>>Te céged itt sütögesse a pecsenyéjét.
> A megfogalmazás stílusát erosnek tartom. Foleg akkor, ha ilyen
> mértéku kedvezményeket nyújtunk kifejezetten szakmai partnereknek.

  Bocs, Éva, de a kedvezmények mértékét, és hogy azokat kiknek
nyújtjátok, nem érzem összefüggésben lenni azzal a ténnyel, hogy ebből
éltek. Egyébként nagyon örülök neki, kifejezetten szimpatikus
megélhetési formának tartom, hiszen a nyelv ügyét mozdítja előre. De
ettől még üzleti tevékenység. Amiben semmi rossz nincsen, szükség van
rá, fontos, kell, csak nem a HIX-en.

> A freestartos cím és ingyenes honlap egyáltalán nem jelenti azt,
> hogy ne áldoznánk hirdetésre újságokban.

  Örülök neki, tudod, elég nehéz manapság megkülönböztetni (akármilyen
szakmában) a Józsikából és a Pistikéből álló, sehol be nem jegyzett,
szakmájukban teljesen dilettáns "cégeket" a kisebb szakmai hírnévre
már szert tett, képzett emberekkel dolgozó, megbízható, de kisméretű
cégtől.
  Javaslatom annak érdekében, hogy legalábbis netes jelenlétetek kicsit
jobban orientálja az embert a második csoport felé: nyissatok egy
domaint. Manapság gyakorlatice nem cég az, amelyiknek nincs saját
domainje. A .hu alatt pár ezer forint havi díjért nyitni lehet egyet,
nézzetek körül a www.nic.hu oldalon, felsorolja a magyar
netszolgáltatókat, s az ő honlapjaikat megnézve megismerhetitek a
kínálatot. A domaint a cégetek nevéről elnevezve sokkal többet
nyerhettek, mint amibe a domain fenntartása kerül: aki már hallott
valamit harangozni a cégetekről, automatikusan www.cégnév.hu formában
fog Benneteket keresni, és ha így megtalál, akkor már csak Rajtatok
múlik, meg tudjátok-e nyerni vásárlótoknak.
  Javaslom azt is, hogy a cég tulajdonosai és alkalmazottai számára
nyissatok postafiókokat @cégnév.hu végződéssel, jelentéktelen összeg,
és mindig azokról írjatok listákra. Volt már, hogy emailcímben láttam
egy érdekesen hangzó domainnevet, és elmentem a webre megnézni, mi van
ott.
  Végül pedig (és az előző kettőtől függetlenül): az aláírásába mindenki
beteheti, hogy hol dolgozik, mit csinál, a HIX csak azt kívánja meg,
hogy négy sornál ne legyen hosszabb. Egy-két példa a Tipp e havi
számaiból:

Ures tintapatron, toner felvasarlas magas aron.72/256376
http://www.printercom.net

         Maestro
+ Chaos, a cicamacska!
_______________________________________________
Maestro Design Studio - www.mds-epitesziroda.hu

  Mostanában kevés ilyen van, de azért akad. Ha rendszeresen írsz a
listákra, ennek összehasonlíthatatlanul nagyobb reklámereje van, mint
egy egyszer megjelenő felhívásnak, amit két nap múlva elfelejtenek. És
senki sem köthet bele.
  A Te jelenlegi aláírásodból nem lehet megtudni, hogy mi látható az
ott megadott linken, családi fotóalbum vagy egy vállalkozás számos
szolgáltatást nyújtó site-ja, utóbbi esetben milyen területen működő
vállalkozásé. Javaslatom, hogy tégy erre vonatkozó utalást az
aláírásodba, ahogy a két bemutatott felhasználó teszi. Nekik minden
egyes levelükből lehet tudni, hogy tintapatronokkal, illetve
építészeti tervezéssel foglalkoznak.

