1. |
Feket lyuk, sebesseg (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: lezer savszelessege (retina) (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
3. |
orokmozgo (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Funyiras (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
5. |
B12-Kobalamin (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
6. |
Niburu (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Treforgas? (mind) |
75 sor |
(cikkei) |
8. |
re: elforgatas (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Re: Megint BS-rol (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: Forgatas (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
11. |
Re:biztositek (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
12. |
Kérdés (mind) |
2 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Feket lyuk, sebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> =======================================================
Valasz az alabbi levelre:
"
> Felado : [Hungary]
> Temakor: fekete lyuk, fekete macska ( 56 sor )
> Idopont: Fri May 24 08:44:10 CEST 2002 TUDOMANY #1836
Hopp, ez marhasag, a gravitacios gyorsulas az gyorsulas, a
sebesseg az
sebesseg.
Talan igy akartad: "mivel itt a sebesseg a gravitacios
gyorsulas miatt eleri
a fenysebesseget, az ido"
"
Nem olyan nagy marhasag az amit leirtam, csak tomoren
akartam fogalmazni. Mert mi a gyorsulas? - Adott ido alatt
torteno sebessegvaltozas. Ha a gyorsulas akkora, hogy
idoegyseg alatt fenysebessegig valo sebessegvaltozast idez
elo, akkor az idoegyseg mulva a sebesseg fenysebesseg lesz,
es ekkor mar mindegy hogy a gyorsulas, vagy a sebesseg eri
el a fenysebesseget.
Nem olyan bonyolult ez. Am sokkal erdekesebb lenne arrol
eszmet cserelni, hogy milyen is lehet a vilag a
fenysebessegen tul. Most nem valamifele hiperterekre, meg
egyebb sci-fi temekra gondolok, hanem hogy joszan esszel,
amugy gorogosen, el tudnank-e kepszelni egy ilyen vilagot.
Egy vilagot ahol a sebesseg aszimtotikusan kozelit a c
ertekehez, de nem alulrol, hanem felulrol. Eresszuk
szabadjara gondolatainkat!
|
+ - | Re: lezer savszelessege (retina) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> =======================================================
> Felado : Nemes Marcus
> E-mail : [Germany]
> Temakor: lezer savszelessege ( 13 sor )
> Idopont: Thu May 23 11:14:21 CEST 2002 TUDOMANY #1835
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Sziasztok!
>
> Folmerult, hogy a lezert prizman keresztulvezetve meg lehet-e
> kulonboztetni szineket vagy sem. Ehhez nekem lenne egy kerdesem: tudja
> valaki, hogy az emberi szem milyen szinfelbontassal mukodik? Az en
> elkepzelesem: a lathato feny kb. 400 nm savszelesseget fog at, tehat ha
> meg tudunk kulonboztetni 400 monokromatikus szint, akkor 1 nm-es
> hullamhosszkulonbseget lehet detektalni szemmel is. Tudna valaki errol
> kozelebbit irni?
Szervusztok!
Remélem lesz ennel reszletesebb magyarazat is.
Az emberi latas mukodese talan a nem olyan rég emlegetett CMYK
kodolashoz hasonlithato. A retinaban vannak szineket erzekelo
erzeksejtek(ezeket hivják csapoknak), es vannak szineket
megkulonboztetni nem tudo, de a fenyre joval erzekenyebb erzeksejtek
(ezek a palcikak).
Azt sajnos nem tudom, hogy hany fele "csap" letezik, es hogy ezek
mennyire egyeznek meg az RGB vagy CMY alapszinekkel. Abban sem vagyok
biztos, hogy a "palcikaknak" van-e a CMYK kodolas Key kodjahoz hasonlo
szerepe, vagy csak a "szurkuleti latasert" felelosek.
üdv,
Gogy
|
+ - | orokmozgo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Hat kedves tudosok, altudosok, ennyi a trefa, es most komolyra forditva a
>szot, meg senki sem valaszolt miert is forog a mehanikus szerkezet,
>mindenfele elektromos vagy magneses segitseg nelkul?
