Kota Jozsef:

"> Tegyuk fel, hogy van egy ketallasu kapcsolonk
>({0,1}), es ez ra van
> kapcsolva egy inverterre, aminek akimenetet valami >jelzi (szinten
> {0,1}) (csak azert, nehogy fejben kelljen invertalni, >es elrontsuk:).
> Kerjuk meg a jost, hogy mondja meg, hogy mi lesz az >inverter allasa
> holnap deli 12:00:00-kor. Allitsuk a kapcsolot >pontosan arra az

Igaz, nem definialtuk pontosan, de arrol szo sem volt, hogy mindig  minden jovo
beli dolog lathato. A peldad maximum ezt cafolna, ha ... "

Igaz. Akkor azzal a feltevessel nem tudom logikailag cafolni a jovobelatast, ho
gy nem minden jovobeli dolog lathato. Csak az egy ad hoc feltetelezes, hogy val
amilyen okbol pont azok a jovobeli dolgok nem lathatok, amik ellentmondast okoz
nanak. Mi az a mechanizmus, ami ezt biztositja? Egy intelligens logikai analiza
tor, ami letiltja az ilyen jovobelatast? Milyen mechanizmus koveti vegig, hogy
egy joslatnak biztosan nem lesz ellentmondas a vegeredmenye?

Egyebkent ha tudsz is egy ilyen feltetelrendszert mondani es ezt mint mukodo me
chanizmust teszed a hipotezis melle, az ad hoc megmentese az elmeletnek.


"Ha peldaul teljesen determinalt vilagot kepzelunk, akkor teljesen mindegy lenn
e, hogy latjuk-e a jovot, ugysem tudunk mast csinalni. Nincs ha..."

A kerdes nem az volt,hogy mindegy vagy nem mindegy. Determinalt vilagban van ol
yan eset, amikro a jovobelatas elelntmondashoz vezet. Hogy ezen kivul mit erunk
 a jovobelatassal az egy masik kerdes. Egyebkent nem mindegy, es erunk vele val
amit. Azert, mert a "determinalt" az nem ugyanaz, mint a "Kiszamithato" plane n
em praktikus ertelemben. Tehat ernenk valamit a jovobelatassal.

"Ha meg nem teljesen determinalt vilagot kepzelunk akkor talan valami Heisenber
g fele hatarozatlansagi relacioba allithato az, hogy mennyi az amit lathatunk e
s mennyi az, amit befolyasolhatunk a jovobol ...de tisztan logikai ellentmondas
 nem kell, hogy legyen... "
Ha kvantummechanikai hatarozatlansagi elv van, akkor a verhato ertekek kozott d
eterminacio van, es igy egy "kavzi-ellentmondas" hozhato ki, legfeljebb ezt a "
kvazi-ellentmondast" feloldhatod azzal, hogy egy kis epszilon valsozinusegu ese
meny kovetkezett be az 1-epszilon valoszinusegu esemeny helyett. Tehat amennyir
e a valoszinusegszamitas komolyan veheto, annyiban ez is dilemmat okozna, hisze
n epszilon barmilyen kicsive teheto.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Szocs:

irod:
"En nem neveznem a parvalasztast nemesitesnek, mert ha az orvosi vizsga nem vol
na kotelezo hazassagkotes elott, bizony a "nemesites" sokszor tevutra vezetne."

aztan
"Az allat-, novenynemesites is egy szubjektiv megiteles, mert az eppen "jonak"
nyilvanitott tulajdonsagokat akarjak ervenyre juttatni. A jonak minositett tula
jdonsagot egy kozosseg, idoben meghatarozott szubjektiv velemenye."

1) pontosabban akkorinterszubjektiv velemenye, de kozmegegyezeses alapu

2) ha ezt az (inter)szubjektivitast a dolgo relativizaciojakent adtad elo, akko
r az a baj, hogy pont az elso bekezdesben tett allitasodat relativizaltald. His
zen, ha a "jo" nem objektiv, akkor a "tevut" sem az.

aztan irod:
" Maskulonben a nemesites altal olyan fajokat tenyesztenek ki, amelyek a termes
zetes korulmenyek kozott nem maradnak fenn. Kulonleges banasmodot igenyelnek.
A termeszetes korulmenyek kozott letrejott fajok a legnemesebbek! Megelnek embe
ri segitseg nelkul is."

majd folytatod:

" Az emberitarsadalomban a termeszetes faj
fenntartasa is nagyon koltseges, eppen azert mert a termeszetes korulmenyeket t
ettuk tonkre."

