Sziasztok!

Mi a kűlőnbség a "volna" és "lenne" szavak kőzőtt? Igaz-e, hogy
előbbi a "volt" szóból, utóbbi a "lesz" szóból származik?
Kőszőnet...
--
mailto:
http://www.extra.hu/hpszt

Sziasztok!

Kérlek, segítsetek abban, hogy mik az ezernél nagyobb számokat
jelentő tőszámneveink. Az Idegen szavak szótárában megtaláltam az
alábbiakat:
10^6 = millió
10^9 = milliárd
10^12 = billió
10^15 = billiárd
10^18 = trillió
10^21 = (ez meglepő módon nincs a szótárban, nyilván trilliárd)
10^24 = kvadrillió

Innentől azonban csak kővetkeztetni tudok:
10^27 = kvadrilliárd
10^30 = kvintillió
10^33 = kvintilliárd
10^36 = szexillió
10^39 = szexilliárd
10^42 = szeptillió
10^45 = szeptilliárd
10^48 = oktillió
10^51 = oktilliárd
Kérdésem, hogy helyes-e a kővetkeztetés. És mik jőnnek ezek után?
Kőszőnet...
--
mailto:
http://www.extra.hu/hpszt

>* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a "harmad-,
>negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4 honapos, 3 honapos
>es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :)))

Elnezest, ez valami felreertes lehet. En is hallottam errol beszelni
Gretsyt a radioban, de SZVSZ azt mondta, hogy helyes. Azt jelenti,
hogy az illeto harmadik, negyedik, otodik evet tolti az egyetemen.
Ami pedig  a honapokat illeti, igenis azt mondjuk, hogy egy kismama,
otodik, hatodik stb. honapos terhes. A masnapos, harmadnapos stb.
ugyancsak kifogastalan kifejezesekrol nem is szolva.

>Van tehát eszköz a nem kifejezésére, ha
>kell; egyébiránt pedig a "takarító", "igazgató" és társaik nemileg
>nem jelzett szavak. Az, hogy ezek betöltöttségében aránytalanségok
>vannak, nem szűnnek meg azzal, hogy "-fi" utótagot biggyesztünk
>utánuk;

En inkabb azt veszem eszre, hogy azoknal a szavaknal is, ahol van -no"
utotaggal kepzett alak, ez a hivatalosabb hasznalatbol egyre inkabb
kikopik. Hivatalosan nem letezik "kepviselono" vagy "miniszterno". A
hirekben mindig igy hallottam: "David Ibolya igazsagugy-miniszter".
Azt, hogy "tanarno", gyakran lehet hallani, de azt, hogy "egyetemi
tanarno", soha.

Ferenc

Honnan ered a fenti szó?

Laci

> Figyelmetekbe ajánljuk a fordítók körében nagy népszeruségnek
> örvendo, nemrégiben megjelent Corvina kiadványt.

  Nos, Éva, én pedig figyelmedbe ajánlanám a HIX-etikettet:

* Tartsd be az eladasra, reklamozasra vonatkozokat! Olvasd el
megegyszer a tajekoztatot! Roviden: a HIX-en a kereskedelmi (uzleti)
hirdetesek nem engedelyezettek, maganhirdeteseid viszont bekuldheted
 vagy a  cimekre (tematol
fuggoen termeszetesen csak az egyikre).

  Ebben egy szó sincsen arról, hogy ha egy reklámozott termék
összefüggésben van a lista tárgykörével, akkor ott szabad reklámozni.
Nem szabad. A HIX ingyenes szolgáltatás, ami nem azért jött létre,
hogy a Te céged itt sütögesse a pecsenyéjét. Amint látom, freestartos
postacímed és ingyennetes weboldalad van. Tudod, aki pénzt akar
keresni, annak valami pénzt áldoznia is kell rá. Adj föl fizetett
hirdetést újságokban. Ráadásul nagyobb is lesz a kereslet.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
MAZSONG = Belehulyul a dominozasba.

> A hosszú "ó"-s "Racskó" idegen névnek számít: így ehhez a
> változatlan alakhoz járulnak a toldalékok, pl. tárgyeset: "Racskóa",
> női név: "Racskóová".