> Vagy mar ezt is tanitjak az iskolaban?? :-)
> Udv Csaba.
Tanitjak. Azert forog, mert orokmozgo. Gyorsan epiteni kell egy nagyobbat,
es elkezdeni a halozatba valo energiataplalast.
Hat kedves tudosok, altudosok, ennyi a trefa, es most komolyra forditva a
szot, meg senki sem valaszolt miert is nincs egyetlen ilyen energiatermelo
szerkezet sem a magyar, sem a roman villamosmuvek halozataban.....
Janos
|
+ - | Re: Funyiras (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sipi!
On 27 May 2002 at 10:33, HIX TUDOMANY wrote:
> Felado : [Hungary]
> A tajfutasrol jutott eszembe:
> a funyiro vmilyen modon meri a sajat elmozdulasat (pl. leptetomotorok, v.
> egyeb a kerekek elfordulasat mero eszkoz), aminek a pontossagat elore
> lemerjuk. Ennek ismereteben meghatarozzuk, hogy mekkora megtett tavolsag utan
> kellene ezt pontositani.
Errol mar volt szo itten, ha jol emlexem. Itt az a problema, ha pl a kutya
odebb loki a cuccost. Persze ha elegendoen surun helyezunk el ilyenkalibralo
pontokat, akkor elkezdhetne keresni egy adott algoritmussal. Pl. ha 1 m2-es
racsban leteszek huzalt, amit induktivan erzekelne, akkor csak max gyok 2-
metert kellene megtenneie, hogy talaljon egy ilyen huzalt es akkor mar csak
el kellene vergodie egy csomopontig. Mas strategiaval csokkentheto a tavolsag
(pl. korivben indulna el). Esetleg a huzalokra kiadott jeleket erzekelhetne
es akkor mar a csomopontbol a helyet is tudna.
Itt az a problema, hogy elore preparalni kellene a kertet, ami szeretnek
elkerulni...
Kosz a valaszt && udv From:, a hosszutavfuto maganyoassaga
|
+ - | B12-Kobalamin (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Lenne egy egy kérdésem és ha valaki tud segíteni. Szóval a B12 az
erithropoesis (vérképzés) melyik részét befolyásolja??? Amit tudok róla hogy
hiányában (hiánytünetek a májban raktározott kobalamin miatt csak 3-6 év
múlva lépnek fel) anaemia pernicosa lép fel amit a price-jones görbe
jellegzetes eltolódása kísér. Ami lényeges lenne hogy melyik folyamatot
befolyásolja. Elöre is köszi a konstruktív jellegű hozzászólásokat :)))
Üdv.: Azzi
|
+ - | Niburu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lista
Olvastam, es halottam az un. Niburu (Planet X) nevezetu bolygorol, ami
2003- ban hatolna be a Naprendszerbe, a Nap es a Fold kozott haladna at, nem
kis gondot okozva a Fold lakoinak. Szeretnelek megkerni , ha valaki tud errol
a "dologrol" ,irjon rola, hogy igaz-e vagy se.
koszonom: Marika
|
+ - | Re: Treforgas? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Csaba !
>meg senki sem valaszolt miert is forog a mehanikus szerkezet,
>mindenfele elektromos vagy magneses segitseg nelkul?
>Vagy mar ezt is tanitjak az iskolaban?? :-)
Elhangzott hetekkel ezelott, hogy az aszimetrikus ingak
erzekenyebbek a kulso behatasokra, es kaotikus rendszerekrol
is szot ejtettunk.
Kaotikus rendszer labilis allapotaiba jutva rendkivul erzekenyen
reagalva kulso hatasokra - 'dont', hogy merre mozduljon tovabb.
Szerintem folyamatosan, egyszerre tobben is, egy csomo szempontot
megemlitettunk, felelevenitettunk, amibol levonhattad
volna a kovetkeztetest magad.