  No. Részemről nincs harag, engem nem vezet az a cél, hogy a Ti
vállalkozásotokat tönkretegyem. Te közzétettél egy levelet, én
közzétettem egy helytelenítést, ennyi történt. A Bartos-szótárról lesz
még szó a Nyelven, mert eszemben sincs egy netikettkérdés miatt
megfosztani magamat jó dolgoktól és azt játszani, hogy valami hülyén
értelmezett gerincességből én az ilyen módon hirdetett termékből nem
vásárolok. Az csak a spamre vonatkozik. Tehát ha bejönnek pénzeim, én
is fogok kérni egyet, és mivel maga a könyv tényleg a lista
tárgykörébe vág, el fogom mondani róla a véleményemet. Ha a vélemény
jó lesz, az szerintem többet használ a könyvnek, mint egy ilyen
reklámszöveg, amiről lesír, hogy a szerzője nem a véleményét közli,
hanem el akarja adni.
  Bízom benne, hogy Részedről sincs harag.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
DOLMEN = Breton ferfiak altal viselt osi ruhadarab.

> És mi a helyzet a "nincs" igével? A nincs (esetleg nincsen) és
> nincsenek formákon kívűl más alakja tudtommal nem létezik.

  Ebből következőleg biztos, hogy a nincs tényleg ige? Állítmányként
állhat mondatokban, de...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
FELCSER = Volgybol a hegyre folzudulo jegar.

Kedves Sándor!

hix.nyelv #134, :
> A franciaknal van milliard, ennek kovetkezteben eleg sokszor billion-nak
> "forditjak" az amerikai billion-t, megszorozva ezaltal ezerrel az
> erteket:)
Milliárd tudtam, de a sorlimit szűkössége miatt "meg akartam" 
spórolni. Aztán most utána néztem egy nagyobb francia szótárban, 
valóban nem illik bele a sémába. [Bocsánat a pontatlan informáciért.]
Utána néztem jobban a történetnek: a rendszert Nicolas Chuquet 
francia orvos-matematikus állította fel a XV. sz. közepén: ő szerinte 
"byllion = 10^12" ill. "tryllion = 10^18". Ugyanakkor az 1600-as 
években ugyancsak francia matematikusok használták a "billion = 10^9" 
ill. "trillion = 10^12" definíciókat. Idővel ők vezették be a 
"milliart"-ot is, és kialakult az alábbi konvenció: "1=millió, 
2=milliárd, 3=billió, 4=trillió" s.í.t. a továbbiakban "-illiárdok" 
nélkül a 10^((N*3)+3) képlet szerint. Ezt őrizte meg máig az orosz, a 
"milliárd" jelentette szabálytalanságot pedig az angolok és az 
amerikaiak eltérően tették szabályossá. [Persze más kérdés, hogy az 
amerikai kultúra nyomására a "billió = milliárd" sok nyelvben 
terjed.]

> Ugy tudom hogy ugyanez all az angliai angolra is, de ezt meghagyom
> masnak:) 
Arról tudok, hogy 1974-ben Harold Wilson brit miniszterelnök hozott 
egy határozatot, hogy a továbbiakban a hivatalos brit 
dokumentumokban, statisztikákban a "billion"-t amerikai módra 10^9-
nek kell értelmezni. A nem hivatalos nyelvhasználatban azonban 
valahonnan meg kell tudnod, hogy az adott forrás ezt elfogadta-e, 
avagy sem. A "Times of London" pl. igen. Orentáló lehet, hogy az 
adott forrás használja-e a "thousand million", vagy a "milliard" 
kifejezéseket (ha igen, akkor a "billion" ott még 10^12).

Kedves Gábor!

hix.nyelv #134, Szegedi Gábor:
> >> A "van" ige ragozása azonban hiányos: nincs felszólító módja ...
> És mi a helyzet a "nincs" igével? A nincs (esetleg nincsen) és
> nincsenek formákon kívűl más alakja tudtommal nem létezik.
Precízen fogalmazva a "van" ige nem hiányos ragozású: a fenti 
fordulattal csak a "szuppletivitás" (magyarul azt hiszem 
"alakkiegészülés") fogalmát szerettem volna felvezetni. Ugyanis a 
"van" ragozása teljes: minden alak megvan, csak egyeseket más tőből 
képzünk. 
A "nincs" tagadó létige viszont egy valódi hiányos ige, csak az 
általad említett kijelentő mód jelen idő E/3 és T/3 személyű alakjai 
léteznek. Ugyanez igaz a "sincs(en) / sincsenek" igére. 
Hasonlóan hiányos ragozású a "gyer-" ige, amelyet csak felszólító mód 
jelen idő E/2 és T/1-2 személyekben használhatunk: "gyere", 
"gyerünk", "gyertek" (az eredetibb, ma nyelvjárási-irodalmi "jer-" 
tőváltozattal együtt). 
Ezen kívül hiányos ragozásúak még a "tetszik" modális segédige, ill. 
az igésülés útjára lépett "szabad" (pl. "szabadjon"), "kell" (pl. 
"kelljen") stb. szavak.