Tehat eloszor azt mondod, hogy a "termeszetes fajok" (?!?!) sokkal "nemesebbek"
 (?!?!?) mivel altalaban jobban megelnek. Aztan meg azt, hogy tulajdonkeppen ez
 ma mar nem is igaz, mert annyira megvaltoztattuk a korulmenyeket, hogy most ma
r a "termeszetes fajok" nehezen elnek meg.

"En ketelkedem az embernemesitesben, mert az elsosorban valakinek, valakiknek a
z erdekeit kovetnek. Mas a celja a keresztenynek, az iszlamnak, a kulonbozo nem
zetisegeknek, stb."
hat ahogy  mas a "celja" a hegysegeknek, oceanoknak, oserdoknak, sivatagoknak s
zavannaknak...

a "cel" diverzitasa biodiverzitast hozhat letre.

egyebkent a "cel" es  a kornyezet felcserelhetoek: a kornyezet meghataroz egy l
okalis celt egyes populacioknak, ami egyetlen adott globalis "cel" (tuleles) es
eteben is lokalisan diverz "celokat" jelent (pl. tuleles a sivatagban).

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Jozsef,

>> Sokkal egyszerubb a dolog: nem végtelen energiával szetlott
>> tomegek elobb utobb ujra osszeallnak. A végtelen ido mindent
>> legyoz. Tehat ha hatrafele lojuk ki a visszahozo golyot, ak-
>> kor ugyanugy ossze fognak jonni a tomegek, csak nem a kilott
>> golyo hozza vissza a masikat, hanem a bolygo indul el az
>> elso utan.

>Pontosan - legegyszerubben akkor lathato, ha a masodik lovedek
>pont a fele bolygo. De mi van akkor, ha nem elore vagy hatra,
>hanem merolegesen megy a masodik (felbolygonyi) lovedek?? Nekem
>ugy tunik, hogy akkor a ket felbolygo kevesbe fogja visszafele
>vonzani az elso lovedeket, mint az egybenlevo bolygo tette.

 ...egy darabig. Amig ujra osze nem all. Aztan mar nincs megszokes!

>Az elso akkor nem veszit, hanem eppenseggel nyer energiat es
>megszokik...(az elso legyen pici)

Mar miert nyerne ettol energiat az elsonek kilott pici tomeg?

>De lehet, hogy jobban utana kellene gondolnom..
Lehet, hogy nekem is....

Janos

Kedves Zoli!

> Valamikor tavasszal vetettem fel, hogy lehet-e tukros es lassan
> tagulo Univerzum a mienk, s a tavolsaggal rohamosan novekvo
> voroseltolodasnak lehetne-e tavolodo tukorfal a magyarazata?
> Erre valaki lelotte gyorsan a felvetest azzal, hogy errol
> mar volt itt szo. Szerintem _errol_ egyaltalan nem volt szo, de
> asszem megsem reklamaltam - a csomor miatt, csak magamban
> megallapitottam, ahogy szoktam: otlet-temetove valt a mi
> orszagunk. Ma egy ifju kollegam megjegyezte: Sok van mi
> megvalosithato, csak nem itt !
> Valakik alapos munkat vegez*ek. Asszem mostanaban sem
> akar kedvezni az o Doppler-eltolodott csillagaik allasa a hazai
> kutatasoknak, fejleszteseknek, de ha tevedne'k kerem
> tessek cafolni, ha nem itt akkor a VITA-n is szivesen olvasnam,
> hogy nincs igazam  mar megint

Otletekkel mar tele a padlas, igy egy ideje kenytelenek vagyunk a
pincet is hasznalni. ;-)
Dolgozni szereto emberekbol van hiany...

Egy otlet onmagaban nagyon keves. Alapesetben csak az az erdekes, ha
bebizonyitasz v. megvalositasz valamit. Persze leteznek olyan
dolgok, amelyeket lehetetlen egyedul megvalositani. Ilyenkor arra van
szukseg, hogy megalapozottan tudjal ervelni az otleted mellett (hogy
az mennyire erdekes es igeretes), akkor talalhatsz hozza tamogatokat,
akik segitenek az otletedbol valamit kihozni. Aztan ilyenkor gyakran
vita targya, hogy kinek mennyi volt az erdeme. (Pl. a legtobb
tudomanyos problemanal a feluletes analogiak szvsz vajmi keveset
segitenek, ezeknek inkabb az ismeretterjesztesben van helye.)

