Kedves From!

Csak nehany reszletben tudok segiteni, mivel csak mukedvelo vagyok ebben a
temaban.

Az ivarsejtek az ossejtekbol jonnek letre, egy sejtbol ket ivarsejt, es az
ivarsejtekbe mar csak 23 kromoszoma kerul. A kromoszomaparok eloszlasa
teljesen veletlenszeru, es gyakorlatilag mindenfele kombinacio elofordul a
kulonbozo ivarsejtekben. Ebben a kettevalasi folyamatban csak teljes
kromoszomak vesznek reszt, tehat a kromoszomak reszei nem cserelodnek, es
nem valtoznak, igy ilyenkor nem keletkeznek mutans genek sem. Mivel egy
ossejt ket ivarsejtre szakad, igy minden egyes kromoszoma felhasznalodik,
fuggetlenul szarmazasatol. Az ivarsejtek tudtommal a tovabbiakban nem
osztodnak, igy nem is mutalodnak. (Ha tevednek, akkor javitsatok ki.)

A mutaciok korabban, meg az ossejtek teljes osztodasakor, szaporodasakor
keletkeznek, amikor is minden egyes kromoszoma megketszerezodik, majd
kulonvalva ket teljes ossejt keletkezik. A mutaciok alapvetoen ennek a
kromoszoma duplikacios folyamatnak a tokeletlensegei, vagyis masolasi hibak,
hibasan helyreallitott masolasi hibak, stb. Az egyszeru masolasi hibanal
feltetelezem, hogy nem illeszkedo bazisok kerulnek egymassal parba, ami
egyreszt meggyengiti a DNS lancot, masreszt elrontja a kodot. A hiba a
DNS-ben is detektalhato, illetve a hibas kod hatasa is eszlelheto lehet, igy
ezek akar javithatok is. A javitasi procedurakrol nem sokat tudok sokat.
Azok segitenek is, de neha esetleg megtobbet rontanak. A hibas DNS lanc
ujabb osztodasanal a nem illeszkedo parok megszunnek, viszont kulonbozo lesz
a ket masolat. Ekkor mar csak a kodhiba eszlelheto. DE az is lehet, hogy nem
illeszkedo bazisparok egyaltalaban nem kerulhetnek egymassal szembe a DNS
lancon, mivel ezt nem birna ki a lanc, igy a pontmutacionak egyetlen
lepesben kell tortennie. Ehhez azonban az eredeti bazisnak le kell
szakadnia, es egy masikkal potlodnia. Ennel mar csak az lehet drasztikusabb,
ha elszakad a DNS-lanc, majd ujra egyesul valamely masikkal. Innen kezdve a
sejt sorsa mar tiszta gensebeszet. Csak a fantazia szab hatart, hogy mit
mivel keverunk. Azt mindenesetre nehezen tudom elkepzelni, hogy kulonbozo
kromoszomak reszei altalaban keveredjenek egymassal, illetve az ilyen
merteku valtozasok mar a faj jelentos megvaltozasat is jelentik. De vegul is
a kulonbozo fajok kialakulasahoz is szukseg volt mind a DNS szerkezetenek
atalakulasara, mind a szaporodas mechanizmusanak modosulasara. Csak a
vegeredmeny minositi a valtozast; egy eletkeptelen korcs sikeredett, vagy
egy uj, eletkepesebb faj fejlodese kezdodott meg a strukturalis mutacioval.
Arrol, hogy ebbol a fantazialasbol mi lehetseges a valosagban, arrol nem
sokat tudok, igy ne vedd tul komolyan, amit a mutaciokrol irtam. A mutaciok
lehetosege persze mar a megtermekenyitett petesejt osztodasakor is fennall,
es minden ezt koveto sejt osztodasnal is az elo szervezet teljes elete
folyaman. Szamos osztodasnal eleve serulnek (rovidulnek) a kromoszomak, es
ekozben specializalodnak a sejtek a szervezetben betoltott szerepuknek
megfeleloen. Termeszetesen az ilyen sejteknek mar semmi kozuk nincs a faj
szaporodasahoz, vagyis az ivarsejtek ossejtjeihez.

