írta:
> 
> ... 1 mikron ...

Régmúltból jön ez az egység név. Tübb, mint 35 éve elavult. A helyes
neve mikrométer (angolul micrometer). 

Fábián Egon

Kedves Joska !  

Koszonet a tevhitek eloszlatasaert.
>Semmi bonyolultra nem kell gondolni, a *csomag* csak azt akarja
>kifejezni, hogy nem vegtelen hosszu. Egyszeruseg kedveert gondol-
>junk egy 1 meter hosszu es 1 mikron hullamhosszu hullamra. Ez mar
>hullamcsomag. Nyilvan van ertelme arrol beszelni, hogy ez 1 miko-
>ronos hullam, de szigoruan mar nem igaz. A tiszta szinuszos hulla
>mindig vegtelen hosszu. Ha a veges darabot atengedjuk egy szuron,
>akkor latjuk, hogy az eredetileg eles hullamhossz (vagy fekvencia
>egy picit kiszelesedik.

A tovabbiak is kristalytisztan erthetoek voltak.
Szerencsere foglalkoztam regebben valamelyest Fourier analizissel,
es ennek elonye most is igazolodott, de volt ugy, hogy 
onmagaban ez megsem segitett.
Egyszer egy amugy erdekes, johangulatu es latvanyos TIT eloadas
a holografiarol azzal kezdodott, hogy a Fourier tr. 
ismerete nelkul 'ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyel'. 
Ezen eloszor magabiztosan mosolyogtam, de vegul megis fonalat vesztve
jottem ki a terembol arra gondolva - nem csoda, hogy alig ertettem
valamit, hiszen maga a foton is egy -  mindent a szemnek, semmit az
e'sznek - hullam ! :)

Udv: zoli

Szia Voland!
> vedd eszre: a feny elhajlasa, a merkur periheliummozgasa, kozvetlenul nem a
> gorbult teridot es az alt. relt  igazolja egyedul. Szamtalan olyan elmeletet
> lehet gyartani, amely szinten megmagyarazza a fenti jelensegeket, es ezek
> kozott szamtalan olyan lenne, ami nem gorbult teridovel operal. Ha adnek egy
> olyan elmeletet, amelyben nem szerepel gorbult terido, es megis
> megmagyarazza a citalt jelensegeket, akkor mit mondanal? Mert a fenti
> logikadat kovetve azt kellene mondjad, hogy a gorbult terido nelkuli
> elmeletet is bizonyitottnak veszed, hiszen megmagyarazza az adott
> jelensegeket.:-)) Ez esetben pedig 2, szemleleteben teljesen ellentmondo
> elmeletet is bizonyitva latnal.....nem paradoxon ez?:-))
Hogy mit mondanek az pillanatnyilag koltoi kerdes, mert a
fizikai elmeletektol is elvarjuk az ellentmondasmentesseget es
azt, hogy osszhangban legyen minden megfigyelessel es
kiserleti tapasztalatokkal. Valoszinuleg nehez lenne olyan
elmelete(ke)t kifundalni, amely(ek) minden tekintetben
kiallna(k) a probat. Barmivel pedig nem hagyom magam
megetetni, igy pillanatnyilag ez a paradoxon meg nem
letezo paradoxon. Udv.: S. Zoli

Kedves Peter!   

>> Annyit meg hozzafuzok, hogy pszichologusok szerint az egeszseges 
>> psziche 3 nap alatt feldolgozza es eliminalja a buntudatot,
>> de oly modon, hogy az atalakul atharitassa.

>Ezzel nem ertek egyet. Konkretan azzal, hogy az a psziche, amelyik 
>masokra haritja a sajat problemait, az egeszseges lenne. 
>Nevezhetjuk atlagosnak vagy elterjedtnek ezt a fajta viselkedest, 
>de semmikepp sem egeszsegesnek. 