Azon mindenesetre ugy altalaban sem illik haborogni, hogy nem csuggnek
masok minden szavadon.

Titusz

orzo irta a sztakibol:
> A tobbnejuseget vizsgaltak allatoknal (pl. fokaknal). Ez is
> egy jol mukodo strategia. Terulet birtoklasa, harem tartasa,
> a legratermettebb gyoz stb. Ez altalaban az olyan allatoknal
> van ahol azok megkuzdenek egymassal (nem a nagypapa
> vagyonkajabol lebecolnak, vagy ugyesen privatizalnak). Ekkor
> altalaban a himek sokkal nagyobbak a nostenyeknel
> (elefantfoka). Az ember nem ilyen! Tehat ahogy Mohamed is
> megmondta negy felesegnek elegnek kell lennie. :-))

Persze a strategia faj szempontjabol nem feltetlenul
optimalis. Epp az oroszlanfokakrol szol az a tortenet,
miszerint a lassu egyedszamnovekedes miatt valamelyik szigeten
engedelyeztek az idos himek kiloveset. Kovetkezo evben tobb
mint 30 szazalekos szaporulat jelentkezett. (Azaz a haremtarto
strategia az oreg himek genjei szempontjabol elonyos, a faj
szempontjabol viszont az lenne a jobb, ha a fiatal termekeny
himek is "szaporodasi lehetoseghez" :-) jutnanak.)

Kedves Math!

>persze, ha a "tudatos" fogalmat kiterjeszted, kitagitod,
>kevesbe veszed szigorura, akkor az alom is belefer. ...

>Csak ugy feleslegesen azert szerintem ne varialj.
>Erdemes a kozertelemben hasznalt fogalomrendszert megtartani,
>ha lehet. Kevesebbet kell magyarazkodni ui.

Igy van. Regebben magam is morogtam, amikor a fogakat, a
vorosvertesteket es a spermiumokat valaki az elok _nem elo_
alkatreszeinek nyilvanitotta - _elok_ helyett ! :)

Eredetileg erre reagaltam:
>nem tudatos allapotban vagyunk olyankor, az agyunk
>nem szervezodik egy egysegge.

Mi tudhato errol ? Vannak  referenciak ? Mi az, hogy nem szervezodik
egy egysegge ? Hatha az agy epp akkor szervezodik -  s szervezi
magat egysegge  (???) , amikor almodunk, s a regeneracio,
a pihenes vegen vagyunk - vetem fel naivan, de piszok jogosan.
Abban igazad van, hogy kivulallo amator harcosok szerint es jogi
szempontbol sem vagyunk 'tudatunknal'. Ugymond nem vagyunk
cselekvokepesek, de hol van ez attol, hogy tudjuk - agyunk 'szetesett'
allapotban van?
Occam borotvajat veve, minden bonyolultabb felteves helyett
ajanlom  egyelore (s ha kell az idok vegezeteig) elfogadni: az
egeszseges ember/allat a'lma onteszt. Ezt mar regebben is megirtam
ide, s annyi sikerelmenyem azert lett is, hogy alomkutatok nem
cafoltak, nem tamadtak meg.

Udv: zoli

Szocs:
>Maskulonben a nemesites altal olyan fajokat tenyesztenek ki,
>amelyek a termeszetes korulmenyek kozott nem maradnak fenn.
>Kulonleges banasmodot igenyelnek.

Mar mi magunk is sokan, de hatha beerik ebbol is valami jo
gyumolcs. Keptelenseg elore latni, hogy mi a hosszutavon
a jovonek kedvezo es mi nem.

