Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 217
Copyright (C) HIX
2002-09-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Sio (mind)  41 sor     (cikkei)
2 Re: angol kettozott massalhangzok (mind)  9 sor     (cikkei)
3 Re: Sio (mind)  83 sor     (cikkei)
4 Re: angol kettozott massalhangzok (mind)  78 sor     (cikkei)
5 Re[7]: beiratkozik (mind)  38 sor     (cikkei)
6 Butorda? (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - Re: Sio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kiss Lajos szótára nyomán:

Sió
A Sió név (első adata: 1600--14) a népnyelvi sió 'malom melletti zsilipes
árok, amelyen áradás idején a vizet lebocsátják, hogy a malmot el ne vigye'
köznévből ered, ez a hangutánzó eredetű sí ~ sív 'süvít' igeszármazéka, s
ugyanúgy vízzel kapcsolatos hangjelenségre vonatkozik, mint a zúgó 'gátról,
zsilipről lezuhogó víz; gát, zsilip', 'malmok mellett a felesleges víz
elvezetésére szolgáló csatorna'.

Siófok
Első adata 1773-ból való. A helynév két összetételi tagja a Balatonból itt
kiömló vízfolyásnak régebbi és újabb nevével azonos. A Fok folyónév (első
adata: 1055, Tihanyi alapítólevél) '(magas vízállású) folyóág vagy tó vizét
elvezető ér, csatorna' jelentésű fokból keletkezett. 

Sióagárd
Első adata 1903-ból való. Az Agárd helynév azonos a Fejér megyei Agárd
névvel, a Sió melletti fekvésre utaló Sió- előtag megkülönböztető szerepű.
Az Agárd név eredete bizonytalan, a lehetőségek: 1. Az agár köznévből
keletkezett -d helynévképzővel (ez arra utal, hogy a területnek valami köze
volt az agarakhoz: agarakkal vadásztak, agarakat tenyésztettek, egy
jellegzetes tereptárgy, pl. szikla hasonlított egy agárhoz, stb.). 2. Az
agár köznévből -d képzővel (ez a képző eredetileg kicsinyítő képző volt,
később lefoglalódott névképzésre, eleinte inkább személynévképzésre [vö.
Abád, Abod, Apród, Árpád, Atád, Buzád, Csanád, Csobád, Előd, Emőd, Karád,
Kocsárd, Szörénd ~ Zerind], később inkább helynévképzésre [vö. Érd,
Mogyoród, Tököd]) keletkezett Agárd puszta személynév a névadás alapja (ez
arra utal, hogy a település földesura egy Agárd nevű személy volt). 3. A
nyelvjárási ágár 'fűzcserjékkel benőtt zátony' köznévből keletkezett
szintén -d helynévképzővel (ez nyilván a Velencei-tóra mint természeti
környezetre utal, de Sióagárdon is éppúgy értelmezhető).

Egyéb siós helynevek: Siójut (Jut: puszta személynévből, vö. Juta, Jutas)
és Siómaros (Maros: szintén puszta személynévből, vö. Nagymaros; független
a Maros folyónévtől).


Üdv: Attila

Ui.: Ment a listára is.
+ - Re: angol kettozott massalhangzok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0216, :
>Igaz-e, vagy legenda, hogy az angol nyelvben rőviden ejtenek minden
>kettőzőtt mássalhangzót? Kérlek titeket, csak olyan válaszoljon, aki
>tényleg tudja, a találgatásokat mellőzzétek.

Nem. A nemet viszont epp ezt teszi. Legalabbis nekem igy tanitottak.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: Sio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #216, Salamon Gábor:
> Tudomasom szerint a Sio egy csatorna. De vajon a nevek honnan erednek?
> Elobb volt a Sio, vagy elobb Siofok es Sioagard. 