  Ehen, ez volt nekem gyanús, mert ahogy emlékeim között motosztam, egy
fia hosszú -ó végű családnév nem jutott eszembe se szlovákul, se
csehül.

>> Oka van annak, hogy a világ nyelveinek igen jelentős hányadában
>> különféle praktikákkal megkülönböztetik a hím- és nőnemet,
> A jelentős hányad az indoeurópai (és kisebb mértékben a sémi-hámi)
> nyelvekre korlátozódik.

  Nem addig van az. A japánban számos nyelvi eszköz szolgál a nemek
megkülönböztetésére, a női beszéd külön szókincset alkalmaz, más
személyes névmásokkal vagy ugyanazokat más jelentéssel használva. A
nők úgyszólván állandóan tiszteleti ragozásban beszélnek. A kínaiban a
legjellemzőbb példa a két nem írásjegye: a férfi (zsen) áll, a nő (nü)
térdel. Az "írásjegy" (zi) írásjegye a tető és a gyerek összetételéből
adódik, a gyerek pedig hímnemű, a lánygyereket már kétrészes írásjel
jelöli: az írásjegyeket csak a fiúgyerekek tanulják a házban, tető
alatt. S még számos más képzés van, ami határozott nemi
megkülönböztetést mutat, éspedig mindig a férfit helyezve előnyösebb
helyzetbe.
  Gyanús énnekem, hogy ha azon kisszámú nyelvek közül, amikről
ismerettel bírok és se nem indoeurópaiak, se nem sémi-hámik, már kettő
csinál ilyesmit, akkor több is lehet. De előszedtem David Crystalt, ő
többet tud erről.
  Itt van e. A koaszati nyelvben bizonyos igealakok a beszélő neme
szerint különböznek. Ha az igealak magánhangzóra vagy č-re végződik,
nincs különbség, de ha a női alak nazális magánhangzóra vagy bizonyos
mássalhangzókra végződik, a férfiak használta alakban ezek helyére s
kerül: iskó -- iskó, lakáwč -- lakáwč, de ka,. -- ká.s, molhîl --
molhîs, tačwân -- tačilwâ.s.
  Ugyanott: a japán nők a joszeigo vagy onnakotoba nevű stílusokat
használták már a 14. századtól, de ez ma jelentős változásokon megy
keresztül. A jól meghatározott nemi szerepek azonban még mindig
érvényesülnek. Említi a főnevek udvarias alakjának használatát,
például oszakana (hal) a semleges szakana helyett, a ne partikula
gyakoribb szóvégi használatát, az atasi használatát a vatakusi helyett
stb.
  Azon nyelvek között, ahol a két nem különböző beszédstílusokat
tanulnak meg, a japánt, a thait, a karibot, a csukcsot és a janát
említi. Ez utóbbi beazonosíthatatlan -- az Ethnologue három jana
(Yana) nyelvet ismer, egyet az USA-ban, egyet Burkina Fasóban, egy
pedig a mnyoré nyelv janga dialektusának másik neve, szintén Burkina
Fasóban. Szóval öt nyelv a világ öt csücskéből. Lesz az több is.

> A reformot egyelőre nem látom: csak a tegnap "political
> correctness"- eit kell ma új PC-kkel helyettesítenünk.

  Csakhogy a lényeg nem a pécéség formája, hanem a rá való igény. Az,
hogy kisebbségeket nem illik már akárhogyan megnevezni, számos
kifejezés inkorrektté vált, azt jelzi, hogy az emberekben erősödik az
igény a kisebbségek nyelvi egyenjogúsítására is. Hasonló a helyzet a
nemek nyelvi egyenjogúsításával, ahol lehet szamárságnak minősíteni a
policeman helyettesítését policepersonnel, de a jelenség a lényeg, nem
a benne előforduló egyes esetek.

> Egy pár azért eszembe jut, ha nem is "fi" képzővel: "férfi színész",
> "óvó bácsi", ill. [elnézést az előbbiektől az egy mondatban való
> szerepeltetésért] "hímringyó".