Udv: zoli

Es olyan esetet is lehet, hogy sok lovedeket lovunk ki,
melyek egy - a bolygon nyugvo, elvi - kis kupszogu, majdnem henger
csonka-kup-palast menten indulnak, de nem pontosan egyidoben,
hanem a csonkasagot jelento kor menten, sorban, egymas utan.
Tavolodasuk folyaman, egymast vonzvan, idovel egymas fele veszik
iranyukat, s hol majdnem talalkoznak, hol megint tavolodnak
egymastol. Helyenkent majdnem keresztezik egymas utvonalat,
mashol pedig megno es maximumot er el a tavolsaguk.
Tehat haladvan, lengenek egymas tereben, mintha tranzverzalis
halado hejat alkotna, irna le  a lovedek-csoport.
Nehol az egesz csoport atjuthat egy szuk lyukon, mashol
tolcser-szeruen kitagulva nem. Aztan csak-csak egymasnak
utkoznek idovel es a csoda tudja, hova lesznek. (bomlas)
Perduletuks lehet.
Nem lehetne ebbol valami jopofa reszecske-elmeletet kihozni?

Udv: zoli

Sziasztok!


Moderatorunk irta:
: > @@@ A GSM-800 elfoglalja a 824-894 MHz savot, a GSM-900
: > pedig 880-960 MHz-et. Ovatosan randalirozzunk 868 MHz-en. @@@

Khm-khm. ;-)

A GSM-800-at nem ismerem (talan nem europai szabvany?), de a GSM-900 *nem*
880-960 MHz kozott uzemel. GSM-900
mobile tx: 890-915 MHz
mobile rx: 935-960 MHz

EGSM-900:
mobile tx: 880-915 MHz
mobile rx: 925-960 MHz

A 868MHz-rol csak az EU szabvanyt tudom, hogy ebbol Mo-n mit engednek meg,
passz. Szoval:

868-870 MHz kozotti alsa'vokon (subbands) lehet sugarozni postai engedely
nelkul, ha teljesulnek az alabbi feltetelek:
868-868,6 MHz:     25 mW, duty cycle < 1%
868,7-869,2 MHz:   25 mW, duty cycle < 0,1%
869,4-869,65 MHz: 500 mW, duty cycle < 10%
869,7-870 MHz:      5 mW, duty cycle <=100%

A duty cycle egy tetszoleges egymas utan kovetkezo 3600 masodperces
intervallumban kell, hogy teljesuljon. Magyarul ha 869,5 MHz-en sugarzol,
akkor orankent max. 6 percig lehet osszesegeben bekapcsolva az ado.

A savon kivuli sugarzott teljesitmeny (asszem, 120 kHz savszelessegben)
470-862 MHz:   -54 dBm
862-1000 MHz:  -36 dBm
>1000 MHz:     -30 dBm

Vonatkozo szabvanyok: EN 300 220, CEPT/ERC/REC 70-03

Egyeb zavaro tenyezok (avagy "a vevo koztes frekvenciajat hova helyezzuk"
te'mako:r):
terresztrikus tv:    862 MHz-ig
cordless telephone:  862-868 MHz
CT2 (cordless telephone 2): 864,1-868,1 MHz
cordless headphones: 863-865 MHz

A CT es a CT2 elmeletileg kihalofelben van (van valami datum is, hogy
mikorra szunik meg), gyakorlatilag kihalt.

A 868 MHz-es sav "lyukaiban" pedig lavinaaldozat-keresok es hasonlok
mukodnek.

###

Valenta Ferenc irta:
: Valaki (Marky?) irta hogy foglalkozott a 868MHz-es radiozassal.

Jelen. :-)

: Mekkora teljesitmennyel is szabad adni ebben a savban? (10mW?)

Lasd fontebb.

: Milyen modulacioval?

Amit akarsz, amig ki nem logsz az alsa'vbo'l. Az alsa'vok nincsenek
csatornakra osztva, elfoglalhatod az egesz szelesseget. Csatornaknal 25
kHz -es osztas *ajanlott*. Digitalis adatoknal binary ASK es binary FSK a
ne'pszokas, analog adatjelnel pedig FM.

: Ki gyart kellemes alkatreszeket erre a savra?

Siemens (ejtsd: Infineon).

: Egyelore Atmel es TI iranyban keresgelunk...

TI-tol van a TRF6900, de ez valszeg 2 nagysagrenddel tobbet tud, mint ami
Neked kell. Ujabb model a TRF4900 (ha jol emlekszem a tipusszamara), de
ezzel nem foglalkoztam behatobban. Siemenseknek van a TDA5100 -as chipje,
ami szerintem sokkal szimpatikusabb hazi celokra. Atmel passz. Tovabbi
modellek (ha meg leteznek): Chipcon CC900, NVLSI nRF902, Thesys TH7108.


Udv,
marky