Kedves Attila!

hix.nyelv #134, Láng Attila D.:
> Szerintem mondhatnánk. A magyarban a hímnem mindig jelöletlen, nincs
> olyan hímnemképzőnk 
A magam részéről szeretném ezt a témát lezárni, azzal a személyeskedő 
kijelentéssel, hogy mint szlovák-magyar bilingvis, én nem tudom azt 
mondani, hogy a magyar "igazgató" nemileg jelzett lenne. Úgy vélem, 
hogy érvelésed az indoeurópai nyelvekkel szembeni fenntartások 
mechanikus átvitele a más rendszert követő magyarra. Ez olyan 
McDonald's módszer: ne csak az ételeink, a gumicsontjaink is legyenek 
ugyanazok az egész világon fügetlenül a helyi tényektől.
A példádat a "(férfi) szinészek" öltözőjével nemigazán sikerült 
megértenem; de annyit hozzátennék, hogy a "színésznő" az én 
interperatációmban nem lehet "gyermek színész", így ugyanúgy 
szembenáll vele, mint a "férfi színész". 
[Még a "hímringyó"-ról: nem hiszem, hogy úgy különbözne ez a szó a 
"selyemfiú"-től, mint ahogy leírod, más-más stiláris rétegbe 
tartoznak.]

> Tekintve, hogy ez a magyar nyelv leggyakrabban használatos rétege, én
> azt hiszem, az igazgató legalább annyira hímnemű, mint semleges.  
Az "ez" alatt a pletykatívuszt érted? Ha igen, akkor szerencsésen egy 
direkt pejoráló stílusirányzatot választottál ki, hogy a magyar nyelv 
szexizmusát igazold. Pedig ez az a nyelvi környzet, ahol a teljesen 
semleges szavak is kiabálóan bántó tartalmat tudnak kifejezni...

> De vigyázzunk, mert ezek mást is jelentenek. A humanity lehet
> emberiesség, humanitás is, nemcsak emberiség
De ez teljességgel irreleváns: azt, hogy milyen madarat értünk "daru" 
alatt, nem befolyásolja a daruzattal foglalkozó gépészeti 
terminológia.

Kedves Ilona!

hix.nyelv #134, :
> > Ezen túlmenően -- bár erről nincs semmi forrásismeretem -- nem
> > meggyőződve, hogy ezek az asszonyok mindig úgy nevezték 
> > magukat, ahogyan mi hivatkozunk rájuk.  
> Ha belenezunk pl. levelezesekbe...hat, igen sokfele megfogalmazasban
> "neveztek magukat el". A ferjhez valo tartozas kifejezesehez peldaul
> nepszeru az "XY hites tarsa, AB". 
Én konkrétan Zrínyi Ilonára és társaira kérdeztem rá. Vegyük pl. az 
anyját: Zrínyi Katalinnak szokták emlegetni (horvátul Katarina 
Zrinska), holott ő született Frangepán Katalin (h. Katarina 
Frankopan). A Zrínyi Katalin azonban csak olyan utólagos mesterséges 
kreálmány, mint a May Károly. Ezen túlmenően pl. az idősebb Zrínyi 
Miklós rendszerint használta az eredeti családnevét, így ha korhűek 
lennénk, akkor "szigeti Zrínyi Subics Miklós"-nak kellene 
emlegetnünk. Ezzel szemben az utókor kiválasztott egy nevet, és ugy 
tesz mintha az lett volna az illető "hivatalos" neve. Tehát konkrétan 
hogyan nevezte magát Zrínyi Ilona, és melyik formát milyen 
gyakorisággal. Valóban nem nevezte magát soha "Rákóczi(né)"-nak, 
"Tököly(né)"-nek? Különös tekintettel, hogy az anyja horvátul 
Zrínyinének hívta magát, magyarul meg sehogy...