Asszem abban a tekintetben tartjak 'egeszsegtunetnek', a 
'minden csoda 3napig tart' sikeres lezajlasat, hogy mukodik 
az ongyogyito mechanizmus. Ha a trauma 3 napon tul is 
akadalyoz valakit a normal eletviteleben, akkor kezdik komolyabban 
vizsgalni. (addig pedig legfeljebb nyugtatoszert ajanlanak)

A pszichoanalizis klasszikusai, elsosorban Freud allapitotta 
meg, hogy a feldolgozatlan traumak, es az onvad onpusztito.

(A lelkiismeretfurdalast, a buntudatot, es az onvadat a szakirok, 
vagy a forditok olykor keverik szerintem, es ebbol is adodhat
felreertes.)
 
Az onvadra es a buntudatra csak tippelem, hogy egymashoz kozelallok, 
de valamiben elternek, es mindketto erkolcsi nevelestol fuggoen
ervenyesul. 
A lelkiismeretfurdalas eredete lehet, hogy melyebb, vagy talan hormonalis
szabalyozasi hibabol ered ? (belenges). 
Pl. ha adaz ellenfelemet megsemmisitettem, vagy porig alaztam,
elillan a harciassagomat addig fenntarto hormon hatasa es atbillenek 
sajnalkozoba.
Elfog az az erzes, hogy talan tulzasba vittem ? Ennyire azert 
nem kellett volna...
Akin ez jellemzoen eluralkodik, es nem dolgozza fel hamar 
a belso konfliktust 'praktikus' atharitassal, az valoszinuleg nem 
lehet jo katona. 
Marpedig feltehetoen nagyreszt jo katonak leszarmazottai vagyunk.
( Legalabbis itt mindannyian, akiknek szivugye a termeszet megzabolazasa 
  a tudomany fegyvereivel. :)

>A lelkileg egeszseges ember kepes es hajlando szembenezni a sajat hibaival
>es vetkeivel, vallalni ezt a sokszor igen fajdalmas folyamatot, annak
>erdekeben, hogy tanuljon a hibaibol es fejlodjon.

Ezt en inkabb az erkolcsi neveles javara irnam.

Az ember tokeletessegre valo torekveset egyebkent harcosi mivoltabol
kovetkezo belso kesztetesnek tartom.

E torekves egyik megnyilvanulasa lehet az 'igenyesseg' is,
mely ketsegtelenul hajtoereje a fejlodesnek minden teren,
Ennek 'vadhajtasa' ( nem tudok jobb szot ra) a finnyassag, mellyel
a piszkos, budos es fesuletlen termeszettol valo elszakadottsagot,
es az elovilag tobbi resztvevoin felulemelkedettseget nyilvanitjak 
ki egynemelyek, ha van korulottuk hallgatosag.

Hu, ezt megint elkomplikaltam. Helyette koznapi peldak:
Illat-auraban lebego, de amugy szmogrol pattant menyecske/urasag 
beleszippant a levegobe es felkialt:
'Pfuj, de budos hagyma-/kaposzta-/tragyaszag van itt !'.

Latvanyra pedig igy reagal:
'Meghalnek, ha igy kene elnem !', vagy:
'En ilyen foltozott/izlestelen/odivatu holmit nem vennek magamra !'

Ram pedig ezt mondja :) :
'Ez se lehet normalis, megint felemas zokni van rajta !'
stb. stb.

Szerintem a szeleskoru alkalmazkodokepesseg es turokepesseg 
a tokeletesseg, de ha emberi vonatkozasat nezzuk, akkor a 
kreativitast is vegyuk hozza.   

Ugyanez konkretizalva ( de nem gondolva, hogy erre kepes lennek):

Aki kepes akar allat modjara is elni, amikor nincs mas lehetosege, 
de kozben racionalisan gondolkodik a valtoztatas lehetosegein, 
es tesz is erte, mikozban masok erdekeire is tekintettel van, 
az elegge tokeleteseknek tunik - az en szubjektiv mercem szerint.

Manapsag kezd eszmenykeppe valni ennek kb. a forditottja is.