Amikor egy ossejtbol ket ivarsejt keletkezik, akkor a kromoszomak egyik fele
az egyik ivarsejtbe kerul, a masik fele a masik ivarsejtbe, de
veletlenszeruen lehetnek benne mind a papatol, mind a mamatol orokolt
kromoszomak. A ferfiak nagy szamban keletkezo ivarsejtjeiben egyenlo
aranyban vannak az X es Y kromoszomas ivarsejtek, leven a ferfiak minden
ossejtjeben egy X es egy Y kromoszoma van. Es mivel az ivarsejtek
eletkepessege altalaban fuggetlen ezektol a nemi kromoszomaktol, igy
statisztikailag a  ferfi, es noi utodok szinte egyenlo szamban szuletnek. A
megtermekenyitesnel a noi es him ivarsejtek kromoszomai kozos petesejtbe
kerulnek, tehat az ivarsejtekben felezodott kromoszomakeszlet ujbol
kiegeszul 23 par kromoszomara. Az hogy a kromoszoma parok mely tagja melyik
ivarsejtbol szarmazik, a tovabbiakban nem szamit, kiveve a fiuk Y
kromoszomajat, mivel az csak az apatol szarmazhat. Az Y kromoszoma tehat
csak apai agon oroklodik, ezert ennel a kromoszomak vizsgalatanal csak a
mutacios valtozasokkal kell szamolni. A tobbi kromoszoma viszont allandoan
ujrakombinalodik, igy a tobbi kromoszoma, es veluk az egyedek sokkal nagyobb
valtozatossagot mutatnak.

A petesejtben levo mitokondriumok ezzel szemben csak az anyatol
szarmazhatnak, mivel a him ivarsejt nem tartalmaz mitokondriumot. Ezeknek a
sejtszervecskeknek szinten van (joval egyszerubb) kromoszomaja, de mivel egy
sejt szamos mitokondriumot is tartalmaz, igy ezekbol a mitokondrialis
kromoszomakbol is sokfele van egyetlen sejtben is. Mivel ezek csak anyagi
agon oroklodnek, igy itt is csak elagazo mutaciok elofordulasa lehetseges,
kulonbozo szarmazasi agak ujrakombinalodasa nem.

Az ivarsejtek letrejottekor is lehetsegesek hibak, amikor is nem sikerul
rendesen ket csoportba osztani a kromoszomakat. Az ilyen ivarsejtek
tobbnyire eletkeptelenek, de van olyan betegseg, ahol a kromoszomak szama
nem stimmel, mivel az egyik kromoszomabol 3 is van (Down-kor?).

Udv: Takacs Feri

Kedves Pista ! 

>Azt hiszem, hogy Neked nem feltalalora van szukseged, hanem
>kivitelezore.
Mindenkire. Feltalokra, kivetelezokre es kereskedokre egyarant.
Legyenek minel tobben, hogy egymassal konkuralva leszoritsak
az arakat, hogy aztan valosaggal utanunk dobjak a termeket, ami
persze legyen utesallo, torhetetlen. :)
>Az elszinezodo falu edeny ...  Letezik olyan pigment, amely adott
>homerseklet-tartomanyban szint valt. Ezt a festekgyarak
>mar eleg regota alkalmazzak.

Az otlet onnan jott, hogy letezett regebben lazmero, mely
muanyagszalagra felvitt festekszeru bevonatu volt, asszem
folyadekkristaly - s a homlokra tapasztva a legjobban kivilagosodott
szammal jelezte a homersekletet.
A 70-es evek tajan volt ez meglepo ujdonsag, es akkoriban nem is
volt kozismert a mukodesi elve. Ma sem ertem miert, de hamar
eltunt, es egyeb alkalmazasaival is alig talalkoztam azota.

>Ez a specialis terulet nagy uzleti lehetoseg!!!
>Sajnalom, hogy nem nekem jutott eszembe:-((((
Csak otlet volt. Reszemrol nincs kidolgozva, mincs is szabadalmaztatva ,
tehat szabad a palya. Az otlet dijakent megelegszem egy ilyen ujfajta
edenykeszlettel es egy baberkoszoruval.
Vedette tenni amugy pedig csak konkretan kidolgozott megoldast lehet.
Ha pedig a konkret megoldast barhol nyilvanosan publikaltak,
utolag nem is kaphato ra oltalom.

>A gombnyomasra ebresztest elhalaszto ora mar letezik. Peldaul az
>LM8560-as IC egy olyan ora, amiben az ebreszto funkcio egy
>gombnyomasra 9 perccel kesobbre all, es igy meg lehet egy kicsit
>"lustizni". Ezt kb. otszor megteheted egymas utan.
>Mar tomegben gyartjak az ilyen ebresztooras radiot.
Koszonom, ez jo hir. Amiota az elektronikus vekkerek megjelentek,
sokszor firtattam ezt, de aztan felhagytam vele, mert uzletekben
ertetlenkedve fogadtak extra(?) igenyemet.