Kulon megismeteltem evek utan ujra - ami altalanosan nem ismert, hogy
a Fold forgasa nem egeszen egyenletes, hanem zajos.
A szeizmologusok sem tapasztalnak soha tokeletes nyugalmat.
Hogy Szocsnek irt cikkemben a kao. ingakkal kapcsolatos
felrevezetes eshetosegerol irtam, az nem rolad szolt, hanem
azokrol a szelhamosokrol, akik meglovagolva otleteket,
felrevezetve kihasznalnak masokat.
>>Erdekesnek tartom, hogy a XXI.szazadban is jelen vannak a kulonfele
>>ingas kiserletek.
>Ez is a szerzo tudatlansaganak a jele.
>Mi benne az erdekes?
A kiserletezok onbizalma. Ha pedig a mechanika feltaratlansagaban bizva
kiserleteznek tobben Newton, Eotvos, Einstein munkassaga utan,
az meg fokozottabban erdekes.
Mintha felhaborodtal volna ezen, holott nem azt irtam, hogy karos,
mert ezt meg onmagaban egyaltalan nem gondolom annak.
>Konnyebb egy 'altudomany'kijelentesevel atlepni, letiporni
>mas munkajat, mint elemezni vagy ertelmezni?
Az ingaid kreativitasod tanusitjak. Mindenkeppen kuriozumok,
es buszke lehetsz rajuk. Azt viszont tudnod kell, hogy muszerkent
csakis olyan eszkoz fogadhato el, mely vilagosan, felderitett modon,
kihagyas nelkul, vagy ha kihagyasokkal ugyan, de akkor ismert
periodicitassal, vagy eleg surun mintavetelezve detektaljon vizsgalando
esemenyt vagy hatast.
Az ingaid persze folyamatosan reagalnak, de orokosen valtozo
erzekenyseggel - hiszen lathatoan kaotikusak.
(Csak ma neztem meg a webes doksidat, a rajzokat is, melyekre nem tudom
miert, de nem szamitottam.)
Labilis allapotban atmenetileg korlatlan erzekenyek lehetnek
mechanikus rezgesekre, de aztan abbol az allapotbol kilepve
valameddig kevesbe, vagy egyaltalan nem. ( Ez olyasfele dolog,
mint kerekparnal holtpontbol elindulni nehez, vagy emelkedon feljutni
dombra nehez)
Kitero: Irtad, hogy tok hulye vagyok a mozgasegyenletekhez.
Honnan vetted ? Elengedett kormannyal is tudok bringazni,
es nagyjabol azt is tudom, mi ennek az alapja, igaz -
mozgasegyenletek gyors fejben megoldasaban macskakat sosem fogok
tudni lekorozni. :)
Az ingaid mukodese a kerekparozasnal sokkal sokkal bonyolultabb.
Mukodesuk elemzese matematikailag ugyancsak embert es gepet probalo lenne.
Asszem szponzorra es megszallott matematikusra volna szukseged,
hogy irjanak olyan szoftvert, mely folyton 'elebemegy' az inga
allapotainak, es jelzi, hogy kritikus pillanat kozeleg, dontesi
helyzet lesz. (amikor elszurja, kiirja - bocs, tevedett.)
Aztan az inga dont, a szoftver pedig tudomasul veszi, es aszerint
szamol tovabb, megallapitva a kovetkezo varhato labilis pillanatot.
Az adatbazisba kerulo szituaciok es dontesek egyutt mar
tudomanyos igenyu kovetkeztetesekre volnanak alkalmasak.
Inga es a szoftver versengese kepernyos animacioval egyutt
kulon erdekes lenne....
De most aztan meg ne kerdezd mi lenne ebben ez erdekes ! : )
Udv: zoli
|
+ - | re: elforgatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Endre,
a motor-vagy fuvoka kerdesben bizonyara a mernoki szempontok a
perdontoek. A motor is suly.