Udv: zoli

K. Tudosok!

Allitolag egy foton is produkal interferenciat: a detektalas
valoszinusege megegyezik az interferenciakep helyfuggo intenzitasaval.
Hogy a csudaban "tapogatja le" egy foton a makroszkopikus meretu teret?
Fel lehet-e irni a Schrodinger egyenletet meteres meretu dolgokra, es
kijon-e belole az egy-fotonos interferencia?
Tekintheto-e a hullamcsomag interferenciaja mint az egy-fotonos
eset linearis szuperpozicioja?

Menyhart Zoltan

> Felado :  [Hungary] irta:

>Ja, es fagyaskor kb. 8%-ot tagul.
>Szerencsere, kulonben megfagynanak a halaim a tavakban.

Szerencsere. 
Mert nem lennenek halaid! 
Mert nem lennel Te sem.
Mert nem lenne elet a Foldon!!!

Az oceanok mar evmilliardokkal ezelott a fenekig atfagytak volna.
[Ha a felszinen keletkezo jeg lemerulne.]
Jegben pedig nem egeszen idealisak a korulmenyek az elet
kialakulasara.
A viznek ez az egyedulallo tulajdonsaga alapveto az elet
kialakulasanak lehetosegehez. Sokan a Teremto kezet latjak benne.

Ismer valaki mas anyagot, ami hasonloan viselkedik? 

Udv, Peter.

Nehany napja volt szo a Hix-en a lehetseges legnagyobb 
frekvenciarol. Regebben volt a kezemben egy jo kis 
levezetes a kerdest illetoen, de sajnos ezt meg nem talatam 
meg. Viszont kezembe akadt egy erdekes megoldas. Az idezett 
Hienrich Laszlo, Szines fizika, 1987-ben megjelent 
konyvebol valo. Sajnos a kepleteket csak utanozni tudom az 
editor miatt, ezert elnezest es turelmet kerek.

"Az elmeleti fizikaban, a mikroreszek vilagaban az elemi
hosszusag a legkisebb tavolsag, ameddig a kvantum-fizika es 
a gepmetria ismert torvenyszerusegei alkalmazhatok.
Ennek a legkisebb hosszusagnak a letezeset Pitagorasz,
H. Poincare, B. Rassel, W. Heisenberg es masok is
felvetettek. Kiszamitasara az alabbi elgondolas alapjan 
juthatunk. Valamely reszecskehez rendelt de Broglie-hullam 
hullamhossza:

lambda=h/m*v

amely foton eseteben igy is felirhato:

lambda=h*c/E

ahol E=m*c˛

Masreszt valamely reszecske (foton) gravitacios sugarat
az alabbi osszefugges adja meg:

r=gamma*E/c4

ahol gamma a gravitacios allando.
Az elemi hosszusag a lambda es r mertani kozeparanyosa:

Lo=(lambda*r)˝  {˝-gyok jelolese}
Lo=((h*c/E)*(gamma*E/c4))˝
Lo=(gamma*h/c˛)˝

Eredmeny tehat: Lo=4,0e-35 m
Mas szerzoknel Lo kepleteben h helyet h/2pi szerepel.
Ilyenkor az elemi hosszusag 1,6e-35m
A levezetesbol lathato, hogy harom egyetemes fizikai
allandobol (gamma, h es c) egy uj, negyedik,
a reszecskektol fuggetlen allandohoz jutottunk.
A kepletben ugyanis egyetlen parameter sem utal valamely 
megadott reszecskere. Ennek a un. Planck-fele elemi 
hosszusagnak megfelelo idotartam:
To=Lo/c ami kozelitoleg 0,5e-43 s"

Nos ennyi az idezet. Mindenki kialakithatja rola velemenyet.
En csak a kovetkezoket emelnem ki:
- a "ter" nem folytonos szerkezetu
- az "ido" sem folytonos szerkezetu
Es amit meg megjegyeznek, a To reciproka lenne az a 
bizonyos maximalis frekvencia. (2.e+43 Hz).

Nos varom ki mit szol a leirtakhoz....

Sziasztok!