  No igen, csakhogy a színész, ha a férfitól megfosztjuk, ugyanúgy
hímnemű színészt jelent, mert a másikat a színésznő jelenti. A
színművész az a szó, amit inkább tekinthetünk semlegesneműnek. A másik
kettő pedig tipikusan nőnemű foglalkozások elenyészően kisszámú
hímnemű gyakorlóit jelöli, nem csoda hát, hogy fordítva képződnek.

> egyébiránt pedig a "takarító", "igazgató" és társaik nemileg nem
> jelzett szavak.

  De bizony azok. Mert ha ezek nőneműek, akkor takarítónő, igazgatónő
lesz belőlük, de ha nem nőneműek, akkor nem lesz belőlük takarítóférfi
vagy igazgatóférfi. Igazgató _úr,_ az van, de az nem nemet, hanem
tiszteletet fejez ki, a párja pedig a tiszteletet nem kifejező
igazgatónő, nem pedig az igazgató asszony. A parlamentben ezt már
észrevették, ott képviselő úr és képviselő asszony van, hogy egyformán
kapják meg a tiszteletet.

> Nem mellesleg a szlovákban (csehben) a szexus nyelvtanilag annyira
> jelölt kategória, hogy nem is tudok olyan elemet, amely esélyes
> lenne egy nemet elfedő megnevezés alapjául:

  Ez kétségkívül megnehezíti a dolgot. De itt a feminizmus alkalmasint
nem is a jelöletlenséget, hanem az egyformán jelöltséget fogja
megkövetelni, amit Nöstlinger is számon kért egy írásában -- márpedig
a német is igencsak jelöli a nemet. Azt fogja óhajtani, hogy ne legyen
Frau Direktor, ha mellette nem Mann Direktor van, hanem Herr Direktor.

> A különbség tehát több mint egyszerű politikai korrektséggel
> rendezhető lexikai probléma.

  Nem tudok hozzászólni, de azt azért megfigyeltem, hogy a mankind és a
Menschheit mellett az emberiség szlovákul nem človekstvo, hanem
µudstvo. Ez azért biztató. :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KAMELEON = Allat, amely hol teve, hol oroszlan alakot olt.

>>* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a
>>"harmad-, negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4
>>honapos, 3 honapos es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :)))

  Grétsy ilyen hülyeséget aligha mondhatott. Nála jobban aligha tudja
bármelyikünk, hogy az nem egyharmad évest jelent, hanem _harmadik_
évest, vagyis olyat, aki a harmadik évében jár tanulmányainak. Két
évet már végigtanult, most a harmadik folyamán jár valahol.
  Ugyanígy a harmadmagammal nem azt jelenti, hogy három egyforma darabra
vágtak, mint édes jó Lajosom az igen tisztelt őrnagy urat, hanem azt,
hogy ketten voltak ott és én voltam a harmadik.

  Az -ik nélküli sorszámnévképzés nagyon régi elem a magyarban. Még a
hét egyik napja is innen kapta nevét: a _kedd_ nem más, mint a
_ketted_ rövidítése, amely szó nem egykettedet, hanem _kettedik_et,
vagyis másodikat jelent, mert a hét második napja.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A szenator olyan leny, amely felig ember, felig lo.

Kedves Hunter!

hix.nyelv #131, :

> >* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a "harmad-,
> >negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4 honapos, 3 honapos
> >es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :))) 
> Szerintem van benne valami logika, de nem helytelen a megfogalmazas. 

Nemigen szeretnék abban hinni, hogy a fentit valóban komolyan (és nem 
viccként) mondta volna Grétsy. Ugyanis ez a nyelvtörténetben való 
meglehetős tájékozatlanságra utal. 

A sorszámnevek -- az "első" kivételével [melynek tulajdonképpeni 
jelentése "elöl lévő", vö. "hátsó" ~= 'utolsó'] -- eredetileg csak 
"-d" képzővel képződtek: "másod, harmad, negyed, ...". Ez a képző 
uráli eredetű (< *"-nt-"), vö. észt "kolm" 'három' > "kolma_nd_a-" 
'harma_d_ik', "neli" 'négy' > "nelja_nd_a-" 'negye_d_ik', stb. 