Kedves Ilona!

hix.nyelv #134, :
> Van itt valaki, aki tud lengyelul? Ott, ha jol remlik, Maria az alap es Maria
n
> a ferfi valtozat.
A "Marián" magyarul is anyakönyvezhető férfinév, és -- bár szexista 
érvként jól jönne :-)) -- nincs kapcsolata a "Mária" női névvel. A 
"Mária" a bibliai "Mirjam" elferdítése: a görög és latin 
biblafordításokkor téves etimológiai alapon -- azt hívén, hogy 
eredetileg Jahve nevét tartalmazta ("*Mirijah/Marijah") -- 
"kijavították". [A "Mária" név etimológiája tisztázatlan.]
A "Marián" viszont a latin "Marianus" 'Marius nemzetségbeli férfi' 
névből származik. A "Marius" -- melynek jelentése 'férfias' (vö. még 
gör. "Andreas"), 'Marshoz tartozó' --, szintén sok nyelvben megvan 
(vö. m. "Máriusz"; le. "Mariusz"; o., sp., p. "Mario"). 
Az angol "Marian" ("Marion") női név a magyar "Mariann(a)" 
változattal van kapcsolatban. Ez valószínűleg két név egybeesése: (1) 
Heródes Antipász feleségét Josephus Flavius szerint "Mariamné"-nak 
hívták, amely a "Mirjam" továbbképzése; (2) a latin "Mariana" 'Marius 
nemzetségbeli nő'. A "Marie-Anne" típusú összetett névből való 
eredeztetés népi etimológiának minősíthető.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #134, Szegedi Gábor:

> Az érdekesség kedvéért: a király re, a párja regina. Ez utóbbi
> egyaránt jelent király_nőt_ és király_nét_, a kettő közti apró(?)
> különbséget az olasz nyelv nem tudja visszaadni. 
Nem olyan nagy a különbség. Vegyük pl. Magyarországi Szt. Hedviget, 
aki Nagy Lajos lányaként Lengyelország királynője volt 1384-1386-ig, 
amikor is hozzáment Jogaila litván nagyfejedelemhez, akire ekkor 
átszállt a lengyel trón. Ugyanez történt magyarországon szinte 
ugyanakkor nővérével, Anjou Máriával, akitől dalmáciai fogsága alatt 
férje, Luxemburgi Zsigmond vette át a trónt. 

> A több nyelvet ismerő listatagok bizonyára tudnak további példákat és 
> ellenpéldákat emliteni. 
A japán: ha külföldiek, akkor 'női uralkodó' = "dzsotei, dzsokó; 
dzsoó, ó(szama)" (ez utóbbi nemtől független), ill. 'az uralkodó 
felesége' "kógó" [férfi: "kótei"]. Ha japán, akkor az uralkodó nemre 
való tekintet nélkül a VII. sz. előtt "ókimi" 'nagykirály', azután 
"tennó" 'égi császár' (Egyébként összesen 10 nő volt a 125 japán 
uralkodó közt -- nem is olyan rossz arány --, az első még ókimiként 
Szuiko 593-628, az utolsó pedig tennóként Goszakuramacsi 1762-1771). 
A császárnék a "tennó-fudzsin" 'császári hitves' titulust kapták.  
A régi cseh és szlovák nyelvben is megvolt ez a lehetőség: "král^ová" 
'királyné', szemben "král^ovná" 'királynő'. Azonban ma már csak ez 
utóbbi használható mindkét jelentésben (bár a "pani král^ová" még a 
népnyelvben fellelhető).  
Ide tartozhat az az asszimetria, hogy a király felesége királyné, de 
a királynő férje herceg (ha a férj nem lép a feleség jogaiba). Ez 
általánosan így van minden (európai) nyelvben. 

Más: időközben találtam még egy hiányos ragozású igét: "szokott (vmit 
tenni)".

>A humanity lehet
>emberiesség, humanitás is, nemcsak emberiség; a human race
jelentheti,
>sőt inkább jelenti az emberi fajt, ami már nem annyira szociológiai,
>mint inkább rendszertani kategória.

Egyik kedvenc kifejezesem: "a human being of female sex"  : - ))).

Ferenc