Masreszt arra is gondolnek, hogy a legtobb urszonda nem allo,
hanem forgo. A tengelykoruli forgatasnak eppen az az ertelme,
hogy a forgastengely iranya stabil marad -- az szonda sokkal
lassabban maszik el rossz iranyba, mint allo esetben. Az ileyn-
olyan perturbaciok hatasara a forgastengely azert lassan valto-
zik, es ilyenkor korrigalni kell -- erre viszont a fuvoka
alkalmas (mivelhogy kell adni perdulet-korrekciot)
udv
kota jozsef
|
+ - | Re: Re: Megint BS-rol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Dezso !
Koszonom valaszod. Legutobb is jo keson irtam, mar nem akartam
elohozakodni vele, de javaslom, hogy a webes tanulmanyban
a klasszikus tanokat es a BS elmelet attol eltero megallapitasait
erdemes volna eltero karaktertipussal irni. Gyorsabb a kulonbseget
atlatni, es igy laikus tudhatja, mi az amit az iskolaban elfogadnak,
es mi az, amiben a BS elmelet attol elter.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Forgatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> "Hat epp ez az.. :)) Akkor miert hasznalja meg a NASA erre a
> pozicionalo fuvokakat, es miert fogyasztja igy a draga uzemanyagot... :)
Mert a porgettyuzes nagyon bonyolult es nem orokeletiu. Hivatkoznek
az urtavcsore, ahol 3 kell belole a mozgatashoz. Mindegyikbol ketto van,
biztos ami biztos. A mostani elotti javitas elott nem sokkal mar harom
rohadt le belole, oriasi szerencsejukre a harom 'megfelelo' darab, igy
mukodtetheto maradt a tavcso. Emlekkepeim szerint a Comptont azert kellett
lehozni olyan surgosen, mert meg 'eppen iranyithato' maradt.
Gondolj bele a muszaki problemaba: Allandoan forognia kell valaminek
igen szelsoseges korulmenyek kozott. Ezzel szemben a fuvokas megoldasnal
nagyritkan ki kell nyitni egy szelepet.
Nyilvan minden adott muholdnal eldontik, hogy mennyit kell forgatni
(urtavcsovet sokat, ASTRA atjatszot keveset), mekkorakat kell forgatni,
milyen pontossaggal, stb., es ezek alapjan eldontik, hogy az adott problemara
mi a megfelelo megoldas. Eleg elvarazsolt szakma a muhold epites. Egyszer
lattam egy tobb oldalas leirast, hogy muhold elektronikat hogyan kell
forrasztani. Mintha fel ora/forrasztasi pont lenne es eleg massziv
berendezesek kellenek hozza.
Gyula
|
+ - | Re:biztositek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sanyi!
> olvado biztositek, de mi ertelme van egy olvado
> biztositeknak egy olyan helyen ami nem hozzaferheto, vagyis
> nem cserelheto, csak nagy erofeszitessel. Erre mar nincs
> valasz! Ebben mutassa meg magasabb kepzettseget!
Igaz, nem gyujtottem diplomakat, sot meg az elektronika sem tanult szakmam,
de autodidatka modon is ertekes TUDAShoz lehet jutni :-)
A trafoba "rejtett" biztositeknak tuzmegelozo szerepe van, az ugyanis -mint
mar korabban volt szo rola- nem csak aramhataros, hanem homerseklet-hataros
is. Ezt alkalmazzak a kissebb - nagyobb hagyomanyos (50Hz-es) trafoval
epitett keszulekek egy reszenel, mert a meghibasodott tekercs korul levo,
jelentos mennyisegu gyulekony anyag akar langra is kaphatna. Eleg kicsi, de
megis realis lehetoseg, amivel fojtonos uzemu keszuleknel erdemes szamolni.
Udv : Pista
|
+ - | Kérdés (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Van valaki kozottetek, akit erdekel a tarsadalom fizikai analogiakkal valo
modellezese? Babics Laszlo
|
|