A Sió eredetileg egy teljesen "rendes", vi. természetes 
keletkezésű folyó, amely mindig is a Balaton vizét vezette le. 
Időről-időre azonban torkolata eliszapolódik, és egy turzás 
választja el a tótól (ekkor a vizét a mai Kis-Koppány-p. 
mindenkori előzménye biztosította). Egy ilyen kapcsán utalnak 
először a Sióra, mikor Galerius római császár (ur. 293-311) 
áttörette az akkori turzást. Csatornává igazán csak 1976-ban 
vált, a zsiliprendszer és a mederbővítés kialakításával. 

A Sió név első írásos említése 1600-14-ből való "Siuo" formában. 
A "sió" egyébként még a XIX. sz.-ban is közszó, és jelentését egy 
akkori szótár 'zúgva folyó patak'-nak adja meg, vi. tkp. 
jelentéstanilag ugyanaz, mint a "zúgó" 'kisebb vízesés; vizimalom 
zsilipes csatornája'. És mint ahogy ez utóbbi is a "zúg" ige 
származéka, ugyanúgy a "sió" is egy régi "sí ~ siv-" ige 
folyamatos melléknévi igeneve. Ez az ige ugyan kihalt, de 
továbbképzései még élnek: "sivít ~ süvít, sivatag; sikolt; 
síp(ol)" stb. A "Sió"-nak egyébként van egy korábbi, XVII. sz. 
előtt használt magyar neve is, erről ld. a "Siófok" városnévnél.

"Sióagárd"-ot eredetileg csak "Agárd"-nak nevezték (így fordult 
elő már 1292 környékén is). Azonban az 1898. évi IV. tc. szerint 
Magyarországon a települések hivatalos nevét egyedivé kellett 
tenni, vi. nem lehetett két vagy több ugyanolyan nevű település 
az országban. Az ezt követő, zömében 1912-ig lezajló 
helynévrendezés során keletkeztek a mai, olyan jellemző 
'kistájnévi' előtagok (pl. "Balaton-, Duna-, Tisza, Kiskun-"), 
ill. kisebb számban egyéb típusok ("Kis-, Nagy-; Ős-, Ó- Új-; Al-
, Fel-" stb.). [Ezek egy része azonban természetes 
megkülönböztető névadás, de ehhez az kell, hogy az érintett 
települések közel legyenek egymáshoz, vagy lakosságvándorlással 
összetartozzanak. A névrendezés egy természetes folyamatot 
erősített fel.]
"Agárd"-ból több is volt: a Velencei-tó menti megtarthatta a 
rövid nevét, a nógrádi "Ősagárd"-ra változott, a zempléni 
"Zemplénagárd"-ra, a Sió mellett Szekszárdhoz közel fekvő pedig 
"Sióagárd" lett. (Hogy miért ez, és miért nem pl. 
"Szekszárdagárd", annak az Országos Községi Törzskönyvbizottság 
jegyzőkönyveiben kellene utánanézni.) Az összetett "Sióagárd" 
névre először 1903-ból találtam adatot. Ugyanígy keletkezett 
"Siójut" (1954, de: 1302 "Jwth").

A "Siófok" név sokkal jobban összetartozik a Sió folyócskával. A 
névében rejlő "fok" szó jelentése ui. 'magas vízállású folyóág; 
tó vizét elvezető patak, folyó'. Vö. "Foktő" (Kalocsa melett a 
Vajas-fok nevű Duna-ág kiszájadzásánál), "Drávafok" (a Korcsina 
nevű Dráva-ág melett), "Vindornyafok" (Keszthely környékén a 
Vindornya-p. Gyöngyös-p.-ba való torkolatánál). [De nem 
"Budafok": annak neve 1885-ig "Promontor" volt, amely a l. 
"prómontórium" 'előhegy(ség), hegyfok' szó meghonosodása.]
"Siófok" eredeti neve is "Fok" (elsőnek 1389-90-ből). Ezt a nevét 
a Sió régebbi nevéről, a "Fok"-ról vette (első adat: 1055 "fuk"), 
emely a fenti közszóra megy vissza. Nem ritka jelenség az, hogy 
egy település víznévből ered, majd idővel ezt a kettősséget úgy 
oldják fel, hogy a vízfolyást átnevezik. A változást szemléltető 
példa lehet "Gyöngyös", ahol a névadó patakot a város környékén 
_már_ "Nagy-p."-nak nevezik, csak a távolabbi helyeken él _még_ 
az eredeti "Gyöngyös-p." név. 
Miután a "Sió" neve megváltozott, a régi feledésbe merült, a 
"Fok" városnév elvesztette a kapcsolatát vele, és visszanyerte 
eredeti köznyelvi értelmét ('tó vizét levezető folyóvíz, ill. 
ennek kiszájadzása'). Így lényeges lett, hogy minek a "fok"-áról 
van szó. Így a "Sió" előtag természetes módon került a "Fok" elé: 
az első adat jóval a helynévrendezés előttről, 1773-ból való 
("Sió-Fuk"). Az önálló "Fok" településnév egyébként még ez előtt 
nyomot hagyott: az elsőször 1916-ban említett mai 
"Balatonszabadi"-nak 1449-ből adatolt a "Fokszabadi" előzménye 
("Fokzabady"): az előtag csak a településnév-rendezéskor 
"hasonult". Siófokon kívül természetes úton nyerte nevét az 1950-
ban Balatonszabadival egyesített "Siómaros" is, mivel az első 
ilyen adat 1863-ból való ("Sió-Maros", de 1352: "Morus"). Ez 
utóbbi már a korai turizmus nyomát őrizte meg: hasonló kör 
járhatott a másik kedvelt korabeli üdülőhelyre, "Nagymaros"-ra 
is, emiatt kerülhetett viszonylag korán "Siómaros" elé is a 
megkülönböztető előtag.

Üdvözlettel: Racskó Tamás          [Megy magánban és listára is]
+ - Re: angol kettozott massalhangzok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hixre!

hix.nyelv #216, hixre:
> Igaz-e, vagy legenda, hogy az angol nyelvben rőviden ejtenek minden
> kettőzőtt mássalhangzót? Kérlek titeket, csak olyan válaszoljon, aki
> tényleg tudja, a találgatásokat mellőzzétek. 

Hogy mellőzzem a  találgatást, rögtön idézem is [1]-et: "On other 
hand gemination is a distinctive feature in Hungarian (kelet - 
kellett, hal - hall), while it is _never so_ in English."  

A fenti kijelentés azt a tényt szögezi le, hogy az angolban nem 
fordulnak elő a gemináták (kettős mássalhangzók) önálló fonémaként. 
Vagyis a problémát külön kell választani fonetikailag és 
fonológiailag. A két új kérdésre két válasz adható:  

1) Fonológiailag az áll, hogy a szavakon belüli kettőzött 
mássalhangzók _minden esetben_ kiejthetők röviden. Ilyen értelemben 
kijelenthető, hogy az angol nyelvben "rőviden" ejtenek minden 
kettőzött mássalhangzót. Ennek megfelelően nincs is olyan mű, amiben 
az "immortal" "mm"-je, a "spelling" "l"-je stb. ne rövid [m]-ként 
ill. [l]-ként lenne jelölve. Sőt ez teszi lehetővé, hogy a ragozás 
során a mássalhangzó megkettőzése a megelőző _magánhangzó_ kiejtését 
jelölje: "(to) cut" [kVt] 'vág' > "cutter" [kVt@] 'vágó', ill "cute" 
[kju:t] 'ravasz' > "cuter" [kju:t@] 'ravaszabb'. Ez egy általános 
germán (és szláv) sajátosság, mely alól csak egy-két nyelv kivétel, 
pl. a svéd. Ez utóbbira fel is hívja a figyelmet az angolok számára 
írt svéd nyelvkönyvem: "Long consonants occur in English, though 
_much more rarely_ than in Swedish (cf. black_cat, mad_dog, lamp-
post, hat_trick)" [3]. Ez az idézet egyben megmutatja az egyetlen 
esetet, amikor fonológiailag is létezhet az angolban kettőzött 
mássalhangzó: a szó- és szóösszetételi határon. 

2) Fonetikailag az áll, hogy -- szintén a szavak szintjén maradva -- 
az RP-t (tehát a standard brit ejtést tekintve) a kettőzött 
mássalhangzók hosszabban ejtendők mint a rövidek, vö. "az angol 
kettős mássalhangzókat (double consonants): 'happy, 'better, 'ladder, 
be'ginning etc. általában lényegesen rövidebben ejtjük, mint a 
magyarokat pl. ezekben a szavakban: éppen, láttam, feddés, inni" [2]. 
Azonban a "match" ill "judge" szavakban szereplő [tS] és [dZ] 
mássalhangzókat _mindig hosszan_ ejtjük, sőt hosszabban, mint a 
megfelelő magyar geminátákat (ezért van hosszú "ccs" a magyar "meccs" 
szóban, jóllehet eredetije, az angol "match" a szótárakban röviden 
szerepel [m{tS]-ként. Ehhez vö. 7.8.4 és 7.9.4 pontok [1]-ben).  

Összegzésül: véleményem szerint hiba lenne, ha a szavak belsejében a 
kettőzött mássalhagzókat (a mindig hosszú [tS] és [dZ] kivételével) 
valóban hosszan, vagyis kétszeres időtartammal ejtenénk. Egyrészt kb. 
1,5-szer olyan hosszan kellene ejteni, másrészt az időtartam-
növekedést máshol sem érvényesítjük (pl. az [{] zöngés mássalhangzók 
előtt és a mondat végén megnyúlik, vö. "bad" [b{:d], "man" [m{:n]). 
Harmadrészt a fenti [2]-beli idézet "általában" szava figyelmeztet 
arra, hogy nem egyértelmű az, hogy a két egymás mellé írt azonos betű 
mikor jelent enyhén megnyúlt ejtést, mikor nem: pl. "spelled" [spelt] 
típusú szavakban (ahol a kiejtésben egy más jellegű mássalhangó 
követi), mindig rövid marad fonetikailag is.  
A szó- és szóösszetételi határon egymás mellé kerülő azonos 
mássalhangzók ugyan ejthetők lennének hosszan, de az anyanyelvi úzus 
ezeket is rövidebben ejti, mint a magyar (kiv. persze a mindig 
hosszú, ezért tovább nyúlni képtelen [tS]-t "much cheese", és [dS]-t 
"orange jam"). A tiszta hosszú ejtés tehát mindig mucsais ízt a 
kiejtésünknek. 

Végezetül lenne egy kérésem. Ha már olyan kalandorok-kíméljenek 
stílusban kérsz ("a találgatásokat mellőzzétek"), akkor megtehetnéd, 
hogy önmagad azonosítod, legalább egy, a "hixre"-nél némileg 
személyesebb fantázianévvel (nickkel). Nem lenne olyan egyoldalú a 
társalgásunk. Ha ezt a >-n keresztül teszed meg, akkor 
még többet gépelned sem kell.  

------- 
Hivatkozások: 
[1] L.T. András, E. Stephanides: An Outline of Present-day English 
Structure (1982)  
[2] Kónya S., Országh L.: Rendszeres angol nyelvtan (1957)
[3] R.J. McClean: Teach Yourself Swedish (1986)
* Az itt használt fonetikai jelek magyarázata megtalálható a 
<http://www.c3.hu/~nyelvor/special/sampa.htm>; címen.
+ - Re[7]: beiratkozik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila! 

hix.nyelv #216, Mártonfi Attila:
> jó pár szó azért igekötős nálad is; szótári alakjukban viszont továbbra
> is nagyon furcsák nekem 
Igaz, de egyrészt ennek ellenére az etimonok mind alakjukban, mind jelen- 
tésükben felismerhetőek maradnak igekötős formában is. Másrészt, éppen egy 
igekötős igéről beszélünk, a "beiratkozik"-ról. És meg kell mondanom, az 
igekötőtlen "iratkozik" számomra ebben az alakban nagyon furcsa, nem tudok 
jelentést társítani hozzá. Tehát a éppen mint a példáim :-)).   