Eredetileg a sorszámnevek szolgáltak változatlan alakban a 
törtszámnevek kifejezésére is (kiv. "fél"). Ez meglehetősen gyakori 
jelenség, melyet megtalálhatunk az indoeurópai nyelvekben (pl. angol 
"three" '3' > "third" 'harmadik; harmad'), az altajiakban (pl. csuvas 
"vis's'e^" '3' > "vis's'e^me^s^" 'harmadik; harmad'), de más 
finnugorban is (pl. észt "kolmanda-" '3.' > "kolmandik"[!] 'harmad'). 
Az ebben lévő logikát a legszemléletesebben a latin fejezi ki: itt a 
'harmad' egyik kifejezésmódja: "tertia pars", vi. 'harmadik rész [az 
egészből]' volt. Ez a fajta szerkesztés másodalakként több más 
nyelvben is megtalálható, pl. m. "harmad|rész", finn "kolmas|osa", 
litván "trec^|dalis".

A sorszámneveinkhez a XV. sz-tól csatlakozott az "-ik" toldalék. Ez 
eredetileg a T/3 birtokos személyrag ("harmadik" ~ "harmad(ik)uk": 
vi. 'a harmad[ik] közülük', "nagyobbik" ~ "nagyobb[ik]juk": vi. 'a 
nagyobb[ik] közülük'). Ebben az időben ez még nem lehetett jelző, 
csak önálló mondatrész, pl. Jókay Kódex (XV. sz.): "maSyk vala" '(az) 
a másik volt', de "maS fele" 'a másik fele'. 
A XVI. sz-ra homályosult el az "-ik" eredeti jelentése, és lett a 
kijelölő jelző toldaléka, vö. "nagyobb" > "nagyobbik", "harmad" > 
"harmadik", "(a)mely" > "(a)melyik", "más" > "másik". Mivel a 
kijelölő jelzői használat a törtszámneveket is sorszámnévi 
jelentésárnyalattal ruházza fel (vö. "Harmaduk itt maradt" ~ "Minden 
harmadik itt maradt"), így az "-ik" kiemelőjel megléte ill. hiánya 
alapot adott arra, hogy a sorszámnevek és a törtszámnevek 
morfológiailag is elváljanak. 
[Ezzel analóg az ószláv megoldás, amelynek nyomai pl. az oroszban 
maradtak meg: itt a sorszámnevek a határozott melléknévi végződés 
felvételével különültek el a törszámnevektől, vö. o. "trety" 'harmad' 
> "tretyij" 'harmadik'. A balti finn nyelvekben ugyanakkor a hasadás 
során a törtszámnevek jelölődtek meg, vö. genitívusztövekhez járuló a 
fenti magyar "-ik"-hez csak véletlenül hasonlító észt, ill. a finn 
"-s" képző: fi. "kolmante-" '3.' > "kolmannes" 'harmad']

Azonban az "-ik" toldalék nem tört be a sorszámnévi előtagú 
szóösszetételekbe: ezekben megmaradt az eredeti alak, vö. "harmadfél 
(óra)", "harmadfű (ló)", "harmadéles (hangsúly)", "harmadosztályú 
(bajnokság)", "harmadéves diák" stb., ill. maga a "harmadrész". Ennek 
oka az lehet, hogy az összetételekben a kétfajta számnév elkülönítése 
lehetséges külön nyelvtani jelzés nélkül is. A törtszámneveket ui. 
nemigen használjuk jelzőként, sokkal inkább birtokként birtokos 
szerkezetben, pl. a "harmadnyi év" helyett "az év harmada" sokkal 
gyakoribb. Emiatt összetételekkor a törtszámnevek rendszerint 
utótagként jelennek meg: pl. "évharmad" 'az év harmada', de 
"harmadév" 'harmadik év' (kiv. mértéket kifejező mutató névmásokkal, 
pl. "harmadakkora", "harmadannyi" stb.; de ezekben az esetekben a 
jelentésmező kizárja a sorszámnévi értelmet). 

Tehát összetételi előtagként a "másod-, harmad-, negyed-" stb. alakok 
(az előbb említett kivételekkel) tisztán sorszámnévi jelentésűek, 
törtszámnévi értelmet tulajdonítani nekik csak belemagyarázás.