>Azert ne feledd, hogy a gomb megnyomasa alvas kozben 'eleg nehez',
Ez teny, ezert olyan ora kell, amely tapadokoronggal
rogzitheto a nem tul borulekony ejjeliszekrenyre.
(Gurulos ejjeliszekreny eseten pedig este okvetlenul be kell
 huzni a kezifeket. :)
Elkepzelhetonek tartok indulat-szenzitiv orat is.
Ennek lenyege, hogy a vekker a mennyezetrol csung le az agy fole,
s amint ebreszt - ha epp rossz kedvemben talal, odacsapok neki.
Amig leng, addig nem ebreszt ujra. Ez lenne az inga-vekker.
Szerintem kivitelezheto, de remelem az ennel intelligensebbekre
se kell tul sokat varni. Mar terjedoben vannak a beszedet
felismero, nev-bemondasra hivo telefonok is, igy hamarosan
megjelenhet az olyan vekker, melynek eleg ha felalomban odavetunk
valami gorombasagot, s a hangerotol, vagy a sertes jellegetol
duzzogva elhallgat. Aztan ha lenyugszik s megbekel, ujra kezdi az
ebresztgetest.
Arra kell ugyelni - ha egy lakasban tobb ilyen ora is lesz,
ne hallatsszon at mashova a morgasunk. Kellemetlen, ha a vekkerek
egyazon termekcsalad tagjai, s egy otromba kiszolastol fokepp
az orank mamaja sertodik verig a szomszed szobaban, ahol aznap
senkit nem ebreszt. :)

Udv: zoli

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: hianyzo talalmanyok ( 27 sor )
> Idopont: Wed Feb 20 22:13:14 CET 2002 TUDOMANY #1744
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> -Forro etelt gyorsan lehuto keverokanal.
Fagyasztoban tarolt fem kanal?

> -Szivocsoves evokanal, mellyel a hosszu cernametelt felszippanthato
> a levesbol, es nem csuszik folyton vissza, mint szokasosan.
Ha te fozod, meg szarazon tordeld ossze egy kicsit a tesztat. Rovidebb, és
kezelhetobb lesz.

> -Elszinezodo fulu edeny, mely jelzi, hogy megfogasa kockazatos.
Tegnap nekem is jol jott volna!

> -Ebresztest gombnyomasra elhalaszto ebresztoora, mely idoban
> figyelmeztet arra is, hogy az elem a veget jarja.
Van. Kb. 5-15 perccel kesobb ujrakezdi.
Ahogy merul az elem, egyre halkabban szol. (talan inkabb konstrukcios hiba,
de jol jon)

> - Felfujhato, frissnek latszo alhulla, mely megremiti es elriasztja
> az eppen behatolo betorot.
Hat hasonlo van, de ... :-)

Tovabbi jo feltalalast!
Sipi

Kedves Csaba!

Talan nem en lennek a legilletekesebb valaszolni, de itt a Listan nem
talaltam erre a kerdesre reflexiot, ezert leirom, amirol tudok.
A magnesesseg minden femes (es nagyon sok nemfemes) anyagra kimutahato
hatassal van. Leteznek ferromagneses anyagok, eleg sok van beloluk.
Ferromagneses elem azonban csak nehany van. Ezekre a magnes (ha az anyagnak
nincs remanens magnessege) minden esetben vonzassal hat. Az anyag az
erovonalak irnyaba all be.

A paramagneses anyagra nincs kimutathato hatassal a magnese ter.

Antimagneses anyagok is leteznek, ezeket "taszitja" a magneses ter. Az
erovonalakra merolegesen allnak be.
Ezekre az anyagkra viszont altalaban sokkal gyengebben hat a ter, minel
relativ (magneses) permeabilitasuk sokkal kissebb, mint a ferromagneses
anyagoke.
> =======================================================
> Felado :  [International]
> Temakor: Ma'gnes ( 17 sor )
> Idopont: Thu Feb 14 18:13:25 CET 2002 TUDOMANY #1738
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>      Kedves olvasok!
>
>   Elnezest kell kerjek a kedves olvasoktol, hogy egyre tobb kerdesekkel
> halmazom a tudomany lapjait, de bizonyos dolgoknak minel elob a vegere
> szeretnek jarni. Abban is remelkedem, hogy nem csak en vagyok kivancsi
> termeszetu. Jojjon hat a kerdes:
>   Ismeretes e kolcsonhatas nemfem (aliminium, olom, rez, stb.) es magnes
Valoszinu, hogy tevesen irtad, ezek femek, de nem ferromaggneses anyagok.
> kozott? Az ismert orvenyaram hatason kivul hat e a magnes "vonzassal" a
> nemfemekre (bizonyos szazalekban vagy egyaltalan)?
>   Hogyan lehet egyaltalan elkepzelni a ket (permanens magnes) polus
kozotti
> teret?
>
>     Udv Csaba.

Udv : Pista

Kedves Zoli!

Azt hiszem, hogy Neked nem feltalalora van szukseged, hanem kivitelezore.

Ezek a szellemes otletek talan mar valamikor meg is valosultak. Nehanyat
azert erdemes lenne megcsinalni, es varni a kozonseg reakcioit.
Az elszinezodo falu edeny talan gazdagga is tehetne:-)))) Letezik olyan
pigment, amely adott homerseklet-tartomanyban szint valt. Ezt a festekgyarak
mar eleg regota alkalmazzak. Ez a specialis terulet nagy uzleti lehetoseg!!!
Sajnalom, hogy nem nekem jutott eszembe:-((((
A tojashej-daralon mar en is gondolkoztam, szinte tokeletes Ca forrast
biztositana. Otthoni alkalmazasat megsem latom jonak, mert a tojas altalaban
nem fertozo, de a hejon sok szennyezodes lehet es ez kockazatossa teszi. A
nagy sutodek, cukraszdak viszont nem akarnak a tojashejjal is bajlodni.
Pedig ebbol pasztillazva, meg szinten jo bio gyogyszer lehetne.
A gombnyomasra ebresztest elhalaszto ora mar letezik. Peldaul az LM8560-as
IC egy olyan ora, amiben az ebreszto funkcio egy gombnyomasra 9 perccel
kesobbre all, es igy meg lehet egy kicsit "lustizni". Ezt kb. otszor
megteheted egymas utan. Mar tomegben gyartjak az ilyen ebresztooras radiot.
Igaz ezekben nincs elemallapot kijelzo, mivel altalaban 230 Voltrol mennek,
es az elem csupan azert van benne, hogy aramszunetkor ne felejtse el az
idot. Azert ne feledd, hogy a gomb megnyomasa alvas kozben 'eleg nehez', de
ezt a lehetoseget igen szeretem

> Sziasztok !
>
> Feltalalokat keresek, akik feltalalna'k az alabbi regota
> nelkulozott eszkozoket:
> -Forro etelt gyorsan lehuto keverokanal.
> -Szivocsoves evokanal, mellyel a hosszu cernametelt felszippanthato
> a levesbol, es nem csuszik folyton vissza, mint szokasosan.
> -Ereszcsatornas fozoedenyek, melyekbol ha kifut a le,
> akkor gyujtoedenybe jut, es nem a tuzhelyre.
> -Erzekelo, mely fozes soran jelzi, hogy az eredeti vitamintartalom
>   mennyire apadt.
> -Elszinezodo fulu edeny, mely jelzi, hogy megfogasa kockazatos.
> -Tojashelydaralo, mely kiszaritva es porra orolve fogyaszthatova
> teszi a tojashejat.
> -Ebresztest gombnyomasra elhalaszto ebresztoora, mely idoban
> figyelmeztet arra is, hogy az elem a veget jarja.
> - Felfujhato, frissnek latszo alhulla, mely megremiti es elriasztja
> az eppen behatolo betorot.
> -Sziszegve elobukkano mu-kobra, mely az ules alol kuszik elo,
> s fraszt kap tole a gepkocsitolvaj.
> -Lezernyomtato, mely powersave-bol hosszasan ebredezve, a bemelegites
> alatti 'Warming up !' uzenete idejen is kepes lenne elfogadni
> a nyomogombjarol kiadott 'Cancel job ' parancsot, es nem azt
> irja ki ilyenkor a szerencsetlen, hogy 'No job to cancel !',
> es nem kezdi ezutan csakazertis nyomtatni, amit nem akartunk.
>
> Udv: zoli

Udv : Pista

 [Hungary]
> Ha igy szamolsz, akkor  igaz,
> Ha ezzel szamolunk a fenynel is, aakkor
> t = l/(c+v )+ l/(c-v)
> Itt is a t fugg a rendszer sebessegetol.. Hogy lett
> valtozatlan  a tn, a MM kiserletben?

Latod, ez a poen, errol volt szo vegig, hetek ota. Ebben kulonbozik a feny a
hangtol. Ezert kellett a specrel.

Udv, Jozsef