> A szóelemzés elve csak a jelekre és ragokra érvényes, a képzésekre (..) nem
Kicsit sommásnak érzem ezt a mondatot, és nem teljesen relevánsnak az ere- 
deti állításom szempontjából. Vegyünk egy példamondatot: "Tegnap íratták 
meg velünk a dolgozatot" Ebben én az "írat" igét én rövid [i]-vel ejtem, és 
úgy  vélem, hogy ez a köznyelvre is jellemző ejtésmód. Ha ezt elfogadjuk, 
akkor elmondhatjuk, hogy az "írat" írásmódja szóelemző. Ekkor azonban nem 
látok érvet arra vonatkozóan, hogy ha az "írat"-ot röviden ejtjük, és hosz- 
szan írjuk, miért ne írjuk hosszan származékait. Ha tipped adhatok, neked 
most két pontot kellene támadnod: egyrészt bemutatni, hogy nem a köznyelvnek 
megfelelően ejtem az "írat" műveltető igét, másrészt hozni egy olyan de- 
verbális igeképzőt, amely már képzett igéhez járulva megrövidíti az ige tő- 
magánhangzóját (ui. szvsz a rövidülés-nyúlás a helyesírásunkban csak az első 
szinten hat). Ezen ellenérvek hiányában, azonban továbbra is tartom, hogy 
teljesen a különböző kodifikálók egymásétól is eltérő kénye-kédvétől függ, 
hogy mikor kell ezekben a szavakban rövid, mikor hosszú mgh.-t írni. És ez 
nem jó, mivel a helyesírásunkat megfosztja az intuitivitástól: én nem is 
merek leírni egy "í", "ú", "ű" kezdetű szót sem anélkül, hogy ki ne keresném 
a szótárból. Ráadásul abban sem bízhatom, hogy ha megtanultam, hogy az "irat" 
fn. rövid, az "írat" ige hosszú, akkor képzéseikben ez a jelleg megmarad. 
Azért ilyen játékot nem etikus játszani. (Mondom: más az, hogyha leírják, 
hogy az "-AtKozik" egy osztatlan képző, és az "í", "ú", és "ű" rövidulésével 
jár, punktum. De ez nem történt meg).  

A sorlimit elérése miatt félbehagyom, pedig lenne még érvem, és van magyará- 
zatom a "bujkál"-ra is: szerintem a éppen a "nyúlkál" a rendhagyó. Ugyanakkor 
van egy újabb nem rövidülős "-AtkOzik" igém: "kéretkezik" > "kéredzkedik", 
vö. "méretkezik" > "méredzkedik" (én csak ez utóbbit használom).
+ - Butorda? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valahol olvastam a "bútorda" szót, ami a szövegösszefüggésből ítélve 
bútorszaküzletet jelenthet. 

Hasonló szavak közül a tanoda, uszoda, verde és vizelde jut az 
eszembe[*]. Ezek esetén a -da/-de végződés igéből főnevet képez, a 
bútor->bútorda viszont főnév->főnév képzés. 

Kérdések:
1. Van-e egyáltalán (vagy esetleg volt-e) "bútorda" szó?
2. Ha igen, ennek mintájára használható-e "húsda" a mészárszék, 
illetve "kenyérde" a pékség helyett?

[*] továbbá az alakilag hasonló, de nem képzett garázda, borda, 
orgazda, cemende és ferde.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS