 >Hol nezel utana?
Most? Vagy kesobb, amikor ez a modszer mar elterjedt lesz es 
termeszetes, hogy sokan szeretnenek utananezni?

 >vagy a foldon szereltek ossze, nem erdekel, hogy a pilota a sajat
 >kocsijaval (plazmid) jott a repterre vagy taxi (virus) hozta. Persze
Nem egeszen, mert ezekkel kulon foglalkozni kell.

 >ha a pilota felviszi magaval a leghajora a kocsijat vagy a 
 >taxisoforlanyt, akkor erdekelni fog, mert az egy modositas. Csak az, 
 >hogy mi van benne. A repteren hagyott taxi, bicikli stb nem erdekel.
Pedig nem mindegy, mert pokolgep is lehet benne! Ha az robban, nem 
csak a repteren lehet gond! Masreszt: Te biztos, hogy jol ismered a 
pilotat? Lehet akar terrorista is - meg nekiviszi a leghajodat valami 
epuletnek!

 >OK, alakulunk: en azt kerem irjuk ra, hogy _milyen DNS van benne_.
 >Honnan szarmazik es mit kodol.
 >Ha az eloallitas modja miatt a tervezett modositason kivul mas is van
 >benne, azt is irjak ra. De ezzel nekem mindent megmondtak, az osszes 
 >tobbi informacio nem a targyhoz tartozik, lenyegtelen es felrevezeto 
 >is lehet.
Idealis korulmenyek kozott ez az informacio valoban eleg is lenne. 
Azert szeretnek megis tobbet, mert ez egy uj es kiforratlan - 
ugyanakkor rendkivul eroteljes hatasu - technologia. Kesobb 
kiderulhetnek olyan korulmenyek, amikor nem mindegy, hogy milyen 
modszert alkalmaztunk.

 >Vitazunk, hogy mit kene rairni. Lehet, hogy felreertjuk egymast?
 >Starters azt mondja hogy a irjuk ra a modszert (hordozot) is, ahogy
 >keszult, en azt, hogy csak az eredmenyt irjuk ra, hogy mi van benne.
 >Kozos nevezo lehet-e, hogy ha a a modszer (hordozo) valamilyen eleme 
 >benne van a vegso modositott elolenyben, akkor azt is termeszetesen 
 >irjuk ra (hiszen benne van), ha viszont bizonyitottan nincs benne,
Itt van a lenyeg: hogyan bizonyitod ezt? ^^^^^^^^^^^^^ Azt is, hogy 
most sincs benne es kesobb sem lesz? Sem veletlenul, sem technologiai 
mulasztas miatt, sem anyagi (takarekossag miatt okozott problema) 
okokbol? Ha tenyleg sikerul, akkor valoban nem kell mast irni.

 >akkor ne essek rola szo? Tehat amikor azt kerem, hogy jeloljek mi 
van >benne, akkor nem azt kerem rairni, hogy mit akartak beerakni, 
hanem >az osszes valtozast, ami a manipulacio eredmenyekent 
keletkezett. >Elfogadhato igy?
Ha ez mar kiforrott es bevalt technologia lesz, _kizarolag_ szabvanyos 
es bevalt modszerekkel, akkor igen.