Fabian Egon wrote
 >> ... egy golyo igenis emelkedne (vagy ereszkedne)
 >Engem még úgy tanítottak, hogy "emelkednék" ill. ereszkednék", miután
 >mindkettő ikes ige.
Hmm ... lehet. De azt mondhatom:
   A golyo egy metert emelkedne.
Ez igy mar helyes, ugye?

Sanyi wrote:
 >Milyen latvanyos dolgot lehet me'g egy ilyen tavcsovel mostanaban
 >megfigyelni az e'gen?
Most szombaton a Hold elfedi a Szaturnuszt.

Udv: Kalman

>a Tudomany es technika diohejban cimu
>tudomanytorteneti 'Puska' fuzetkeben rogton megneztem - Max Planck
>1857-ben szuletett.

Eddigi tudasom es a rendelkezesemre allo valamennyi lexikon szerint
(konkretan haromban ellenoriztem le) 1858-ban.

Ferenc

Kedves Jozsi!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: parittya ( 17 sor )
> Idopont: Mon Oct 29 11:33:30 CET 2001 TUDOMANY #1635

> Miert kell feltetlenul lassitani? Nem a sebesseg nagysaga, hanem az iranya a
> problema.

Ebben igazad van, de en arra voltam kivancsi, hogy ha mar
felvetettem, gondoljak utana, hogy ha az egitesteket nem
iranyvaltoztatasra hasznaljuk, akkor is nezzuk meg, mit kepes
elerni az, ha az egitest legkozelebbi pontjan gyorsitunk. Ezert
nem szamoltam az iranyvaltoztatassal. E nelkul viszont gyanitom,
hogy azonos sebessegvaltozassal a legjobban akkor lehet
megkozeliteni a Napot, ha a sebessegvaltozas parhuzamos a Fold
mozgasaval.


> Valamelyik bolygot, nem is feltetlenul tolunk befele esot lehetne
> iranyvaltoztatasra felhasznalni. Lehet, hogy tobbet is erdemes. (Pl. a
> Jupiterrel atfordulni egy Napkozeli elnyujtott ellipszisre, esetleg a
> Jupiter kozeleben is tuzelve.) Nehez optimalizalo feladatnak latszik, mikor,
> milyen bolygoallasnal, mekkora kezdeti uzemanyag felhasznalassal, milyen
> iranyban erdemes nekiindulni stb.

Human komputerrel valoban bonyolult, de egy programmal mar azert
nyilvan nem. Es minden bizonnyal a NASA meg is teszi ezt az
optimalizalast a szondak utvonaltervezesenel. :-)


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Jozsi!


> Felado :  [United States]
> Temakor: Re: Gravitacios parittya ( 41 sor )
> Idopont: Tue Oct 30 02:03:16 CET 2001 TUDOMANY #1635

> A csillagkozi szonda pedig kulon izgalmas mese. Az elkepzeles ott az,
> hogy eloszor a Naphoz kozel kell menni, hogy jol felgyorsuljunk. Amikor
> a szonda kb 37 millio kilometerre (0.25 CsE) messze van a Naptol, akkor
> pedig bekapcsolja az antigravitacios pajzsot !

Na, erre kivancsi leszek, ha eljutnak oda!


> Az antigravitacios pajzs nem vicc, hanem egy fultballpalya meretu vitor-
> la lenne, amit ugy feszitenek ki, hogy a napsugarzasra meroleges legyen.
> Ekkora felulet kell, hogy a fenynyomas ellensulyozza a gravitacios von-
> zast

Na de akkor nem lehetne kicsit meg nagyobbra venni, es akkor meg
gyorsitasra is hasznalhatjuk?


> Meg megmaradt a jolismert problema, amit eddig szandekosan elodaztam:
> Szep, hogy kozel kell menni, de hogyan is jut a szonda a Naphoz kozel?
> Most csak arulok el, hogy a valasz most nem a Jupiter, hanem a vitorla.
> A tobbit meghagyom megoldando rejtvenynek.

Gondolom, megfelelo iranyba allitva ugyanugy lehet manoverezni,
ahogyan a vizen is a vitorlasok: azaz nyilvan lehet ugy
iranyitani, hogy lassitson a Nap koruli keringesen.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca